Kövesse az Adókonzultáció eseményeit tudósítónk segítségével! A helyszínről valós időben érkező híreken túl az esemény után néhány nappal az előadások és a kerekasztal-beszélgetések filmfelvételét is megtekintheti az előző oldal kapcsolódó tartalmai között.
Elkezdődött a konzultáció
A NAV szóvivője üdvözölte az Adókonzultáció közreműködőit és résztvevőit. Dr. Kis Péter András úgy fogalmazott, az esemény célja, hogy a NAV bemutassa innovációit, és megismerje a hazai adóvilág szereplőinek véleményét, problémáit, javaslatait. A párbeszéd egyszersmind arra szolgál, hogy a törvényeket alkalmazó hivatal és a gazdálkodói kör, illetve az őket képviselő tanácsadók konzultációja nyomán minél jobb szolgáltatások, egyszerűbben teljesíthető szabályok mentén működjék a közteherviselés rendszere. A következő percekben Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke előadását kísérhetik figyelemmel a résztvevők. A téma az adathasznosítás.
A NAV adatforrásai
A NAV elnöke az első percekben a NAV-hoz befutó adatok forrásáról beszélt, a nemzetközi térből, illetve a hazai rendszerekből folyamatosan érkező információkról, azok súlyáról, időbeliségéről. Ezután bemutatta az adattömeg feldolgozásának folyamatát, és beszélt arról is, hogy nemcsak az adatok mennyisége nő, hanem ugyanilyen sebességgel fejlődik az elemzőképesség is.
Devianciaszűrés
Vágujhelyi Ferenc vázolta a hasonló paraméterekkel rendelkező gazdasági szereplők közül a feltűnően eltérő adóteljesítményű cégek kiszűrésének módszerét. Utalt a NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoport tudományos munkájára is. Az elemzések kapcsán a támogató eljárásokat, az adózókkal való kommunikációt is megemlítette, mint az eltérések okát feltáró folyamatokat. Ugyanakkor nem maradhatnak el azok a büntetőeljárások, amelyek olyan esetekben szükségesek, amikor az eltérések mögött szándékos törvénysértés áll.
Kié a haszon?
A NAV elnöke előadását azzal zárta, hogy a NAV adatvagyon-gazdálkodásának haszna nem csak a költségvetési bevételek alakulásában mérhető. A lekérdezhető, rendszerezetten hozzáférhető, az ügyviteli nyilvántartásokat támogató adatok a gazdasági szereplők versenyképességét erősíthetik, továbbá a gazdasági szektorok helyzetéről is információval szolgálhatnak a jogalkotók számára.
A féléves Ügyfélportál már most népszerű
Pozitív fogadtatásra talált az ügyfelek körében a június óta működő, az eBEV-et fokozatosan felváltó Ügyfélportál, ami felhasználóbarát, könnyen áttekinthető felülettel segíti az adózókat abban, hogy a NAV-nál a róluk vagy az általuk képviselt adózókról tárolt adatokat lekérdezzék. Ezzel a gondolattal kezdte előadását Tánczos Zoltán pénzügyőr ezredes, a NAV főosztályvezető-helyettese. Mint mondta, bárki pillanatok alatt megismerheti adószámlája részleteit, sőt, rögtön a bejelentkezés után látható az esetleges tartozás vagy túlfizetés, adott esetben az elmulasztott bevallásról szóló tájékoztatás. A portál bármely operációs rendszerrel, bármely böngészővel elérhető, akadálymentes, kezdőoldala testreszabható és reszponzív, vagyis mobil eszközön is kezelhető, okostelefonon is teljesértékű szolgáltatást nyújt. A KAÜ-azonosításos bejelentkezés után a kezdőképernyőn az adózók által gyakran lekérdezett adatok azonnal megjelennek. Az Ügyfélportál további fejlesztéséről is beszélt az előadó és utalt arra, hogy az adózók pozitív fogadtatása mellett olyan hasznos javaslatok is érkeztek a tesztelések nyomán, amelyeket figyelembe vesznek az Ügyfélportál tökéletesítésekor.
Meghatalmazások bejelentése új rendszerben
2023 elején új képviseleti bejelentő adatlapot vezet be a NAV. Dr. Szép Orsolya, a NAV főosztályvezető-helyettese bemutatta, hogy az új rendszer a hatósági eljárásokat egységesen kezeli, a meghatalmazottak eljárási jogait ügycsoportokra vonatkozóan lehet bejelenteni, és megszűnik a különbségtétel a személyes, papíralapú, telefonos és elektronikus ügyintézésre való jogosultságok között. A nyilvántartásban a hosszú évek óta eltérő rendszer és logika szerint bejelentett képviseleti adatok szintetizálására kerül sor. Egyúttal az állandó meghatalmazások online bejelentése a kivezetendő eBEV-portálról az ONYA-ba kerül.
Az elmúlt két év nehézségeinek hatása
Covid, háború, energiakrízis. Ezeknek a jelenségeknek a hatásairól beszélt előadása elején Tamásné Czinege Csilla, a NAV adószakmai elnökhelyettese. A veszélyhelyzeti jogszabályváltozásokkal sikerült a hivatalnak lépést tartania, így a nehéz helyzetbe került vállalkozások időben igénybe vehették az őket megillető kedvezményeket.
Az ügyfélszokások változása kapcsán kiemelte, hogy jogos igény az egyszerűsítés, az adminisztrációcsökkentés még akkor is, ha az adórendszer a korábbi időszakhoz képest jóval bonyolultabb lett. Ez indokolja a NAV stratégiájának kiemelt célját, az eNAV megalkotását: a korszerű szolgáltatásokat, az adat- és tranzakcióalapú ügyintézést, a komplex ügyfélminősítést.
A gép-gép kapcsolat szerepe
Az online webes felületeket döntően a magánszemélyek használják, a gazdálkodók és képviselőik továbbra is az ÁNYK-t favorizálják, ami azt jelenti, hogy számukra a gép-gép kapcsolatra épülő kommunikáció fejlesztése jelenthet értéket. Ez állapítható meg azokból az adatokból, amelyek az ügyfelek kapcsolati csatornáinak használati szokásairól szólnak – számolt be az adószakmai elnökhelyettes az elmúlt időszak tendenciáiról. Tamásné Czinege Csilla kitért az eÁFA-ra is, amely a gép-gép kapcsolatra épül, és komfortos csatornát jelent majd a hozzáférésre a vállalkozásoknak a számukra hasznos adatokhoz. Végül azt a kérdést járta körül előadásában, hogy vajon lehet-e az ellenőrzés is szolgáltató jellegű. A NAV minél közvetlenebb, egyszerűbb kapcsolatot és támogató szemléletet tart célravezetőnek ebben a szakmai feladatban is. Ez nem azt jelenti, hogy a csalárd szereplők ellen ne lépne fel markáns hatósági eszközökkel a hivatal.
eNAV – kerekasztal-beszélgetés
Az Adókonzultáció első blokkjának zárásaként olyan kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, amelyben a NAV szakértői mellett a PWC Magyarország és a MOL Nyrt. szakértői is részt vettek. A téma az eNAV, azaz az elektronikus szolgáltatások fejlesztési irányai voltak. A versenyszférát képviselők megerősítették a digitális megoldások létjogosultságát, és arra a felvetésre is pozitív választ adtak, hogy vajon javult-e az utóbbi időben a NAV reagálóképessége. A beszélgető partnerek körbejárták a digitális hatósági kommunikáció kialakulását és lehetséges jövőjét. Ma már egyértelmű, hogy a digitális csatornák fejlesztéséé a jövő, minél hamarabb képessé kell válni arra, hogy valamennyi adóügy, a folyamat egésze során intézhető legyen elektronikus, önkiszolgáló szolgáltatások segítségével. Ez nem azt jelenti, hogy egyetlen felületnek kell képesnek lennie minden ügyben a kiszolgálásra, hanem azt, hogy olyan, akár dinamikusan alakítható, de kevés elemből álló „felület-ökoszisztéma” szülessen, amely ügyfélkörökre, ügycsoportokra célzottan biztosítja a leghatékonyabb ügyintézést.
Jogkövetést segítő ellenőrzések
Az Adókonzultáció második blokkja Horváth Gábor főosztályvezető előadásával indult, amelyben terítékre került az adóhatóság korábbi, 2016 előtti időszakára jellemző eljárások és a jelenleg alkalmazott eljárások összevetése. A szemléletváltásban rendkívüli munkát jelentett a jogkövetéssel arányos fellépés alapjainak letétele, a támogató jellegű, együttműködő adózókat segítő arculat megteremtése. A hivatal felismerte azt, hogy a leghatékonyabb ösztönző erő az önkéntes jogkövetés elősegítése, illetve a NAV adatvagyonának célzott felhasználása a kiválasztás és kockázatelemzés során abból a célból, hogy minden adózóval, adózói csoporttal szemben a hozzájuk illeszkedő módon, igazságosan és arányosan lépjen fel a hivatal.
Nemzetközi információk hasznosítása
A nemzetközi, automatikus adóügyi információcsere az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül, ami lehetővé teszi az adóhatóságok számára az adóelkerülés és az agresszív adótervezés elleni hatékony fellépést. Ennek részleteiről számolt be dr. Pásztor Krisztina, a NAV főosztályvezetője. A NAV 2016-os szemléletváltásával egyidőben a megújult kockázatkezelési tevékenységbe folyamatosan beépültek az automatikus információcserében érkező adatok is. A szabályozási háttér rövid áttekintése után az előadó bemutatta az egyes információcserékben érkezett adatok hasznosítását. A magánszemélyek körében a jövedelemadatok és pénzügyi információk alapján végzett támogatási eljárások eredményei és tapasztalatai mellett az előadás kitért az érintett adatszolgáltatások hibáira és ennek javítására tett adóhatósági intézkedésekre. A multinacionális vállalatcsoportok számára előírt adatszolgáltatási kötelezettség, az országonkénti jelentések kockázatkezelési folyamata és az ellenőrzési eredmények mellett az adótervezési struktúrákkal kapcsolatos, 2020-ban bevezetett, a határon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adatszolgáltatásból nyert adatok feldolgozásának eredményei is szóba kerültek.
Segítség a likviditás megőrzésében
Dr. Dombi Gergely főosztályvezető előadásában összefoglalta a fizetési könnyítést, mint jogi lehetőséget a likviditási zavarok áthidalásában. Azokra a logikai összefüggésekre világított rá, melyek segítik a kedvezmény sikeres teljesítését. A NAV széles körben alkalmazza a végrehajtást megelőzően a fizetési tájékoztatót, melynek kifejezett célja, hogy pénzügyi teljesítéssel, vagy ha ez nem lehetséges, akkor fizetési könnyítéssel kerüljön sor a likviditási zavar elhárítására. Fontos újdonság a magánszemélyek részére biztosított, automatikus részletfizetés kérelmezésének egyszerű, minimális ügyféli közreműködést igénylő felülete.
Látható NAV?
A második rész izgalmas kerekasztal-beszélgetésében a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, az Adótanácsadók Egyesülete és a KPMG képviselője is helyet kapott, a téma pedig az ellenőrzések életútalapú megközelítése volt. A partnerek több oldalról közelítették meg a digitalizáció nyomán bekövetkezett változásokat. Mint kiderült, a tanácsadói szféra – miközben elismeri az innovációk létjogosultságát – a személyes jellegű kommunikáció háttérbe szorulásának nem örül. A szakértők úgy vélik, a könyvelői, tanácsadói munka kétségtelenül könnyebb és egyszerűbb az elektronikus rendszerekben, mégis a bizonyos problémák megoldását egyszerűsíti a látható, jelen lévő NAV-os szakember. Nyilvánvaló, hogy a digitalizáció mellett is cél, hogy a hivatal partneri szerepe működjék, így okvetlenül meg kell találni az adózókhoz alkalmazott legjobb megoldást a kapcsolattartásra – érveltek a NAV szakértői. A beszélgetésben nagy hangsúlyt kapott az adatok minősége, a kockázatelemzés mikéntje és hogy a NAV miként tudja feldolgozni az egyre nagyobb tömegben érkező információt. Ezzel kapcsolatban a vállalkozásokat segítő, strukturált és lekérdezhető adatokon alapuló szolgáltató rendszerek fejlesztése jelentheti a perspektívát – hangzott el a beszélgetésen.