A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 46. § (9) bekezdésében foglaltak alapján az egyéni vállalkozó a negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megállapítani és megfizetni az adóelőleget, a negyedévente megállapított adóelőlegek összegét pedig az adóévet követő év február 25-éig elkészítendő személyi jövedelemadó bevallásban kell feltüntetnie. Ha az egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező vállalkozói kivétet vagy átalányban megállapított jövedelmet számol el, akkor az összevont adóalap adóját csökkentő családi kedvezményt is érvényesíthet év közben, amennyiben ennek fennállnak az Szja tv. 29/A-29/B. §-aiban foglalt feltételei.
2014. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 24/A. §-a a biztosított egyéni vállalkozó esetében lehetővé teszi a családi járulékkedvezmény igénybe vételét is. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt a kivétet, vagy az általányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig érvényesíthetik. Tekintettel arra, hogy a Tbj. 51/A. §-a alapján a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására az egyéni vállalkozó saját maga köteles, ezért a családi járulékkedvezmény havi összegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti havi bevallásban (1458-as számú bevallás) kell bevallania.
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó jogosult a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény érvényesítésére, és úgy dönt, hogy év közben családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta kell megállapítania és bevallania, mely kötelezettségének szintén a járulékokról szóló 1458-as számú bevallásában tehet eleget [Szja tv. 49. § (6) bekezdése].