2022. január 1-jétől kedvezőbbek lesznek az átalányadózás szabályai, a költséghányadok számának csökkenésével egyszerűbb lesz kiszámítani az átalányban megállapított jövedelmet, aminek egy része adómentes lesz.[1]

Ezek a változások hatással lesznek az átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékára és szociális hozzájárulási adójára is.

 

I. Személyi jövedelemadó

1. Az átalányadózás bevételi értékhatárának változása

Az évi 15 millió forintos bevételi értékhatár változása miatt jövő évtől az az egyéni vállalkozó választhat átalányadózást,[2] akinek

  • az adóévet megelőző évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 20 088 000 forintot,[3]

  • a bevétele a 2022-es adóévben várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, vagyis 24 000 000 forintot.[4]

 Az az egyéni vállalkozó, aki az adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet[5] végez, akkor választhat átalányadózást, ha

  • az adóévet megelőző évi bevétele nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 2021. évi vállalkozói bevétele nem haladta meg a 100 440 000 forintot,

  • a bevétele a 2022-es adóévben várhatóan nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, vagyis 120 000 000 forintot.[6]

Az átalányadózás választása az adóév egészére szól.

A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózás választását akkor jelentheti be, amikor bejelentkezik a NAV-hoz.

Ha a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozó 2022-től áttérne az átalányadózásra, 2022. május 20-ig nyilatkozhat az átalányadózás választásáról a 2021. évi személyijövedelemadó-bevallásban. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható.[7]

Ha a kisadózó egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy átalányadózást választ, akkor be kell jelentenie a NAV-hoz, hogy a jövőben nem a kata szabályait kívánja alkalmazni, hanem áttér az átalányadózásra.

A bejelentést

  • a NAV által vezetett egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő katás egyéni vállalkozó a ’T101E nyomtatványon,

  • az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő katás egyéni vállalkozó (például ügyvéd, közjegyző) a ’T101 nyomtatványon

teheti meg, akár év közben is.[8]

A bejelentés alapján az egyéni vállalkozó kata-alanyisága a bejelentés hónapjának utolsó napjával megszűnik, a következő hónap 1. napjától alkalmazhatja az átalányadózás szabályait.

 

2. A költséghányadok változása

Az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor vállalkozói bevételeiből az Szja tv-ben meghatározott költséghányadot vonhat le.

Jelenleg négyféle költséghányad van. A kiegészítő tevékenységet folytató[9] egyéni vállalkozó alacsonyabb költséghányadot vonhat le a bevételéből.

2022-től egyszerűsödnek a szabályok, mert háromféle költséghányad lesz, és ezeket valamennyi átalányadózó egyéni vállalkozó, köztük a nyugdíjas is alkalmazhatja.

Az alkalmazandó költséghányad mértéke az átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenységétől függ:

Az egyéni vállalkozó tevékenységének típusa 

A bevételből levonható költséghányad 

1. 

bármely tevékenység
[Szja tv. 53. § (1) bekezdés a) pontja]

40 százalék

2.

az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti kiskereskedelmi tevékenység
(például építőipari kivitelezés, építőipari szolgáltatás, gépjárműjavítás, háztartási cikk javítása, taxis személyszállítás, fodrászat, szépségápolás, számítógép javítása, vendéglátó tevékenység)

80 százalék

3.

kizárólag kiskereskedelmi tevékenység

90 százalék

Adómentes lesz az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.[10]

Így tehát nem kell adót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme 2022-ben nem haladja meg a 1 200 000 forintot.

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg ezt az összeget.

Ha az adóelőleg-alap meghaladja az 1 200 000 forintot, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell megfizetni negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig.[11]

 

II. Társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség

2022-től járulékmentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.[12]

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozónak az adóévben az átalányban megállapított jövedelme meghaladja ezt az összeget, akkor a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot az 1 200 000 forint feletti összeg után kell megfizetnie.

A járulékfizetési kötelezettséget havonta kell megállapítani.

  •  A főfoglalkozású[13] átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Az átalányadózást alkalmazó főfoglalkozású egyéni vállalkozó a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot az átalányban megállapított, e tevékenységből származó személyijövedelemadó-köteles jövedelme után fizeti meg.

A társadalombiztosítási járulék minimális havi alapja a minimálbér[14](a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Például, ha az egyéni vállalkozó 2022. márciusban átalányban megállapított jövedelme 800 000 forint, januárban és februárban nincs átalányban megállapított jövedelme, akkor 2022 januárjában, februárjában és márciusában is a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetnie a járulékot, mivel az átalányban megállapított jövedelme szja-mentes, mert nem haladja meg az 1 200 000 forintot.

Az egyéni vállalkozónak a járulékfizetési alsó határ után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie arra az időtartamra, amely alatt

  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

  • gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja –,

  • csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,

  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

  • fogvatartott,

  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Ha ezek a körülmények a teljes naptári hónapban nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a gyakorlatot kell alkalmazni akkor is, ha a vállalkozás év közben kezdődött vagy szűnt meg.

  • Egyidejűleg több jogviszonyban álló (másodfoglalkozású) átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Egyidejűleg több jogviszonyban álló az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozás folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy a vállalkozással egyidejűleg tanulmányokat folytat (a továbbiakban: másodfoglalkozású).

Az átalányadózást alkalmazó másodfoglalkozású egyéni vállalkozó a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot az átalányban megállapított, e tevékenységből származó személyijövedelemadó-köteles jövedelme után fizeti meg.

Ha például a másodfoglalkozású egyéni vállalkozónak 2022. márciusban 1 000 000 forint az átalányban megállapított jövedelme, akkor társadalombiztosítási járulékot nem fizet.

  • Családi járulékkedvezmény

Az átalányadózást alkalmazó főfoglalkozású egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelme adómentes részével egyező nagyságú járulékalap után fizetendő járulék terhére is érvényesíthet családi járulékkedvezményt.[15]

Ha az átalányadózást alkalmazó, főfoglalkozású egyéni vállalkozó az adott havi járulékalapjaként a minimálbért köteles figyelembe venni, a járulékkedvezmény ennek járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes havi jövedelmet meg nem haladó része után fizetendő járulék terhére érvényesíthető.[16]

 

III. Szociális hozzájárulási adó

2022-től adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét, 1 200 000 forintot meg nem haladó része.

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem.[17]

A főfoglalkozású egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó minimális alapja továbbra is a minimálbér[18] 112,5 százaléka, ez a minimum-adóalap.

Ha az egyéni vállalkozói jogállás nem áll fenn a teljes hónapban, akkor az adó alapja az adott napokra számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része.

Az egyéni vállalkozó a minimum-adóalap után mentesül az adó megfizetése alól azokon a napokon, amikor

  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;

  • gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja;

  • csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;

  • önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

  • fogvatartott;

  • az ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága vagy állategészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel;

  • egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel.

 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

 

[1] Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény.

[2] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 50. § (1) bekezdése.

[3] A havi minimálbér 2021. február 1-jétől emelkedett 161 000 forintról 167 400 forintra, a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021 (I. 28.) Korm. rendelet alapján ugyanakkor a megemelt összeget már 2021. január 1-jétől alkalmazni lehet.

[4] A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően 2021. november 15-én aláírt bérmegállapodás alapján 2021. január 1-jétől a havi minimálbér 200 000 forintra emelkedik.

[5] A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység.

[6] Szja tv. 50. § (4) bekezdése és 52. § (1) bekezdése.

[7] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 8. számú melléklet.

[8] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja és 25. § (3) bekezdése.

[9] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 11. pontja.

[10] Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. pontja.

[11] Szja tv. 47. § (4a) bekezdése.

[12] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 40. § (1) bekezdés b) pont.

[13] Főfoglalkozású, azaz biztosított az az egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, illetve nem folytat tanulmányokat. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában minősül főfoglalkozásúnak (ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem). Főfoglalkozású az egyéni vállalkozó akkor is, ha a foglalkoztatása más foglalkoztatónál egyidejűleg nem munkaviszonyban történik, hanem például megbízási, vállalkozási jogviszonyban. Tanulmányok alatt a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben, nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás rendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény szerinti nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében, vagy Európai Gazdasági Térség államában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat kell érteni.

[14] A Tbj. 4. § 14. pont szerint a főfoglalkozású (biztosított) egyéni vállalkozó esetében minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér. Ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege.

[15] Tbj. 34. § (6) bekezdés.

[16] Tbj. 80. § (2) bekezdés.

[17] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018- évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 6.§.

[18] Szocho tv. 34. § 11. pont.