Adózási útmutató fogyatékossággal élőknek

Ez a rövid útmutató segítséget kíván nyújtani azoknak a fogyatékossággal élő adózóknak, akik akár munkaviszonyból, akár megbízási szerződéssel vagy egyéb jövedelem címen szereznek jövedelmet. Az útmutatóból megtudhatják, hogy az adóköteles jövedelemmel szemben milyen kedvezmények, jogosultságok illetik meg őket.

  1. A személyi (súlyos fogyatékos) kedvezmény

Ez a kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket (például munkaviszony, megbízási szerződés, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, őstermelői jövedelem, egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme) csökkentheti.

A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2024-ben havi 88 900 forint volt. Ha a jogosultság a teljes adóévben fennállt, akkor a teljes évre 1 066 800 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény érvényesítésével 2024-ben havonta 13 350 forinttal, éves szinten pedig 160 200 forinttal kevesebb szja-t kell fizetni.

  1. 1. Ki érvényesítheti? Mi alapján?

A kedvezményt az a súlyosan fogyatékos személy érvényesítheti, aki

  • a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben[1] felsorolt betegségek – például hallási, látási, mozgásszervi fogyatékosság –valamelyikében szenved, vagy
  • rokkantsági járadékot, vagy
  • fogyatékossági támogatást kap.

A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás[2] vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni.

A súlyos fogyatékosság minősítése nem az adóhatóság feladata, hanem orvosszakmai kérdés, amit háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően szakorvosnál lehet kezdeményezni.

A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve az általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű vagy a magánszemélynek időszakonként újabb orvosi felülvizsgálaton kell részt vennie. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető a kedvezmény.

Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de az elévülési időn belül meg kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal igazolható a kedvezmény jogos igénybevétele.

Nem orvosi igazolás, hanem határozat alapján érvényesíthető a személyi kedvezmény, ha a magánszemély rokkantsági járadékot vagy fogyatékossági támogatást kap.

  1. 2. Ki érvényesítheti a személyi kedvezményt, ha a fogyatékossággal élőnek nincs keresete?

Az érvényesítés személyhez kötött, tehát ha a fogyatékossággal élőnek nincs adóköteles jövedelme, a kedvezményt más magánszemély, például szülő, házastárs helyette nem veheti igénybe.

  1. 3. Igénybe vehető-e egész évre a kedvezmény, ha a munkaviszony év közben megszűnt?

A kedvezmény azokra a hónapokra vehető igénybe, amelyekben a betegség legalább egy napig fennállt, tehát nem csak azokra a hónapokra, amikor a fogyatékossággal élő adóköteles jövedelemmel rendelkezett.

  1. Családi kedvezmény

2.1 Ki érvényesítheti?

Családi kedvezményt nemcsak a gyermeket nevelő szülők érvényesíthetnek, hanem a családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is.

A családok támogatásáról szóló törvény[3] szerint saját jogán jogosult családi pótlékra az a tizennyolcadik életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, akinek jogosultsága az iskoláztatási támogatásra megszűnt.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy

    • az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
    • az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

A családi kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a családi pótlékra jogosultság fennáll. Az igénybevételnek nem feltétele a családi pótlék folyósítása, elég, ha a magánszemély az előbb ismertetett szabályok szerint családi pótlékra lenne jogosult.

Például, ha a magánszemély a családi pótlékot azért nem igényelheti, mert fogyatékossági támogatásban részesül, akkor annak ellenére, hogy családi pótlékot nem kap, érvényesítheti a családi kedvezményt. 2023 január 1-től a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után jogosultsági hónaponként a családi kedvezmény havi összege 66 670 forinttal emelt összegben vehető igénybe. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.[4]

Az emelt összegű családi kedvezmény csak akkor érvényesíthető a fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemély után, ha jogosult lenne az emelt összegű családi pótlékra, azaz 18. életéve betöltését megelőzően keletkezett a fentiekben meghatározott mértékű egészségkárosodása, és ezen állapota legalább egy éve tart, vagy előreláthatóan legalább egy évig fennáll. Azonban, ha a magánszemély 18. életéve után vált jogosulttá a fogyatékossági támogatásra, akkor saját jogán nem jogosult a családi pótlékra, így a családi kedvezményre sem.

2.2 Érvényesítheti-e más a családi kedvezményt?

A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, a családi pótlékra saját jogán jogosult magánszemély „átengedheti” a családi kedvezmény érvényesítését a vele közös háztartásban élő valamelyik hozzátartozójának, ha ő nem kívánja, vagy jövedelem hiányában nem tudja érvényesíteni.

Hozzátartozó

    • a házastárs,
    • az egyenes ágbeli rokon,
    • az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
    • az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, és a testvér,
    • az élettárs,
    • az egyenes ágbeli rokon házastársa,
    • a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Ilyenkor a családi kedvezményt az adóév során döntésük szerint csak egy magánszemély érvényesítheti. Azonban lehetőség van rá, hogy az érintett felek a jogosultságra vonatkozó évközbeni döntésüket év végén az szja-bevallásban megváltoztassák, és más jogosult érvényesítse a családi kedvezményt, mint aki azt év közben, adóelőleg-nyilatkozat alapján megtette.

A jogosultnak kell eldöntenie, hogy a családi kedvezményt ki fogja igénybe venni: saját maga vagy hozzátartozója.

A családi kedvezményről részletes információkat a honlapunkon (www.nav.gov.hu) elérhető 73. számú információs füzetünkben találhat, amely az szja-adóalap-kedvezményekről szól.

3. Hogyan érvényesíthető a személyi kedvezmény és a családi kedvezmény?

a) Adóelőleg-nyilatkozattal

Ha a magánszemély a kedvezményekkel már év közben szeretné csökkenteni a fizetendő adóját, és van munkáltatója vagy rendszeres bevételt (például a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, rendszeres megbízási díjat, bérleti díjat) juttató kifizetője, akkor le kell adnia egy nyilatkozatot a munkáltatónak vagy a kifizetőnek.

Az adóelőleg-nyilatkozat formanyomtatványa elérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján, de az ONYA segítségével online is ki lehet tölteni és benyújtani a nyilatkozatot. Az online benyújtáshoz KAÜ-azonosítóval (ügyfélkapu, telefonos azonosítás, e-személyi igazolvány, arcképes azonosítás) kell rendelkezni. Az ONYA elérhetősége a következő: https://onya.nav.gov.hu/

b) Év végén az adóbevallásban

Ha a magánszemély év közben nem adott munkáltatójának adóelőleg-nyilatkozatot, de van adóköteles jövedelme, akkor a kedvezményt az szja-bevallásában érvényesítheti.

Ha a magánszemélynek több személyijövedelemadó-alapot csökkentő kedvezmény is jár, ezeket meghatározott sorrendben kell érvényesíteni:

  1. a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
  2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
  3. személyi kedvezmény,
  4. első házasok kedvezménye,
  5. családi kedvezmény.

A személyijövedelemadó-bevallás elkészítésében segítséget nyújthat a NAV által összeállított adóbevallási tervezet (eSZJA), amit a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján készítenek el.

Ha a magánszemély év közben is igénybe vette a személyi kedvezményt vagy a családi kedvezményt, akkor a tervezet ezeket az adatokat is tartalmazza.

Az adóbevallási tervezet a NAV honlapján érhető el minden év március 15-től május 20-ig. Az adóbevallási tervezetet megtekinteni KAÜ-azonosítással lehet (ügyfélkapu, telefonos azonosítás, e-személyi igazolvány, arcképes azonosítás). Az adóbevallási tervezet az adózó közreműködése nélkül automatikusan érvényes bevallássá válik a bevallási határidő (május 20.) után, ha az adózó nem egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő és áfafizetésre kötelezett.

c) Visszamenőlegesen

A kedvezményeket a jogosult a benyújtott személyijövedelemadó-bevallások önellenőrzésével érvényesítheti az elévülési időn belül (5 év).

Ha az adóévet, esetleg több adóévet követően utólag állapítják meg a jogosultságot a személyi kedvezményre, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól lehet érvényesíteni az 5 éves elévülési időn belül visszamenőleg, az adott évekre vonatkozó szja-bevallások önellenőrzésével.

Az érvényesítés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.

  1. Milyen kedvezményt érvényesíthet a munkáltató a fogyatékossággal élő adózóután?

A megváltozott munkaképességű adózónak érdemes ezt a tényt leendő munkáltatójának jelezni. A munkáltató ugyanis adókedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból[5], illetve csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét, ha megváltozott munkaképességű munkavállalót[6] foglalkoztat.

 

[1] 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről.

[2] A kedvezmény igazolásáról a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról a 49/2009. (XII. 29.) EüM-rendelet rendelkezik.

[3] 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról.

[4] Szja törvény 29/A. § (2a) bekezdés.

[5] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. §

[6] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §