Mikor kell öröklési illetéket fizetni?
Ha valaki elhunyt hozzátartozója után örököl, a hagyaték után öröklési illetéket kell fizetnie.
A hagyaték lehet
- ingatlan, például lakás vagy
- ingó vagyontárgy, például nagy értékű festmény, autó
tulajdonjoga, vagy úgynevezett vagyoni értékű joga, például haszonélvezeti jog, üzembentartói jog.
Külföldön levő ingóság vagy vagyoni értékű jog után Magyarországon csak akkor kell öröklési illetéket fizetni, ha abban az államban, ahol a vagyontárgy található, nem kell az öröklési illetéknek megfelelő adót vagy illetéket fizetni.
Mikor nem kell öröklési illetéket fizetni?
Illetékmentes az öröklés az egyenes ági rokon – beleértve az örökbefogadást is –, testvér vagy házastárs, bejegyzett élettárs után.
Nem kell illetéket fizetni, ha valaki az örökségről ingyenesen – tehát nem ellenérték fejében – lemond. Ha az öröklésről ellenérték fejében mondott le, akkor a lemondó fél az ellenérték alapulvételével ajándékozási illetéket fizet.
Szintén nem kell öröklési illetéket fizetni, ha az örökös az örökséget visszautasítja.
Nem kell öröklési illetéket fizetnie az átengedett rész után annak, aki a hagyatékból rá eső örökséget vagy egy részét más örökösnek ingyen átengedi.
Nem lehet öröklési illetéket kiszabni, ha a hagyatékot vagy annak egy részét – az azt terhelő adósság fejében – az örökhagyó hitelezője veszi át. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet.
Ki fizeti meg az öröklési illetéket?
Az öröklési illetéket az örökösnek kell megfizetnie.
Mennyi illetéket kell fizetni az öröklés után?
Öröklésnél az illeték alapja az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke, vagyis a megszerzett vagyon forgalmi értéke, csökkentve a hagyatékot terhelő tartozás értékével.
Az öröklési illeték általános mértéke az örökség tiszta értékének 18 százaléka.
A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklésekor az öröklési illeték mértéke 9 százalék.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklésekor az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.
Milyen határidővel kell megfizetni az öröklési illetéket?
A NAV fizetési meghagyásának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az illetéket.
Mi az eljárás menete?
A haláleset után az önkormányzat meghallgatja az örököst és hagyatéki leltárt készít.
Ha közjegyző is részt vesz a hagyatéki eljárásban – ha a hagyatékban ingatlan is van –, a közjegyző a hagyatékátadó végzését megküldi a NAV-nak.
A NAV a hagyatékátadó végzés alapján számítja ki az öröklési illetéket, és arról fizetési meghagyást küld az örökösnek, aminek a kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az illetéket.
Ha a vagyonszerző az örökhagyó egyenes ági rokona, testvére vagy túlélő házastársa, a NAV nem bocsát ki fizetési meghagyást, a mentesség tényét az ügyiratra jegyzi fel.
Mely esetekben kell bejelenteni az öröklést?
Ha nem indul hagyatéki eljárás, minden örökös külön-külön köteles bejelentést tenni az örökölt ingóságokról a HK jelű, Hagyatéki kimutatás elnevezésű adatlapon, amit a NAV-hoz kell benyújtani. Ha ezt nem teszik meg, az örökösök kötelesek a közjegyzőnél a hagyatéki eljárás lefolytatását kérni.
A HK-adatlapot az örökhagyó halálától számított 90 napon belül kell benyújtani az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerinti adó- és vámigazgatóságnál. Az adatlapot papíron és elektronikusan is be lehet nyújtani az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) segítségével.
A hagyatéki eljárást az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnél kell kérni.
A NAV ekkor is fizetési meghagyást küld az örökösnek, aminek a kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni az illetéket a fizetési meghagyásban közölt számlaszámra.