NAV - Illetékek

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="25693" moderate="true" read="true" title="Illetékek" url="nav/ado/illetek" write="true">
<article contentid="4766263">
<title>Illetékmentes a CSOK-kal vásárolt lakás</title>
<url>nav/ado/illetek/Illetekmentes_a_CSOK_20201223.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1608720660000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>51</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1766703540000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1608720965311">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>56</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021.
január 1-jétől illetékmentes
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

<ul>

<li>az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
, vagy</li>

<li>a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez
igényelhető
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

</li>
</ul>

családi
otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) vásárolt lakás tulajdonjogának, tulajdoni
hányadának megszerzése.

Speciális
szabályok megelőlegezett CSOK-nál
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>

Ha a vagyonszerző megelőlegezett CSOK
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>
 miatt kapta az
illetékmentességet, és

<ul>

<li>a gyermekvállalás az arra vonatkozó határidő
lejártáig nem teljesült, vagy</li>

<li> a CSOK-ot a gyermekvállalás teljesítése nélkül,
a határidő lejárta előtt bármely okból visszafizette,</li>
</ul>

a
NAV az adásvételi szerződés aláírásának időpontjában fennálló forgalmi érték és
az akkor hatályos illetékmérték alapján a visszterhes vagyonátruházási illetéket
kiszabja, amint erről tudomást szerzett.

A NAV az illetéket a CSOK visszafizetése
vagy annak elrendelése évének december 31-étől számított 5 évig állapíthatja
meg.

Ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni, ha
a gyermekvállalás a CSOK-ban részesülő egészségi állapota miatt hiúsult meg.

Mely ügyekre
vonatkozik az illetékmentesség?
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>

Az illetékmentesség a 2020. december 31. után megkötött adásvételi szerződésekre vonatkozik.

Ezekben az ügyekben a NAV fizetési
meghagyást nem bocsát ki, hanem csak az illetékmentesség tényét jegyzi fel az
ügyiratra.
<link anchor="7">
<text>[7]</text>
</link>

A 2021. január 1-je előtt kötött
adásvételi szerződésnél a vagyonszerzés nem illetékmentes, de a CSOK-ot a
lakástulajdon forgalmi értékéből le kell vonni
<link anchor="8">
<text>[8]</text>
</link>
, új lakás esetén pedig figyelembe
kell venni az Itv. 26.
§ (1) bekezdés f) szerinti illetékkedvezmény alkalmazásakor is
<link anchor="9">
<text>[9]</text>
</link>
.

<a name="1"></a>[1]Az illetékekről szóló 1990. évi
XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1a) bekezdés f) pontját az egyes törvényeknek az
otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosításáról szóló
2020. évi CXXXIII. törvény állapította meg.

<a name="2"></a>[2]A lakáscélú támogatásról szóló
16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (Korm. rendelet1.) 2020. október 1-jén hatályos
1. § a) pontja szerint a gyermekvállalás és gyermeknevelés támogatása, a
családok új lakáshoz jutásának elősegítése és az új lakások építésének
ösztönzése érdekében – meghatározott feltételekkel – Magyarország területén új lakás építéséhez vagy vásárlásához
vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe.

<a name="3"></a>[3]A családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016.
(II. 10.) Korm. rendelet (Korm. rendelet2.) 2020. október 1-jén hatályos 1. §
(2) bekezdése alapján a gyermeket
nevelő, valamint a gyermeket vállaló nagykorú személy – meghatározott
feltételekkel – a központi költségvetésből vissza
nem térítendő állami támogatást vehet igénybe használt lakás vagy egylakásos
lakóépület vásárlása vagy bővítése érdekében, továbbá a többgyermekes családok
otthonteremtési kamattámogatását veheti igénybe lakás vásárlása érdekében.

<a name="4"></a>[4]Itv. 26. § (2g)-(2h) bekezdés, 86.
§ (4) bekezdés.

<a name="5"></a>[5]A Korm. rendelet1. 2020. október
1-jén hatályos 6. alcíme, (32-35. §) vagy a Korm. rendelet2. 2020. október
1-jén hatályos 8. alcíme (20-22. §) alapján.

<a name="6"></a>[6] Itv. 99/W. §.

<a name="7"></a>[7] Itv. 78. § (1) bekezdés.

<a name="8"></a>[8] Az Itv. 2020. december 31-én
hatályos 21. § (1) bekezdése alapján.

<a name="9"></a>[9] Az Itv. 26. § (1) bekezdés f)
pontjának 2020. december 31-én hatályos szövege alapján.
 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>CSOK</item>
<item>illetékmentes</item>
<item>új-lakás</item>
<item>használt-lakás</item>
<item>adásvétel</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4758513">
<title>Illetékmentes a testvérek közötti öröklés és ajándékozás</title>
<url>nav/ado/illetek/Illetekmentes_a_testv20200715.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594799100000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>45</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1752616740000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594799395777">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>49</minute>
<sec>55</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2020. július 8. óta értéktől függetlenül illetékmentes a testvérek közötti öröklés 
és ajándékozás. Korábban csak az egyenes ági rokonok, tehát szülő és gyermek, 
valamint özvegy és házastárs örökrésze és ajándéka mentesült az illeték alól.

Kire vonatkozik az illetékmentesség?

Az új szabály a vér szerinti testvérekre, a féltestvérekre és az örökbefogadáson 
alapuló testvéri kapcsolatokra is vonatkozik. Az illetékmentesség feltétele, hogy 
a testvéreknek legalább az egyik szülője vagy örökbefogadója azonos legyen.

Folyamatban lévő illetékügyekre is érvényes a mentességi szabály?

Az illetékmentesség a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik, vagyis minden olyan, 
testvérek közötti ajándékozás vagy öröklés illetékmentes, amiben a Nemzeti Adó- 
és Vámhivatal (NAV) 2020. július 8-ig még nem hozott végleges, tehát jogerős döntést.

Be kell jelenteni a testvérek közötti ajándékozást a NAV-hoz?

2020. július 8. óta a testvérként szerzett ajándékot be sem kell jelenteni a 
NAV-hoz.

Kell külön kérni az illetékmentességet?

Ha a vagyonszerzési iratokból egyértelműen megállapítható, hogy testvérek közötti 
ingyenes vagyonszerzésről – öröklésről vagy ajándékról – van szó, akkor nem kell 
kérelmet benyújtani, a NAV az illetékmentességet hivatalból biztosítja.

Ha az ajándékozott vagyon ingatlan, akkor a földhivatalhoz benyújtandó B400-as 
adatlapon is jelölni lehet a mentességet.

Ha vagyonszerzés után a NAV akár fizetési meghagyással, akár határozattal illetéket 
állapított meg, és ez a döntés 2020. július 8-án még nem vált véglegessé, akkor 
a döntést kibocsátó igazgatóságnál lehet kérelmezni a megállapított illeték törlését 
vagy a befizetett illeték visszatérítését.

Küld értesítést a NAV az illetékmentességről?

Az illetékmentes vagyonszerzésről a NAV nem küld értesítést – nem ad ki fizetési 
meghagyást –, az illetékmentesség tényét csak az ügyiratra jegyzi fel. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>testvér</item>
<item>illeték</item>
<item>illetékmentes</item>
<item>öröklés</item>
<item>ajándékozás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4751265" referenceid="4751265">
<title>2020/1. Adózási kérdés - Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmának értelmezése az illetéktörvényben</title>
<url>nav/ado/illetek/2020_1_Adozasi_kerde20200312.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1584016680000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>38</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1605653781430">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>17</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>56</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 [az illetékekről szóló
1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdés b) és o) pontja, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 26. § (2) bekezdése, 26. § (9) bekezdése, 57. § (3)
bekezdése, 58. § (6) bekezdése]

Az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja értelmében az Itv.
alkalmazásában belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül az
olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a
mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket,
pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg
szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti
értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben
(ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább
75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében
kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív
időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a
belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék.

Az
Itv. 102. § (1) bekezdés b) pontja
rögzíti, hogy az Itv. alkalmazásában ingatlannak a föld és a földdel
alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog minősül. Az Itv. 102. § (1) bekezdés
o) pontjában rögzített ingatlan alatt
az Itv. 102. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti fogalomnak megfeleltethető vagyontárgyat kell érteni.

I.
Mérlegben kimutatott beruházások és ingatlanok értéke

Az Szt. 26. § (2) bekezdése alapján az
ingatlanok között kell kimutatni a
rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi
eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé
sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az
egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada,
továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól,
hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját
tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell
kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást
is.

Az Szt. 26. § (2) bekezdése alapján
megállapítható, hogy mindaddig, amíg azt a vállalkozó rendeltetésszerűen
használatba nem veszi, egy eszköz nem minősíthető ingatlannak számviteli
szempontból. Ezzel összhangban az Sztv. 26. § (7) bekezdése is akként
rendelkezik, hogy a beruházások, felújítások között kell kimutatni a
rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, az Szt. 26. §
(2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét, továbbá a már
használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással,
átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem
aktivált – bekerülési értékét.

A fentiek alapján a beruházások között kimutatott
eszközöket az Itv. szerinti
belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak való minősülés vizsgálatakor
számba vett belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értékének
meghatározása során nem kell figyelembe
venni, tekintve, hogy ezen eszközök számviteli szempontból nem tekinthetők
rendeltetésszerűen használatba vett ingatlannak, emellett nem felelnek meg az
Itv. 102. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalomnak sem.

Amennyiben a beruházást aktiválják, a
rendeltetésszerűen használatba vett, a mérlegben az ingatlanok között kimutatott
tárgyi eszköz azonban már adott esetben megfeleltethető az Itv. 102. §
(1) bekezdés b) pontja szerinti
definíciónak.

Ezek alapján az Itv. szerinti belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező
társaságnak való minősülés vizsgálatakor belföldön fekvő ingatlan(ok)ként
azokat az Itv. 102. § (1) bekezdés o)
pont oa) alpontja szerinti mérlegben az ingatlanok között kimutatott tárgyi
eszközöket (azok mérleg szerinti értékét) kell számításba venni, melyek megfelelnek az Itv. 102. § (1) bekezdés
b) pontja szerinti fogalomnak, továbbá, melyek ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett tulajdonjoga a vizsgált gazdálkodó szervezetet (vagy gazdálkodó
szervezet legalább 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetet) illeti meg.

II. A tárgyi eszköz
(ingatlan) értékhelyesbítésének megítélése

Az Szt. 26. § (9) bekezdése szerint a tárgyi
eszközök értékhelyesbítéseként csak a (2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök 
–
könyv szerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyv szerinti értéke (a
bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével
csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki.

Az Szt. 57. § (3) bekezdése alapján amennyiben
az 58. § (5) bekezdése szerint befektetett eszköz piaci értéke jelentősen
meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket,
ezen eszköz piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési érték, illetve
tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével
meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között
értékhelyesbítésként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos
összegben – értékelési tartalékként lehet kimutatni.

Az Szt. 58. § (6) bekezdése értelmében a
könyvekben az értékhelyesbítés összegét
és annak változásait egyedi eszközönként
elkülönítetten kell nyilvántartani.

A fentiek alapján megállapítható, hogy azon
ingatlan (illetve eszköz) esetében, melynél élnek a piaci értékelés Szt.
szerinti lehetőségével, az ingatlan
(illetve eszköz) mérleg szerinti értékének a könyv szerinti érték és az
értékhelyesbítés összegének együttesét, azaz az ingatlan (eszköz) piaci értékét
kell tekinteni.

Ebből következően, ha a vizsgált gazdálkodó
szervezet él a piaci értékelés lehetőségével, az Itv. szerinti belföldi
ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak való minősülés vizsgálatakor a piaci
értéket kell figyelembe venni mind a mérlegben kimutatott eszközök, mind a
belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értékének meghatározásakor,
azaz az eszközarány számításakor mind a számlálóban, mind a nevezőben az
értékhelyesbítés összegével növelt könyv szerinti értékből kell kiindulni. A
piaci érték figyelembevétele nem okozhat nehézségét a jogalkalmazásban, hiszen
az Szt. 58. § (6) bekezdése biztosítja, hogy az értékhelyesbítés összege egyedi
eszközönként kimutatható legyen.

[NAV
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2440656017, Pénzügyminisztérium PM/27600/1/2019.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_1_Adozasi_kerde20200312.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4744165">
<title>Tájékoztató alapítványoknak: Módosulnak az illetékszabályok</title>
<url>nav/ado/illetek/Tajekoztato_alapitvan20191213.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1576239480000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>13</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>18</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1734303540000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>15</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1576243242938">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>13</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>20</minute>
<sec>42</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az alapítvány fogalmának változása

2020. január 1-jétől az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak az a magyarországi 
alapítványi szervezet minősül, amely a közhasznú jogállást megszerezte. Emellett 
alapítvány lehet külföldi alapítvány1 is, ha igazolni tudja, hogy a magyarországi nyilvántartásba vétel kivételével 
teljesíti a közhasznúság feltételeit.2

Mivel az újonnan létrejött alapítványok még nem rendelkezhetnek közhasznú minősítéssel, 
ezek esetében türelmi időt biztosít a törvény. Az alapítás évében és az azt követő 
két évben az alapítvány akkor is megfelel az új tartalmú alapítványfogalomnak, 
ha vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig a közhasznú minősítést 
megszerzi.

Mi a jelentősége ennek a változásnak?

Az illetéktörvény alkalmazásában alapítványoknak minősülő szervezetekre a törvény 
teljes, feltételes személyes illetékmentességet ad. Eddig az az alapítvány, amely 
teljesítette a személyes mentesség feltételeit – függetlenül a közhasznú minősítésétől 
– minden illetékfajta (öröklési, ajándékozási, visszterhes, közigazgatási, bírósági 
illeték) megfizetése alól mentesült. Ez 2020. január 1-jétől, főszabályként csak 
a közhasznú jogállású alapítványok esetében elérhető.

Fontos az is, hogy 2020. január 1-jétől a személyes illetékmentesség az EGT-államban 
nyilvántartásba vett, külföldi alapítványokra alkalmazható a hazai alapítványokkal 
azonos feltételek alapján.

Egy közhasznú alapítvány számára mit jelent ez a változás?

Ha az alapítvány rendelkezik közhasznú jogállással, akkor számára a módosuló 
szabályozás gyakorlati következményekkel nem jár. A közhasznú alapítványokat az 
eddigieknek megfelelően megilleti a feltételes személyes illetékmentesség, ha 
a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben a vállalkozási 
tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem 
keletkezett.3

Ha egy alapítvány nem rendelkezik közhasznú jogállással, milyen szabályok vonatkoznak 
rá 2020. január 1-től?

A törvény átmeneti szabálya 2022. december 31-ig türelmi időt biztosít minden 
olyan alapítványnak, amely 2019. december 31-én magánszemély, jogi személy által 
tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék 
által nyilvántartásba vett szervezetnek minősül. Ezen alapítványoknak azonban 
vállalni kell azt is, hogy legkésőbb 2023. január 15-ig a Civil törvény szerinti 
közhasznú jogállást szereznek, és ezt igazolják.

Ha az alapítvány ezt a vállalását nem teljesíti, a feltételes személyes mentesség 
miatt meg nem fizetett illetéket meg kell fizetnie az eredeti esedékességtől számított 
késedelmi pótlékkal együtt. Az alapítvány megszűnése esetén ez a fizetési kötelezettség 
az alapítót vagy annak jogutódját terheli.

A 2022. december 31-ig terjedő türelmi idő leteltét követően a nem közhasznú 
jogállású alapítvány nem minősül az illetéktörvény alkalmazásában alapítványnak, 
ezért nem lesz jogosult a feltételes személyes illetékmentességre sem. Ez nem 
feltétlenül jelenti azonban azt, hogy ezen alapítványokat minden vagyonszerzés 
esetben illetékfizetés terheli, mivel egyes jogügyletekre az illetéktörvény külön 
(tárgyi) illetékmentességet biztosít.4

Hogyan szerezheti meg egy alapítvány a közhasznú minősítést?

Ennek feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil 
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény tartalmazza.

Milyen feltételeket kell teljesítenie egy külföldi alapítványnak ahhoz, hogy 
a magyar közhasznú alapítványokkal azonos illetékkedvezményeket élvezzen?

Külföldi alapítványokra azonos feltételek irányadóak, mint a magyarországi alapítványokra.

Mivel Magyarországon közhasznú jogállást szerezni a külföldi alapítványok nem 
tudnak, azt kell igazolniuk, hogy megfelelnek a közhasznú jogállás feltételeinek, 
kivéve a magyarországi nyilvántartásba vételt. A személyes illetékmentesség emellett 
a külföldi alapítványoknak is akkor jár, ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás 
megindítását megelőző adóévben társasági adónak megfelelő közteher-fizetési kötelezettségük 
nem volt. 
 Külföldi, újonnan alapított alapítvány is vállalhatja, hogy az alapítás évét 
követő második év végéig teljesíti a közhasznúvá minősítés feltételeit. Ebből 
az is következik, hogy a mulasztással járó szankciók is megegyeznek a hazai alapítványokra 
vonatkozó szabályokkal.

A fentiekre vonatkozó jogszabályhelyek:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § 
(1) bekezdés v) pontja az alapítvány fogalmáról 
 Az Itv. 99/T. § az alapítványoknak türelmi időt biztosító átmeneti rendelkezésekről

Az Itv. 87. § (6) bekezdése a vállalt közhasznúság megszerzésének elmulasztása 
esetén irányadó jogkövetkezményekről 
 Az Itv. 5. § (1) bekezdés f) pont, illetve 5. § (2)-(4) bekezdés az alapítványok 
személyes illetékmentességéről

1EGT-államban nyilvántartásba vett 
 
2A közhasznú jogállás feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, 
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. 
törvény 31. §-37. § tartalmazza 
 
3Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) 
bekezdés f) pont, illetve 5. § (2)-(4) bekezdés 
 
4Így például öröklés útján történő szerzés esetén a tudományos, művészeti, oktatási, 
közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány); ajándékozás esetén 
a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék 
megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján 
történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni 
érték megszerzése illetékmentes.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>alapítvány</item>
<item>illeték</item>
<item>közhasznú</item>
<item>illetékmentesség</item>
<item>vagyonszerzés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4641202">
<title>Elektronikus úton is benyújtható a gépjármű-forgalmazó és a pénzügyi lízinget folytató vállalkozók illetékmentesség iránti kérelme</title>
<url>nav/ado/illetek/kerelem_gepjarnu_forgalmazo_2013.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1378677660000">
<year>2013</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1378722565642">
<year>2013</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>29</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2013. szeptember 6-tól a NAV honlapjáról a Nyomtatványkitöltő programokból letölthető 
a GJFORGNYIL megnevezésű nyomtatvány, amelyet kitöltve, postai úton, személyesen 
vagy elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül juttatható el az állami adóhatóság 
részére. Ezzel egyidejűleg az Adó/Illetékek oldalon elhelyezett „Kérelem a gépjármű-forgalmazó 
és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi 
lízinget folytató vállalkozó illetékmentességét megállapító határozat kiadása 
iránt” című letölthető, javasolt kérelem minta nem elérhető. Javasoljuk, hogy 
a továbbiakban szíveskedjenek az újonnan kialakított nyomtatványt benyújtani az 
Itv. 26. § (1) bek. l) pontja szerinti illetékmentesség biztosításához és az Itv. 
26. § (10) bek. szerinti nyilatkozat/bejelentés megtételéhez.

Az adatlapon lehetőség nyílik a vállalkozói tevékenységtől függő illetékmentesség 
iránti határozat kiadása iránti kérelem és a gépjármű-forgalmazók nettó árbevétel 
alakulásáról szóló nyilatkozat megtételére, valamint - ezzel egyidejűleg - a korábbi 
nyilatkozatukban foglaltak nem teljesülése esetén, a mentesség alapjául szolgáló 
adóévre vonatkozó bejelentést is megtehetik.

A nyomtatvány kitöltési útmutatója a <link id="4649116">
<webcompass contentid="4649116">
<title>GJFORGNYIL</title>
<url>http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejelentok_adatmodositok/gjforgnyil.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1378722565574">
<year>2013</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>29</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1378722565591">
<year>2013</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>29</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<targettype>1</targettype>
<friend>true</friend>
<description></description>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</webcompass>
<text>http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/ 
 nyomtatvanykitolto_programok_nav/ adatbejelentok_adatmodositok/gjforgnyil.html

</text>
</link>oldalon pdf. formátumban is megtalálható.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
</contents>

Illetékmentes a CSOK-kal vásárolt lakás2020.12.23.

Illetékmentes a testvérek közötti öröklés és ajándékozás2020.07.15.

2020/1. Adózási kérdés - Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmának értelmezése az illetéktörvényben2020.03.12.

Tájékoztató alapítványoknak: Módosulnak az illetékszabályok2019.12.13.

Elektronikus úton is benyújtható a gépjármű-forgalmazó és a pénzügyi lízinget folytató vállalkozók illetékmentesség iránti kérelme2013.09.09.

KIEMELT TÉMÁK

Hívja a 1819-et!

Ügyfélszolgálati
időpont foglalása

SZJA

ADÓPERCEK

UTASTÁJÉKOZTATÓ
2020

INTERNETES
VÁSÁRLÁS

Tájékoztatók

TÁJÉKOZTATÓK

KAPCSOLAT

Határidők

2020. december

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30	31

ADÓtraffipax

Tudjon róla!
Segíthet!

Mentorálás

BREXIT
információk

SZOLGÁLTATÁSOK

Megyei
rendezvények

Alkalmazható üzemanyagárak

november (Ft/l)
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin	368
Gázolaj	387
Keverék	405
LPG autógáz	245

Bővebben

EU támogatások

A NAV weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak.
A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.

1054 Budapest, Széchenyi u. 2. - Telefon: +36 (1) 428-5100 - Fax:+36 (1) 428-5509

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30	31

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30	31

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30	31