Azok a vállalkozók, akiknek nem felel meg az új kata[1], vagy azt nem választhatják[2], több adózási mód közül is választhatnak; ebben segít a NAV honlapján elérhető kalkulátor.  

A kalkulátorral az éves vállalkozói bevétel összegének megadása alapján egyszerűen kiszámítható

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény[3] szerinti átalányadó[4],
  • illetve a vállalkozói jövedelem szerinti adózás[5]

alkalmazása esetén fizetendő közterhek (szja, járulék, szociális hozzájárulási adó, helyi iparűzési adó) összege.

A kalkulátor a legegyszerűbb eseteket kezeli, a számítások tájékoztató jellegűek.

A kalkulátor nem számol az összevont adóalapba tartozó, átalányban megállapított jövedelemre, illetve vállalkozói kivétre érvényesíthető kedvezményekkel (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény), ugyanakkor az átalányadózással kapcsolatos számítások elvégzésekor az átalányban megállapított jövedelem adómentes részét figyelembe veszi.

A kalkulátor a vállalkozói jövedelem szerinti adózásnál (általános szabály) a fizetendő adót csökkentő kedvezményeket, és az osztalékadó alapját esetlegesen csökkentő módosító tételeket sem veszi figyelembe. 

Pénzügyminisztérium – Nemzeti Adó- és Vámhivatal

 

Magyarázatok

  • átalányban megállapított jövedelem: az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó bevételéből a tevékenységére vonatkozó átalányköltség (költséghányad) levonásával kiszámított összeg, ami után személyi jövedelemadót kell fizetni.
  • az átalányban megállapított jövedelem adómentes része: az átalányban megállapított jövedelem éves minimálbér felét meg nem haladó része. 2022-ben ez 1 200 000 forint. Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ha a 2022. adóévben átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az 1 200 000 forintot.
  • vállalkozói kivét: az egyéni vállalkozó munkájának ellenértéke, „fizetése”, amit saját maga állapít meg. Az az összeg, amit az egyéni vállalkozó a személyes munkavégzése címén elszámol magának.
  • főállású vállalkozó: az az egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, illetve nem folytat tanulmányokat köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben, nappali rendszerű oktatás keretében.
  • nyugdíjas: a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség meghatározása szempontjából kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, vagyis az, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Saját jogú nyugdíjas az, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

 

[1] A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 2022. szeptember 1-től hatályon kívül helyezi a kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait.

[2] A kata újraszabályozásával 2022. szeptember 1-től ezt az adózási formát nem alkalmazhatják azok az egyéni vállalkozók, akik nem szerepelnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, valamint azok sem, akik a vállalkozást nem főállásban, hanem heti 36 órás munkaviszony mellett, nappali rendszerű képzésben folytatott tanulmányaik mellett vagy nyugdíjasként folytatják. Szintén nem alkalmazhatják az új katát azok az egyéni vállalkozók, akik nem magánszemélytől, hanem cégtől, egyéb szervezettől, egyéni vállalkozótól szereznek bevételt, mert a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik a kata-alanyiságuk.

[3] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)

[4] Szja tv. 50-57. §.

[5] Szja tv. 49/A.-49/C. §.