A nyugdíjkorhatárt elért nyugdíjas
A nyugdíjkorhatárt elért nyugdíjas – ideértve nők 40 éves kedvezményével nyugdíjba menőket is – ha munkát vállal, akkor nem kell megfizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot, és foglalkoztatója is mentesül a nyugdíjas keresete után a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól.
Ha a nyugdíjas – ideértve az özvegyi nyugdíjast is – egyéni vagy társas vállalkozó, akkor a nyugdíjkorhatár betöltése után kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóvá válik. 2022. szeptember 1-től új kataalany nem lehet. Ha vállalkozói szja-t alkalmaz vagy átalányadós egyéni vállalkozó, járulékot és szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie, az osztalékalap utáni szocho kivételével, amit az adófizetési felső határig meg kell fizetnie. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó sem kötelezett 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére. Ha a nyugdíjas osztalékot kap, az adófizetési felső határig szochót kell fizetnie utána.
A közszférában, például közalkalmazotti, rendvédelmi, honvédelmi vagy éppen kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók nyugdíja szünetel. Attól függetlenül azonban, hogy a nyugdíj szünetel, a dolgozó ebben az időszakban nyugdíjasnak számít. Az előzőekben ismertetett kedvező szabályok esetükben alkalmazhatóak.
A nyugdíjjogosultsággal, az ellátás szünetelésével kapcsolatban bővebb tájékoztatást a nyugdíjbiztosítási szakigazgatási szerv adhat.
Részletek: Magyar Államkincstár
Korhatár előtti ellátások mellett dolgozók
A korhatár előtti ellátásban részesülő, ha munkát vállal, akkor meg kell fizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot, és foglalkoztatója sem mentesül a keresete után a 13 százalékos szocho alól.
Korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem számít kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak.
A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülőkre kereseti korlátozás vonatkozik.
Ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatást a nyugdíjbiztosítási szakigazgatási szerv adhat. Részletek: Magyar Államkincstár
Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő, ha munkát vállal, akkor meg kell fizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot. A megváltozott munkaképességű adózónak érdemes ezt a tényt leendő munkáltatójának jelezni. A munkáltató ugyanis adókedvezményt vehet igénybe a szochóból, illetve csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét, ha megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat.
Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem számít kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak. A megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozó esetében is érvényesíthető adókedvezmény a szochóból, ha az előírt feltételek teljesülnek. Meghatározott esetekben a rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő nem választhatja a katát.
A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett időbeli és pénzbeli korlátozás nélkül lehet keresni a versenyszférában és a közszférában egyaránt.
A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, a rehabilitációs ellátásban részesülőnek pedig csak a keresőtevékenység kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóságnak.
Rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátással kapcsolatban bővebb tájékoztatást a rehabilitációs szakigazgatási szerv adhat. Részletek: Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv
Adómentes juttatás
A nyugdíj, a megváltozott munkaképességűek ellátásai – a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás –, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak, vagyis adómentes juttatásnak számítanak. Ezen ellátásokról szja-bevallást nem kell benyújtani, illetve ezt a juttatást a bevallási tervezet sem tartalmazza.