Ez a rövid útmutató segítséget kíván nyújtani azoknak a fogyatékossággal élő adózóknak, akik akár munkaviszonyból, akár megbízási szerződéssel vagy egyéb jövedelem címen szereznek jövedelmet. Az útmutatóból megtudhatják, hogy az adóköteles jövedelemmel szemben milyen kedvezmények, jogosultságok illetik meg őket.
- A személyi (súlyos fogyatékos) kedvezmény
Ez a kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket (például munkaviszony, megbízási szerződés, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, őstermelői jövedelem, egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme) csökkentheti.
A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, azaz 2022-ben havi 66 700 forint volt. Ha a jogosultság a teljes adóévben fennállt, akkor a teljes évre 800 400 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény érvényesítésével 2022-ben havonta 10 005 forinttal, éves szinten pedig 120 060 forinttal kevesebb szja-t kell fizetni. A kedvezmény összege 2023-ban havi 77 300 forint. Egész éves jogosultságnál összesen 927 600 forinttal csökkenthető az összevont adóalap. Ez adóban kifejezve havi 11 595 forint, éves szinten ez 139 140 forint.
- 1. Ki érvényesítheti? Mi alapján?
A kedvezményt az a súlyosan fogyatékos személy érvényesítheti, aki
- a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben[1] felsorolt betegségek – például hallási, látási, mozgásszervi fogyatékosság –valamelyikében szenved, vagy
- rokkantsági járadékot, vagy
- fogyatékossági támogatást kap.
A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni.
A súlyos fogyatékosság minősítése nem az adóhatóság feladata, hanem orvosszakmai kérdés, amit háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően szakorvosnál lehet kezdeményezni.
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve az általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.
Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint hogy az állapot végleges minősítésű vagy a magánszemélynek időszakonként újabb orvosi felülvizsgálaton kell részt vennie. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető a kedvezmény.
Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de az elévülési időn belül meg kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal igazolható a kedvezmény jogos igénybevétele.
Nem orvosi igazolás, hanem határozat alapján érvényesíthető a személyi kedvezmény, ha a magánszemély rokkantsági járadékot vagy fogyatékossági támogatást kap.
- 2. Ki érvényesítheti a személyi kedvezményt, ha a fogyatékossággal élőnek nincs keresete?
Az érvényesítés személyhez kötött, tehát ha a fogyatékossággal élőnek nincs adóköteles jövedelme, a kedvezményt más magánszemély, például szülő, házastárs helyette nem veheti igénybe.
- 3. Igénybe vehető-e egész évre a kedvezmény, ha a munkaviszony év közben megszűnt?
A kedvezmény azokra a hónapokra vehető igénybe, amelyekben a betegség legalább egy napig fennállt, tehát nem csak azokra a hónapokra, amikor a fogyatékossággal élő adóköteles jövedelemmel rendelkezett.
- Családi kedvezmény
2.1 Ki érvényesítheti?
Családi kedvezményt nemcsak a gyermeket nevelő szülők érvényesíthetnek, hanem a családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is.
A családok támogatásáról szóló törvény[2] szerint saját jogán jogosult családi pótlékra az a tizennyolcadik életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, akinek jogosultsága az iskoláztatási támogatásra megszűnt.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy
- az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
- az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
A családi kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a családi pótlékra jogosultság fennáll. Az igénybevételnek nem feltétele a családi pótlék folyósítása, elég, ha a magánszemély az előbb ismertetett szabályok szerint családi pótlékra lenne jogosult.
Például, ha a magánszemély a családi pótlékot azért nem igényelheti, mert fogyatékossági támogatásban részesül, akkor annak ellenére, hogy családi pótlékot nem kap, érvényesítheti a családi kedvezményt.
2.2 Érvényesítheti-e más a családi kedvezményt?
A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, a családi pótlékra saját jogán jogosult magánszemély „átengedheti” a családi kedvezmény érvényesítését a vele közös háztartásban élő valamelyik hozzátartozójának, ha ő nem kívánja, vagy jövedelem hiányában nem tudja érvényesíteni.
Hozzátartozó
- a házastárs,
- az egyenes ágbeli rokon,
- az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
- az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, és a testvér,
- az élettárs,
- az egyenes ágbeli rokon házastársa,
- a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
Ilyenkor a családi kedvezményt csak egy magánszemély érvényesítheti.
A jogosultnak kell eldöntenie, hogy a családi kedvezményt ki fogja igénybe venni: saját maga vagy hozzátartozója.
Ebben az esetben csak az a magánszemély érvényesítheti a családi kedvezményt a bevallásban, aki azt év közben is igénybe vette adóelőleg-nyilatkozat alapján. A kedvezményt igénybe vevő személye ilyenkor már nem módosítható a bevallásban.
A családi kedvezményről részletes információkat a honlapunkon (www.nav.gov.hu) elérhető 73. számú információs füzetünkben találhat, amely az szja-adóalap-kedvezményekről szól.
- Hogyan érvényesíthető a személyi kedvezmény és a családi kedvezmény?
a) Adóelőleg-nyilatkozattal
Ha a magánszemély a kedvezményekkel már év közben szeretné csökkenteni a fizetendő adóját, és van munkáltatója vagy rendszeres bevételt (például a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, rendszeres megbízási díjat, bérleti díjat) juttató kifizetője, akkor le kell adnia egy nyilatkozatot a munkáltatónak vagy a kifizetőnek.
Az adóelőleg-nyilatkozat formanyomtatványa elérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján, de az ONYA segítségével online is ki lehet tölteni és benyújtani a nyilatkozatot. Az online benyújtáshoz KAÜ-azonosítóval (ügyfélkapu, telefonos azonosítás, e-személyi igazolvány, arcképes azonosítás) kell rendelkezni. Az ONYA elérhetősége a következő: https://onya.nav.gov.hu/
b) Év végén az adóbevallásban
Ha a magánszemély év közben nem adott munkáltatójának adóelőleg-nyilatkozatot, de van adóköteles jövedelme, akkor a kedvezményt az szja-bevallásában érvényesítheti.
Ha a magánszemélynek több személyijövedelemadó-alapot csökkentő kedvezmény is jár, ezeket meghatározott sorrendben kell érvényesíteni:
- a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
- személyi kedvezmény,
- első házasok kedvezménye,
- családi kedvezmény.
A személyijövedelemadó-bevallás elkészítésében segítséget nyújthat a NAV által összeállított adóbevallási tervezet (eSZJA), amit a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján készítenek el.
Ha a magánszemély év közben is igénybe vette a személyi kedvezményt vagy a családi kedvezményt, akkor a tervezet ezeket az adatokat is tartalmazza.
Az adóbevallási tervezet a NAV honlapján érhető el minden év március 15-től május 20-ig. Az adóbevallási tervezetet megtekinteni KAÜ-azonosítással lehet (ügyfélkapu, telefonos azonosítás, e-személyi igazolvány, arcképes azonosítás). Az adóbevallási tervezet az adózó közreműködése nélkül automatikusan érvényes bevallássá válik május 20-a után, ha az adózó nem egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő és áfafizetésre kötelezett.
c) Visszamenőlegesen
A kedvezményeket a jogosult a benyújtott személyijövedelemadó-bevallások önellenőrzésével érvényesítheti az elévülési időn belül (5 év).
Ha az adóévet, esetleg több adóévet követően utólag állapítják meg a jogosultságot a személyi kedvezményre, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól lehet érvényesíteni az 5 éves elévülési időn belül visszamenőleg, az adott évekre vonatkozó szja-bevallások önellenőrzésével.
Az érvényesítés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.
- Milyen kedvezményt érvényesíthet a munkáltató a fogyatékossággal élő adózó után?
A megváltozott munkaképességű adózónak érdemes ezt a tényt leendő munkáltatójának jelezni. A munkáltató ugyanis adókedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból, illetve csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét, ha megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat.
[1] 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről.
[2] 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról.