Az egyéni vállalkozó e tevékenysége utáni kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.
Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti.
Az egyéni vállalkozó székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely az egyéni vállalkozó tulajdonában van, vagy amelynek használatára egyébként jogosult.
Az egyéni vállalkozónak személyesen közre kell működnie a vállalkozásában, de közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat.
Az egyéni vállalkozónak gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést vagy annak „e.v.” rövidítését és nyilvántartási számát aláírása mellett mindig fel kell tüntetnie.
Az egyéni vállalkozó tevékenységét csak hatósági engedéllyel végezheti, ha azt a tevékenységet jogszabály – kivéve önkormányzati rendelet – hatósági engedélyhez köti.
Az egyéni vállalkozó képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor végezhet, ha a képesítési követelményeknek ő, vagy az általa határozatlan időre foglalkoztatott személyesen közreműködő személy folyamatosan megfelel. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye, fióktelepe van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen, fióktelepen érvényesítenie kell.
Egyéni vállalkozás alapítása előtt érdemes ellenőrizni, hogy a választott tevékenység engedély-, illetve bejelentésköteles-e, valamint tájékozódni a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, és a gazdasági kamaráknál.
Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, amely szerepel az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékében (ÖVTJ-kódok), és amelynek jogszabályi feltételeit teljesíti. Ha nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, tevékenységét törölnie kell.
A gazdasági kamarák tájékoztatást adnak a képesítéshez, hatósági engedélyhez, valamint bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján elérhető a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer (KAVIR, https://kavir.mkik.hu/), amely az egyes tevékenységek képesítési, engedélyeztetési, bejelentési követelményeiről nyújt tájékoztatást.
A KSH honlapján további segítség található a választható tevékenységek ÖVTJ-kód szerinti besorolásáról.
Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel napján kezdheti meg tevékenységét.
Az egyéni vállalkozó elhunytakor az egyéni vállalkozó özvegye, ha nincs özvegye, vagy ezzel özvegye egyetért, akkor örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja. Ennek feltétele, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását a haláleset után 90 napon belül a NAV-hoz bejelenti. A tevékenység özvegyi, örökösi jogon történő elkezdését személyesen a NAV ügyfélszolgálatain kell bejelentenie.
Ha az egyéni vállalkozó gondnokság alá kerül, nevében és javára törvényes képviselője folytathatja tevékenységét, ha ezt a gondnokság alá helyezésről szóló bírósági határozat jogerőssé válásától számított 30 napon belül a NAV-hoz személyesen bejelenti.
Ezekben az esetekben a tevékenység folytatásának kezdete az egyéni vállalkozó halálát, illetve a gondnokság alá helyező bírósági határozat jogerőre emelkedését követő nap.
- A mezőgazdasági őstermelői,
- a szolgáltató állatorvosi,
- az ügyvédi,
- az egyéni szabadalmi ügyvivői,
- a közjegyzői, valamint
- az önálló bírósági végrehajtói
tevékenységet.
Az egyéni vállalkozói tevékenység minimum 1 hónapig és legfeljebb 3 évig szüneteltethető. A 2021. július 1-jét megelőzően bejelentett szünetelés legfeljebb 2 évig tarthat, a 2017. január 1-je előtt bejelentett pedig legfeljebb 5 évig.
A szüneteltetett vállalkozói tevékenység – 3 éven belül, az 1 hónapos minimális időtartam letelte után – bármikor folytatható. Ezt elektronikus úton, a Webes Ügysegéddel, vagy telefonon, a NAV telefonos ügyintéző rendszerével (ÜCC) lehet bejelenteni.
Az elektronikus bejelentés akkor eredményes, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatása a nyilvántartásban szerepel. Az erről szóló értesítés a Webes Ügysegéden elérhető, onnan letölthető. A bejelentett adatok ellenőrizhetők az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén.
A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység feltételeinek továbbra is megfelel.
A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap, ha például az egyéni vállalkozó április 1-től folytatni kívánja a tevékenységét, akkor azt március 31-én kell bejelentenie.
A tevékenység nem folytatható a szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül, mert a szünetelés minimális időtartama 1 hónap. Az 1 hónapos időtartam a kezdőnapjának megfelelő számú napon ér véget, ennek hiányában a hónap utolsó napján. Példa: az egyéni vállalkozó március 1-jétől szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységének folytatását legkorábban április 1-jén jelentheti be, a tevékenység ekkor április 2-től folytatható.
Ha a vállalkozó a szünetelés kezdő napja után 3 éven belül nem jelenti be a tevékenység folytatását vagy megszüntetését, akkor a 3 év elteltét követő napon megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága, és a NAV a 3 év elteltét követő nappal törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. A 2021. július 1-je előtt bejelentett szünetelésre kétéves – a 2017. január 1-je előtt bejelentett szünetelésre ötéves – időtartam érvényes a törlés szempontjából is.
Az egyéni vállalkozói tevékenység minimum 1 hónapig és legfeljebb 3 évig szüneteltethető. A 2021. július 1-jét megelőzően bejelentett szünetelés legfeljebb 2 évig tarthat, a 2017. január 1-jét megelőzően bejelentett szünetelés legfeljebb 5 évig.
Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltetni kívánja, azt bejelentheti a Webes Ügysegéd változásbejelentési űrlapján, vagy telefonon, a NAV telefonos ügyintéző rendszerével (ÜCC).
Kérjük, hogy fokozott figyelemmel járjon el a szüneteltetés bejelentése során, mert a szünetelés sikeresen bejelentett kezdőnapja később nem módosítható!
A tevékenység legkorábban a bejelentést követő naptól szünetelhet. A szünetelés kezdőnapja nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál, és a bejelentés után nem módosítható. Egyszerre csak egy kezdőidőpont jelenthető be.
A korábban bejelentett kezdő dátumot megelőző új szüneteléskezdet bejelenthető, de ez nem törli a későbbi kezdetet, és minden egyes bejelentett szünetelésre érvényes, hogy legalább egy hónapig tartania kell.
A legelőször bejelentett szünetelés kezdő időpontját követő új szüneteléskezdet csak akkor jelenthető be, ha a legelőször bejelentett szünetelés 1 hónapos minimális időtartama letelt, és a vállalkozó bejelentette tevékenységének újrakezdését.
A szünetelés bejelentése után, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó
- egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet,
- egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet,
- új kötelezettséget nem vállalhat.
Az egyéni vállalkozó a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles fizetni.
Az elektronikus bejelentés akkor eredményes, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése a nyilvántartásban szerepel. Az erről szóló értesítés a Webes Ügysegéden elérhető, onnan letölthető. A bejelentett adatok ellenőrizhetők az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén a sikeres bejelentést követően a következő legelső szüneteléskezdet látható.
Ha a vállalkozó a szünetelés kezdő napja után 3 éven belül nem jelenti be a tevékenység folytatását vagy megszüntetését, akkor a 3 év elteltét követő napon megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága, és a NAV a 3 év elteltét követő nappal törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. A 2021. július 1-je előtt bejelentett szünetelésre kétéves – a 2017. január 1-je előtt bejelentett szünetelésre ötéves – időtartam érvényes a törlés szempontjából is.
A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap, ha például az egyéni vállalkozó április 1-től folytatni kívánja a tevékenységét, akkor azt március 31-én kell bejelentenie.
A tevékenység nem folytatható a szünetelés kezdetét követő 1 hónapon belül, mert a szünetelés minimális időtartama 1 hónap. Az 1 hónapos időtartam a kezdőnapjának megfelelő számú napon ér véget, ennek hiányában a hónap utolsó napján. Példa: az egyéni vállalkozó március 1-jétől szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységének folytatását legkorábban április 1-jén jelentheti be, a tevékenység ekkor április 2-től folytatható.
Az egyéni vállalkozó köteles 15 napon belül bejelenteni, ha az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában szereplő adatai megváltoznak.
Az egyéni vállalkozói tevékenység adataiban történő változást be lehet jelenteni:
- elektronikus úton, a Webes Ügysegéddel,
- telefonon, a NAV telefonos ügyintéző rendszerével (ÜCC).
Nem kell azonban bejelentenie
- a természetes személyazonosító adatokat: név, születési hely, születési idő, anyja neve, valamint
- a lakcím-
- és állampolgársági adatokat,
mivel ezeket a NAV automatikusan frissíti.
A Webes Ügysegéden keresztül megtett adatváltozás-bejelentés akkor eredményes, ha a megváltozott adatok nyilvántartásban is szerepelnek. Az erről szóló értesítés a Webes Ügysegéden elérhető, onnan letölthető.
A bejelentett adatok ellenőrizhetők az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén.
Új tevékenység bejelentése előtt érdemes ellenőrizni az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékében (ÖVTJ-kódok), hogy a választott tevékenység engedély-, illetve bejelentésköteles-e, valamint tájékozódni a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, és a gazdasági kamaráknál.
Az egyéni vállalkozó csak olyan tevékenységet jelenthet be a nyilvántartásba, melynek jogszabályi feltételeit teljesíti. Ha nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, tevékenységét törölnie kell.
A KSH honlapján további segítség található a választható tevékenységek ÖVTJ-kód szerinti besorolásáról: ÖVTJ’21 Tartalom.
Az adózási nyilatkozatok, például az áfanyilatkozatok változását továbbra is a
- ’T101E jelű űrlapon az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) vagy
- az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) az „Egyéni vállalkozó bejelentése” menüpontjában
kell bejelenteni.
Az ÁNYK-s nyomtatványt az Ügyfélkapun keresztül kell benyújtani, az ONYA-n a bejelentés – KAÜ-azonosítás után – közvetlenül, online megtehető a NAV-hoz, az alkalmazás a bejelentés eredményéről és esetleges hibáiról, hiányosságairól azonnali visszajelzést ad.
Igen, az erről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre a NAV állítja ki.
A hatósági bizonyítvány igényelhető
- a Webes Ügysegéd felületén,
- személyesen a NAV ügyfélszolgálatain,
- postán a NAV illetékes adó- és vámigazgatóságánál.
A Webes Ügysegéd a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) általi azonosítással vehető igénybe, tehát
- Ügyfélkapu-regisztrációval vagy
- Részleges Kódú Telefonos Azonosítással (RKTA) vagy
- e-személyi igazolvánnyal.
A bejelentés megtehető a NAV bármelyik ügyfélszolgálatán – személyesen vagy meghatalmazott segítségével is.
Postai igénylésnél a „Kérelem hatósági bizonyítvány kiállítására” elnevezésű formanyomtatványt kell kitöltés után a NAV illetékes igazgatóságához elküldeni. A kérelem kitöltését a következő kitöltési útmutató segíti: „Kitöltési útmutató hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez”.
A NAV a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül kiadja, és elektronikusan továbbítja a kérelmező tárhelyére, vagy postán az általa megadott címre.
Azokról az adatokról, amelyek az az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén nem szerepelnek, tehát nem bárki által nem hozzáférhetők, adatszolgáltatást kérhet:
- a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapításához,
- a rendőrség a bűncselekmények és szabálysértések felderítéséhez,
- a nyomozó hatóság és az ügyészség büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtásához, valamint
- a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához.
Ezekből, az az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén nem szereplő adatok közül az egyéni vállalkozó anyja nevét, születési helyét és idejét és elektronikus elérhetőségét, valamint lakcímét megismerheti:
- a bíróság,
- az ügyészség,
- a közjegyző,
- a bírósági végrehajtó,
- a gazdasági vagy szakmai kamara,
- a közigazgatási szerv közfeladatai ellátásához,
- a jogi képviselő, képviselettel kapcsolatos feladataihoz.
Az egyéni vállalkozók adatait bárki ingyenesen, naprakészen megtekintheti az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő nyilvános adatok nyilvántartási számmal vagy adószámmal kérdezhetők le.
Saját adatairól az egyéni vállalkozó a Webes Ügysegéden, az „Egyéni vállalkozó adatainak lekérdezése” felületen is tájékozódhat.
- az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát,
- a felvétel napját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába,
- az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit,
- a székhely, a telephelyek és fióktelepek címét,
- az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét, kezdő- és zárónapját,
- az egyéni vállalkozó adószámát, annak hatályos állapotát, az adószám törlését, valamint az erről szóló határozat megsemmisítését, hatályon kívül helyezését, módosítását, kiegészítését vagy visszavonását, továbbá a határozat véglegessé válásának napját,
- az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát,
- a nyilvántartásból való törlés időpontját és okát,
- ha az egyéni vállalkozó elhunytakor tevékenységét özvegye vagy örököse folytatja, akkor ennek tényét,
- ha az egyéni vállalkozó gondnokság alá kerül, és tevékenységet törvényes képviselője folytatja, akkor ennek tényét, valamint a törvényes képviselő természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
- elektronikus dokumentumtárként a megtett bejelentéseket és az azokkal összefüggésben kiállított értesítéseket,
- az egyéni vállalkozó hivatalos elérhetőségét.
Igen, az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján kezdhető meg. Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a NAV vezeti.
Az egyéni vállalkozó adatai a megszűnésétől számított tíz évig még szerepelnek a nyilvántartásban. Ennek oka egyrészt a gazdasági forgalom biztonsága, másrészt az, hogy a vállalkozással összefüggő jogokat vagy tényeket később is igazolni lehessen.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton, a Webes Ügysegéd alkalmazáson keresztül, vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain kezdeményezhető.
A tevékenység özvegyi, örökösi jogon történő elkezdését személyesen a NAV ügyfélszolgálatain kell bejelentenie.
A Webes Ügysegéd a Központi Azonosítási Ügynök (röviden: KAÜ) szolgáltatáson keresztül vehető igénybe, tehát
- vagy Ügyfélkapu-regisztrációval,
- vagy Telefonos Azonosítási szolgáltatásra vonatkozó regisztrációval,
- vagy eSzemélyi okmánnyal
szükséges rendelkeznie.
Ügyfélkapu-regisztrációt igényelhet személyesen bármely okmányirodai- és kormányablak ügyfélszolgálaton, a NAV kiemelt ügyfélszolgálatain, egyes postahivatalokban, illetve elektronikus úton – amennyiben Ön rendelkezik 2016. január 1-jét követően kiállított, tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvánnyal – az ugyfelkapu.gov.hu webes felületen.
Telefonos Azonosítási szolgáltatásra vonatkozó regisztrációt igényelhet személyesen bármely okmányirodai- és kormányablak-ügyfélszolgálaton.
A KAÜ-szolgáltatással kapcsolatos kérdéseivel forduljon bizalommal a 1818-as hívószámon elérhető Kormányzati Ügyfélvonalhoz.
A bejelentést követő nyilvántartásba vételről a bejelentő értesítést kap.
Az elektronikus úton megtett bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, vagyis az egyéni vállalkozói tevékenység akkor kezdhető meg, ha az egyéni vállalkozói nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a Webes Ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető.
A bejelentett adatok ellenőrizhetők az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén.
A NAV az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejelentett adatokról a vállalkozó székhelye szerint illetékes gazdasági kamarát is értesíti.
Ettől függetlenül a bejegyzési kérelmet a kamarai nyilvántartásba a vállalkozónak külön kamarai űrlapon kell benyújtania az illetékes területi gazdasági kamarához 5 munkanapon belül, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának pedig az agrárgazdasági tevékenység bejelentését követően haladéktalanul.
A kamarának korábban bejelentett adatok változását is a kamarai űrlapon kell bejelenteni. A kamarai regisztrációs kötelezettségről további tájékoztatás található
- az MKIK (https://mkik.hu/vallalkozoi-regisztracio) és
- a NAK oldalán (https://www.nak.hu/kamara/dokumentumok/dokumentumok-regisztraciohoz).
Nem lehet egyéni vállalkozó:
- kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,
- aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja,
- akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek a következő bűncselekmények miatt, addig, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül:
- a közélet tisztasága elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. Fejezet VII. cím],
- a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet),
- vagyon elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezet),
- korrupciós bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet],
- vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet),
- vagyon elleni bűncselekmény (Btk. XXXVI. Fejezet),
- szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény (Btk. XXXVII. Fejezet),
- pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. XXXVIII. Fejezet),
- költségvetést károsító bűncselekmény (Btk. XXXIX. Fejezet), pénzmosás (Btk. XL. Fejezet),
- a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény (Btk. XLI. Fejezet),
- a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény (Btk. XLII. Fejezet) vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet).
- akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül.
Egy természetes személynek egyidejűleg egyetlen egyéni vállalkozói jogviszonya lehet.
Egyéni vállalkozó lehet
- a magyar állampolgár,
- az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről (EGT)* szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, az előző pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolja,
- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.
* Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svájc.
Díj- és illetékmentes, azaz ingyenes
- az egyéni vállalkozás megkezdésének bejelentése,
- a változásbejelentés,
- az egyéni vállalkozás szünetelésének, szünetelés utáni folytatásának, megszűnésének bejelentése, továbbá
- az egyéni vállalkozói igazolvány igénylése.
Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik:
- ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a NAV részére bejelenti, legkorábban a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg, a bejelentésben megjelölt napon, amely nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál, és amely időpont a bejelentést követően nem módosítható,
- ha az egyéni vállalkozó egyéni céget vagy az Evectv. 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaságot alapított, az Evectv. 32. § (1) és (2) bekezdése szerint az egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, vagy ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,
- az egyéni vállalkozó halála napján,
- az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,
- ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat véglegessé válásának napján,
- ha az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,
- ha az egyéni vállalkozó 3 éven belül nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés kezdőnapját követő három év elteltét követő napon. A 2021. július 1-jét megelőzően bejelentett szünetelésre 2 éves, a 2017. január 1-jét megelőzően bejelentett szünetelésre 5 éves határidő vonatkozik.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését
- a Webes Ügysegéden erre a célra rendszeresített űrlapon (elektronikus bejelentés) vagy
- személyesen a NAV bármelyik ügyfélszolgálatán vagy
- a NAV telefonos ügyintéző rendszerével (ÜCC)
lehet bejelenteni.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó elektronikus úton megtett bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a Webes Ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető.
A bejelentett adatok ellenőrizhetők az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületén.
Az illetékes hatóság megtiltja az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, ha
- az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltételei nem állnak fenn vagy a tevékenység folytatását kizáró ok áll fenn, így különösen, ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik nyilvántartott székhellyel vagy főtevékenységgel,
- ha az egyéni vállalkozó a főtevékenységét és egyéb tevékenységi körei egyikét sem folytatja jogszerűen.