Oroszország 2023. augusztus 8-án felfüggesztette a Magyarországgal kötött, hatályos, kétoldalú, az 1999. évi XXI. törvénnyel kihirdetett adóegyezmény (Egyezmény) 5-22. és 24. cikkeinek alkalmazását, így Oroszország ettől az időponttól a saját belső szabályait alkalmazza az orosz és a magyar fél közötti ügyletekből származó jövedelmek és vagyon adóztatására. 

A felfüggesztéssel az Egyezmény hatálya nem szűnik meg, ugyanakkor a felfüggesztés időtartama alatt az orosz fél a felfüggesztéssel érintett rendelkezésekből eredő kötelezettségeit nem teljesíti. 

Fontos, hogy Magyarország továbbra is alkalmazza az Egyezmény rendelkezéseit, biztosítja az Egyezményből eredő kedvezményeket (az adóztatási jog korlátozását, kedvezményes forrásadókulcsokat, a kettős adóztatás elkerülésének magyar engedményeit stb.) a magyar–orosz viszonylatú jövedelmekre. 

Az Egyezmény Magyarország általi további alkalmazása ugyanakkor a magánszemélyek és vállalkozások jövedelmeinek kettős adóztatását egyoldalúan teljes mértékben elkerülni nem tudja, az orosz felfüggesztés így hatással lehet mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások határon átlépő jövedelmeire

Az Egyezmény 23. cikk 1. bekezdése csak az Orosz Föderációban az Egyezménynek megfelelően adóztatott jövedelmek tekintetében alkalmazható, ebből következően

-         az Egyezmény rendelkezései alapján csak azon jövedelmek mentesíthetők az adó alól Magyarországon, amelyeket az orosz fél az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban adóztat, illetve

-         az Orosz Föderációban levont adó beszámítására - az Egyezményben megengedett forrásadónak megfelelően - csak osztalékjövedelem tekintetében, és legfeljebb 10%-ig kerülhet sor. 

Az Egyezmény felfüggesztéssel nem érintett, általános és technikai jellegű, 1-4., 23. és 25-29. cikkeiben rögzített rendelkezései továbbra is érvényben maradnak, amelynek következtében többek között

-         továbbra is feloldhatók a kettős illetőségből származó összeütközések (például, ha egy személy mindkét ország belső joga szerint belföldi illetőségűnek minősülne, Egyezmény 4. cikk),

-         kezdeményezhető vitarendezés (Egyezmény 25. cikk), és

-         lehetőség van az adóügyi információcserére (Egyezmény 26. cikk).

 

 

[Pénzügyminisztérium - Nemzeti Adó- és Vámhivatal]