Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Egyszerűsített számla kibocsátásának lehetőségei
2013.12.21.

Archív: 2019.01.08.

 Jelen tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján 2013. január 29-én már megjelent iránymutatás aktualizált változata. Az ismételt közzététel indoka az, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy 2014. január 1-jétől kezdődően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) területi hatályán kívül teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott egyszerűsített adattartalmú számla kötelező adattartalma a teljesítés időpontja is, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől, valamint a „fordított adózás” kifejezés is, ha az adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett. (Természetesen akkor, ha a számla kibocsátásra az Áfa tv. 158/A. § alapján az Áfa tv. rendelkezései alkalmazandók.)

 

A változás jogszabályi alapja: Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény (továbbiakban: Módosító törvény) 108. § i) pontja, – amely az Áfa tv. 176. § (2) bekezdés b) pontját módosítja. A rendelkezés – a Módosító törvény 346. § (4) bekezdése alapján – 2014. január 1-jén lép hatályba.

A változásokat a tájékoztató félkövér betűkkel emeli ki.

 

Az egyszerűsített számla kibocsátására vonatkozó jogszabályi rendelkezések

 

Az Áfa tv. 176. §-a a következőkről rendelkezik:

„(1) A 169. §-tól eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha

a) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;

b) a 159. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;

c) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének c) vagy d) pontjai alá tartozik;

d) a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 29. § vagy a 89. § szerinti termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá a számlakibocsátásra a 159. § (2) bekezdés c) és d) pontjában említett esetektől eltérő esetben kerül sor.

(2) A számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy

a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint a j) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a k) pontban megjelölt adat nem tüntethető fel;

b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)-g) és n) pontban megjelöltek kitöltése, továbbá az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett összegének feltüntetése kötelező.

(3) Az egyszerűsített adattartalmú számlára a számla adattartalmára vonatkozó egyéb rendelkezéseket e §-sal összhangban kell alkalmazni.”

E § többféle ügyletet sorol fel, amelyek esetében lehetőség van egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására. Fontos, hogy ahol eltérő előírás nincs, ez a lehetőség fennáll akkor is, ha adóalany vevő felé történik az egyszerűsített számla kibocsátása. Az egyes esetekben eltérő lehet az, hogy a számla adattartalmára vonatkozó 169. §-ban előírtak közül melyeket lehet elhagyni, vagy egyszerűsítve feltüntetni, ezért arra is figyelemmel kell lenni. Az alábbiakban az egyszerűsített adattartalmú számla eseteit vesszük számba.

 

1. Adóalany vevő előleget fizet

A 176. § (1) bekezdés a) pontja arra az esetre teszi lehetővé az egyszerűsített számla kibocsátását, amikor adóalany vagy nem adóalany jogi személy az értékesítő adóalany részére előleget fizet [a 159. § (2) bekezdés a) pontja alapján számla kibocsátása kötelező], és a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek. Ebben az esetben a számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy a számla kötelező adattartalmaként a 169. §-ban felsorolt adatok közül az adóalap helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint az adó mértéke helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerinti százalékérték (az ún. felülről számított adómérték, vagyis a 21,26 %, a 4,76 % vagy a 15,25 %) feltüntetése kötelező. Emellett az áthárított adóra vonatkozó adat (az áthárított adó összege, és a 27 %, 18 %, vagy 5 % adómérték) nem tüntethető fel, tekintettel arra, hogy az ellenérték adót is tartalmazó összegéből a vevő állapítja meg annak adótartalmát a 83. § szerinti, előbb említett százalékérték alkalmazásával.

 

2. Nem adóalany vevő előleget fizet

A 176. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt, egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátását lehetővé tevő ügyletek közül két esetkör kapcsolódik a nem adóalany vevő általi előlegfizetéshez. Az egyszerűsített számla kibocsátásának a feltétele ezekben az esetekben is, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek legyenek. (A felsorolt esetekben egyébként számla kibocsátási kötelezettsége van az értékesítő adóalanynak, melyet egyszerűsített számlával is teljesíthet).

2.1. Az első ügylettípus az, amikor az előleg átadója nem adóalany, és nem is jogi személy, és az ilyen személy, szervezet által átadott előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget [159. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja].

2.2. A második az, ha az előleg átadója nem adóalany és nem is jogi személy, szervezet, és az általa átadott előleg ugyan nem éri el a 900 000 forintot, tehát számla kibocsátása a ba) alpont alapján nem lenne kötelező, de az előleg átadója kéri a számla kibocsátását [159. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja].

Az egyszerűsített adattartalom a 2. pontban felsorolt esetekben is az 1. pontban említetteknek megfelelő egyszerűsítést jelenti (adóalap és adómérték helyett adóval növelt ellenérték és az ún. felülről számított adómérték szerepeltetendő, de egyúttal áthárított adóadat nem tüntethető fel).

3. Teljesítéssel egyidejű készpénzes értékesítés történik

A harmadik ügylettípus a 176. § (1) bekezdés b) pontján alapuló egyszerűsített számla kibocsátási lehetőségek körében az, amikor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig (gyűjtőszámlázás esetén az egy napra egybeszámlázott teljesítés napján) készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel (továbbiakban együtt: készpénz) maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek [165. § (1) bekezdés b) pont és 176. § (1) bekezdés b) pont együttes olvasata]. E kérdéskörben 2008. 01. 10-én az adóhatóság internetes honlapján „Egyszerűsített adattartalmú számla adóalany vevő részére is kiállítható” címmel tájékoztató jelent meg, melyben foglaltakat jelenleg is irányadónak kell tekinteni, figyelemmel a következőkre. A teljesítésig készpénzzel kiegyenlített értékesítések esetében a számla kibocsátási kötelezettség alóli esetleges mentesülésre (vevő nem kér számlát) vonatkozó, 165. § (1) bekezdés b) pontbeli rendelkezés a vevőt nem nevesíti adóalanyként vagy annak nem minősülő személyként, hanem „a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője”-ként említi, így az lehet adóalany vagy annak nem minősülő személy, szervezet is. Ebből következően, a 176. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő utalás – miszerint a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha a 165. § (1) bekezdés b) pontjában említett személy, szervezet a számla kibocsátását kéri – nem jelenti azt, hogy adóalany vevőnek ne lehetne ilyen esetben egyszerűsített számlát kibocsátani. Amíg a 165. § (1) bekezdés b) pontja alapján, számla kibocsátásra irányuló kérés hiányában egyébként nem lenne kötelező számlát kibocsátani a teljesítésig megtörtént készpénz-fizetéses értékesítés esetén, úgy adóalany vevő esetében, a 165. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a számla kibocsátása mindenképpen kötelező ilyen esetben is (vagyis akkor is, ha az adóalany vevő azt nem kéri), de e kötelezettség egyszerűsített adattartalmú számlával is teljesíthető a 176. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

Az egyszerűsített adattartalom a 3. pontban felsorolt esetben is az 1. pontban említetteknek megfelelő egyszerűsítést jelenti (adóalap és adómérték helyett adóval növelt ellenérték és az ún. felülről számított adómérték szerepeltetendő, az áthárított adóadat nem tüntethető fel).

 

4. Területi hatályon kívül teljesített értékesítések

A 176. § (1) bekezdés c) pontja azokra az esetekre teszi lehetővé az egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátását, amelyekben az adóalany belföldön kívül,

4.1. a Közösség területén teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott (Közösség más tagállamában teljesítettnek minősülő) ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön) és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője (ezek a vevők értelemszerűen adóalanyok, vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személyek);

4.2. harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

Vagyis a belföldi székhelyről, telephelyről, lakhelyről belföldön kívül teljesítettnek minősülő ügyletek esetében is van lehetőség egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására (feltéve természetesen, hogy a 158/A. § alapján a számlakibocsátásra az Áfa tv. alkalmazandó), mely közösségi viszonylatban jellemzően adóalany felé teljesített értékesítést, harmadik országos viszonylatban adóalany felé vagy nem adóalany felé történő értékesítést bizonylatol.

Az egyszerűsített adattartalom a területi hatályon kívül teljesített, a 4.1. és 4.2. pontnál ismertetett ügyletek esetében azt jelenti, hogy a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)-g) és n) pontokban megjelöltek kitöltése (kibocsátás kelte, sorszáma, értékesítői/vevői adatok, termék vagy szolgáltatás megnevezése, mennyisége, teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátás keltétől, „fordított adózás” kifejezés), továbbá – az i) pontban foglaltak (adó alapja, adó nélküli egységár, árengedmény) helyett – az ellenérték pénzben kifejezett összegének feltüntetése kötelező.

Az Áfa tv. 2014. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében a teljesítési időpont feltüntetése akkor szükséges az egyszerűsített adattartalmú számlán, ha az nem egyezik meg a számla kibocsátás dátumával, valamint kötelező azon a fordított adózásra utalás, amennyiben az adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett. Ezen adatok feltüntetése az ügylet jellegéből adódóan célszerű volt a módosítás hatályba lépését megelőzően is, de erre vonatkozó kötelezettség az Áfa tv-ben nem szerepelt. A mentességre viszont továbbra sem kell utalni az egyszerűsített adattartalmú számlában.

5. 100 euró (25.000 forint) alatti értékesítést dokumentáló számla

A 176. § (1) bekezdés d) pontja azokra az ügyletekre teszi lehetővé az egyszerűsített számla kibocsátását, ahol a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számla kibocsátására jogalapot teremtő ügylet nem tartozik az Áfa tv. 29. §-a szerinti távolsági értékesítés, az Áfa tv.89. §-a szerinti adómentes közösségi termékértékesítés vagy jelen tájékoztató 4. pontjában említett területi hatályon kívül teljesített értékesítés körébe. Egyéb feltételt ezzel kapcsolatban az Áfa tv. nem ír elő. Így például egy adóalany részére, belföldön teljesített, átutalással kifizetett értékesítés esetében is lehetőség van egyszerűsített számla kibocsátására, ha az adott ügyletről kibocsátandó számlában szerepeltetendő, adóval növelten számított végösszeg 100 euro (illetve annak megfelelő pénzösszeg) vagy az alatt van. Ez egyaránt vonatkozik a devizában vagy a forintban kiállított számlákra is. A 100 eurós értékhatár átszámításánál az Áfa tv. 256. § (1) bekezdés szerint kell eljárni. Az euróban meghatározott pénzösszegnek megfelelő forintösszeg megállapításához a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 forint/euró) kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget – a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával – 100.000 forintra, illetőleg ha az átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100.000 forintot, 1000 forintra kell kerekíteni. Eszerint a 100 eurónak megfelelő pénzösszeg 25.000 forint.

Az egyszerűsített adattartalom ebben az esetben is az 1. pontban említetteknek megfelelő egyszerűsítést jelenti (adóalap és adómérték helyett adóval növelt ellenérték és ún. felülről számított adómérték szerepeltetendő, áthárított adóadat nem tüntethető fel).

Ez a 2013. január 1-jétől hatályos lehetőség nem korlátozza, hanem bővíti az egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátásának esetköreit. Nem jelenti azt, hogy az 1-4. pontokban említett esetkörökben csak akkor lehetne egyszerűsített számlát alkalmazni, ha a számlázott végösszeg az értékhatár alatt van.