A Jöt. nem ad lehetőséget arra, hogy a Jöt. 18. § (12) bekezdése alapján engedélyezett biztosítéknyújtási kötelezettségét a fuvarozó, a címzett vagy a jövedéki termék tulajdonosa más (pl. jövedéki vagy adóraktári) engedélyéhez kapcsolódó biztosítékából teljesítse.

Erre tekintettel a Jöt 18. § (12) bekezdése szerinti – az engedélyezett tevékenységétől eltérő – tevékenységhez külön biztosítékot szükséges nyújtani, így az adóraktári engedélyhez kapcsolódó jövedéki biztosíték nem használható fel.

Igen. Folyamatos szállítás esetén, több szállítmány biztosítékának a nyújtásához annyi nyomtatvány kitöltése szükséges, ahány szállítmányból áll a szállítás.

A Jöt. 18. § (13) bekezdése alapján az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra jutó jövedéki biztosíték az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás Jöt. 53. § (3) bekezdése szerinti befejeződésekor használható fel ismételten.

Fenti szabályozáshoz igazodva került kialakításra az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, mely alapján a jövedéki termék belföldi címzettje a jövedéki termék szállítási okmányon rendeltetési helyként feltüntetett helyre történt megérkezéséről a jövedéki termék tényleges mennyiségi és minőségi információit, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott kiegészítő adatokat tartalmazó elektronikus átvételi elismervényt haladéktalanul kiállítja és megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.

Az állami adó- és vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben ellenőrzi az elektronikus átvételi elismervényben szereplő adatokat. Ha az adatok megfelelőek, az állami adó- és vámhatóság értesítést küld a jövedéki termék címzettjének az elektronikus átvételi elismervény nyilvántartásba vételéről, és az egyidejűleg megküldi az uniós számítógépes rendszerben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, valamint továbbítja a jövedéki termék belföldi feladójának, egyúttal az elektronikus rendszer felszabadítja az adófelfüggesztéshez történő szállításhoz lekötött biztosíték összegét.

Ezek figyelembevételével csak a jövedéki biztosíték felszabadulását követően nyújtható be a következő NAV_J40-es nyomtatvány.

Ha az adóraktár engedélyese ismételten megfelel a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti 80%-os kedvezmény feltételének, miszerint a 9 év átlagában a saját előállítású jövedéki termék átlagos havi kiszállítása eléri vagy meghaladja a 75%-ot, abban az esetben az előző pontban foglaltak alapján (újból) kérheti a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének 80%-os csökkentését.

A Jöt. 21. § (2) bekezdése a) pontja szerint, ha egy hónapra vetítve átlagosan az adóraktár engedélyese által az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott és szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, akkor az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal csökkenthető a nyújtandó jövedéki biztosíték összege.
Fenti szabályozásból adódóan az átlagszámítás alapja a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek megfelelő, folyamatos adóraktári tevékenység, melynek megfelelően a kedvezményre jogosító teljes (megelőző) időszak tekintetében kell vizsgálni a szabadforgalomba bocsátott és az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott saját előállítású, illetve a vásárolt jövedéki termékek átlagos havi megoszlását.
Előzőek alapján a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelemben a kedvezménnyel érintett, a kérelem benyújtását megelőző hónapot magába foglaló, teljes adóraktári tevékenység időszakát kell alapul venni az egy hónapra jutó átlag számításánál. Például, ha az engedélyes a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti 80%-os maximum kedvezményt szeretné érvényesíteni, abban az esetben 9 év (108 hónap) tekintetében kell vizsgálni a saját előállítású jövedéki termék egy hónapra jutó átlagos kiszállítását. Ennek megfelelően a 9 év alatt az összes szabadforgalomba bocsátott és adófelfüggesztési eljárás keretében feladott jövedéki termék átlagos havi mennyiségét kell viszonyítani az összes kiszállított saját előállítású jövedéki termék átlagos havi mennyiségéhez.
A jövedéki biztosítékra vonatkozó kedvezmény elfogadását követően az adóraktári engedélyesnek folyamatosan teljesítenie kell a kedvezmény érvényesítéséhez előírt feltételeket. A saját előállítású jövedéki termékre meghatározott feltételt a kedvezmény szerinti időtartam szerint kell vizsgálni úgy, hogy a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló időtartamba beszámítható időszak minden hónapban változik az eltelt tárgyhó figyelembevételével.
Fentieken túl kiemelendő, ha az Art. szerinti kockázatos adózónak minősül, akkor nem érvényesítheti a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményt, függetlenül attól, hogy a tevékenység folytatására meghatározott feltételek egyébként fent állnának. Amennyiben az Art. szerinti kockázatos adózói minősítés hatályát veszti, akkor az engedélyes – tevékenységének megfelelően – (ismételten) kérheti a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének csökkentését. Ezen esetben a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló időtartamba nem számítható bele azon időszak, amikor az adóraktári engedélyes az Art. szerinti kockázatos adózónak minősült [Jöt. 21. § (3) bek. a) pontja, 21. § (10) bek.].