Az egyéni vállalkozók többféle adózási mód közül választhatnak:
- Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban[1] szereplő, főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója[2] (kata) szerinti adózást.
- Ha az egyéni vállalkozó[3] nem választja a katát vagy annak választására nem jogosult, akkor dönthet úgy, hogy az Szja tv-nek az átalányadózásra vonatkozó szabályait[4] alkalmazza.
- Ha pedig nem választja az átalányadózást, akkor a vállalkozói jövedelem szerinti adózás[5] szabályai vonatkoznak rá.
Részletes információk a kata szabályairól a 99. számú információs füzetben, az átalányadózásról a 100. számú információs füzetben, a vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályairól pedig a 3. számú információs füzetben olvashatók.
[1] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti vállalkozói nyilvántartás.
[2] A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 2. § 2. pontja tartalmazza a főfoglalkozású egyéni vállalkozó fogalmát, a 4. §-a pedig a kata-alanyiság választásának szabályait.
[3] A személyi jövedelemadó rendszerében egyéni vállalkozónak számít az Evectv. szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemélyen kívül a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az ügyvéd és a szolgáltató állatorvosi tevékenység igazolására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély.
[4] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 50-57. §-ai.
[5] A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait az Szja tv. 49/A-49/C. §-ai tartalmazzák.