Az
Áfatörvény 3. § b) pontja alapján az Áfatörvény rendelkezéseit 2017. július
1-től a Jöt. hatálya alá tartozó, zárjeggyel ellátott dohánygyártmányokra abban
az esetben kell alkalmazni, ha arról a Jöt. kifejezetten rendelkezik. A Jöt.
147. §-a a zárjeggyel ellátott dohánygyártmányok általános forgalmi adóztatására
vonatkozik.
A nem
zárjegyköteles dohánygyártmányok általános forgalmi adózásával kapcsolatban nem
a Jöt., hanem az Áfatörvény általános szabályai szerint kell eljárni. A
zárjegyköteles dohánygyártmányok körét és az alóli kivételeket a Jöt. 74. § (1)
bekezdése határozza meg.
2017.
július 1-től kizárólag a zárjegyköteles dohánygyártmányok általános forgalmi
adózásával kapcsolatban kell az Áfatörvény helyett a Jöt. előírásai szerint
eljárni, illetve a nem zárjegyköteles dohánygyártmányok általános forgalmi
adózásával kapcsolatban nem a Jöt., hanem az Áfatörvény általános szabályai
szerint kell eljárni. Fentiekre tekintettel a nem zárjegyköteles
dohánygyártmányok tekintetében nem alkalmazható a Jöt. 145. § (3) és (4)
bekezdése.
A Dohánytörvény 15. § (1) és (3) bekezdései meghatározzák, hogy a dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabadforgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolhat (szerezhet be); az ezzel ellentétes jogügylet semmis. Az előzőekben foglaltaktól eltérően a dohánytermék-kiskereskedelmet folytató a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsága megszűnését követő 60 napon belül jogosult a készletében lévő dohányterméket más dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsággal rendelkező részére értékesíteni.
E kérdés kapcsán
a jövedéki jogszabályok is irányadók. A Jöt. csak azokban a kivételes esetekben
teremti meg a dohányboltok jövedéki termékeinek (többek között
dohánygyártmányainak) egymás közötti áruátadását, értékesítését, apportálását,
ha az nem rendszeresen történik.
Fontos a
Dohánytörvény 22. § (3) bekezdése, miszerint aki a Dohánytörvényben „foglaltak
ellenére dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság, vagy engedély nélkül folytat
dohányáru üzletszerű értékesítésére vonatkozó tevékenységet, úgy őt a
vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja.”
A
dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység megszűnését követően a készleten
maradt dohányterméket: