Éppen ezen okokból kifolyólag az adatok sérthetetlenségét adatbázis szinten, és nem operációs rendszer szinten kell megvalósítani.

A kérdés folytatása: Mivel számlázást is végző Rendszerekről van szó, a visszatöltést csak abban az esetben végezzük, ha a az adattárak oly mértékben sérülnek, hogy nem lehet tovább dolgozni. A rendszerfelügyeletet végző - egyben a szoftver fejlesztője - szerződésben vállalt kötelezettség mellet adatbázis-helyreállítást is végezhet, természetesen a tényt rögzíti részletesen az üzemeltetési naplóba.

A válasz: A jogszabály által megfogalmazott elvárás a mentés visszatöltések naplózásának elektronikus megvalósítását jelenti. A manuális üzemeltetési naplóba történő bejegyzés azért nem kielégítő, mert amennyiben emberi mulasztásból kifolyólag az üzemeltetési naplóba nem történik bejegyzés, akkor az adott mentés visszatöltése a hatóság előtt rejtve marad.

Egy informatikai rendszerben a rögzített adatok biztonsági mentése az adatvédelmi szempontok figyelembe vételével alapvető elvárás (pl. üzemzavar, hardver eszköz meghibásodás, elemi kár okán bekövetkezett adatvesztés elkerülése). Az adatok mentése rendszerüzemeltetői és felhasználói oldalról egyaránt abban az esetben tekinthető hatékonynak, amennyiben a rendszerben az adatvisszatöltés lehetősége biztosított. A funkció kialakítása előbbiek alapján mind az ügyféli és vámhatósági oldalról indokolt, ezért a mentési/visszatöltési funkcióval nem rendelkező informatikai rendszerek használatának engedélyezése nem javasolt.

Hatályos jogszabályi rendelkezések alatt értendő az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény, illetve annak végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Kormányrendelet nyilvántartás vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek összessége.