Ha az anya jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére (NÉTAK) és a családi kedvezményre is, akkor mindkét kedvezményt igénybe veheti, ha van elég jövedelme. A NÉTAK összegének nincs felső korlátja, azzal az összevont adóalap nullára csökkenthető.
A NÉTAK nem minden összevont adóalapba tartozó jövedelemre érvényesíthető, ezért előfordulhat olyan eset, hogy az anya a NÉTAK mellett családi kedvezményt is igénybe vehet. Például, ha munkabére mellett ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet is szerez, akkor a munkabérre NÉTAK-ot érvényesíthet, a bérbeadásból származó jövedelemre pedig családi kedvezményt vehet igénybe, mert erre a jövedelemre a NÉTAK nem érvényesíthető.
Ha az anyának csak olyan jövedelme van, amire a NÉTAK-ot érvényesítheti, akkor a családi kedvezményt összevont adóalap hiányában családi járulékkedvezményként veheti igénybe.
Év közben úgy vehető igénybe mindkét kedvezmény, ha az anya a munkáltatónak, kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozatban azt kéri. Ebben az esetben a NÉTAK-ról és a családi kedvezményről az anyának külön-külön kell nyilatkozatot tennie.
Természetesen a szülők dönthetnek úgy is, hogy a családi kedvezményt közösen veszik igénybe.
A leírtak példán bemutatva
Egy édesanyának négy gyermeke van. A legidősebb 26 éves, már dolgozik. A többiek még tanulnak, a 22 éves nappali tagozatos egyetemista, a 18 és 14 éves pedig középiskolába jár. A családi kedvezmény szempontjából három fő az eltartottak száma, akik közül kettő tekinthető kedvezményezett eltartottnak. Ez azt jelenti, hogy a családi kedvezmény havi összege: 2x220 000=440 000 forint.
A szülők úgy döntenek, hogy a családi kedvezményt 50-50 százalékban veszik igénybe.
Az anya havi bérjövedelme 300 ezer forint, és 10 ezer forint értékű helyi bérletet is kap a munkáltatójától.
A bérjövedelem és a bérletjuttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelem jogcímén válik adókötelessé, azaz a NÉTAK alapját képezi.
Az anya két adóelőleg-nyilatkozatot ad a munkáltatójának, amelyekben kéri a NÉTAK és egy gyermek után, 220 ezer forint összegben a családi kedvezmény érvényesítését. A munkáltatónak a következők szerint kell a jövedelmet meghatározni:
|
A magánszemély jövedelme: |
310 000 |
|
A NÉTAK alapját képező jövedelem |
310 000 |
|
Adóalap: |
0 |
|
Családi kedvezmény keretösszege: |
220 000 |
|
Családi kedvezményként nem érvényesíthető kedvezménykeret 15 százaléka (220 000x15%): |
33 000 |
|
Családi járulékkedvezmény elméleti összege: |
33 000 |
|
Járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető 18,5% társadalombiztosítási járulék: |
57 350 |
|
Ténylegesen érvényesíthető családi járulékkedvezmény: |
33 000 |
|
Az anya által fizetendő járulék összesen a járulékkedvezmény érvényesítése után [(310 000x18,5%)-33 000] |
24 350 |
|
Nettó jövedelem (310 000-24 350) |
285 650 |
A példa alapján az anya a NÉTAK-ot és a családi kedvezményt is maradéktalanul igénybe tudja venni.
Az apa is ad adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltatójának, amelyben kéri egy gyermek után, 220 ezer forint összegben a családi kedvezmény érvényesítését.
Az apa havi bérjövedelme 320 ezer forint. A munkáltatójának következők szerint kell az adóelőleget meghatározni.
|
A magánszemély jövedelme: |
320 000 |
|
Családi kedvezmény keretösszege: |
220 000 |
|
Családi kedvezménnyel csökkentett adóalap (320 000 -220 000): |
100 000 |
|
Adóelőleg (100 000x15%) |
15 000 |
|
Apa által fizetendő járulék összege (320 000x18,5%) |
59 200 |
|
Nettó jövedelem (320 000-15 000-59 200) |
245 800 |
A kedvezmények érvényesítése következtében a szülőknek a következő közterheket nem kell megfizetni:
|
Anya személyi jövedelemadója: |
46 500 |
|
Anya járulék: |
33 000 |
|
Apa személyi jövedelemadója: |
33 000 |
|
Összesen: |
112 500 |
A család havonta 112 500 forinttal magasabb összegből gazdálkodhat.
Természetesen a szülők dönthetnek úgy is, hogy az édesanya csak a NÉTAK-ot, az édesapa pedig a családi kedvezményt veszi igénybe.
Anya adóelőlegét a munkáltató a következők szerint állapítja meg:
|
A magánszemély jövedelme: |
310 000 |
|
A NÉTAK alapját képező jövedelem |
310 000 |
|
Adóalap: |
0 |
|
Az anya által fizetendő járulék összesen [310 000x18,5%] |
57 350 |
|
Nettó jövedelem (310 000-57 350) |
252 650 |
Apa adóelőlegét a munkáltató a következők szerint állapítja meg:
|
A magánszemély jövedelme: |
320 000 |
|
Családi kedvezmény keretösszege: |
440 000 |
|
Adóalap: |
0 |
|
Családi kedvezményként nem érvényesíthető kedvezménykeret 15 százaléka [(440 000-320 000)x15%]: |
18 000 |
|
Járulékkedvezmény szempontjából figyelembe vehető 18,5% társadalombiztosítási járulék: |
59 200 |
|
Ténylegesen érvényesíthető családi járulékkedvezmény: |
18 000 |
|
Apa által fizetendő járulék összesen a járulékkedvezmény érvényesítése után [(320 000x18,5%)-18 000] |
41 200 |
|
Nettó jövedelem (320 000-41 200) |
278 800 |
A kedvezmények érvényesítése következtében a szülőknek a következő közterheket nem kell megfizetni:
|
Anya személyi jövedelemadója: |
46 500 |
|
Apa személyi jövedelemadója: |
48 000 |
|
Apa járulékai: |
18 000 |
|
Összesen: |
112 500 |
A család ebben az esetben is havonta 112 500 forinttal magasabb összegből gazdálkodhat.
A NÉTAK-ról és a családi kedvezményről részletesebb tájékoztatás olvasható „A családokat érintő adóalap-kedvezmények” című, 73. számú információs füzetben.
