adó: Egyfajta közteher, amit a törvényben rögzített mértékben és időben kell fizetni az államnak, hozzájárulva az állami kiadások, ellátások finanszírozásához.
adóalap: Az az összeg, ami után az adót meg kell fizetni. Adóalap lehet a megszerzett bevétel egésze, vagy annak költségekkel törvény szerint csökkentett része.
adóalap-kedvezmény: Az adóalap csökkentésének lehetősége a törvény szerint. Ilyen például a gyermek után igénybe vehető családi kedvezmény vagy a 25 év alatti fiatalok kedvezménye.
adóbevallási tervezet: A rendelkezésre álló adatok alapján a NAV által a magánszemélynek elkészített személyijövedelemadó-bevallás tervezete, melyet a NAV elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül tesz elérhetővé, vagy kérelemre papíron küld meg a magánszemélynek. Ezt a magánszemély módosíthatja, kiegészítheti vagy változtatás nélkül elfogadhatja.
adóelőleg-nyilatkozat: Amit a munkáltatónak kell átadni a különböző adóalap-kedvezmények évközbeni érvényesítéséhez.
adóév: Az a naptári év, amelyre az adókötelezettségek vonatkoznak.
adófizetés: Az adó megfizetése az adóhatóságnak a törvényben rögzített időben és módon.
adóhatóság: Az államot képviselő, adóztatásra jogosult szerv. Magyarországon ilyen a NAV, és önkormányzati adóhatóságként az önkormányzat jegyzője.
adókedvezmény: A fizetendő adó csökkentésének lehetősége valamely törvényben rögzített előny alapján.
adókötelezettség: Gyűjtőfogalom, ami az adózással összefüggő, törvényben előírt kötelezettségek összességét jelenti. Idetartozik az adó megállapítása, megfizetése, bevallása, a nyilvántartás-vezetés.
adómentesség: Törvényben rögzített mentesség az adófizetés alól.
adómérték: Az adóalapra jutó adó százalékos mértéke. A személyi jövedelemadó mértéke az adóalap 15 százaléka. Az adó mértékét az adóalappal szorozva megkapjuk a fizetendő adó összegét. Például 100 000 forint adóalap után a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó összege 15 000 forint. (100 000 x 0,15).
adószámla-kivonat: A NAV-tól kapott számlakivonat, amelyen az előírt adófizetési kötelezettség, a teljesített befizetések, az aktuális adótartozások vagy túlfizetések szerepelnek.
adózás: Közteherfizetési kötelezettség, ami magában foglalja az előírt adó megállapítását, bevallását, megfizetését.
adózó: Az a személy, akinek adót kell fizetnie.
alapbér: Munkaviszonyban a bruttó munkabér alapja. Legalább a minimálbért elérő összeg. Nem azonos a munkabérrel.
betegszabadság: A munkavállaló betegsége alatt járó fizetett szabadság, amit a munkáltató törvény alapján köteles biztosítani a munkavállalónak. Egy évben maximum 15 nap lehet. A 15 nap letelte után a munkavállaló betegszabadság helyett táppénzre lehet jogosult. Nem jár betegszabadság megbízási szerződésnél, egyéni vállalkozói, őstermelői tevékenységnél.
bevétel: Mástól megszerzett vagyoni érték, ami megszerezhető pénzben és nem pénz formájában, például egy utalvány vagy vagyontárgy.
biztosított: Az a magánszemély, aki társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, és ezért a társadalombiztosítási rendszer minden ellátására jogosult lehet, például ingyenes orvosi ellátásra, táppénzre, nyugdíjra. A biztosítottak körét a törvény tételesen meghatározza. Biztosított például az, aki munkaviszonyban dolgozik.
bruttó bér: A személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék levonása nélküli munkabér. Több bérelemből, például alapbérből, különböző pótlékokból áll össze.
egészségügyi szolgáltatási járulék: Annak kell fizetnie, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. A fizetésével a magánszemély egészségügyi ellátásokra lesz jogosult.
EGT-tagállam: Az Európai Gazdasági Térség valamely tagállama. Az Európai Gazdasági Térség tagjai az Európai Unió tagállamai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein. Svájc az unió piacához kétoldalú szerződésekkel kapcsolódik.
egyéni vállalkozó: Az a magánszemély, aki nem alkalmazott, hanem önfoglalkoztatóként vállalkozási tevékenységet végez saját nevében és kockázatára, és szerepel az egyéni vállalkozói nyilvántartásban.
egyészségügyi szolgáltatásra jogosult: Aki nem biztosított, de valamilyen okból, például azért, mert nyugdíjas vagy tanuló, egészségügyi ellátásokra, például térítésmentes orvosi ellátásra jogosult.
főállású kisadózó: Az a magánszemély, aki a kisadózói tevékenysége mellett más tevékenységet nem végez és nem nyugdíjas, nem tanuló, nem hallgató.
garantált bérminimum: Olyan munkavállalónak kell kötelezően adni, aki olyan tevékenységet végez, amihez legalább középfokú végzettség kell. Egyéni és társas vállalkozó járulékalapja is lehet a törvény előírása alapján.
illetőség: Olyan fogalom, amely azt fejezi ki, hogy egy magánszemély adójogi szempontból melyik állammal áll a legszorosabb kapcsolatban. Nem egyenlő az állampolgársággal.
járulék: Egyfajta közteher, amit a magánszemélynek a törvény szerint meghatározott mértékben és időben kell fizetni azért, hogy a társadalombiztosítási rendszer ellátásaira jogosult legyen. A járulékfizetésért cserébe társadalombiztosítási ellátás jár.
járulékalap: Olyan jövedelem vagy – őstermelő esetében – bevétel, ami után a törvény alapján járulékot kell fizetni.
járulékfizetés: A törvény által meghatározott járulék megfizetése.
jövedelem: A bevétel egésze, vagy a megszerzett bevétel törvény által meghatározott költségekkel csökkentett része.
kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény: Államok közötti olyan kétoldalú megállapodás, amely külföldről származó jövedelmek esetében kizárja a kettős adóztatást.
kettős adóztatás: Amikor a külföldről származó jövedelmet a külföldi állam és Magyarország is megadóztatja.
kifizető: Az a személy, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Ilyen például a munkáltató, vagy megbízási jogviszonynál a foglalkoztató.
költség: Olyan dokumentummal, például számlával igazolt kiadás, amit a törvény alapján el lehet számolni a bevétellel szemben a jövedelem megállapításakor.
közteher, közteherfizetés: Közterhet, azaz adót és járulékot mindenkinek fizetnie kell azért, hogy az állami kiadásokhoz hozzájáruljon. Idetartozik például az adófizetési kötelezettség vagy a járulékfizetési kötelezettség.
külföldről származó jövedelem: Olyan bevétel, amely nem Magyarországról származik.
minimálbér: Munkaviszonyban a kötelezően adható legalacsonyabb munkabér. Az összegét minden évben kormányrendelet határozza meg. Egyéni és társas vállalkozó járulékalapja is lehet a törvény előírása alapján.
munkabér: A fizetés, amit a munkáltató a munkavégzésért fizet. Magában foglalja például az alapbért, a különböző pótlékokat vagy készenléti díjakat is.
NAV: A magyar adóhatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevének rövidítése.
NEAK: A magyar egészségbiztosítási szerv, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nevének rövidítése.
nem főállású kisadózó: Az a magánszemély, aki a kisadózói tevékenysége mellett más tevékenységet is végez vagy nyugdíjas vagy tanuló, vagy hallgató.
nettó bér: Amit a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék levonása után fizet a munkáltató a bruttó munkabérből. Például a nettó 133 000 forint bér az bruttó 200 000 forint. Legkésőbb a munkavégzés hónapját követő hónap 10-éig kell megkapnia a munkavállalónak.
önadózás: Amikor a jövedelmet és annak adóját annak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, aki megszerezte.
önálló tevékenység: A magánszemély olyan önállóan végzett tevékenysége, amit nem alkalmazottként és nem egyéni vagy társas vállalkozóként végez. Ilyen például a megbízási jogviszonyban végzett tevékenység.
összevont adóalap: Gyűjtőfogalom, amely a törvényben meghatározott, különböző jövedelemfajtákat fogja össze. Az idetartozó jövedelmek után lehet érvényesíteni a különböző adóalap-kedvezményeket. Ilyen jövedelem például a munkabér és a megbízási díj.
szabadság: A munkavégzés alól mentesített, fizetett szabadnap, ami a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélynek a munkanapok után jár. A szabadság mértékét törvény írja elő.
személyes közreműködés: A gazdasági társaság tagjának munkavégzése a társaság tevékenységében.
személyi jövedelemadó: A magánszemély jövedelmeit érintő közteher. Mértéke az adóalap 15 százaléka, megfizetésének határideje az adóévet követő év május 20-a.
személyijövedelemadó-bevallás: Olyan kimutatás, amely tartalmazza az adóévben megszerzett összes jövedelmet, kedvezményeket és a fizetendő adót. A NAV elkészíti a bevallás tervezetét, amiből vagy az adózó kiegészítéseivel vagy automatikusan bevallás lesz május 20-án. A bevallási tervezetet „felülírja” az adózó önállóan elkészített és május 20-áig benyújtott bevallása.
személyijövedelemadó-előleg: Az a személyi jövedelemadó, amit év közben – törvény alapján havonta vagy negyedévente – kell fizetni az állami bevételek folyamatos biztosításáért. Az év közben megfizetett adóelőleggel el kell számolni a személyijövedelemadó-bevallásban.
szociális hozzájárulási adó: Egyfajta közteher, amit a munkáltató, kifizető, esetenként a magánszemély, az egyéni és a társas vállalkozó, valamint az őstermelő fizet. Mértéke 13 százalék. Például nettó 100 000 forint bér bruttó 150 376 forintot jelent. A bruttó 150 376 forintból a 15 százalék személyi jövedelemadót és a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot (összesen 33,5 százalék) a munkáltató levonja és megfizeti az adóhatóságnak. A bruttó 150 376 forint bér után a munkáltatónak 13 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie. Vagyis az, hogy a munkavállaló 100 000 forint nettó munkabért kapjon kézhez, a kifizetőnek 169 925 forintjába kerül.
táppénz: Az a pénzbeli társadalombiztosítási ellátás, amit a biztosított munkavállaló a betegszabadság időtartama után kap keresőképtelensége, betegsége idejére. A biztosított egyéni vállalkozónak, őstermelőnek betegség esetén táppénz jár, betegszabadság nem.
társadalombiztosítási ellátások: A járulékfizetésért cserébe a társadalombiztosítással igénybe vehető ellátások összesége. Ilyenek az egészségbiztosítási ellátások, például orvosi ellátás, táppénz, baleseti járadék, gyermekgondozási díj, és a nyugdíjbiztosítási ellátások, például öregségi nyugdíj, árvaellátás, hozzátartozói nyugellátás.
társadalombiztosítási járulék: Amit a biztosítottnak a jövedelme után kell fizetnie azért, hogy társadalombiztosítási ellátásokra jogosult legyen. Mértéke a járulékalap 18,5 százaléka.
társas vállalkozó: Egy gazdasági társaság, például kft. tagja, aki ténylegesen és személyesen közreműködik a társaságban. Például egy klímaszereléssel foglalkozó cégben az a tag, aki ténylegesen végzi a szerelési munkát.
vállalkozói kivét: Az egyéni vállalkozó „bére”, amit saját maga állapít meg. Az az összeg, amit az egyéni vállalkozó személyes munkavégzéséért elszámol magának.