NAV - Adózási kérdés

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="4906619" moderate="true" read="true" title="Adózási kérdés" url="nav/ado/adozasi_kerdes" write="true">
<article contentid="4931888">
<title>2021/1. Adózási kérdés - Az új lakások, lakóingatlanok értékesítésének adómértéke</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2021_1__Adozasi_kerde20210215.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1613387220000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>15</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>7</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1613391196786">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>15</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>13</minute>
<sec>16</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[Áfa tv. 82. § (2)
bekezdés, 3. számú melléket I. rész 50-51.]

Az általános forgalmi adóról
szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. § (2) bekezdése
és 3. számú melléklete I. részének 2021. január 1-jétől 2022. december 31-éig 
hatályos
50-51. pontjai alapján az általános forgalmi adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka

<ul>

<li>az olyan többlakásos lakóingatlanban
kialakítandó vagy kialakított lakás
értékesítése esetén, melynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, és amely az Áfa tv.
86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozik (kivéve, ha a
lakás az Étv.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
-ben
meghatározott rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített
többlakásos lakóingatlanban van), és</li>

<li>az olyan egylakásos lakóingatlan értékesítése esetén, melynek összes hasznos
alapterülete nem haladja meg a 300
négyzetmétert, és amely az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb)
alpontja alá tartozik.</li>
</ul>

A 2021. január 1-jétől hatályos rendelkezés révén, szinte
azonos tartalommal egy korábbi – 2016. január 1-jétől 2019. december 31-éig
hatályos – szabály lépett ismét hatályba. A különbség a rozsdaövezeti
akcióterülettel összefüggő kivétel meghatározása. Ennek értelmében, ha az Étv.-ben
meghatározott rozsdaövezeti akcióterületen található földrészleten létesített
többlakásos lakóingatlanban van a kialakítandó vagy kialakított lakás, melynek
összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, és amely az
Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozik, akkor az
értékesítésre az 5%-os adómérték az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részének 59.
pontja, és nem az 50. pontja alapján alkalmazandó. Rozsdaövezeti akcióterület 
a
rozsdaövezeti akcióterületek lehatárolásáról szóló, jelen tájékoztató
megjelenésekor még kidolgozás alatt álló kormányrendeletben ilyenként megjelölt
terület.

Ebben a tájékoztatóban az Áfa tv.
3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjainak alkalmazását mutatjuk be.

A fentiek alapján lakóingatlan
értékesítésére akkor alkalmazandó az 5 százalékos áfamérték, ha a lakás

<li>megfelel
az Áfa tv. 259. § 12. pontja szerinti lakóingatlan fogalmának,</li>

<li>új ingatlannak minősül az Áfa tv. 86. §
(1) bekezdés j) pont ja)-jb) alpontja alapján,</li>

<li>összes hasznos alapterülete többlakásos
lakóingatlanban található lakás esetén a 150 négyzetmétert, egylakásos
lakóingatlan esetén a 300 négyzetmétert nem haladja meg,</li>

<li>értékesítése, illetve az ahhoz fizetett
előleg kézhezvétele, jóváírása 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra
esik, és 2023. január 1-jét megelőzi. Bizonyos feltételek fennállása esetén azonban
ezen időpontot követően is alkalmazható marad a kedvezményes adókulcs (átmeneti
szabály alapján).</li>
</ol>

A tekintetben, hogy lakóingatlan értékesítés valósul-e meg,
az Áfa tv. termékértékesítésre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni (Áfa
tv. 9. §, 10. § a) pontja, 10. § d) pontja). Az Áfa tv. 9. §-a alapján
termékértékesítésnek minősülnek az úgynevezett hagyományos adásvételen alapuló lakóingatlan értékesítések.
Lakóingatlan építés esetében a
kedvezményes áfakulcs azon ügylet(ek)re alkalmazható, amelyek az Áfa tv. 10. § d) pontja szerint
minősülnek termékértékesítésnek. E tényállás lényegi eleme, hogy az ügyletet
teljesítő adóalany egy másik személy megrendelésére, építési-szerelési munka
révén új – ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő – ingatlant hozzon létre. A
fenti tartalmú termékértékesítésre építkezés esetében tipikusan akkor kerülhet
sor, ha az építkezés generálkivitelező, illetve fővállalkozó közreműködésével
valósul meg, és az ő általa teljesített ügylet tartalmában megfelel a fenti
feltételeknek.

a) Lakóingatlan
fogalom

Az Áfa tv. 259. § 12. pontja
értelmében lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az
ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy
ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás
rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a
lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a
gazdasági épület. E fogalom meghatározás alapján a lakás rendeltetésszerű
használatához nem szükséges helyiség akkor sem minősül lakóingatlannak, ha az
ilyen helyiség az ingatlan nyilvántartásban nem került külön feltüntetésre. Az
Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjai alapján az 5%-os adómérték –
az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén is – csak lakóingatlan/lakás
értékesítésére vonatkozik. Amennyiben az új ingatlan értékesítésére irányuló
ügylet keretében lakóingatlan és lakóingatlannak nem minősülő helyiség (pl.
garázs) értékesítésére is sor kerül, az értékesítés adóalapját meg kell
osztani, a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan adóalapjára 27%-os mértékű
általános forgalmi adót kell felszámítani.

b) Új
ingatlan

Az áfa rendszerében új
ingatlannak az olyan ingatlan minősül, melynek

<ul>

<li>az első rendeltetésszerű használatbavétele még
nem történt meg, vagy </li>

<li>az első rendeltetésszerű használatbavétele
megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy
használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással
történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy</li>

<li>beépítése az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és
a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés
között még nem telt el 2 év.</li>
</ul>

A rendeltetésszerű használatba
nem vett ingatlanok körébe tartoznak a beépítés alatt álló, a félkész,
szerkezetkész ingatlanok, illetve azok a befejezett ingatlanok is, amelyek
tekintetében használatbavétellel összefüggő engedélyezési vagy tudomásulvételi
eljárás, illetve a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása
folyamatban van.

Első rendeltetésszerű
használatbavétel alatt nem a tényleges használatbavétel napja, hanem az adott
ingatlan használatbavétele kapcsán lefolytatandó eljárástól függően meghatározott
időpont értendő. Amennyiben az adott ingatlan tekintetében irányadó
jogszabályok rendelkezései alapján használatbavételi engedélyezési eljárás
lefolytatására kerül sor, akkor az adott ingatlan első rendeltetésszerű
használatbavételének időpontja alatt az adott ingatlan vonatkozásában kiadott
használatbavételi engedély véglegessé válásának napja értendő. Amennyiben az
adott ingatlan tekintetében a használatbavétel kapcsán tudomásulvételi eljárás
lefolytatásának van helye, akkor az első rendeltetésszerű használatbavétel
időpontja alatt az a nap értendő, amikor a használatbavétel hallgatással
történő tudomásulvétele megtörtént.

Az
egyszerű bejelentés alá tartozó ingatlan esetében az újnak minősülés
szempontjából releváns 2 évet a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány
kiállításától kell számolni.

Az újonnan létrehozott ingatlan
használatbavétele mellett első rendeltetésszerű használatbavételnek minősül a
már meglévő és használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan átalakítást
követő olyan használatbavétele is, amelynek eredményeképpen a korábbi
használathoz képest funkcióbeli/rendeltetésbeli változás is történik, és ennek
kapcsán új használatbavételi engedélyezési vagy tudomásulvételi eljárás,
bejelentés válik szükségessé.

Ugyancsak első rendeltetésszerű
használatbavételnek minősül a meglévő ingatlan olyan átalakítása, amelynek
eredményeként az ingatlan albetéteinek a száma megváltozik, feltéve
természetesen, hogy az albetéteket érintő átalakítást követő használatbavétel
engedélyhez, tudomásulvételi eljáráshoz vagy bejelentéshez kötött.

Az olyan engedélyezett, illetve
tudomásul vett használatbavételt, bejelentést követő átalakítás esetén,
amelyhez nem társul az ingatlan „darabszámában” (albetétek számában), vagy az
ingatlan rendeltetésében bekövetkező változás, az átalakítást követő
engedélyezés, illetve tudomásulvétel, bejelentés, nem minősül első
rendeltetésszerű használatbavételnek. A lefolytatandó eljárástól függetlenül
nem valósul meg első rendeltetésszerű használatbavétel az ingatlan bővítése
esetén sem, mivel nem jön létre új ingatlan (új albetét).

Új ingatlan értékesítése valósul
meg a fenti feltételeknek megfelelő ingatlan értékesítése esetén, függetlenül
attól, hogy az adott ügylet keretében sor kerül-e az ingatlanhoz tartozó
földterület értékesítésére, vagy csak a felépítményt értékesítik az ahhoz
tartozó földterület nélkül. Amennyiben az épületet, építményt tartalmazó
földterület és az épület, építmény tulajdonosa eltérő személy, akkor a
földterület értékesítését terhelő adókötelezettséget a beépített ingatlanra
vonatkozó előírások alapján kell megállapítani. Utóbbi esetben tehát a
földterület értékesítése akkor minősül kötelezően adókötelesnek, ha azon a
fenti feltételeknek megfelelő új ingatlan van. Megjegyzendő, hogy amennyiben az
adott ügylet keretében kizárólag a lakóingatlanhoz tartozó földterület önálló
értékesítése történik, és az adóköteles, akkor arra a 27%-os adómérték
alkalmazandó, mivel ez esetben az értékesített ingatlan nem felel meg az Áfa
tv. 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjaiban foglaltaknak, mivel az nem
lakóingatlan.

Amennyiben az értékesítésre
kerülő beépített ingatlan az előzőek szerint nem minősül új ingatlannak, akkor
értékesítése [ide nem értve az Áfa tv. 11. § (1)-(2) bekezdése alá tartozó
eseteket] adómentes, kivéve, ha az értékesítő adóalany élt az Áfa tv. 88.
§-ában szabályozott adókötelessé tétel lehetőségével. Amennyiben az ilyen
beépített ingatlant értékesítő adóalany az Áfa tv. 88. §-a alapján adófizetési
kötelezettséget választott, az értékesítést – figyelemmel az Áfa tv. 88. § (2)
bekezdésében foglaltakra is – 27%-os mértékű általános forgalmi adó terheli [és
amennyiben az Áfa tv. 142. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek is
fennállnak, az ügyletre az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés e) pontja alapján
fordított adózás alkalmazandó].

c) Összes
hasznos alapterület

A mérethatárnak való megfelelés
szempontjából az Áfa tv. 259. § 12. pontjában foglaltak szerinti lakóingatlan
(előszoba, hálószoba, nappali, konyha, fürdőszoba, kamra, kazánhelyiség stb.)
összes hasznos alapterületét kell figyelembe venni. Azaz a lakóingatlan összes
hasznos alapterületébe nem számítandó bele a garázs, az üzlet és egyéb, a
lakóingatlan rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség
alapterülete. A hasznos alapterület számítása során az országos
településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 28.) Korm.
rendelet (továbbiakban: OTÉK) hasznos alapterület fogalmát kell figyelembe
venni (Áfa tv. 259. § 13/A. pont). Az OTÉK 1. számú melléklet 46. és 88.
pontjait figyelembe véve a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy
egészben közrefogott tér vízszintes vetületen számított területéből az minősül
hasznos alapterületnek, amelyen a belmagasság eléri vagy meghaladja az 1,9
métert. Az összes hasznos alapterület számításakor az összes építményszint
hasznos alapterületét figyelembe kell venni (OTÉK 1. számú melléklet 46a.
pontja). Építményszint az építmény mindazon használati szintje, amelyen
helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a
felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs (OTÉK
1. számú melléklet 34. pontja).

A többlakásos lakóingatlanra
vonatkozó 150 négyzetméteres értékhatárt kell figyelembe venni – többek között
– akkor is, ha az új lakás létrehozása tetőtér-beépítés (lásd: OTÉK 1. számú
melléklet 127. pont) révén valósul meg.

d) A lakóingatlan értékesítésének időpontja

Az Áfa tv. 347. §-ában foglalt átmeneti szabály rendezi,
hogy az Áfa tv. 3. számú melléklete I. részének 2021. január 1-jétől
hatályos 50-51. pontjait azokban
az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a lakás értékesítésére, illetve
az ahhoz fizetett előleg kézhezvételére, jóváírására 2021. január 1-jén vagy
azt követő időpontban kerül sor. Ezzel összhangban 2021. január 1-jén az Áfa
tv. 327. §-a hatályát vesztette, ezen időpontot követő teljesítések,
előlegfizetés esetén az 5%-os adómérték alkalmazhatóságát nem befolyásolja,
hogy az építési engedély mikor vált véglegessé, illetve, hogy az egyszerű
bejelentéshez kötött építési tevékenységet mikor jelentették be.

Az 5%-os adómérték kivezetéséhez
kapcsolódó átmeneti szabályokat az Áfa tv. 2023. január 1-jétől hatályos 348.
§-a határozza meg, amelynek értelmében az 5%-os adómérték 2022. december 31-ét
követően, de 2026. december 31-ig átvett, jóváírt előlegekre és teljesített
értékesítésekre is alkalmazandó, ha

<ul>

<li>építési engedélyhez kötött építési
munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2022. december 31.
napjáig véglegessé vált, vagy</li>

<li>az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési
tevékenységet legkésőbb 2022. december 31. napján bejelentették.</li>
</ul>

Amennyiben a lakás értékesítése, illetve az ahhoz fizetett
előleg kézhezvétele, jóváírása 2021. január 1-jét megelőzően történt, akkor az
Áfa tv. 2020. december 31-éig hatályos 327. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés
értelmében 5%-os adómérték volt alkalmazandó, ha

<ul>

<li>építési engedélyhez kötött építési
munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján volt végleges
építési engedély, vagy</li>

<li>az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési
tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.</li>
</ul>

Ebből következően, ha a végleges építési engedély, illetve a
bejelentés későbbi, a 2020. évben történt (rész)teljesítések, előlegfizetések
27 %-os áfakulccsal adóztak. A 2021-re áthúzódó építkezések esetében 2020.
december 31-ét követő (rész)teljesítések, előlegfizetések esetében a 2021.
január 1-jétől hatályos szabályok értelmében 5%-os áfakulcs alkalmazandó, ám a
végszámlában az 5%-os adókulcs csak a vételárból még 2020. december 31-ét
követően fennmaradó részre (vételár és a részteljesítésként, előlegként
kifizetett összeg különbözetére) alkalmazandó.

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/2760-1/2021. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507379415/2021.]

<a name="1"></a>[1] Az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály?</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>új-lakás</item>
<item>lakóingatlan</item>
<item>értékesítés</item>
<item>kedvezményes-áfakulcs</item>
<item>5-százalék</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4919218">
<title>2020/10. Adózási kérdés - A biztosítási kötelezettség alóli mentesülés esetének értelmezése</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_10__Adozasi_kerd20201022.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609937640000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>6</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>54</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1761343140000">
<year>2025</year>
<month>10</month>
<day>24</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609937658531">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>6</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>54</minute>
<sec>18</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[A társadalombiztosítás ellátásaira
jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII.
törvény (a továbbiakban: Tbj.) 17. § (2) bekezdés a) pont]

A Tbj. 17. § (2) bekezdés a)pontja szerint a biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem
jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott,
harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő
munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy
munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve,
hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt.

Fentiekkel kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a
2020. július 1-jén hatályba lépett Tbj. szövege e tekintetében szó szerint
megegyezik a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. § (2) bekezdés a) pontjának
szövegével, azaz e tekintetben változás nem történt a korábbi szabályozáshoz
képest.

Az „előző
belföldi munkavégzés” valamennyi olyan munkavégzési formára kiterjed, ami
alapján fennállhat a biztosítási jogviszony. Így például amennyiben a kiküldött
személy elsőként kiküldetésben vett részt, majd ezt követően munkaviszony
alapján a lex loci laboris elv szerint belföldön biztosítottá vált (a Tbj. 2. 
§
és a 6. § (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével), és ezt követően kerül
sor a kiküldetésre úgy, hogy a belföldi munkavégzéstől számítottan nem telt le
a három év, akkor a Tbj. 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mentességi
szabály nem alkalmazható. Továbbá az „előző belföldi munkavégzés” kitétel
természetesen magában foglal minden olyan munkavégzési formát, amely alapján
belföldön munkavégzés történt – és mentesítés hiányában biztosítási
kötelezettséget keletkeztetne –, így a kiküldetés, kirendelés,
munkaerő-kölcsönzés alapján történő munkavégzés is ide értendő.

Az „e
munkavégzés” kifejezés a „kiküldetés,
kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés”-re vonatkozik (amelyekre feltételül a
két évet határozza meg a törvény), de a „belföldi munkavégzéstől” kifejezés már
nem ezekre utal vissza, ez utóbbi feltétel vesszővel és „és” kötőszóval elválasztott az előző tagmondattól.

Így a belföldön többször, összességében
huzamosabb ideig foglalkoztatottak biztosítotti jogviszonya fennáll, a
járulékfizetési kötelezettség mellett a biztosítotti
jogállás társadalombiztosítási ellátásokra jogosít, így például
egészségügyi szolgáltatást vehetnek igénybe.

[Pénzügyminisztérium PM/18578/1/2020
– NAV Ügyfélkapcsolati és
Tájékoztatási Főosztály ÜTF-4852/2020, 6830159331]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>biztosítási-kötelezettség</item>
<item>mentesülés</item>
<item>belföldi-munkavégzés</item>
<item>társadalombiztosítási-ellátás</item>
<item>egészségügyi-szolgáltatás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4922624">
<title>2020/12. Adózási kérdés - A közterület-használati díj áfabeli megítélése</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_12__Adozasi_kerd20201229.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609249800000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1767221940000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609250224282">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>57</minute>
<sec>4</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[Áfa tv. 7. §]

A helyi önkormányzatoknak azon
engedélyező tevékenysége, melynek keretében a tulajdonukban álló közterületek
egy meghatározott részének vonatkozásában, hatósági eljárásban, kérelemre,
ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra, meghatározott használó részére,
díj ellenében biztosítanak kizárólagos használatot, az általános forgalmi adó
rendszerében közhatalmi tevékenységnek minősül, így az nem gazdasági
tevékenység, és áfakötelezettséget nem keletkeztet.

Az általános forgalmi adóról
szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 7. § (1) bekezdése
alapján nem
gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország
Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott
jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által
ellátott közhatalmi tevékenység. Ezek közül az Áfa tv. 7. § (2) bekezdése
példálózó jelleggel felsorol néhányat (például jogszabály-alkotási,
közigazgatási jogalkalmazói, hatósági ellenőrzési tevékenység), illetve e § (3)
bekezdése és az Áfa tv. 2. számú melléklete bizonyos tevékenységeket (például 
a
tulajdon kisajátítása, víz-, gáz-, villamos energia-, hőellátás, kereskedelmi
jellegű hirdetési és reklámszolgáltatás, kereskedelmi jellegű kiállítások,
vásárok és bemutatók szervezése, rendezése) kizár e körből.

A közhatalmi tevékenység
jellemzően a közhatalommal felruházott szerv vagy személy által, közhatalmi
eszközökkel, a jogszabályi keretek között ellátott olyan tevékenység, amely
különösen jog vagy kötelezettség megállapítására, jogvita eldöntésére,
ellenőrzésre, a közhatalmi tevékenységet ellátó szervezetre és az azon kívüli
személyekre is kötelező döntést állapít meg, amelynek állami kényszereszközök
útján is érvényt lehet szerezni. E tevékenységet – többek között – az jellemzi,
hogy az jogszabályban meghatározott, jogszabályi felhatalmazáson alapul, az
ellenérték nem szabad piaci megállapodás tárgya, arról jogszabály kifejezetten
így rendelkezik, a tevékenység gyakorlója és a szolgáltatás igénybevevője
közötti jogviszony alapvetően nem magánjogi jellegű, a felek nem kötnek
megbízási szerződést, jogszabályilag limitált, kik végezhetik e tevékenységet.

A
Kúria Önkormányzati Tanácsa Köf.5.033/2017/4. számú határozatában foglaltak
alapján a helyi önkormányzat – rendeletalkotási jogánál fogva – közhatalomként
jár el, amikor a véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetésétől eltérő,
meghatározott ideig történő használatát engedélyezi valamely személy számára. 
Erről
közhatalomként, nem pedig tulajdonosként dönt. Ilyen esetekben komplex,
közjogi-közigazgatási kapcsolatrendszerbe ágyazódó önkormányzati hatósági ügy
keletkezik, amelyben határozatot kell hozni, mellyel szemben fellebbezési jogot
kell biztosítani.

Az
épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pont szerint a közterület közhasználatra
szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület,
amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Az Étv. 54. § (5)
bekezdése alapján a közterületet rendeltetésének megfelelően bárki
használhatja. A közterületek Étv. szerinti funkcionális meghatározásának a
nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §
(3) bekezdés a)-b) pontja szerinti, a helyi önkormányzat kizárólagos
tulajdonában álló helyi közutak és műtárgyaik, valamint a terek, parkok,
közkertek feleltethetők meg. Ezek az Nvtv. 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján
forgalomképtelen törzsvagyonnak minősülnek, melyek a kötelező önkormányzati
feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálják. A Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13.
§ (1) bekezdés 2. pontja szerint helyi önkormányzati feladat a
településüzemeltetés körében a helyi közutak és tartozékainak fenntartása,
közparkok és egyéb közterületek fenntartása. Az Alaptörvény 32. cikk (6)
bekezdése szerint a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely
feladataik ellátását szolgálja.

Az
önkormányzatok tehát a feladatellátásukhoz szükséges közterületeknek minősülő
ingatlanvagyonnak köztulajdonként tulajdonosai. A közterülettel kapcsolatos
használati viszonyban a helyi önkormányzat nem magántulajdonosi minőségben
jelenik meg, hanem mint köztulajdonnal való rendelkezésre felhatalmazással bíró
jogalany.

Másrészről
a közterület-használat meghatározott személy részére, kérelemre történő
engedélyezése egy olyan komplex jogviszony, amelyben lehet ugyan szerződéses
elem, de alapvetően közjogi természetű. Három alanyi kört érint egymással
összefüggő módon: az önkormányzatot, a használók közösségét és a kizárólagos
használatra jogosítottakat. A közterületek mindenki által való használhatóságát
a normatív, rendeleti szabályozás biztosítja, annak ez az elsődleges célja, és
csak ehhez képest kerül sor a kizárólagos használat feltételeinek előírására,
díjazásának megállapítására, szintén normatív szabályozással. Ez utóbbiból
következik, hogy az önkormányzat nem lehet szokványos magánjogi szerződő fél, 
hiszen
a közhatalom jogán egyben szabályozója az önmagát érintő viszonynak, következésképpen
a másik fél garanciális jogai csak közjogi eszközökkel biztosíthatók.

Tehát
a véges közjószágnak minősülő közterület rendeltetésétől eltérő, például
kereskedelmi jellegű használatát az önkormányzat csakis közhatalomként, és nem
tulajdonosként dönti el. Így önkormányzati hatósági ügynek kell keletkeznie,
melyben az önkormányzat megfelelő fórumának közigazgatási határozatot kell
hoznia, amellyel szemben fellebbezési jogot kell biztosítani. A jogerős
(végleges) közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata pedig közigazgatási
bíróságtól kérhető.

A
fentiekből következően pedig a helyi önkormányzatok által a tulajdonukban álló
közterület használatának meghatározott használó részére, meghatározott
időtartamra, kérelemre, hatósági eljárásban, díj ellenében történő
engedélyezése az Áfa tv. 7. § (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységnek
minősül.

Tekintettel
arra, hogy a közterület-használat engedélyezéséhez kapcsolódó díjfizetés áfa
szempontú kezelésére vonatkozó önkormányzati joggyakorlat a fentiektől eltérhet,
a jogbiztonság elvének érvényesülése és az értelmezés-változásból fakadó
aránytalan terhek elkerülése érdekében a fentiek szerinti értelmezést az
adóhatóság 2021. január 1-jétől tekinti irányadónak.

Felhívjuk
a figyelmet, hogy a fenti jogértelmezés nem indokolja a parkolási szolgáltatás
áfa szempontú megítélésének (adóköteles ingatlan-bérbeadás, ehhez kapcsolódóan
az általános szabályok szerinti adólevonási jog) megváltoztatását. A parkolási
szolgáltatás ugyanis a hivatkozott kúriai határozat szerint is eltérő megítélés
alá esik, annak eltérő körülményei okán, másrészt a közúti közlekedésről szóló
1988. évi I. törvény 9/D. § (3) bekezdése kifejezetten arról
rendelkezik, hogy a járművek helyi közutakon, valamint helyi önkormányzat
tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban
és egyéb közterületeken történő várakozása a helyi önkormányzat, vagy a Mötv.
16/A. §-ában meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevője közötti
polgári jogi jogviszony.

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/23754/2020. – NAV KI
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507385850/2020.]


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>közterület--használat</item>
<item>helyi-önkormányzat</item>
<item>engedélyezés</item>
<item>közhatalmi-tevékenység</item>
<item>áfakötelezettség</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4922370">
<title>2020/11. Adózási kérdés - Módosul az áthárított áfa nélkül beszerzett személygépkocsi áfamentes értékesítésére vonatkozó szabály</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_11__Adozasi_kerd20201223.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1608720300000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>45</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1766703540000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1608720981640">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>56</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa
tv.) 87. § c) pontja alapján 2021. január 1-jétől akkor adómentes a
személygépkocsi értékesítése, ha annak beszerzését nem terhelte előzetesen
felszámított adó, de amennyiben terhelte volna, az levonási tilalom alá esett
volna, kivéve azt az esetet, ha a beszerzés továbbértékesítési céllal történt.
Ez utóbbi esetben az értékesítés így adóköteles.

Az
Áfa tv. 87. § (1) bekezdés c) pontja ugyanis 2021. január 1-jétől úgy
rendelkezik, hogy mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha
az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott
volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint – a 125. § (1) bekezdés a)
pontban foglaltakra is figyelemmel – nem lenne levonható.

A
hivatkozott rendelkezésből következően, ha a beszerzéshez nem kapcsolódott
előzetesen felszámított áfa, 2021. január 1-jétől már csak a saját vállalkozás
keretében történő hasznosítási célra – azaz például cégautónak, bérbeadási
célból, taxiszolgáltatás nyújtásához – vásárolt személykocsi későbbi
értékesítése adómentes.

Azonban,
ha az adóalany a személygépkocsit továbbértékesítési céllal
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 vásárolta

<ul>

<li>nem
adóalanytól, vagy</li>

<li>olyan
adóalanytól, aki (amely) az Áfa tv. 87. §-a alapján az értékesítés során nem
számolt fel áfát, vagy</li>

<li>alanyi
adómentes minőségében eljáró adóalanytól
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
, vagy</li>

<li>a
különbözeti adózás szabályait
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
 alkalmazó viszonteladótól
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
, használtcikk-kereskedőtől,</li>
</ul>

és
a beszerzést így nem terhelte előzetesen felszámított adó, ennek a
személygépkocsinak a 2021. január 1-jén vagy azt követően történő
értékesítésére, vagy az értékesítés ellenértékébe beszámító, 2020. december
31-ét követően átvett, jóváírt előlegre az adómentesség nem alkalmazható.

Az
Áfa tv. 2021. január 1-étől hatályos 341. § (3) bekezdése szerint az Áfa
tv.-nek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel
módosított 87. § c) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először,
amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2021. január 1-jére vagy azt
követő időpontra esik.

Felhívjuk
a figyelmet arra, hogy amennyiben a személygépkocsit értékesítő adóalany az Áfa
tv. XVI. fejezetében foglalt szabályok (különbözeti adózás) szerint eljáró
viszonteladó, úgy az ő továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi
értékesítése az Áfa tv. 87. § c) pontjának sem a 2020. december 31-éig hatályos
rendelkezése alapján, sem a 2021. január 1-jétől hatályos előírása alapján nem
adómentes. Ugyanis az Áfa tv. 87. § c) pontja mindkét időállapot szerint az Áfa
tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja szerinti levonási tilalomra utal, az Áfa tv.
XVI. fejezetében foglalt szabályokat alkalmazó adóalanynak azonban nem e
rendelkezés alapján, hanem az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés a) pontja alapján
nincs levonási joga a termék beszerzésével kapcsolatban.

Ettől
eltérően, ha a viszonteladó az Áfa tv. 224. § (1) bekezdése szerinti
lehetőséggel élve (akár a személygépkocsi beszerzését követően) lemondott a
különbözeti adózás alkalmazásáról, és így azt követően az Áfa tv. általános
szabályai szerint járt el, azon személygépkocsik értékesítését, melyek
beszerzését nem terhelte előzetesen felszámított adó, az Áfa tv. 2020. december
31-éig hatályos 87. § c) pontja alapján adómentesen végezhette, lévén, hogy a
személygépkocsi értékesítés teljesítési időpontjában az Áfa tv. általános
szabályai alapján eljáró adóalanyként kizárólag az Áfa tv. 124. §-a szerinti
levonási tilalom fennállását kellett a személygépkocsit illetően vizsgálnia.

Az
Áfa tv. 87. § c) pontjának 2021. január 1-jétől hatályos módosítása okán azonban
a különbözeti adózás alól kijelentkezett viszonteladónak a továbbértékesítési
céllal beszerzett személygépkocsi adómentes értékesítésére 2021-től már nem
lesz lehetősége, következésképpen az értékesítés teljes ellenértéke mint
adóalap után kell áfát felszámolnia.

Főszabály
szerint, ha egy viszonteladó lemond az Áfa tv. XVI. fejezete szerinti szabályok
alkalmazásáról, ez a döntése az Áfa tv. 225. § (1) bekezdés c) pontja alapján 
a
választása évét követő második naptári év végéig köti, attól nem térhet el.

Az
Áfa tv. 2020. november 27-én hatályba lépett 341. § (2) bekezdése azonban
lehetővé teszi, hogy a belföldön nyilvántartásba vett, személygépkocsi
értékesítésével foglalkozó viszonteladó – az egyéb feltételek fennállása esetén
– megváltoztathassa a fenti döntését, és 2021-től újra a különbözeti adózást
alkalmazhassa (azaz adót az árrés után kell fizetnie) akkor is, ha a választása
évétől számított kettő év még nem telt el. Ennek feltétele, hogy erről a
döntéséről az állami adó- és vámhatóságnak 2020.
december 31-éig nyilatkozatot tegyen az erre szolgáló változásbejelentő
lapon.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és
Forgalmi Adók Főosztály PM/23268-1/2020. – NAV KI Ügyfélkapcsolati és
Tájékoztatási Főosztály 2507381719/2020.]

<a name="1"></a>[1] Az Áfa tv. 259. §
22. pontja szerint a továbbértékesítési cél: a mástól szerzett termék saját
használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely
értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos
értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől.

<a name="2"></a>[2] Áfa tv. XIII.
fejezete vagy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv
(a továbbiakban: Héa irányelv) XII. cím 1. fejezet 2. szakaszának tartalmában 
megfelelő
más tagállami szabályozást alkalmazó adóalany.

<a name="3"></a>[3] Áfa tv. XVI.
fejezet 2. alfejezetének vagy a Héa irányelv XII. cím 4. fejezet 2. szakaszának
tartalmában megfelelő más tagállami szabályozást alkalmazó adóalany.

<a name="4"></a>[4] Áfa tv. 213. §
(1) bekezdés e) pontja szerint a viszonteladó: minden olyan adóalany, aki
(amely) ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot,
műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy
egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben – megbízás alapján –
bizományosként jár el.
 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áthárított-áfa</item>
<item>személygépkocsi</item>
<item>áfamentes</item>
<item>értékesítés</item>
<item>saját-vállalkozás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4918635">
<title>2020/9. Adózási kérdés - A járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapja</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_9__Adozasi_kerde20201012.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1602517080000">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>12</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>38</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1760479140000">
<year>2025</year>
<month>10</month>
<day>14</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1602517713682">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>12</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>48</minute>
<sec>33</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. 
évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 20. § (1) bekezdés b) pontja, (2) 
bekezdés a) pontja, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint 
ezen ellátások fedezetéről 
szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 27. § (1) bekezdés a) pontja, 
27. § (2) bekezdése]

A Katv. 20. § (1) bekezdés b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik 
a személyi jellegű kifizetések. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdés a) pontja 
kimondja, hogy személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás 
minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben.

A 2020. július 1-jétől hatályos Tbj. 27. § (1) bekezdés a) pontja szerint járulékalapot 
képező jövedelem az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem 
önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe 
vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont 
(befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett 
pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony 
alapján fizetett ösztöndíj. Ugyanakkor a Tbj. 27.§ (2) bekezdése alapján a 6. 
§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább 
a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ).

Ez azt jelenti, hogy lehetséges olyan eset, amikor a munkavállaló tényleges jövedelme 
nem éri el a járulékfizetési alsó határt. Ebben az esetben a munkáltató köteles 
megfizetni a tényleges bér és a minimálbér 30 százaléka közötti különbözetre eső 
járulékkötelezettséget.

A személyi jellegű ráfordítások a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] 
79. § (1) bekezdése értelmében az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet 
tagjainak munkadíjként elszámolt összegek, a természetes személy tulajdonos (tag) 
személyes közreműködése ellenértékeként kivett összegek, továbbá a személyi jellegű 
egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.

A fentiekben foglaltakat, valamint a számviteli elszámolást alapul véve a kiva alapjánál a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, a járulékfizetési 
alsó határt figyelmen kívül kell hagyni.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2507709429, Pénzügyminisztérium 
PM/16172/1/2020.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>járulék</item>
<item>alsó-határ</item>
<item>kisvállalati-adó</item>
<item>alap</item>
<item>jövedelem</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4914475">
<title>2020/8. Adózási kérdés - A számlával bizonylatolt ügylet adatait nem kell és nem is célszerű a pénztárgépbe rögzíteni</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_8__Adozasi_kerde20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594209300000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>55</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1752011940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594209703910">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>1</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[Áfa tv. 159. §]

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) fő szabálya szerint az adóalanynak az általa
teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell
kibocsátania. Ha az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség
alól, mert

<ul>

<li>a vevő/igénybevevő
nem adóalany és nem is jogi személy,</li>

<li>a vételárat készpénzzel,
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a
teljesítésig kifizeti</li>

<li>és a vételár
nem éri el a 900 ezer forintot,</li>

<li>továbbá a
vevő nem kér számlát,</li>
</ul>

akkor az adóalany köteles nyugta kibocsátásáról
gondoskodni.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

Ebből következően egy ügyletről egyféle bizonylatot
(számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.

Amennyiben az adóalany nyugta kibocsátására
kötelezett, e kötelezettségét a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendeletben (a továbbiakban:
NGM rendelet) meghatározott feltételek teljesülése esetén pénztárgéppel kell
teljesítenie.
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű
kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez
vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM
rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a
pénztárgépben rögzíteni kell.

Az adóalanyok egy része azonban továbbra is alkalmazza
azt a – 2008. január 1-je előtt hatályos szabály alapján kialakított – gyakorlatot,
mely szerint a számlával (egyszerűsített adattartalmú számlával) bizonylatolt
értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő vagy pénzhelyettesítő eszközzel)
teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben.

Az Áfa tv. 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezése alapján
az adóalany köteles az adóhatóság részére
adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére
belföldön teljesített termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott
vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

(2021. január 1-jétől e kötelezettség már a magánszemély vevő/igénybevevő
esetén is fenn áll majd.)

Fentiekből következően – ha az adózó továbbra is állít
ki nyugtát is a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről – az értékesítés
adatai az online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is
megérkeznek a NAV-hoz. A dupla bizonylatolás miatti kétszeres adatszolgáltatás 
elkerülése
érdekében célszerű a fenti helytelen gyakorlat megszüntetése. A NAV tehát azt
javasolja az adóalanyoknak, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről
az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát!

Az adózó a fentiek mellett továbbra is folytathatja
azt a gyakorlatot, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett 
pénzt
a pénztárgéppel bizonylatolt bevételekkel együtt – a pénztárgéphez rendelt
pénztároló eszközben (pl. pénztárfiókban) – tartja. Ebben az esetben a
számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett és a pénztároló eszközben
elhelyezett pénzről pénzmozgás (pénztári befizetés)
bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel. A pénzmozgás bizonylat
kiállítása biztosítja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészlet megegyezzen
a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály ÜTF-2941/2020, NAV KI Ellenőrzési Főosztály 4318331190]

<a name="1"></a>[1]
Áfa tv. 159. §, 165. § (1) bekezdés b) pontja, 166. § (1) bekezdés

<a name="2"></a>[2]
NGM rendelet 1. melléklet

<a name="3"></a>[3]
Áfa tv. 10. számú melléklet

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ügylet</item>
<item>bizonylat</item>
<item>számla</item>
<item>nyugta</item>
<item>online-pénztárgép</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4914465">
<title>2020/7. Adózási kérdés - Az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételei</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_7__Adozasi_kerde20200708.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594191420000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751925540000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>7</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594191915153">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>5</minute>
<sec>15</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (1) bekezdés i) pontja és 85. § (2)
bekezdése]

Az
Áfa tv. 2020. január 1-jétől hatályos 85. § (1) bekezdés i) pontjának, valamint
az egyéb oktatás fogalmát részletező (2) bekezdésének módosítása az új
szakképzésről szóló törvény
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 képzési struktúrájához és
a felnőttképzésről szóló törvény
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 ugyanezen időponttól hatályos
módosításához igazodva határozza meg az általános forgalmi adó alól mentes
egyéb oktatások és képzések körét.

Az
Áfa tv. módosított rendelkezései szerint „mentes
az adó alól az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai,
diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek
fejében járó ellenérték külön térítendő meg –, valamint az azokhoz szorosan
kapcsolódó termékértékesítés, amelyet a köznevelés, a szakképzés, illetve a
felsőoktatás, továbbá a [85. §] (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a
közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási
intézmény, a felnőttképző vagy –
nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – 
ilyen minőségében – teljesít.”

A
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos módosulására tekintettel 
az
alábbiak minősülnek egyéb oktatás vagy képzés (a továbbiakban mint egyéb
oktatás) keretében nyújtott szolgáltatásnak:

a) a szakképzésről szóló törvény alapján
szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan
szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga,

b) a felnőttképzési törvényben meghatározott

ba) bejelentés
birtokában és jogszabály alapján vagy

bb) engedély birtokában

szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,

c) a nyelvi képzés és az államilag,
illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául
szolgáló vizsga, valamint

d) a tanulmányi és
tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása.

<ul>

<li>
Felnőttképző által
nyújtott a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés, oktatás
</li>
</ul>

Az
Áfa tv.  – 2020. január 1-jétől hatályos –
módosított előírásai szerint a felnőttképzési törvény hatálya alá tartozó képzés
vagy oktatás keretében nyújtott egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatás – a
nyelvi képzés kivételével – az alábbi feltételek együttes fennállása esetén
tekinthető adómentesnek:

<ul>

<li>a
szolgáltatást nyújtó adóalany
felnőttképzőnek minősül és szolgáltatását e minőségében nyújtja;</li>

<li>felnőttképzési
tevékenységét bejelentette vagy engedély alapján végzi;</li>

<li>a
nem engedély alapján végzett oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett.
</li>
</ul>

Ahogyan
az a fentiekből is látható az adómentesség feltétele egyrészt, hogy a
szolgáltatást nyújtó adóalany a felnőttképzési törvény személyi hatálya alá tartozó
ún. felnőttképzőnek minősüljön. A
módosított felnőttképzési törvény szerint
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
 felnőttképző az a jogi
személy, (személyes joga szerint) jogképes szervezet, egyéni vállalkozó vagy
gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy, aki/amely felnőttképzési tevékenységet folytat. A törvény a
módosítást követően a felnőttképzés tartalmát meglehetősen széles körűen
határozza meg, így felnőttképzés – a szakképzésről szóló törvény alapján
szervezett szakképzésen túl – valamennyi célirányosan kompetenciakialakításra
és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló oktatás és
képzés.
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
 A képzőhely szolgáltatását
csak akkor nyújtja felnőttképzői
minőségében, ha a működése mindenben megfelel a felnőttképzési törvénynek és
a vonatkozó ágazati előírásoknak (ha van ilyen), így a jogszabályok által
előírt kötelezettségek teljesítését az adómentesség alkalmazása során is
hangsúlyosan vizsgálni kell.

Mindez
azt jelenti, hogy az Áfa tv. alkalmazásában azt az adóalanyt lehet
felnőttképzőnek tekinteni, aki a felnőttképzési törvény (valamint az irányadó
ágazati jogszabályok) szerint jogosult
felnőttképzési tevékenység végzésére, és

<ul>

<li>a
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírásai értelmében a
felnőttképzési tevékenység folytatását a felnőttképzési államigazgatási szerv
felé
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>
 bejelentette
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>
, illetve </li>

<li>a
képzés megszervezéséhez a szükséges engedéllyel rendelkezik, ha a
felnőttképzési tevékenység engedélyköteles
<link anchor="7">
<text>[7]</text>
</link>
. </li>
</ul>

Ezek
hiányában a képzőhely nem tud felnőttképzői minőségében eljárni, így az általa
egyéb oktatás keretében nyújtott oktatási, képzési szolgáltatásra az
adómentesség nem alkalmazható. A felnőttképzési törvényből fakadó követelmények
teljesülését minden esetben a felnőttképzési törvény szerint kell megítélni.
Amennyiben a felnőttképzési törvény a képzőhelyet a bejelentés és/vagy az
engedély alól mentesíti, az adómentesség megítélése során ezen kötelezettség
teljesülését értelemszerűen nem kell vizsgálni.

A
fentieken túl szükséges megjegyezni, hogy továbbra
is feltétele az adómentességnek, hogy a képzőhely eleget tegyen a jogszabály
által elvárt képesítési feltételeknek. Így amennyiben egy adott oktatási,
képzési tevékenység végzése képesítési feltételhez kötött, az adómentességet az
adóalany csak akkor alkalmazhatja, ha a javára tevékenykedők között legalább
egy olyan természetes személy van, aki a jogszabályokban foglalt képesítési
követelményeknek igazolt módon megfelel.
<link anchor="8">
<text>[8]</text>
</link>

<ul>

<ul>

<li>
 Bejelentés
birtokában és jogszabály alapján végzett oktatás
</li>
</ul>
</li>
</ul>

A
felnőttképzési törvény szerinti bejelentés alapján folytatott tevékenység
keretében végzett oktatás vagy képzés esetében az adómentesség Áfa tv-ben meghatározott taxatív feltétele
<link anchor="9">
<text>[9]</text>
</link>
is, hogy a felnőttképző eleget tegyen
a jogszabály által egyébként megkövetelt bejelentési kötelezettségének.

A felnőttképző bejelentését
a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, és a bejelentés jogszabályi
megfelelőségéről igazolást állít ki a bejelentéstől számított nyolc napon belül.
<link anchor="10">
<text>[10]</text>
</link>

A felnőttképző azokra az ügyletekre alkalmazhatja az adómentességet (tehát
akkor tekinthető úgy, hogy a bejelentés birtokában van), amelyeknél a fizetendő
adó megállapításának időpontjában már rendelkezik a felnőttképzési
államigazgatási szerv által kiállított igazolással.

Az
adómentesség feltétele továbbá, hogy a
bejelentés birtokában végzett oktatás, képzés jogszabály alapján történjen.
Az oktatás, képzés jogszabály alapján szervezett, ha magát az oktatást, képzést
jogszabály határozza meg. Ennek nem feltétele ugyanakkor, hogy a jogszabály az
oktatás, képzés szabályait teljes körűen meghatározza, csupán az, hogy az
oktatást, képzést magát definiálja. Természetesen, ha a jogszabály az
oktatásra, képzésre további feltételt is meghatároz (így pl. az annak
megszervezésére jogosultat), az áfamentesség ezen feltételek fennállása esetén
vehető igénybe jogszerűen. Így az adómentesség csak akkor alkalmazható, ha az
adóalany a bejelentés köteles és jogszabály alapján szervezett képzés során nem
csak a felnőttképzési törvény előírásait, hanem az adott képzésre irányadó
ágazati szabályokat
<link anchor="11">
<text>[11]</text>
</link>
 is maradéktalanul
betartja.

Mindezekre
tekintettel a felnőttképzés keretében egyéb oktatásnak minősülő oktatási,
képzési szolgáltatást nyújtó adóalanyoknak érdemes kiemelt figyelmet fordítani
a jogszabályoknak megfelelő működésre, különösen a felnőttképzési törvény által
előírt bejelentési kötelezettségre. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra is,
hogy azon egyéb jogszabály alapján szervezett képzések tekintetében, amelyek az
alábbiakban kifejtett szabályozási átmenet értelmében az Áfa tv. 2019.
augusztus 31-én hatályos szabályai szerint ítélendők meg, a „jogszabály alapján
szervezett” fordulat tartalmát szűkebben kell értelmezni, így ezek a képzések
akkor minősülnek jogszabály alapján szervezettnek, ha a vonatkozó jogszabály a
képzés kereteit (például kötelező óraszámot, képzési programot, oktatókra
irányadó előírásokat) is meghatározza.
<link anchor="12">
<text>[12]</text>
</link>

<ul>

<ul>

<li>
 Szabályozási
átmenet – a 2020. január 1-je és augusztus 31-e közötti időszak
</li>
</ul>
</li>
</ul>

A
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírása szerinti
felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, bejelentés és
engedély megadása iránti kérelem pedig leghamarabb 2020. július 1-jétől
nyújtható be.
<link anchor="13">
<text>[13]</text>
</link>

Ugyanakkor a hatályos törvényszöveg alapján az adómentesség alkalmazásához
támasztott feltételeket (így többek között a felnőttképzési tevékenység bejelentését)
az Áfa tv. átmeneti rendelkezései
<link anchor="14">
<text>[14]</text>
</link>
 a szabályozási átmenet
<link anchor="15">
<text>[15]</text>
</link>
 idejére feloldják.

Az
átmeneti rendelkezés értelmében a
felnőttképzési törvény 2020. január 1-jét megelőzően hatályos törvényszövege (a
továbbiakban röviden: régi felnőttképzési törvény) szerinti felnőttképzési
tevékenységhez kapcsolódó adómentességet az Áfa tv.85. § (2) bekezdés a) és b)
pontjának 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.

Így
továbbra is adómentesek maradnak

<ul>

<li> a régi felnőttképzési törvény alapján engedélyezett
és szervezett (továbbfolytatott) képzések, melyek szervezésére a képzőhely
2022. december 31.-ig jogosult;</li>

<li>a
2020. január 1-jét megelőzően indult, egyéb jogszabály alapján szervezett
(továbbfolytatott) oktatások, képzések, továbbképzések, vizsgára való
felkészítések és vizsgáztatások, melyek 2020. január 1-jét követően is a 2019.
december 31-én hatályos rendelkezések alapján befejezhetőek,</li>

<li>valamint
a 2020. december 31-éig indítható OKJ-s képzések</li>
</ul>

feltéve,
hogy az adómentesség feltételei egyébként fennállnak.

Ha
az adózó az ún. felkészülési időszak alatt –
tehát 2020. január 1. és 2020. augusztus 31. között – kezd olyan képzési
tevékenységbe, amelynek a régi felnőttképzési törvény alapján nem kellett
engedélyezettnek lennie (egyéb jogszabály alapján szervezett oktatások,
képzések), akkor az ezen tevékenysége során nyújtott egyéb oktatás körébe
tartozó szolgáltatásának adómentességét a felkészülési időszak alatt – az Áfa tv. hivatkozott átmeneti
szabálya értelmében – szintén az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos
rendelkezései szerint kell megítélni.

Fentiek
azt is jelentik, hogy a felnőttképzési törvény módosításaiból következő
követelményeket (hangsúlyosan a bejelentés, engedély meglétét) azon
szolgáltatások tekintetében kell vizsgálni, amelyek már a 2020. január 1-jével
hatályba lépett új felnőttképzési rendszer szerint folytatott felnőttképzési
tevékenységhez kapcsolódnak, a felkészülési időszakot követően ideértve azokat 
a
2020. január 1-je után indult egyéb jogszabály alapján szervezett képzéseket is,
amelyek 2020. január 1-jétől tartoznak a felnőttképzési törvény hatálya alá. E
képzések a felkészülési időszakot követően a felnőttképzési törvény szerint
folytathatók, így 2020. szeptember 1-jétől adómentességük feltétele, hogy a
felnőttképző tevékenységét bejelentés, engedély birtokában végezze.

<ul>

<li>
Nyelvi képzés
</li>
</ul>

A
felnőttképzési szabályozás átszervezésének következtében az Áfa tv. módosítása 
a
nyelvi képzést, mint egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatást, önálló
jogcímként nevesíti.
<link anchor="16">
<text>[16]</text>
</link>
 Bár a nyelvi képzések
esetében nem taxatív feltétele az adómentességnek a képzési tevékenység
bejelentése, azonban az adómentesség alkalmazásához a gyakorlatban mégis szükséges
a bejelentés, figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja
szerint az adómentesség feltétele az is, hogy az adóalany az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatását
felnőttképzőként, ilyen minőségében nyújtsa, azaz az adóalanynak teljesítenie
kell mindazon feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a felnőttképzési
törvény alkalmazásában felnőttképzőnek minősüljön (ide nem értve a nemzetközi
szerződés alapján belföldön működő külföldi kulturális intézetet). Ez többek
között magában foglalja a felnőttképzési tevékenység bejelentésére vonatkozó
kötelezettség teljesítését is, így végső soron az adómentesség feltételévé
válik, hogy a nyelvi képzést nyújtó képzőhely a szükséges bejelentést megtegye.

A
nyelvi képzés pontos tartalmát a törvény nem definiálja, nyelvi képzésnek tekintendő (és ezáltal adómentes körbe tartozik)
valamennyi nyelvi kompetenciát fejlesztő oktatás, képzés. Így ide tartozik – a
teljesség igénye nélkül – a különböző
idegennyelvi képzéseken túl a jelnyelv oktatás, a logopédiai készségfejlesztés,
vagy akár a magyar, mint idegen nyelv oktatása is.

A
nyelvi képzés az Áfa tv. 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései alapján
akkor lehetett adómentes, ha a régi
felnőttképzési törvény alapján engedélyezett és szervezett képzés volt. Az
ilyen nyelvi képzés az Áfa tv. 335. §-a alapján továbbra is adómentességet élvez
mindaddig, amíg a felnőttképzési törvény alapján annak – a régi felnőttképzési
törvény szerinti engedély alapján való – végzése jogszerűnek minősül.

A
régi felnőttképzési törvény alapján
engedélyezettnek és szervezettnek nem minősülő nyelvi képzés akkor lehet
adómentes, ha a képzőhely a nyelvi képzést a felnőttképzésről szóló törvény
2020. január 1-jétől hatályos előírásai szerinti felnőttképzőként, felnőttképzői
minőségében nyújtja. A szabályozási átmenet miatt erre leghamarabb a
felnőttképzési törvény szerinti tevékenység bejelentési kötelezettség
teljesítése esetén, a 2020. augusztus 31-ét követően teljesített nyelvi képzés
vonatkozásában van lehetőség. Ez egyben azt is jelenti, hogy azon nyelvi
képzések, amelyek nem tartoztak a régi felnőttképzési törvény alá, vagyis 2020.
január 1-jét megelőzően is adókötelesek voltak, 2020. augusztus 31-éig is
adókötelesek maradnak.

A
jelenleg adóköteles nyelvoktatást végző adóalanyoknak tehát érdemes kiemelt
figyelmet fordítani arra, hogy a felnőttképzési törvény szerinti bejelentési
kötelezettségüket időben teljesítsék, ugyanis a nyelvi képzésekre vonatkozó
adómentesség csak a tevékenység bejelentése esetén alkalmazható.

Bizonylatolás

Fontos változás,
hogy 2020. július 1-jétől az adómentesnek minősülő egyéb oktatási
tevékenységekre is kiterjesztésre került a nyugta- és a számlaadási
kötelezettség, a továbbiakban tehát nem lesz elegendő ezen ügyletekről az egyéb
számviteli bizonylat kibocsátása.
<link anchor="17">
<text>[17]</text>
</link>

[Pénzügyminisztérium
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/12644-1/2020 – Nemzeti Adó- és
Vámhivatal Központi Irányítás 6117127402/2020.]

<a name="1"></a>[1] A szakképzésről
szóló 2019. évi LXXX. törvény.

<a name="2"></a>[2] A felnőttképzésről
szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: felnőttképzési törvény).

<a name="3"></a>[3] A felnőttképzési
törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja.

<a name="4"></a>[4] A felnőttképzési
törvény. 1.§ (1) bekezdés ab) alpontja.

<a name="5"></a>[5]
A felnőttképzési
törvény. 1.§ (2) bekezdése: „Jogszabály
alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezésére
e törvényt a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Jogszabály a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget nem
zárhatja ki és a 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség
tartalmát nem szűkítheti.”

<a name="6"></a>[6] A felnőttképzési
törvény 2/A.§ (1) bekezdés és (4) bekezdése.

<a name="7"></a>[7] A felnőttképzési
törvény. 2/A. § (2) bekezdése: "Ha a
felnőttképző

<a name="8"></a>[8] Áfa tv. 85. § (3)
bekezdés b) pontja.

<a name="9"></a>[9] Áfa tv. 85. § (2)
bekezdés b) pont bb) alpontja.

<a name="10"></a>[10]
A
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
2009. évi LXXVI. törvény 23. § (1) bekezdése.

<a name="11"></a>[11] A képzés részletes
szabályait tipikusan valamilyen alsóbb rendű jogszabály (kormányrendelet,
miniszteri rendelet) állapítja meg.

<a name="12"></a>[12] E tekintetben lásd.
2013/27. adózási kérdés.

<a name="13"></a>[13]
Felnőttképzési
törvény. 30. § (1) bekezdése.

<a name="14"></a>[14]
Áfa
tv.335. §-a.

<a name="15"></a>[15] Felnőttképzési
törvény. 30. § (1)-(3) bekezdései.

<a name="16"></a>[16] Áfa tv. 85. § (2)
bekezdés c) pontja.

<a name="17"></a>[17] Áfa tv. 165. § (1)
bekezdés a) pontja, (5) bekezdése és a 166. § (1) bekezdése alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>egyéb-oktatás</item>
<item>felnőttképzés</item>
<item>nyelvi-képzés</item>
<item>áfamentesség</item>
<item>bizonylatolás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4913585">
<title>2020/6. Adózási kérdés - Tájékoztató a veszélyhelyzet időszakában díjmentes parkolás kapcsán a parkoló automatákkal összefüggésben felmerülő feladatokról</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_6__Adozasi_kerde20200625.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1593094260000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>11</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751061540000">
<year>2025</year>
<month>6</month>
<day>27</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1593095657484">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>34</minute>
<sec>17</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[87/2020. Korm. rendelet, Stabtv. 28/A. §, Áfa tv. 14. §]

A várakozási díj megfizetésének a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól 
szóló 87/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) a koronavírus 
okozta veszélyhelyzet megszűnéséig Budapesten lényegében felfüggesztette a helyi 
közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem 
zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, valamint az országos közutak, 
valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, 
parkok és egyéb közterületek várakozási célú használatáért teljesítendő díjfizetési 
kötelezettséget. Ezáltal a kormányrendelet hatálya alá tartozó területek használatával 
járó parkolási szolgáltatás ellenérték nélkülivé vált, amely nyilvánvaló kihatással 
van a szolgáltatást nyújtó adóalanyok általános forgalmi adó fizetési kötelezettségére.

A díjmentesség természetesen kihatással van a parkolási díj megfizetésére szolgáló 
automataberendezésekre is, hiszen azokat a parkolási szolgáltatás igénybe vevői 
a veszélyhelyzet időszakában nem használják, vagyis lényegében használaton kívül 
kerültek. Ennek megfelelően kérdéses lehet, hogy a parkoló automaták használatának 
hiányát olyan körülményként kell-e értékelni, amely az üzemeltető számára az állami 
adóhatóság felé bejelentési kötelezettséget keletkeztet.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Art.) 107. 
§ (1) bekezdése értelmében az automataberendezést üzemeltető adózó köteles a jogszabályban 
meghatározott adattartalommal – automataberendezésenként – az állami adó- és vámhatósághoz 
elektronikus úton bejelenteni:

a) az üzemeltetés megkezdését, legkésőbb az üzemeltetés megkezdését megelőző napon,

b) az üzemeltetés szüneteltetésének megkezdését és befejezését legkésőbb a szüneteltetés 
megkezdésének, illetve befejezésének napján,

c) az üzemeltetés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,

d) az üzemeltetésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, 
legkésőbb az üzemeltetés megszűnésének napján,

e) haladéktalanul, a jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely 
változást.

A bejelentési kötelezettség részletszabályait az automataberendezés üzemeltetőjének 
adókötelezettségéről szóló 8/2019. (VI. 27.) PM (a továbbiakban: PM rendelet) 
rendelet tartalmazza, azzal, hogy az automataberendezés üzemeltetője az Art. 107. 
§-ában foglalt kötelezettség teljesítése során az állami adó- és vámhatóság által 
erre a célra rendszeresített űrlapon (AVTOMATA), elektronikus úton bejelenti – 
többek között – az automataberendezés aktív vagy üzemen kívüli állapotát [PM rendelet 
1. § 4. pont k) alpont].

Az Art. 107. § (1) bekezdés b), valamint e) pontja alapján az automataberendezés 
üzemeltetésének szüneteltetését, illetve az automata állapotának (aktív vagy üzemen 
kívüli) megváltozását kell bejelentenie az üzemeltetőnek az állami adó- és vámhatósághoz. 
A parkolás díjmentessé tételével ezek közül egyik eset sem valósul meg automatikusan, 
ugyanis az automaták üzemeltetése nem szünetel, csupán a várakozás vált ingyenessé, 
így átmenetileg díjfizetés nélkül vehető igénybe a parkolási szolgáltatás. A parkoló 
automaták továbbra is ki vannak helyezve és működőképesek, az üzemeltetésükre 
vonatkozó szerződések vélhetően továbbra is érvényben vannak. Ezáltal fogalmilag 
nem az üzemeltetés szünetel, hanem a díjfizetés. Üzemen kívüli állapotról pedig 
akkor beszélhetünk, ha az automata műszakilag nem használható (például kikapcsolt 
állapotban van vagy elromlott).

A fentiek alapján az Art. 107. § (1) bekezdés b), illetve e) pontja szerinti 
bejelentést kifejezetten a kormányrendeletben foglaltakra tekintettel nem kell 
tennie az automataberendezés üzemeltetőjének. Ugyanakkor abban az esetben, ha 
az üzemeltető – akár a díjmentes időszakra tekintettel vagy bármely más okból 
– saját érdekkörében dönt az üzemeltetés szüneteltetéséről vagy arról, hogy műszakilag 
üzemen kívüli állapotba helyezi az automatákat, akkor e körülményt be kell jelentenie 
az AVTOMATA adatlapon.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-2350/2020, NAV KI Ellenőrzési 
Főosztály 4327653454] 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>díjmentes</item>
<item>parkolás</item>
<item>veszélyhelyzet</item>
<item>automataberendezés</item>
<item>bejelentés</item>
<item>AVTOMATA</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4913583">
<title>2020/5. Adózási kérdés - Díjmentes parkoláshoz kapcsolódó áfa fizetési kötelezettség a veszélyhelyzet időszakában és azt követően</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_5__Adozasi_kerde20200625.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1593094080000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>8</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1751061540000">
<year>2025</year>
<month>6</month>
<day>27</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1593095657479">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>34</minute>
<sec>17</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[87/2020. Korm. rendelet, Stabtv. 28/A. §, Áfa tv. 14. §]

A várakozási díj megfizetésének a veszélyhelyzet során alkalmazandó eltérő szabályairól 
szóló 87/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezései 
értelmében a koronavírus okozta veszélyhelyzet megszűnéséig Budapesten lényegében 
felfüggesztésre került a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában 
álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, 
valamint az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom 
elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek várakozási célú 
használatáért teljesítendő díjfizetési kötelezettség. Ezáltal a kormányrendelet 
hatálya alá tartozó területek használatával járó parkolási szolgáltatás ellenérték 
nélkülivé vált, amely kihatással van az e szolgáltatást nyújtó adóalanyok általános 
forgalmi adó fizetési kötelezettségére.

1. Díjmentes parkolási szolgáltatás és a kapcsolódó beszerzések kezelése a veszélyhelyzet 
időtartama alatt

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 
Áfa tv.) 14. § (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, 
ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy 
általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, 
feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben 
adólevonási jog illette meg.

Abban az esetben tehát, ha az adóalanyt az általa teljesített szolgáltatás adóköteles 
jellegére tekintettel levonási jog illette meg, azonban a szolgáltatást végül 
saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától 
idegen célok elérésére ingyenesen nyújtja, úgy a szolgáltatással összefüggésben 
– annak ingyenessége ellenére – adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Az ingyenes parkolási szolgáltatás utáni általános forgalmi adó fizetési kötelezettség 
keletkezését a veszélyhelyzet időtartalma alatt nem önmagában az Áfa tv. fent 
idézett jogszabályhelye alapján kell megítélni, hanem figyelembe kell venni a 
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: 
Stabtv.) 28/A. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat. Eszerint nem keletkezik 
fizetési kötelezettség a katasztrófaveszély és veszélyhelyzet esetén, annak időtartama 
alatt, ellenszolgáltatás nélkül, a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, 
mérséklése céljából végzett tevékenységet vagy a katasztrófahelyzetben lévők számára 
nyújtott szolgáltatás, termékátadás után, feltéve, ha azt a fizetési kötelezettséggel 
érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a tevékenységvégzés napjától 
számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, 
mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes 
adóhatósághoz bejelenti.

Emellett a Stabtv. 28/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a fizetési kötelezettség 
vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által az előbbiek szerinti tevékenységet 
a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek 
kell tekinteni, mint amit a jogalany a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében 
fejtett ki.

E rendelkezések az Áfa tv 14. §-ával összhangban oly módon értelmezendők, hogy 
abban az esetben, ha a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek 
elhárítása, mérséklése céljából megvalósuló ingyenes szolgáltatásnyújtás tekintetében 
adófizetési kötelezettség keletkezik, az azzal összefüggésben felmerülő adófizetési 
kötelezettséget nem kell teljesíteni, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalany 
a fentieknek megfelelően bejelentést tesz az adóhatóság felé. A kormányrendelet 
alapján ellenérték nélkül nyújtott parkolási szolgáltatást illetően teljesülnek 
az imént említett feltételek, vagyis az ilyen szolgáltatást nyújtóknak a veszélyhelyzet 
időtartama alatt teljesített parkolási szolgáltatás utáni az általános forgalmi 
adót nem kell megfizetniük.

A bejelentés megtételére az állami adóhatóság nem rendszeresített formanyomtatványt, 
az kötetlen formában – postai úton vagy E-papír formájában – a Stabtv-re való 
hivatkozással benyújtható. Az adózó által tett bejelentésnek tartalmilag meg kell 
felelnie a Stabtv-ben foglaltaknak, alkalmasnak kell lennie az ingyenes ügylet 
adózásbeli következményének nyomon követésére. A díjmentes parkolási szolgáltatás 
illetően ez azt jelenti, hogy az adóalanyoknak a bejelentésben azt szükséges jelezniük, 
hogy a térítésmentes szolgáltatás nyújtására a kormányrendelet alapján került 
sor. A 60 napos határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik.A Stabtv. 
28/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell eljárni 
a veszélyhelyzet ideje alatt az eleve térítésmentes szolgáltatás érdekében megvalósított 
beszerzések, igénybe vett szolgáltatások esetében is, azaz közvetlenül a térítésmentes 
parkolási szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó beszerzéseket illetően. Mindez 
azt jelenti, hogy azon túlmenően, hogy a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, 
mérséklése céljából megvalósuló ingyenes parkolási szolgáltatásnyújtás után nem 
merül fel általános forgalmi adó fizetési kötelezettség, a szolgáltatáshoz kapcsolódó 
beszerzésekre jutó általános forgalmi adó levonható, feltéve, hogy a szolgáltatás 
ellenértékes ügyletként, az Áfa tv. rendelkezései alapján egyébként adóköteles 
lenne. Ennek oka, hogy a Stabtv. hivatkozott előírása a veszélyhelyzettel kapcsolatos 
ingyenes termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat vállalkozási, gazdasági 
tevékenységi körbe vonja, ezáltal azokat úgy kell tekinteni, mintha azok ellenérték 
fejében valósultak volna meg. Ennélfogva, ha az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás 
– ami ellenérték fejében megvalósuló ügyletnek minősül – adóköteles, akkor a beszerzés 
adótartalma az Áfa tv. 120. §-a alapján levonásba helyezhető.

2. A veszélyhelyzet megszűnését követően biztosított díjmentes parkolási szolgáltatás 
és a beszerzésekre jutó áfa kezelése

A parkolási szolgáltatást nyújtók a kapcsolódó, ezen időszak alatti beszerzéseikre 
jutó áfát jogosultak az Áfa tv. 120. §-a alapján levonásba helyezni, lévén, hogy 
e beszerzések alapvetően az általuk főszabály szerint folytatott adóköteles gazdasági 
tevékenység keretében történő hasznosítást szolgálják, illetve azok az egyébként 
végzett adóköteles gazdasági tevékenységhez kapcsolódó általános költségeknek 
minősülnek.

A veszélyhelyzet megszűnését követően – a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő 
átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 
69. § (1) bekezdése alapján – átmenetileg továbbra is térítésmentesen biztosított 
parkolási szolgáltatás áfa megítélése tekintetében az e szolgáltatást nyújtónak 
az Áfa tv. 14. § (2) bekezdése alapján azonban nem keletkezik általános forgalmi 
adó fizetési kötelezettsége, tekintettel arra, hogy a hivatkozott bekezdés „vállalkozásidegen 
célból” nyújtottság kritériuma nem áll fenn esetükben, hiszen a szolgáltatás nyújtók 
célja a szolgáltatás folyamatos biztosításának fenntartásával a díjmentes időszakban 
is alapvetően az, hogy ennek megszűntét követően tevékenységüket ellenérték fejében 
végezhessék.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-2048/2020, Pénzügyminisztérium 
Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/11559/2020] 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>díjmentes</item>
<item>parkolás</item>
<item>veszélyhelyzet</item>
<item>áfa</item>
<item>levonás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4908162">
<title>2020/4. Adózási kérdés - Változott a mezőgazdasági de minimis támogatások értékhatára</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_4__Adozasi_kerde20200318.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1584529380000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>18</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>3</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1742511540000">
<year>2025</year>
<month>3</month>
<day>20</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1584530474595">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>18</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>21</minute>
<sec>14</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az Európai Unió
Bizottsága 2019. február 21-én elfogadta az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély
összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU rendelet (a
továbbiakban: mezőgazdasági de minimis rendelet) módosításáról szóló
2019/316/EU rendeletet (a továbbiakban: módosító rendelet). A módosító rendelet
2019. március 14-én lépett hatályba.

A módosítás
eredményeként a csekély összegű támogatás egyéni keretösszege az eddigi, három
pénzügyi évenként és vállalatcsoportonként értendő 15 ezer eurós csekély
összegű támogatási keret általánosan 20 ezer euróra emelkedett.

A módosítás
következtében a mezőgazdasági de minimis rendelet 3. cikkének (3a) bekezdése
azonban lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az egy és ugyanazon
vállalkozásnak nyújtott csekély összegű támogatás összege eléje bármely, három
pénzügyi évet felölelő időszakban maximálisan a 25 ezer eurót. A csekély
összegű támogatás 25 ezer euróra történő emelése esetén (az éves mezőgazdasági
termelés 1,5 százalékának megfelelő összegű országos keret és a csekély összegű
támogatások központi nyilvántartása mellett) ágazati korlátot kell alkalmazni 
a
támogatási rendszerben.

Magyarország a
magasabb összegű, 25 ezer eurós egyéni keretösszeget választotta, tekintettel
arra, hogy a mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatások már 2007
óta központi nyilvántartásban kerülnek rögzítésre.

Ezen túlmenően –
figyelemmel a módosító rendelet 2019. március 14-ei hatályba lépésére – a
módosító rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket csak előremutatóan lehet
alkalmazni, visszamenőlegesen nem. A 2019. március 14-e előtt meghozott
támogatási döntések esetében a döntés időpillanatában hatályos, a mezőgazdasági
de minimis rendeletben meghatározott 15 ezer euró/egy és ugyanazon vállalkozó/3
év mértékű egyéni keret az irányadó.

Ahhoz, hogy a
megemelt összegű egyéni keretösszeg alkalmazható legyen az ágazati korlátra
vonatkozó miniszteri rendeletek módosítása vált szükségessé. Az Agrárminisztérium
a mezőgazdasági de minimis rendelet módosításával érintett miniszteri
rendeleteket az egyes mezőgazdasági csekély összegű támogatásokat szabályozó
miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/2019. (IV. 10.) AM rendelettel
módosította.

Figyelemmel arra,
hogy a módosító rendelet alapján elindított AM rendelettel megvalósult
módosítások 2019. április 11-én léptek hatályba, ezért a megemelt összegű
egyéni keretek – és az ágazati korlátra vonatkozó szabályok is – csak ettől az
időponttól alkalmazandóak.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály ÜTF-669/2020., Pénzügyminisztérium PM/3995/1/2020.]


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>mezőgazdaság</item>
<item>de-minimis</item>
<item>támogatás</item>
<item>értékhatár</item>
<item>megemelt-összeg</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4907741">
<title>2020/3. Adózási kérdés - A közhasznú alapítvány/alapítvány által nyújtott juttatás adójogi megítélése</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_3__Adozasi_kerde20200312.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1584017400000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1741993140000">
<year>2025</year>
<month>3</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1584020474152">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>41</minute>
<sec>14</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 3.3. pontja]

Egy belföldi alapítvány a közhasznú státuszt legalább
kétéves működést követően szerezheti meg. Kérdésként merült fel, hogy az Szja
tv. 1. számú melléklet 3.3. pontja szerinti adómentességnek feltétele-e, hogy
az alapítvány rendelkezzen közhasznú státusszal?

Ha nem feltétele, akkor a belföldi alapítvány a
közhasznú státusz megszerzéséig terjedő időszakban is részesíthet adómentes
juttatásban magánszemélyeket, ha arra a létesítő okiratában rögzített közhasznú
céljával összhangban, és a közhasznú cél szerint címzett magánszemély részére
kerül sor?

Az Szja tv. 1. számú
melléklet 3.3. pontja értelmében a közcélú juttatások körében adómentes „a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű
kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a
közhasznú cél szerint címzett magánszemélyeknek, valamint
munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélyeknek nem pénzben
adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli
juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb
a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás…”.

Az idézett jogszabályhely
tételesen felsorolja azokat a civil szervezeteket (közhasznú egyesület,
alapítvány, közalapítvány), amelyek által nyújtott juttatásokra vonatkozhat az
adómentesség.

A felsorolásban szereplő
szervezeteket külön-külön kell értelmezni, vagyis az alapítványnak nem kell
közhasznúnak lennie, bármilyen céllal létrehozott alapítvány élhet a
kedvezményes rendelkezéssel. Fontos
azonban, hogy az adómentesség csak akkor alkalmazható, ha az alapítvány,
közalapítvány, közhasznú egyesület a juttatást a közhasznú céljával
összhangban, a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nyújtja. Az
alapítványnak tehát nem kell feltétlenül közhasznúnak lennie, de a juttatás
céljának és a juttatásban részesülő magánszemélynek az alapítvány alapító
okiratában rögzített közhasznú célhoz kell kapcsolódnia. Mindezek alapján a
közhasznú minősítéssel nem rendelkező alapítvány is jogosult arra, hogy az
alapító okiratában megfogalmazott közhasznú céljával összhangban adómentesen
nyújtson juttatást a közhasznú cél szerint címzett magánszemély részére.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
ÜTF-1171/2020., Pénzügyminisztérium PM/4130/1/2020.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>közhasznú-alapítvány</item>
<item>alapítvány</item>
<item>szja</item>
<item>adómentes</item>
<item>juttatás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4907742">
<title>2020/2. Adózási kérdés - Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése a munkaviszony megszüntetése esetén</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_2__Adozasi_kerde20200312.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1584017280000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>48</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1741993140000">
<year>2025</year>
<month>3</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1584018086242">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>1</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/D. §-a]

Az Szja tv. 29/D.
§ (2) bekezdése tartalmazza azon jövedelmeket, amelyekkel összefüggésben a négy
vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosult magánszemély
érvényesítheti ezt a kedvezményt.

A négy vagy több
gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult magánszemély által 
a
jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetén
a jogosultsági időszakra elszámolt), az összevont adóalapba tartozó, bérnek
minősülő jövedelme, nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege.
Nem érvényesíthető azonban a kedvezmény a munkaviszony megszüntetésére
tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegére
[Szja tv. 29/D. § (2) bekezdés a) és b) pontja].

A munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 77. § (1)
bekezdésében foglalt tételes felsorolás értelmében a munkavállalót
végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

a) a munkáltató
felmondása,

b) a munkáltató
jogutód nélküli megszűnése, vagy

c) a 63. § (1)
bekezdés d) pontja [ha a munkaviszony amiatt szűnik meg, mert a gazdasági
egységet átvevő munkáltató a jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján nem
az Mt. hatálya alá tartozik]

alapján szűnik
meg.

Ha tehát a
munkáltató közös megegyezéssel szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát,
akkor a munkavállalónak nem jár végkielégítés. A munkáltató a kollektív
szerződésben rendelkezhet úgy, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő 
megszüntetésére
tekintettel végkielégítés és felmentési bér címén teljesít kifizetést a
munkavállalóknak, ezek a kifizetések azonban nem felelnek meg a végkielégítés
Mt. szerinti meghatározásának.

Mindezekre
tekintettel a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése alapján a
munkavállalónak kifizetett összegre nem vonatkozik az Szja tv. 29/D. § (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott korlátozás, és az ily módon teljesített
kifizetés egészére érvényesíthető a négy vagy több gyermeket nevelő anyák
kedvezménye.

Ez azt is
jelenti, hogy a felmentési időre kifizetett távolléti díjjal, a kollektív
szerződés szerinti felmentési bérrel összefüggésben is igénybe vehető a
kedvezmény.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály ÜTF-1313/2020., Pénzügyminisztérium PM/1241/1/2019.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>négy-vagy-több-gyermeket-nevelő-anyák</item>
<item>szja</item>
<item>kedvezmény</item>
<item>munkaviszony</item>
<item>megszüntetés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4907738">
<title>2020/1. Adózási kérdés - Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmának értelmezése az illetéktörvényben</title>
<url>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_1_Adozasi_kerde20200312.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1584016680000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>38</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1584018086233">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>1</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 [az illetékekről szóló
1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdés b) és o) pontja, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 26. § (2) bekezdése, 26. § (9) bekezdése, 57. § (3)
bekezdése, 58. § (6) bekezdése]

Az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja értelmében az Itv.
alkalmazásában belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül az
olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a
mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket,
pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg
szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok), mérleg szerinti
értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben
(ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább
75 százalékos – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében
kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív
időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a
belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék.

Az
Itv. 102. § (1) bekezdés b) pontja
rögzíti, hogy az Itv. alkalmazásában ingatlannak a föld és a földdel
alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog minősül. Az Itv. 102. § (1) bekezdés
o) pontjában rögzített ingatlan alatt
az Itv. 102. § (1) bekezdés b) pontja
szerinti fogalomnak megfeleltethető vagyontárgyat kell érteni.

I.
Mérlegben kimutatott beruházások és ingatlanok értéke

Az Szt. 26. § (2) bekezdése alapján az
ingatlanok között kell kimutatni a
rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi
eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé
sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az
egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada,
továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól,
hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját
tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell
kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást
is.

Az Szt. 26. § (2) bekezdése alapján
megállapítható, hogy mindaddig, amíg azt a vállalkozó rendeltetésszerűen
használatba nem veszi, egy eszköz nem minősíthető ingatlannak számviteli
szempontból. Ezzel összhangban az Sztv. 26. § (7) bekezdése is akként
rendelkezik, hogy a beruházások, felújítások között kell kimutatni a
rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, az Szt. 26. §
(2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét, továbbá a már
használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással,
átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem
aktivált – bekerülési értékét.

A fentiek alapján a beruházások között kimutatott
eszközöket az Itv. szerinti
belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak való minősülés vizsgálatakor
számba vett belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értékének
meghatározása során nem kell figyelembe
venni, tekintve, hogy ezen eszközök számviteli szempontból nem tekinthetők
rendeltetésszerűen használatba vett ingatlannak, emellett nem felelnek meg az
Itv. 102. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalomnak sem.

Amennyiben a beruházást aktiválják, a
rendeltetésszerűen használatba vett, a mérlegben az ingatlanok között kimutatott
tárgyi eszköz azonban már adott esetben megfeleltethető az Itv. 102. §
(1) bekezdés b) pontja szerinti
definíciónak.

Ezek alapján az Itv. szerinti belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező
társaságnak való minősülés vizsgálatakor belföldön fekvő ingatlan(ok)ként
azokat az Itv. 102. § (1) bekezdés o)
pont oa) alpontja szerinti mérlegben az ingatlanok között kimutatott tárgyi
eszközöket (azok mérleg szerinti értékét) kell számításba venni, melyek megfelelnek az Itv. 102. § (1) bekezdés
b) pontja szerinti fogalomnak, továbbá, melyek ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett tulajdonjoga a vizsgált gazdálkodó szervezetet (vagy gazdálkodó
szervezet legalább 75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetet) illeti meg.

II. A tárgyi eszköz
(ingatlan) értékhelyesbítésének megítélése

Az Szt. 26. § (9) bekezdése szerint a tárgyi
eszközök értékhelyesbítéseként csak a (2)-(6) bekezdésben nevesített eszközök 
–
könyv szerinti értéket meghaladó – piaci értéke és könyv szerinti értéke (a
bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével
csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki.

Az Szt. 57. § (3) bekezdése alapján amennyiben
az 58. § (5) bekezdése szerint befektetett eszköz piaci értéke jelentősen
meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket,
ezen eszköz piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési érték, illetve
tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével
meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között
értékhelyesbítésként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos
összegben – értékelési tartalékként lehet kimutatni.

Az Szt. 58. § (6) bekezdése értelmében a
könyvekben az értékhelyesbítés összegét
és annak változásait egyedi eszközönként
elkülönítetten kell nyilvántartani.

A fentiek alapján megállapítható, hogy azon
ingatlan (illetve eszköz) esetében, melynél élnek a piaci értékelés Szt.
szerinti lehetőségével, az ingatlan
(illetve eszköz) mérleg szerinti értékének a könyv szerinti érték és az
értékhelyesbítés összegének együttesét, azaz az ingatlan (eszköz) piaci értékét
kell tekinteni.

Ebből következően, ha a vizsgált gazdálkodó
szervezet él a piaci értékelés lehetőségével, az Itv. szerinti belföldi
ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak való minősülés vizsgálatakor a piaci
értéket kell figyelembe venni mind a mérlegben kimutatott eszközök, mind a
belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értékének meghatározásakor,
azaz az eszközarány számításakor mind a számlálóban, mind a nevezőben az
értékhelyesbítés összegével növelt könyv szerinti értékből kell kiindulni. A
piaci érték figyelembevétele nem okozhat nehézségét a jogalkalmazásban, hiszen
az Szt. 58. § (6) bekezdése biztosítja, hogy az értékhelyesbítés összege egyedi
eszközönként kimutatható legyen.

[NAV
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2440656017, Pénzügyminisztérium PM/27600/1/2019.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
</contents>

2021/1. Adózási kérdés - Az új lakások, lakóingatlanok értékesítésének adómértéke2021.02.15.

2020/10. Adózási kérdés - A biztosítási kötelezettség alóli mentesülés esetének értelmezése2021.01.06.

2020/12. Adózási kérdés - A közterület-használati díj áfabeli megítélése2020.12.29.

2020/11. Adózási kérdés - Módosul az áthárított áfa nélkül beszerzett személygépkocsi áfamentes értékesítésére vonatkozó szabály2020.12.23.

2020/9. Adózási kérdés - A járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapja2020.10.12.

2020/8. Adózási kérdés - A számlával bizonylatolt ügylet adatait nem kell és nem is célszerű a pénztárgépbe rögzíteni2020.07.08.

2020/7. Adózási kérdés - Az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételei2020.07.08.

2020/6. Adózási kérdés - Tájékoztató a veszélyhelyzet időszakában díjmentes parkolás kapcsán a parkoló automatákkal összefüggésben felmerülő feladatokról2020.06.25.

2020/5. Adózási kérdés - Díjmentes parkoláshoz kapcsolódó áfa fizetési kötelezettség a veszélyhelyzet időszakában és azt követően2020.06.25.

2020/4. Adózási kérdés - Változott a mezőgazdasági de minimis támogatások értékhatára2020.03.18.

2020/3. Adózási kérdés - A közhasznú alapítvány/alapítvány által nyújtott juttatás adójogi megítélése2020.03.12.

2020/2. Adózási kérdés - Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése a munkaviszony megszüntetése esetén2020.03.12.