A NAV úgy alakította ki a 21NYHIPA-nyilatkozatot és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatást, hogy az adózóknak elegendő egyszer nyilatkozniuk a 639/2020. Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti hipa-adóelőleg kedvezmény érvényesítéséről. A nyilatkozatot a NAV automatikusan továbbítja az adózó székhelye és Htv. szerinti telephelye alapján illetékes önkormányzati adóhatóság részére.
Ha az adózó 2021. február 25-ét követően megváltoztatja székhelyét, vagy új telephelyet jelent be és ennek Htv.-minőségét is bejelenti, vagy bejelenti a korábban bejelentett telephely Htv.-minőségét, akkor a NAV elküldi a 21NYHIPA-nyilatkozatot az újonnan bejelentett székhely vagy telephely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság részére is, amennyiben az adózó korábban 21NYHIPA-nyilatkozatot tett.
A 21NYHIPA-nyilatkozatot 2021. december 31. napjáig érhetik el az adózók a NAV honlapján. Az igazolási kérelmet mindazon önkormányzat(ok) részére be kell nyújtania az adózónak, amely(ek)re vonatkozóan telephelyet jelentett be.
Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő nem rendelkezik adószámmal, de a korábbi években adóalany volt és keletkezett iparűzési adófizetési kötelezettsége, így 2021. évben előlegfizetésre kötelezett, valamint vélelmezi, hogy a 2021. adóévben is adóalany lesz és szeretne élni a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti 50 %-os adóelőleg-mérséklés lehetőségével, ezt megteheti.
Ha tehát az őstermelő 2021. évben előlegfizetésre kötelezett, valamint vélelmezi, hogy a 2021. adóévben is adóalany lesz és tevékenysége nem minősül üzletszerű gazdasági tevékenységnek, a nyilatkozatot adóazonosító jelének feltüntetésével nyújthatja be.
Az adószámmal nem rendelkező helyi iparűzési adóalany mezőgazdasági őstermelő, a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot benyújthatja az „Adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata hipaelőleg-kedvezmény érvényesítéséről” elnevezésű adatlapon. Az adatlap a NAV honlapján érhető el, papíron vagy e-Papír mellékleteként nyújtható be a NAV-hoz.
A Csgtv[1]. 19. § (3) bekezdéseiben foglalt átmeneti rendelkezés alapján a 2020. december 31-éig működő családi gazdaságok a törvény erejénél fogva „átalakultak” őstermelők családi gazdaságává, ahol az őstermelők családi gazdaságának képviselője az a magánszemély, aki 2020. december 31-ig a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a nyilvántartásban, és mint ilyen, vélhetően rendelkezik adószámmal.
Az őstermelők családi gazdaságának tagjai az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az őstermelők családi gazdaságának a tevékenységvégzéséből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével a tagok egyike állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót[2].
Nincs akadálya annak, hogy az őstermelők családi gazdaságának tagjai közös nyilatkozatot tegyenek, azaz a tagok képviseletében az őstermelők családi gazdaságának képviselője tegye meg a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot.
Ennek megfelelően NEM szükséges, hogy a családi gazdaság mindegyik tagja külön-külön nyilatkozatot tegyen.
[1] a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgtv.)