Az Áfa irányelv¹ módosításának² eredményeként a tagállamok között vevői készlet céljából továbbított termékkel összefüggésben 2020. január 1-jétől harmonizált szabályok szerint érvényesül az egyszerűsítés.

Főszabály szerint, ha az adóalany az egyik tagállamból másikba továbbít terméket, azt úgy kell tekinteni, hogy az adóalany a termék feladásának, elfuvarozásának helye szerinti tagállamban teljesít egy Közösségen belüli termékértékesítést, a termék rendeltetésének tagállamában pedig egy Közösségen belüli beszerzést. Ezért az adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban adóalanyként be kell jelentkeznie, és az ügylet utáni adófizetési kötelezettséget teljesítenie. Ezzel szemben a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés lényege, hogy a terméket továbbító adóalanynak a rendeltetési hely szerinti tagállamban nem kell adóalanyként regisztráltatnia magát, feltéve, hogy megfelel a vevői készlet alkalmazására vonatkozó feltételeknek.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 2020. január 1-jétől hatályos előírásai alapján a termék vevői készlet céljára történő, tagállamok közötti mozgatása esetén az alábbiakra kell figyelemmel lenni.

I. A termék másik tagállamba történő továbbításához fűződő joghatás

Az áfatörvény 12. § (1) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott terméket továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal – függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy javára más végzi –, aminek eredményeként a termék a küldeményként való megérkezésekor, illetve a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van, mint amiben a feladáskor illetve a fuvarozás megkezdésekor volt. Ez a termékértékesítésnek minősülő eset adómentes, ha teljesülnek rá a Közösségen belüli értékesítés adómentességére vonatkozó törvényi feltételek.³

Ezzel szemben a termék továbbításához fűződő joghatás nem áll be, ha az adóalany a terméket a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára továbbítja.⁴

Mik a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbításának törvényi feltételei?
Azt, hogy mi minősül a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára történő termék továbbításnak, 2020. január 1-jétől új, az Áfa irányelv módosításával összhangban meghatározott feltételek figyelembevételével kell megállapítani.
Ezeket a feltételeket az áfatörvény 12/A. § (2) bekezdése határozza meg. E szerint a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára történő terméktovábbítás akkor valósul meg, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:

• a termék másik, rendeltetési hely szerinti tagállamba továbbítása abból a célból valósul meg, hogy azt megérkezése után egy későbbi időpontban értékesítsék egy olyan adóalanynak, aki a terméket továbbító adóalannyal fennálló megállapodása alapján jogosult e termék tulajdonjogát megszerezni (a továbbiakban: tulajdonjog megszerzésére jogosult adóalany),

• a terméket továbbító adóalany nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel abban a tagállamban, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák,

• a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalany adószámmal rendelkezik abban a tagállamban, amelybe a terméket továbbítják,

• a terméket továbbító adóalany a termék feladásának, elfuvarozásának kezdetekor már tudja, hogy ki jogosult azon a későbbiekben tulajdonjogot szerezni (potenciális vevő), és ismeri ennek az adóalanynak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli adószámát,

• a terméket továbbító adóalany rögzíti annak továbbítását a vevői készletről vezetett nyilvántartásában,⁵

• a terméket továbbító adóalany az összesítő nyilatkozatában feltünteti a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalanynak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli adószámát.

Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor nem áll be a termék továbbításához fűződő joghatás. A jogszabály ehhez időbeli korlátot is meghatároz. A határidő a másik tagállamba vevői készlet céljára továbbított terméknek a másik tagállamba való megérkezését követő naptól számított 12 hónap leteltével jár le.⁶ Így abban az esetben, ha a vevői készlet céljából továbbított terméket a határidő lejártáig nem értékesítik (és más olyan esemény sem történik, ami miatt a termék továbbításához fűződő joghatás beáll), akkor a 12 hónap lejártát követő napon a joghatás beáll, vagyis a terméket továbbító adóalany ezen a napon, belföldön (Magyarországon) Közösségen belüli termékértékesítést, és a vevői készlet helye szerinti tagállamban Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg.

Hogyan kezelendő az az eset, amikor a potenciális vevő a másik tagállamba továbbított vevői készletben lévő terméken 12 hónapon belül tulajdonjogot szerez?
Amint az az előzőekben szerepelt, ha a jogszabályi feltételek együttesen fennállnak, akkor a termék továbbításához fűződő joghatás nem áll be. Ezzel szemben, amikor a vevői készletben lévő terméket a terméket továbbító adóalany értékesíti a törvényi feltételeknek megfelelő vevőnek, akkor az értékesítő ezt, mint Közösségen belüli termékértékesítést kezeli belföldön⁷ (a termék feladási helye szerinti tagállamban), a vevő pedig, mint Közösségen belüli termékbeszerzést a másik tagállamban (a vevői készlet helye szerinti tagállamban).

Hogyan kezelendő az az eset, amikor a másik tagállamba továbbított vevői készletben lévő terméken 12 hónapon belül nem az eredeti potenciális vevő szerez tulajdonjogot
Előfordulhat, hogy a termék tulajdonjogát a 12 hónapos határidőn belül nem az szerzi meg, akinek azt eredetileg szánták. Az adókötelezettség ebben az esetben is úgy alakul, mintha a terméket az eredeti potenciális vevő szerezte volna be, amennyiben

• az, aki a tulajdonjogot megszerzi, megfelel a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbítása tekintetében meghatározott egyéb feltételeknek,

• a terméket továbbító adóalany a vevői készletről vezetett nyilvántartásában és összesítő nyilatkozatában szerepelteti a tulajdonjog megszerzésére jogosult adóalany személyében bekövetkezett változást.⁸

A 12 hónapos határidő alatt milyen események bekövetkezésekor, mikor állhat be a termék továbbításához fűződő joghatás?
A termék továbbításához fűződő joghatás azt jelenti, hogy a terméket továbbító adóalanynak a termék feladási helye szerinti tagállamban (jelen esetben belföldön) Közösségen belüli termékértékesítés jogcímén, a vevői készlet helye szerinti tagállamban pedig Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adófizetési kötelezettsége keletkezik.

• Beáll a joghatás, ha

• nem az szerez a terméken tulajdonjogot, akinek a vevői készletet szánták, hanem egy másik személy, és 

• a tulajdonjogot megszerző személy nem felel meg a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbítása tekintetében meghatározott egyéb feltételeknek.

A joghatás ilyenkor a tulajdonjog megszerzését közvetlenül megelőzően áll be.

• Beáll a joghatás, ha

• a terméket a vevői készlet szerinti másik tagállamból továbbítják egy másik tagállamba, feltéve, hogy

• nem a terméket továbbító adóalany nyilvántartásában is feltüntetett, belföldre történő visszaszállítás valósul meg.

Ebben az esetben a joghatás a termék továbbítását közvetlenül megelőzően áll be.

Nem áll be azonban a joghatás abban az esetben, ha

• a vevői készlet céljára másik tagállamba továbbított terméket visszaszállítják belföldre, feltéve, hogy

• a termék tulajdonjogát nem engedték át és

• az adóalany rögzíti a vevő készletről vezetett nyilvántartásában a termék visszaszállítását.

• Beáll a joghatás a vevői készletben lévő termék megsemmisülése, elvesztése, ellopása, eltűnése esetén is. A joghatás beállásának időpontja

• az az időpont, amikor a termék ténylegesen eltűnt vagy megsemmisült, vagy 

• ha az előzőek szerinti időpontot lehetetlen meghatározni, akkor az az időpont, amikor kiderült, hogy a termék megsemmisült vagy hiányzik.

• Beáll a joghatás, ha az előzőeken kívül bármely más okból nem teljesülnek a terméknek a más tagállamba vevői készlet céljára való továbbítása tekintetében meghatározott törvényi feltételek. Ilyen eset például az, ha a terméket továbbító adóalany állandó telephelyet létesít abban a tagállamban, amelybe a terméket vevői készlet céljára továbbította.

A joghatás abban az időpontban áll be, amikor a törvényi feltétel már nem teljesül. 

• Beáll a joghatás, ha

• a vevői készleten lévő terméket nem hozzák vissza belföldre a terméket továbbító adóalany részére, és

• a terméken nem szerez tulajdonjogot az, akinek a vevői készletet szánták vagy más a feltételeknek megfelelő személy és

• a 12 hónapos határidő lejártát megelőzően nem valósul meg más, a termék továbbításához fűződő joghatást eredményező esemény.

Ebben az esetben a joghatás a 12 hónapos határidő lejártát követő napon áll be.⁹

A termék továbbításához fűződő joghatás beállásakor a terméket másik tagállamba továbbító belföldi adóalany Közösségen belüli termékértékesítést teljesít belföldön, ami a törvényi feltételek fennállása esetén adómentes.
A termékét másik tagállamba továbbító adóalanynak a fenti esetekben adókötelezettsége keletkezik a másik tagállamban, amelynek teljesítéséhez adószámmal kell rendelkeznie abban a tagállamban, amelyikbe a terméket továbbította. Az, hogy az adóalany másik tagállamban is rendelkezzen adószámmal, a Közösségen belüli termékértékesítés adómentességének is feltétele.

Mit kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozatban?
A terméket vevői készlet céljára másik tagállamba továbbító adóalanynak az ’A60 Összesítő nyilatkozat 01-es lapjának (d) oszlopában „W” (vevői készletmozgás) jelölést kell feltüntetni. Szerepeltetnie kell

• annak az adóalanynak az adószámát, akinek a terméket vevői készlet céljából továbbította a termék továbbításának időpontjában,

• az adatokban bekövetkezett változást (pl. ha az eredeti vevő helyébe más vevő lép), ideértve a termék belföldre továbbítását is.¹⁰

Emellett természetesen szerepeltetnie kell a Közösségen belüli termékértékesítés adatait is, annak megvalósulásakor.

Milyen nyilvántartási kötelezettsége van a terméket továbbító adóalanynak?
A vevői készlet céljából másik tagállamba továbbított termékről folyamatos nyilvántartást kell vezetni¹¹, amelyben a következők szerepeltetendőek¹²:

• az a tagállam, amelyből a terméket feladták vagy elfuvarozták; 

• a termékek feladásának vagy elfuvarozásának az időpontja;

• az a tagállam, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák (a továbbiakban: rendeltetési hely szerinti tagállam);

• a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalanynak az az adószáma, amit a termék rendeltetési helye szerinti tagállam állapított meg;

• annak a raktárnak a címe, ahol a terméket érkezéskor tárolják, a termék raktárba való beérkezésének az időpontja, valamint a raktár üzemeltetőjének az adószáma;

• a raktárba beérkezett termékek értéke, megnevezése és mennyisége;

• ha a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalany helyébe másik személy lép, és ez a személy is megfelel a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbítása törvényi feltételeinek, akkor ennek a személynek az adószáma;

• az értékesített termék adóalapja, megnevezése és mennyisége, a termékértékesítés teljesítésének az időpontja, továbbá a beszerző adószáma;

• a termék adóalapja, megnevezése és mennyisége, a joghatás beállásának időpontja és a joghatás beállásának indokolása, ha arra nem a vevői készlet céljára továbbított termék tulajdonjogának adószámmal rendelkező adóalany általi megszerzése miatt kerül sor;

• a visszaküldött termékek értéke, megnevezése és mennyisége, valamint a termékek visszaküldésének időpontja, ha a terméket a rendeltetési hely szerinti tagállamból visszaküldték abba a tagállamba, amelyből azt vevő készlet céljára feladták, elfuvarozták.

Mikortól alkalmazandóak az új előírások?
A 2019. december 31-ét követően másik tagállamba továbbított termékre az új szabályok alkalmazandóak¹³
A 2020. január 1-je előtt másik tagállamba továbbított termék vonatkozásában a termékértékesítéshez fűződő joghatás akkor áll be, amikor a rendeltetési hely szerinti tagállam szabályai szerint a termék után Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén adófizetési kötelezettség keletkezik. Az ilyen módon továbbított termékek nyilvántartására a törvény 2019. december 31-éig hatályos előírásait kell alkalmazni.¹⁴

II. A termék belföldre történő továbbításához fűződő joghatás

Az áfatörvény 22. § (1) bekezdése értelmében termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése az is, ha az adóalany (vagy javára más) a másik tagállamban kitermelt, előállított, megmunkált, vásárolt, beszerzett, importált termékét vagy bizományba átvett terméket ad fel küldeményként vagy fuvaroz el belföldre, vállalkozásának szükségletére.
A Közösségen belüli beszerzés után az adóalanyt (a termékre vonatkozó adómérték figyelembe vételével) adófizetési kötelezettség terheli és az áfabevallás mellett összesítő nyilatkozatot is be kell nyújtania.

Milyen feltételek fennállása esetén nem áll be a joghatás a termék belföldre történő továbbításakor?
Nem áll be a Közösségen belüli termékbeszerzéshez fűződő joghatás, ha

• fordított esetben a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára történő továbbításának minősülne,

• ha a termék tulajdonjogának átengedése nem valósul meg és a terméket 12 hónapon belül visszajuttatják abba a tagállamba, ahonnan vevői készlet céljára feladták, elfuvarozták,

• ha a vevői készlet céljára belföldre továbbított termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalany személyében olyan változás következik be, ami fordított esetben a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbításának minősülését nem befolyásolná.¹⁵

Hogyan kezelendő az, amikor a potenciális vevő 12 hónapon belül tulajdonjogot szerez?
Ha az a belföldi adóalany, akinek a vevői készletet szánták, 12 hónapon belül megszerzi a termék tulajdonjogát, akkor a tulajdonjog megszerzésének az időpontjában a terméket továbbító adóalany Közösségen belüli termékértékesítést teljesít a termék feladása, elfuvarozása szerinti tagállamban, a vevő pedig Közösségen belüli termékbeszerzést belföldön. A 12 hónapos időtartam számítása azon napot követő naptól kezdődik, amikor a termék belföldre megérkezik.

Hogyan kezelendő az, amikor 12 hónapon belül a potenciális vevő helyett más szerzi meg a tulajdonjogot?
Előfordulhat, hogy a termék tulajdonjogát a 12 hónapos határidőn belül nem az szerzi meg, akinek azt szánták. Ez esetben is az előzőekben ismertetettek alapján kell eljárni, feltéve, hogy

• a tulajdonjog megszerzésére jogosult adóalany helyébe lépő belföldi adóalany rendelkezik közösségi adószámmal és

• a terméket továbbító másik tagállami adóalany a vevői készletről vezetett nyilvántartásában és összesítő nyilatkozatában szerepelteti a tulajdonjog megszerzésére jogosult adóalany személyében bekövetkezett változást.¹⁶

Milyen egyéb esetekben áll be a Közösségen belüli termékbeszerzéshez fűződő joghatás a 12 hónapos határidőn belül?

• Beáll a joghatás, ha
  

• nem az szerez a terméken tulajdonjogot, akinek a vevői készletet szánták, hanem egy másik személy, és

• a tulajdonjogot megszerző személy nem felel meg a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbítása tekintetében meghatározott egyéb feltételeknek (pl. belföldön nem regisztrált adóalany, a terméket továbbító nem tünteti fel a vevő adószámát az összesítő nyilatkozatában, nincs olyan előzetes megállapodás, amelynek értelmében a vevő jogosult a vevői készletben lévő termék tulajdonjogát megszerezni).

A joghatás ilyenkor a tulajdonjog megszerzését közvetlenül megelőzően áll be.

• Beáll a joghatás, ha
  

• a terméket belföldről egy másik tagállamba továbbítják, feltéve, hogy

• a terméket nem abba a tagállamba továbbítják, amelyből belföldre feladták, elfuvarozták (nem annak az adóalanynak szállítják vissza, aki azt belföldre továbbította).
  

Ebben az esetben a joghatás a termék továbbítását közvetlenül megelőzően áll be.

• Beáll a joghatás a vevői készletben lévő termék megsemmisülése, elvesztése, ellopása, eltűnése esetén is.  A joghatás beállásának időpontja
  

• az az időpont, amikor a termék ténylegesen eltűnt vagy megsemmisült, vagy

• ha az előzőek szerinti időpontot lehetetlen meghatározni, akkor az az időpont, amikor kiderült, hogy a termék megsemmisült vagy hiányzik.
  

• Beáll a joghatás, ha az előzőeken kívül bármely más okból nem teljesülnek a terméknek a más tagállamba vevői készlet céljára való továbbítása tekintetében meghatározott törvényi feltételek. Ilyen eset például az, ha a terméket belföldre továbbító adóalany állandó telephelyet létesít Magyarországon.
  A joghatás abban az időpontban áll be, amikor a törvényi feltétel már nem teljesül.
  

• Beáll a joghatás, ha
  

• a terméket nem továbbítják belföldről, és

• a terméken nem szerez tulajdonjogot az, akinek a vevői készletet szánták vagy más személy és

• a 12 hónapos határidő lejártát megelőzően nem valósul meg más, a termék Közösségen belüli beszerzéséhez fűződő joghatást eredményező esemény.

Ebben az esetben a joghatás a 12 hónapos határidő lejártát követő napon áll be.¹⁷

A termék Közösségen belüli beszerzéséhez fűződő joghatás beálltakor a terméket belföldre továbbító adóalany Közösségen belüli termékbeszerzést teljesít belföldön. Az ehhez kapcsolódó adókötelezettség teljesítéséhez belföldön nyilvántartásba vett – közösségi adószámmal is rendelkező – adóalanynak kell lennie.

Mit kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozatban?
Annak az adóalanynak, akinek a részére a terméket vevői készlet céljából továbbították, a termék belföldre érkezésének időpontját is magába foglaló időszakról benyújtott ’A60 Összesítő nyilatkozat 02-es lapján szerepeltetnie kell a másik tagállami adóalanynak azt az adószámát, amelyet a termék feladásának, elfuvarozásának helye szerinti tagállamban állapítottak meg.¹⁸ A vevői készlet céljára történő behozatal kapcsán a 02-es lap (d) rovatában „Y” jelölés alkalmazandó.
Emellett természetesen – az ahhoz fűződő joghatás beálltakor – szerepeltetendőek a Közösségen belüli termékbeszerzés adatai (a termék áfa nélküli ellenértéke és az eladó adószáma) is.

Milyen nyilvántartási kötelezettsége van annak, akinek a terméket vevői készlet céljára továbbították?
Ha a Közösség másik tagállamában nyilvántartásba vett adóalany belföldön vevői készletet tart fenn, akkor a belföldi adóalanynak folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a vevői készletből részére értékesíteni szándékozott termékekről. Nyilvántartási kötelezettsége van tehát annak az adóalanynak, akinek a részére a terméket vevői készletként belföldre juttatták. Amennyiben a vevői készletből tulajdon szerzésére jogosult belföldi adóalany személyében – a 12 hónapos határidőn belül – változás következik be, akkor a közösségi adószámmal rendelkező új jogosultat terheli a nyilvántartási kötelezettség.¹⁹
A nyilvántartásban a következő adatokat kell szerepeltetni:

• a vevői készletre vonatkozó megállapodás keretében a termék továbbítását végző másik tagállambeli adóalany adószámát;

• a nyilvántartást vezető adóalanynak szánt termékek megnevezését és mennyiségét;

• a termékek raktárba való beérkezésének időpontját;

• a nyilvántartást vezető adóalany részére értékesített termékek adóalapját, megnevezését és mennyiségét, a Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítésének időpontját;

• a termékek megnevezését és mennyiségét, valamint azt az időpontot, amikor a termékeket az – azokat vevői készlet céljából belföldre továbbító – adóalany utasítására kitárolják a raktárból;

• a megsemmisült vagy hiányzó termékek megnevezését és mennyiségét, valamint azt az időpontot, amikor a raktárba korábban beérkezett termékek megsemmisültek, elvesztek vagy azokat ellopták, illetve ha ez az időpont nem azonosítható, akkor azt az időpontot, amikor a termékek megsemmisülését vagy hiányát megállapították.²⁰

Mikortól alkalmazandóak az új előírások?
A másik tagállamból 2019. december 31-ét követően belföldre juttatott termékre az új szabályok alkalmazandóak.²¹
A 2020. január 1-je előtt, belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbított termékekre a 2019. december 31-én hatályos szabályok alkalmazandóak. Abban az esetben azonban, ha a 2020. január 1-je előtt belföldre továbbított termék még 2020. december 31-én is vevői készleten van, akkor arra 2020. december 31-én beáll a joghatás. Így az ilyen termék után Közösségen belüli termékbeszerzés címen adófizetési kötelezettség teljesítendő. A kötelezettség azt az adóalanyt terheli, aki a terméket vevői készlet céljára belföldre továbbította²².

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5931787652 – Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/29005/2019.]

¹  A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv.
²  A 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-rendszer egyes, a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó szabályainak harmonizálása és egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló 2018/1910 tanácsi irányelv.
³  Áfatörvény 89. § (4) bekezdése.
⁴  Áfatörvény 12/A. § (1) bekezdése.
⁵  A vevő készlettel kapcsolatban a terméket továbbító adóalanyt az áfatörvény 182. §-a alapján nyilvántartási kötelezettség terheli. A nyilvántartásban a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Áfa irányelv Vhr.) 54a. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat kell szerepeltetni.
⁶  Áfatörvény 12/A. §-a.
⁷  Áfatörvény 12/A. § (3) bekezdése.
⁸  Áfatörvény 12/A. § (4) és (6) bekezdései.
⁹  Áfatörvény 12/A. § (7) és (5) bekezdése.
¹⁰ Áfatörvény 4/A. számú melléklet I. Összesítő jelentés 1/A. pontjának első bekezdése.
¹¹  Áfatörvény 182. §-a.
¹²  Áfa irányelv Vhr. 54a. cikk (1) bekezdése.
¹³  Áfatörvény 331. §-a.
¹⁴ Áfatörvény 328. § (2) bekezdése.
¹⁵ Áfatörvény 22. § (4) bekezdése.
¹⁶  Áfatörvény 22. § (4) bekezdése
¹⁷ Áfatörvény 22. § (6) bekezdés
¹⁸ Áfatörvény 4/A. számú melléklet I. Összesítő jelentés 1/A. pontjának második bekezdése.
¹⁹ Áfatörvény 183. §
²⁰  Áfa irányelv Vhr. 54a. cikk (2) bekezdése. Ha a termék nem a vevő raktárába érkezik, akkor a nyilvántartásnak nem kell tartalmaznia az adóalanynak szánt termék raktárba érkezésének, és kitárolásának időpontját valamint a termék megsemmisülésével, hiányával összefüggő adatokat.
²¹  Áfatörvény 331. §.
²²  Áfatörvény 328. § (1) bekezdése.