A Fémtv. 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján e törvény alkalmazásában fémkereskedelmi tevékenység: a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a fémkereskedő által – a fémkereskedő vagy más személy által történő hasznosítás céljából – történő felvásárlása, fuvarozása, tárolása, raktározása és értékesítése.

A Fémtv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja szerint fémkereskedőnek nem minősülő személy e törvény szerinti engedély nélkül végezheti saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését.

A Fémtv. 2. § (1) bekezdésének e) és f) pontja alapján e törvény alkalmazásában:

• felvásárlás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ellenérték fejében történő üzletszerű beszerzése,

• hasznosítás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémtartalmának feldolgozása, beolvasztása, megmunkálása, átalakítása.

Fentiek alapján tehát ahhoz, hogy fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősüljön a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok Magyarország területén történő beszerzése, az alábbi konjunktív feltételeknek kell fennállniuk:  

• ellenérték fejében történő beszerzés,

• üzletszerűség,

• (Fémtv. szerinti) hasznosítási cél.

Az Önök tevékenységének megítélése fémkereskedelmi szempontból

Tekintettel arra, hogy a telek megvásárlásával kapcsolatban annak időpontjáról nem nyilatkozott, az alábbiakról tájékoztatom.

I. Fémtv. hatályba lépése (2010. január 1.) előtt vásárolt telek esetén

Amennyiben a Fémtv. hatályba lépése előtt vásárolta a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat tartalmazó telket, úgy most a rajta lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat a Fémtv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján fémkereskedelmi engedély nélkül értékesítheti.

II. Fémtv. hatályba lépése után vásárolt telek esetén

a) Amennyiben még csak tervezi a telekvásárlást, úgy amennyiben a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok vonatkozásában az Önök társaságánál a fenti feltételek (ellenérték, üzletszerűség, Fémtv. szerinti hasznosítási cél) nem állnak fenn (akárcsak egy is hiányzik, pl. egyszeri vételről, tehát nem üzletszerű vásárlásról van szó), úgy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat fémkereskedelmi engedély nélkül beszerezheti, majd a Fémtv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján azokat értékesítheti (ugyancsak fémkereskedelmi engedély nélkül).

b) Amennyiben azonban a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok vonatkozásában a fenti feltételek mindegyike fennáll (ellenérték, üzletszerűség, Fémtv. szerinti hasznosítási cél), úgy a telken lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok megvásárlásához az Önök társaságának fémkereskedelmi engedélyre van szüksége. Itt is megjegyzem, hogy amennyiben pusztán egy feltétel is hiányzik (pl. csak a telekért fizetnek szokásos mértékű ellenértéket, azonban a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokért nem, azok ingyenesen, grátisz kerülnek az Önök társaságának tulajdonába), úgy fémkereskedelmi engedély ezek beszerzéséhez nem szükséges. Ez utóbbi esetben a Fémtv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alapján az Önök társasága a telken lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat fémkereskedelmi engedély nélkül értékesítheti.

Az épületbontással megbízott vállalkozó tevékenységének megítélése fémkereskedelmi szempontból

Azon vállalkozónak, akinek az Önök társasága megbízást ad az épületbontásra, majd a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok „értékesítésére” (értve ez alatt pl. a vevő fémkereskedő részére történő szállítást), fémkereskedelmi engedélyre nincs szüksége, tekintettel arra, hogy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok nem kerülnek a tulajdonába, pusztán közvetítő szerepet játszik az eladó (az Önök társasága) és a vevő (fémkereskedő) között.

Fentieket összefoglalva a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok Magyarország területén történő beszerzése tehát abban az esetben minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, ha arra (a felvásárló vagy más személy általi) hasznosítási célból, üzletszerűen kerül sor, s az átvevő az átadónak ellenértéket fizet (vagy ellenszolgáltatást nyújt). Amennyiben ezen feltételek közül valamelyik nem teljesül, úgy a beszerzés nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek. Ebben az esetben a beszerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat az átvevő a Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedelmi engedély nélkül értékesítheti fémkereskedő részére.

I. Magyarország területén kívül történő felvásárlás

A Fémtv. 1. § (1) bekezdése alapján e törvény hatálya a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal Magyarország területén végzett fémkereskedelmi tevékenységre, a fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak Magyarország területén teljesített értékesítésére, felvásárlására, továbbá begyűjtésére és hasznosítására terjed ki.

A Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedőnek nem minősülő személy e törvény szerinti engedély nélkül végezheti saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését.

Fentiek alapján a Magyarország területén kívül történő felvásárlásra nem terjed ki a Fémtv. hatálya, tehát ahhoz fémkereskedelmi engedélyre sincs szükség. Ezen fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok magyarországi értékesítéséhez szintén nem szükséges fémkereskedelmi engedély, tekintettel a Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjára, azonban felhívom a figyelmet, hogy ezen fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat magyarországi teljesítési hellyel a Kft.-től csak fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező személy vásárolhatja meg, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike fennáll:

• ellenérték fejében történő beszerzés,

• üzletszerűség,

• (Fémtv. szerinti) hasznosítási cél.

Felhívom továbbá a figyelmet, hogy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok szállítása során egy esetleges ellenőrzés alkalmával a szállító igazolni köteles a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok eredetét (amennyiben a szállítást nem a tulajdonos végzi, úgy a szállításra kötött megbízási szerződéssel).

II  Magyarország területén történő felvásárlás

 Fémtv. 2. § (1) bekezdés b) pontja alapjáne törvény alkalmazásában   fémkereskedelmi tevékenység: a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a fémkereskedő által – a fémkereskedő vagy más személy által történő hasznosítás céljából – történő felvásárlása, fuvarozása, tárolása, raktározása és értékesítése.

A Fémtv. 4. § (1) bekezdése alapján fémkereskedelmi tevékenységet kizárólag a fémkereskedelmi hatóság által kiadott érvényes engedéllyel rendelkező fémkereskedő folytathat. Az engedély a kérelmező nevére szól.

Amennyiben a Kft. Magyarországon kíván fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot beszerezni és a fenti konjunktív feltételek mindegyike fennáll (ellenérték fejében történő beszerzés, üzletszerűség, /Fémtv. szerinti/ hasznosítási cél), úgy tevékenysége fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek minősül, tehát fémkereskedelmi engedélyt szükséges beszereznie, függetlenül attól, hogy később ezen fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat hol kívánja értékesíteni.

A Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti adattartalmú, a fémkereskedelmi hatóság honlapján közzétett formátumban, az engedélyező vámszervhez kell benyújtani.

A Korm. rendelet 2. § d) pontja szerint e rendelet alkalmazásában engedélyező vámszerv: a NAV kérelmező székhelye szerint illetékes alsó fokú vámszerve, fővárosi vagy Pest megyei székhelyű kérelmező esetében a NAV Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a NAV Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága.

A Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a fémkereskedelmi engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 139. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte;

b) kizárólag a telephelyet igénylő tevékenység esetében a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag raktározására, tárolására működtetni kívánt, továbbá az előbbiekkel ajtó, ablak vagy más módon közvetlen összeköttetésben lévő helyiségek használati jogcímének megállapítására alkalmas okiratot;

c) kizárólag a telephelyet igénylő tevékenység esetében a telephely berendezéseinek technológiai rajzát, műszaki leírását, a technológiai folyamatábrát;

d) kizárólag a telephelyet igénylő tevékenység esetében a tárolt, betárolt fémkereskedelmi engedély köteles anyag készletre vétele, készletcsökkenése (készletváltozása) nyilvántartási és bizonylati rendszerének leírását;

e) a telephelyen folytatott tevékenységhez jogszabályban előírt, jogerős hatósági engedélyt (a kiadó hatóság, az engedély megnevezése, száma, kiadásának időpontja);

f) az anyagkísérő okmány aláírására jogosult személyeknek a cégjegyzésre jogosult személy által cégszerűen ellenjegyzett aláírásmintáját;

g) a fémkereskedő engedélyköteles anyagok azonosításához alkalmazott leírásait (mintavétel, azonosítási módszerek);

h) a tevékenységi biztosíték számításának levezetését;

i) a Fémtv.-ben és e rendeletben előírt nyilvántartás mintáját vagy az azokra vonatkozó számítógépes nyilvántartás leírását.

(3) A kérelmezőnek az (2) bekezdés a) és f) pontjaiban foglalt okiratokat eredetiben, az egyéb bizonylatokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolnia.

A 180/2007. (VII. 3.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a hulladék behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el, így javaslom a fenti szerv megkeresését is.  

A Fémtv. hatálya csak a fémkereskedelmi tevékenységekre terjed ki, a késztermék-előállításra nem. Továbbá a Fémtv. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint fémkereskedőnek nem minősülő személy e törvény szerinti engedély nélkül végezheti saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését. Vagyis az értékesítésre a Fémtv. hatálya kiterjed, azonban fémkereskedelmi engedély nem szükséges hozzá.

Az alumínium-hulladék ugyan fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, azonban a Fémtv. 10. § (1) bekezdése alapján fémkereskedőnek nem minősülő személy - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - külön engedély nélkül végezheti

• saját tulajdonú, valamint
• fémkereskedőtől beszerzett

fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását.
Továbbá a fémkereskedőnek nem minősülő személy fémkereskedelmi engedély nélkül végezheti a saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését.

A bérfuvarozás nem minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, azonban a bérfuvarozó kötelessége, hogy egy esetleges ellenőrzés alkalmával egyértelműen igazolni tudja, hogy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag szállítására megbízást kapott.

A Fémtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján fémkereskedőnek nem minősülő személy - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - külön engedély nélkül végezheti fémkereskedőtől beszerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását.

A fent leírt tevékenység fémkereskedelmi engedély nélkül végezhető, azonban a tevékenységére - a Fémtv. 1. § (1) bekezdése alapján - kiterjed a Fémtv. hatálya, így tevékenysége kapcsán a Fémtv. 10. §-ban megfogalmazott kötelezettségek irányadóak, melyek megszegése esetén bírság kiszabásának van helye. Így például a tevékenység kizárólag írásba foglalt megállapodás megléte mellett végezhető, illetve engedély nélkül kizárólag csak akkor, ha a hasznosítandó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag saját tulajdonú, avagy fémkereskedőtől származik.

Különbséget kell tennünk a Fémtv. hatálya alá tartozó tevékenység és a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység között. A Fémtv. hatálya alá tarozó tevékenységek köre sokkal tágabb, mint a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységek köre. A Fémtv. két tevékenységet konkrétan nevesít, melyek a törvény hatálya alá tartoznak, azonban bizonyos feltételek megléte esetén engedély nélkül végezhetőek. Ilyen a begyűjtés és a hasznosítás. Tehát leszögezhetjük, hogy attól, hogy egy tevékenység (begyűjtés, hasznosítás) a Fémtv. hatálya alá tartozik, még nem lesz fémkereskedelmi engedélyköteles.

A legtipikusabb eset, hogy valamely gazdálkodó tevékenysége a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok beszerzésével kerül a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység fogalmi köre alá.

A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok beszerzése akkor minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, ha az alábbi konjunktív feltételek fennállnak: