Mi az az adószámla?

Valamilyen folyószámlája, bankszámlája szinte mindenkinek van. Ezek átutalásokat, megtakarításokat és egyéb pénzügyi műveleteket tartanak nyilván és tükrözik az ezek alapján vezetett elszámolást, egyenleget.

Hasonló számlaszerű elszámolás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által vezetett adószámla is, azzal az eltéréssel, hogy azon nemcsak az egyes befizetések, kiutalások, átvezetések, hanem a kötelezettségek, visszaigénylések, egyes támogatásigények is megjelennek. A nyilvántartás ezeknek a tételeknek részletes, illetve egyenlegszintű kimutatására szolgál.

A NAV tehát az adószámlán tartja nyilván

  • az adózók adókötelezettségeit,
  • támogatási jogosultságait, illetve
  • az azokkal kapcsolatos befizetéseket és kiutalásokat.

A NAV évente értesítést küld azoknak az adózóknak,

  • akinek az adószámláján 5 000 forintot elérő tartozás vagy túlfizetés van, illetve
  • aki az adóját késve vagy egyáltalán nem fizette be, és ezért 5 000 forintot elérő késedelmi pótléka van.

Hol ellenőrizheti az adószámlája egyenlegét?

Legegyszerűbben a NAV-Mobil alkalmazás Adószámla-lekérdezés menüpontjában. A lekérdezés menete lépésről lépésre követhető ezen a linken.

Adószámláját és pótlékkötelezettségeit az Ügyfélportálon vagy a NAV éves értesítőjében is ellenőrizheti, ha kapott ilyet. Ehhez segítséget a következő útmutatóban talál.

Mi a teendő, ha túlfizetése van az adószámlán?

Ha az adószámla valamely adónemén

  • valós túlfizetés, illetve
  • az adózó javára mutatkozó – véglegessé vált határozattal megállapított – összeg van,

akkor kérheti annak kiutalását vagy átvezetését valamely másik adónemre.

Fontos, hogy kizárólag valós túlfizetés átvezetését, kiutalását lehet kérni. Előfordulhat, hogy a túlfizetés csak „látszólagos”. Ilyen eset lehet például az, amikor a túlfizetés elévült, vagy az adózó bevallás beadási kötelezettségének nem tett eleget. Túlfizetést okozhat továbbá az évközi adóelőleg megfizetése is, ha az adott bevallás benyújtási határideje későbbi időpontra esik, például, ha ingatlan-bérbeadás alapján személyi jövedelemadót kell fizetni.

Hogyan lehet kérni a kiutalást vagy az átvezetést?

A kiutalást vagy átvezetést az Átvezetési és kiutalási kérelem elnevezésű, ATVUT17 jelű űrlapon lehet kérni.

Nem ezen a nyomtatványon kell kérni az egy adott bevallásban kimutatott költségvetési támogatás – adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés – kiutalását vagy átvezetését. Ezt az adott bevallás 170-es lapján lehet megtenni.

Hogyan kell a kérelmet benyújtani?

Az Átvezetési és kiutalási kérelem elnevezésű űrlap (ATVUT17)

Az igazgatóságok és ügyfélszolgálatok adatai megtalálhatók a NAV honlapján.

Az átvezetés, valamint a hibásan benyújtott átvezetési és kiutalási kérelem javítása kérhető telefonon is, a NAV Infóvonalán a 1819-es számon, az egyedi ügyintézéshez ügyfél-azonosító szám (amit a TEL-adatlapon kell kérni, legegyszerűbben az ONYA-ban) vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosító (RKTA, kormányablakokban igényelhető) szükséges.

Milyen adatokat kell megadni?

Az Átvezetési és kiutalási kérelem elnevezésű űrlapon (ATVUT17) kötelező megadni:

  • azonosító adatok (adószám, adóazonosító jel, vámazonosító szám);
  • adózó neve;
  • hibásnak minősített nyomtatvány vonalkódja (elektronikus javítás esetén);
  • nyilvánosan működő részvénytársaságra utaló információ (eltérő utalási szabályok miatt);
  • képviselet esetén a képviselet fajtájának jelölése;
  • az adózó pénzforgalmi számlaszáma, vagy postai utalási címe, vagy külföldi utalási adatok, ha az adózó az űrlapon kiutalást kezdeményezett;
  • a túlfizetéssel érintett (terhelendő) adónem és a kiutalni/átvezetni kért (terhelendő) összeg;
  • átvezetésnél az az adónem (jóváírandó adónem), amelyre az átvezetést teljesíteni kéri és az az összeg, amelyet az adott adónemre átvezetni kér (jóváírandó összeg);
  • a túlfizetésként mutatkozó összeg teljesítési dátuma a 902, 910, 914, 956 adónemek esetén;
  • határozatszám a 902, 910, 956 adónemek esetén, továbbá a 914 adónem esetén, ha az adózónak nincs 1063-as engedélye.

Milyen iratokat kell csatolni?

A kérelmen túl egyéb iratot nem kell benyújtani.

Mi az eljárás menete?

A NAV megvizsgálja, hogy a kiutalás, átvezetés teljesíthető-e, ilyenkor többek között azt is ellenőrzi, hogy a túlfizetés ténylegesen rendelkezésre áll-e az adószámlán.

Ehhez figyelembe veszi

  • az adószámla egyenlegét befolyásoló még feldolgozatlan, de a NAV-hoz bizonyítottan beérkezett bizonylat, bevallás, beadvány, nyomtatvány adatait,
  • az adószámlára még nem könyvelt jogerős fizetési meghagyások, határozatok, végzések megállapításait,
  • az adózó befizetéseit, valamint
  • a végrehajtói letéti számlára befolyt, de az adószámlán még nem jelentkező teljesítéseket.

Mindezeken túl vizsgálja a következőket:

  • az adózó a túlfizetésről rendelkezett-e már korábban;
  • a túlfizetés visszaigényléséhez való joga nem évült-e el;
  • az adózó a kérelem benyújtásáig esedékes valamennyi bevallását benyújtotta-e;
  • a NAV-nál folyamatban van-e az adózóval szemben ellenőrzés.

Hiányzó bevallás esetén a NAV az adózót felszólítja a bevallás benyújtására, illetve, ha a kérelem elbíráláshoz szükséges, akkor hiánypótlásra hívja fel.

Ha a kérelem teljesíthető, akkor arról a NAV külön határozatot nem hoz, a kérelemben foglaltaknak megfelelően kiutalja az adózónak az adószámláján lévő többletet, illetve átvezeti a megjelölt adónemre.

A kérelem részbeni teljesítésekor, illetve elutasításakor a NAV kérelmet elutasító, részben elutasító határozatot hoz, például nem áll rendelkezésre az adószámlán a többlet, elévült túlfizetésre irányul a kiutalási kérelem. Ha az adózó tevékenységét szünetelteti, és a kiutalási kérelem a szüneteltetett tevékenységhez kapcsolódik, akkor a NAV kiutalást megtagadó határozatot hoz.