A nyugdíjkorhatárt elért nyugdíjas
A nyugdíjkorhatárt elért saját jogú (öregségi) és özvegyi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként kiegészítő tevékenységet folytató személynek[1] számít, akkor is, ha a nyugellátásának folyósítása szünetel.
A kiegészítő tevékenyéget folytató személy, nem biztosított ezért, ha munkát vállal, akkor nem kell megfizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot, és foglalkoztatója is mentesül a nyugdíjas keresete után a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól.
Nyugdíjasként nem lehet a kata alanya, mert azt csak azok az egyéni vállalkozók választhatják, akik főállásban végzik vállalkozói tevékenységüket. Viszont, ha vállalkozói szja-t alkalmaz vagy átalányadózást választ a nyugdíjas egyéni vállalkozó, akkor tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie. Kivételt jelent az osztalékalap utáni szocho, amit az adófizetési felső határig kell megfizetni.
A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó sem kötelezett 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére. Ha a nyugdíjas osztalékot kap, az adófizetési felső határig szochót kell fizetnie utána.
Jellemzően szünetel a nyugdíj folyósítása azoknak, akik a nyugdíjazásuk után a közszférában, például közalkalmazotti, rendvédelmi, honvédelmi vagy éppen kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak, vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak. Attól függetlenül azonban, hogy a nyugdíj folyósítása szünetel, a dolgozó ebben az időszakban nyugdíjasnak számít. Az előzőekben ismertetett kedvező szabályok esetükben is alkalmazhatóak.
A nyugdíjjogosultsággal, az ellátás szünetelésével kapcsolatban bővebb tájékoztatást a nyugdíjbiztosítási szakigazgatási szerv adhat.Részletek: Magyar Államkincstár
Korhatár előtti ellátások mellett dolgozók
Aki korhatár előtti ellátásban részesül, nem számít kiegészítő tevékenységet folytató személynek,[2] ezért, ha munkát vállal, akkor meg kell fizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot, és foglalkoztatója sem mentesül a keresete után a 13 százalékos szocho alól.
A korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozók sem számítanak kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak, így ők is a vállalkozókra irányadó szabályok szerint teljesítik tb-járulék és szocho fizetési kötelezettségüket.
A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülőkre kereseti korlátozás vonatkozik.
Ezzel kapcsolatban bővebb tájékoztatást a nyugdíjbiztosítási szakigazgatási szerv adhat. Részletek: Magyar Államkincstár
Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem számít kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak.
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy, ha munkát vállal, akkor meg kell fizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot. A megváltozott munkaképességű személynek érdemes ezt a tényt leendő munkáltatójának jelezni. A munkáltató ugyanis adókedvezményt vehet igénybe a szochóból[3], illetve csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét[4], ha megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat.
A megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozó esetében is érvényesíthető adókedvezmény a szochóból[5], ha az előírt feltételek teljesülnek. Meghatározott esetekben a rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő nem választhatja a katát.
A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett időbeli és pénzbeli korlátozás nélkül lehet kereső tevékenységet folytatni a versenyszférában és a közszférában egyaránt.
A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, a rehabilitációs ellátásban részesülőnek csak a keresőtevékenység kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóságnak.
Rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátással kapcsolatban bővebb tájékoztatást a rehabilitációs szakigazgatási szerv adhat. Részletek: Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv
Adómentes juttatás
A nyugdíj, a megváltozott munkaképességűek ellátásai – a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás –, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak, vagyis adómentes juttatásnak számítanak. Ezen ellátásokról szja-bevallást nem kell benyújtani, illetve ezt a juttatást a bevall
[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 11. pontja és 17. pontja.
[2] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 11. pontja.
[3] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. §.
[4] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §.
[5] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. §.