Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Ágazati különadó-kötelezettség végelszámolás esetén
2011.08.25.

[2010. évi XCIV. törvény]

Archív: 2017.12.31.

Végelszámolással érintett adózó ágazati különadó-kötelezettsége a következőképpen alakul.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 178. § 2. pontja definiálja az adóév fogalmát. E szerint adóévnek minősül az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Szt.) meghatározott beszámoló adataira épülő adó és adó jellegű kötelezettségek tekintetében adóév az Szt. szerinti üzleti év. Ilyen – a beszámolóban kimutatott értékesítés nettó árbevételén alapuló – adókötelezettségről rendelkezik az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (Áktv.).

Az Szt. 11. §-a rögzíti, hogy az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama – meghatározott kivételekre figyelemmel – megegyezik a naptári évvel. A kivételek körében az Szt. 11. § (12) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a végelszámolás időszaka általában egy üzleti év, de ha a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, akkor a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.

Például, ha egy távközlési tevékenységet végző, naptári év szerint működő adózó (társaság) 2010.05.01-jén végelszámolás alá került, úgy a 2010. évben az üzleti évei, egyben adóévei a következők:

  • 2010.01.01.-2010.04.30. és

  • 2010.05.01.-2011.04.30., vagy az ennél korábbi utolsó nap, ha a végelszámolás 12  naptári hónapon belül befejeződik.

A társaságnak tehát a 2010. évben két üzleti/adóéve van; 2010.04.30-ával (mérlegforduló nappal), valamint az utóbb említett időszak tekintetében beszámolót kell készítenie, s ezen üzleti évek – illetve, ha egy éven túl tart a végelszámolás, úgy a végelszámolás befejezéséig keletkező üzleti évekre – vonatkozóan kell megítélnie a különadó-alanyiságát, illetve a különadó-kötelezettségét. A továbbiakban a példa szerinti társaság esetében ismertetjük a szabályozást.

1.) Adóalanyiság

Az Áktv. 2010.12.04-i (év közbeni) hatálybalépésére tekintettel – az átmeneti és záró rendelkezései körében – a 9. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy a 2010. adóévben az adó alanya az, aki 2010.10.01. napján vagy azt követően a 2010. évben a 2. § szerinti tevékenységet végez.

Ennek alapulvételével megállapítható, hogy a társaság

  • a 2010.01.01.-2010.04.30. közötti adóévében nem alanya a különadónak, tekintve, hogy a 2010.01.01-jén kezdődő adóéve hamarabb lezárult, mint 2010.10.01-e, amikor is még nem volt Áktv., így ezen időszakban nem végzett (nem végezhetett) az Áktv. szerinti adóköteles tevékenységet;

  • 2010.05.01-jén kezdődő adóéve tekintetében fennáll az Áktv. 9. § (1) bekezdése szerint az adóalanyiságra előírt feltétel, ezért vizsgálni kell az adókötelezettséget.

2.) Adó/adóelőleg-kötelezettség

Az adó alapját – az Áktv. 9. § (2) bekezdése szerint – a 2010. évi, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapján kell meghatározni, amely a társaság esetében azonos a 2010. évben (05.01-jén) kezdődő üzleti évében elért, távközlési tevékenységből származó értékesítés nettó árbevételével.

A különadó kötelezettséget – az Áktv. 8. § (1) bekezdése alapján – az adóévet követő év 150. napjáig kell megállapítani és bevallani. Ugyanezen – a bevallás benyújtására előírt – határidőig kell az adófizetési kötelezettséget is teljesíteni [Áktv. 8. § (4) bekezdés első fordulata].

Az adóelőleg-kötelezettségét az adózónak a 2011. adóévre (a társaság 2011. évben kezdődő adóévére) az Áktv. 8. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint, illetve a 2010. évben – a 8. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a 9. § (5) bekezdésében előírtak szerint kell teljesíteni.

A 2010. évi adóelőleget ugyanis a társaság– az Áktv. speciális rendelkezéseire figyelemmel – 2010.12.20-áig (volt) köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. A 2010. évi adóelőleg összege az adózó 2009. évi tevékenységéből származó nettó árbevételének alapján számított összeg. Amennyiben az adóévre megfizetett adóelőleg összege több, mint az adóévre bevallott adóösszeg, a különbözetet az adóalany az adóévi adóról szóló bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az Art. adóvisszatérítési szabályai alapján [Áktv. 8. § (4) bekezdésének utolsó mondata].

A 2011. adóévre – az Áktv. 8. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben – az adóelőleget az adóév 150. napjáig kell bevallani [Áktv. 8. § (2) bekezdés]. Az adóelőleg összege, ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével az 5. § szerint számított összeg, Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni [Áktv. 8. § (4) bekezdés második fordulata].

2.1. A végelszámolás egy éven belül nem fejeződik be

A szabályozás alapulvételével, ha a végelszámolás egy éven belül nem fejeződik be, akkor a társaságnak

  • a 2010. évi – a 2010.05.01.-2011.04.30. közötti végelszámolási időszak szerinti – különadó kötelezettségét a 2011.09.27-ig benyújtandó 1091. számú bevallásban kell megállapítania, illetve a különadót e napig kell megfizetnie;

  • az adóelőleget az éves – előzőek szerinti – bevallásban kell szerepeltetnie, két egyenlő részletben – a 2011.11. hónapra (adóév hetedik hónapja) és 2012.02. hónapra (adóév tizedik hónapja) – bevallania, s az említett két hónap 20. napjáig megfizetnie.

2.2. A végelszámolás egy éven belül befejeződik

Amennyiben a társaságnál a végelszámolás egy éven belül (2011.04.30. előtt) befejeződik, azaz az eljárás (az adózó megszűnésével) például 2011.03.08-án lezárul, akkor

  • a 2010. évi különadó kötelezettséget – az adózó utolsó, 2010.05.01.-2011.03.08. közötti adóéve tekintetében – az Art. 33. § (4) bekezdése szerint (soron kívül) kell a 1091. számú bevallásban bevallani és az adót – a különbözet szerinti elszámolásnak megfelelően – megfizetni, illetve visszaigényelni;

  • az adóelőleget az éves – előzőek szerinti – bevallásban ez esetben is be kell vallani, mivel az adóelőleg-bevallási kötelezettség alól az Áktv. nem tartalmaz mentesítő szabályt a megszűnésről benyújtott bevallás esetén sem.

Amennyiben az adóévben – a példa szerinti társaság 2010.05.01-jével kezdődő, illetve bármely további adóévében – az értékesítés nettó árbevételeaz 500 millió forintot nem haladja meg, úgy az adózónak sem adó/adóelőleg fizetési, sem adóbevallási kötelezettsége nem keletkezik [Áktv. 8. § (5) bekezdése].

[Nemzetgazdasági Minisztérim 8517/2011. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227885269/2011.]