Főszabály szerint az adóalanynak a termékértékesítésről, szolgáltatásról számlát kell kibocsátania. Annak az adóalanynak, amely jogszabály alapján mentesül a számlakibocsátás alól, nyugtát kell adnia. Külön rendeletben meghatározott feltételek mellett a nyugtaadást pénztárgéppel kell teljesíteni.

Tehát egy ügyletről egyféle bizonylatot – számlát vagy nyugtát – kell kibocsátani.

2020. július 1-jétől az adóalanyoknak adatot kell szolgáltatniuk azokról a számlákról, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratokról, amelyeket másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról állítanak, illetve bocsátanak ki (2021. január 1-jétől a magánszemély vevőnek kiállított számláról is.).

Ha az adózó továbbra is állít ki pénztárgépes nyugtát a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről, akkor az értékesítés adatai az online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is megérkeznek a NAV-hoz. A dupla bizonylatolásból adódó dupla adatszolgáltatás, és az abból esetlegesen következő ellenőrzés elkerülésére célszerű megszüntetni ezt a gyakorlatot. A NAV azt ajánlja, hogy a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről az online pénztárgéppel már ne állítsanak ki nyugtát!

Arra továbbra is van lehetőség, hogy az adóalany a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett pénzt a pénztárgéphez rendelve tárolja például pénztárfiókban, pénztárcában. Erről pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel.