Az autópálya matrica az autópálya használatának ellenértéke. Az autópálya ingatlannak minősül, így az autópálya használatának engedése (autópálya használati díj) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (áfa-törvény) 15.§ (2) bekezdése értelmében az ingatlan fekvése szerint adózik. Ha tehát az autópálya matrica kizárólag külföldi autópálya használatára jogosít, úgy annak értékesítése abban a tagállamban adózik, amelyikben az az autópálya található, amely használatára az autópálya matrica jogosít.

Az adózás szempontjából továbbá meg kell különböztetni azt az esetet, ha a magyar székhelyű cég a saját nevében, vagy ügynökként (más nevében más javára) értékesíti az autópálya matricákat. Amennyiben a magyarországi székhelyű gazdasági társaság a saját nevében értékesíti belföldön a kizárólag külföldi autópályákra szóló matricát, ezen értékesítés után az adófizetési kötelezettsége abban a tagállamban keletkezik, ahol az autópálya található, vagyis adóznia az autópálya helye szerinti tagállam adómértékével, ottani adószáma alatt kell. Ebből következően a számlát is az autópálya fekvése szerinti tagállam vonatkozó adómértékével kell kiállítania még a belföldi vevők részére is. (Természetesen a belföldi vevők nem állíthatják be a magyar áfa bevallásba a más ország szabályai szerint felszámított adót, azt az illető ország adóhatóságától a külföldön nyilvántartásba vett adóalanynak járó visszatérítés ott érvényes szabályai szerint igényelhetik vissza.) A matricát saját nevében belföldön értékesítő értékesítése ugyanakkor belföldön nem tartozik az áfa-törvény hatálya alá.

Amennyiben a matricákat ügynökként, a külföldi megbízó nevében értékesíti, a matrica árában a vevő ugyanúgy a külföldi adómértéket fizeti meg, de ebben az esetben nem kell a belföldi cégnek külföldön adóalanyként regisztráltatnia magát. Az ügynöki jutalék amennyiben ilyen van - Közösségbeli megbízó esetén - az áfa-törvény 15/A. § (10)-(11) bekezdése szerint a belföldi áfa területi hatályán kívül esik.

A kompjegy lehet teherközlekedés és személyszállítás ellenértéke egyaránt. Amennyiben a kompjárat tagállamon belül közlekedik, úgy teljesítési helynek az áfa-törvény 15.§ (3) bekezdése értelmében a megtett útszakasz minősül, vagyis a kompjegy után abban a tagállamban kell adózni, ahol a megtett útszakasz van. Amennyiben a kompjárat indulási és érkezési helye különböző tagállamokban van, meg kell különböztetni, hogy a kompjegy teherszállítás, vagy személyszállítás ellenértékének minősül.

Személyszállítás esetében, ha azok a tagállamok, amelyeket a kompjárat érint, mentesítették a nemzetközi személyszállítás ezen formáját, akkor a kompjegyet nem terheli adófizetési kötelezettség. Amennyiben valamelyik tagállam nem mentesítette a személyszállítás ezen formáját, akkor abban a tagállamban az ott megtett útszakasz erejéig adófizetési kötelezettség keletkezik a kompjegy után.

Az áfa-törvény 15/A.§ (3)-(4) bekezdése alapján Közösségen belüli teherközlekedés esetében a teljesítési helynek a teherközlekedés indulási helye minősül, azonban, ha a szolgáltatást saját nevében megrendelőt az indulási helytől eltérő tagállamban vették adóalanyként nyilvántartásba, akkor a megrendelőt nyilvántartásba vett tagállamban adózik a teherközlekedés. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy ha a belföldi székhelyű cég veszi meg a kompjegyeket a külföldi kompjáratra és az ügyletben a magyar adószámát alkalmazza, a kompjegyek után belföldön kell önadózással teljesítenie a kompszállítás ellenértékét (azaz a kompjegyek értékesítését) terhelő áfát a vonatkozó belföldi adómértékkel (25%). Ha a kompjegyeket a saját nevében "értékesíti tovább" magyar adószámmal rendelkező adóalanynak, akkor ez után belföldön keletkezik adófizetési kötelezettsége (25%). Amennyiben nem adóalanynak értékesíti a teherfuvarozásról a kompjegyet, akkor a fő szabály szerinti teljesítési hely az irányadó, vagyis a komp indulási helye szerinti tagállam adómértékét kell felszámítania, és adófizetési kötelezettségét is abban a tagállamban kell teljesítenie.

Amennyiben a belföldi székhelyű cég a kompjegyeket ügynökként (más nevében és javára) értékesíti belföldön, akkor a cég adózására a következők az irányadók. Személyszállítás esetében közösségi viszonylatban amennyiben az ügynöki szolgáltatást saját nevében megrendelő Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, úgy jutalék után az áfa-törvény 15/A. § (11) bekezdése értelmében abban a tagállamban kell adózni, ahol a megrendelőt adóalanyként nyilvántartásba vették. Amennyiben az ügynöki jutalékot felszámító adóalany nem regisztrált adóalany a megrendelő tagállamában, az adófizetési kötelezettség teljesítése a fordított adózás szabályai szerint a megrendelőt terheli (vagyis az ügynök nem tüntet fel áfát a számlában és jelzi, hogy a teljesítés áfa-törvény területi hatályán kívüli).
Abban az esetben, ha Közösségen belüli teherközlekedéshez kapcsolódó ügynöki tevékenységről van szó, akkor az ügynöki jutalékot az áfa-törvény 15/A.§ (6)-(7) bekezdések értelmében abban a tagállamban terheli az áfa, ahonnan a közlekedés indul, azonban, ha a szolgáltatást saját nevében igénybevevőt az indulás helyétől eltérő tagállamban vették adóalanyként nyilvántartásba, akkor a teljesítés helye az a tagállam, ahol a megrendelőt adóalanyként nyilvántartásba vették. Vagyis, ha az ügynöki díjat nem adóalanynak Közösségen kívüli adóalanynak, vagy a közlekedés indulási helye szerinti tagállamban adószámmal rendelkező adóalanynak számlázzák, a díj után a teherközlekedés indulási helye szerinti tagállamban keletkezik adófizetés, amennyiben adóalanynak, úgy abban a tagállamban, amelyik adószámát a szolgáltatást saját nevében megrendelő az ügyletben használja.