Ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton[1], akkor az eKÁER-kötelezettség ahhoz az ügylethez kapcsolódik, amelyben a terméket elfuvarozzák. Ilyenkor az teszi a bejelentést a NAV-hoz, aki a terméket fuvarozza vagy fuvaroztatja. Ha a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja, aki az értékelési láncolatban címzett és egyúttal feladó is, azt feladónak kell tekinteni. 

Egy négyszereplős belföldi láncügyletben, ahol a fuvarozás „A”-tól „D”-hez történik, az alábbi esetek fordulhatnak elő:

Az ügylet szereplői:

„A” (feladó),

„B” (címzett, majd feladó),

„C” (címzett, majd feladó),

„D” (címzett).

Ha „B” fuvaroz, akkor ő feladóként fuvaroz. A bejelentendő adatok:

Feladó (bejelentő): „B”, 

Címzett: „C”, 

Felrakodás címe: „A” címe, 

Kirakodás címe: „C” által megadott cím.

Ha „C” fuvaroz, akkor ő feladóként fuvaroz. A bejelentendő adatok: 

Feladó: (bejelentő): „C”, 

Címzett: „D”, 

Felrakodás címe: „A” címe, 

Kirakodás címe: ahová „D” kérte.

Ha „D” fuvaroz, ő csak címzettként fuvarozhat. Ebben az esetben az eKÁER-rendelet 3. § (3) bekezdés első mondata alapján a fuvarozásos ügyletet kell vizsgálni. 

Ha „D” fuvaroz, akkor „C” és „D” közötti ügylet lesz a fuvarozásos ügylet, ezért a bejelentendő adatok a következők szerint alakulnak: 

Feladó: „C”, 

Címzett: „D” (bejelentésre kötelezett), 

Felrakodás címe: „A” címe, 

Kirakodás címe: ahová „D” kérte.

Amikor „A” fuvaroz, az „A” és „B” közötti ügylet az a termékértékesítés, amely során a terméket fuvarozzák. 

A bejelentésre kötelezett, vagyis a Feladó: „A” lesz, 

Címzett: „B”,

Kirakodás címe: „B” által megadott cím.

[1]Az eKÁER-rendelet 2. § (4) bekezdése.

Közösségen belüli termékbeszerzés: az Áfa tv. szerinti Közösségen belüli termékbeszerzés[1].

Termékértékesítés: az Áfa tv. szerinti termékértékesítés[2].

Az Európai Unió más tagállamában lévő feladási címről belföldi átvételi címre, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú behozatalnál a címzettnek kell bejelentenie az adatokat a NAV-nak[3].

Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában lévő átvételi címre, értékesítés céljából vagy értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozásnál a feladónak kell bejelentenie az adatokat a NAV-nak. 

Az Európai Unió más tagállamából belföldre, illetve belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló láncértékesítéseknél az Áfa tv szerinti teljesítési helyet kell alapul venni.

1. példa:

Az ügylet szereplői:

„A” (EU), mint eladó,

„B” (Mo.), 

„C” (Mo.). 

Láncértékesítésnél a terméket az eladótól közvetlenül „C”-hez fuvarozzák. Mivel egy fuvarozás történik, csak egy eKÁER-számot kell kérni közösségi termékbeszerzés miatt. A belföldi értékesítéshez nem kell eKÁER-számot igényelni, hiszen a feladási cím nem belföldi.

Azokban az esetekben, amikor az eladó vagy a „B” (mint beszerző) szervezi meg a fuvart, a bejelentésre kötelezett (címzett) a közösségi termékbeszerzést megvalósító „B” lesz. Amikor a fuvart „B” (mint értékesítő), vagy „C” szervezi meg, a bejelentésre kötelezett (címzett) a közösségi termékbeszerzést megvalósító „C” lesz.

2. példa

Ügylet szereplői:

„A” (Mo.), mint értékesítő,

„B” (Mo.), 

„C” (Eu.). 

Láncértékesítésnél csak egy eKÁER-számot kell kérni közösségi termékértékesítéshez. 

Azokban az esetekben, amikor „A” mint értékesítő vagy „B” mint beszerző szervezi meg a fuvart, a bejelentésre kötelezett (Feladó) a közösségi termékértékesítést megvalósító „A” lesz. 

Amikor a fuvart „B” mint értékesítő, vagy „C” mint beszerző szervezi meg, a bejelentésre kötelezett (Feladó) a közösségi termékértékesítést megvalósító „B” lesz.

[1]Az eKÁER-rendelet 2. § (1) a) bekezdése szerint.

[2]Az eKÁER-rendelet 2. § (1) b) bekezdése szerint.

[3]Az eKÁER-rendelet 2. § (1) a) bekezdése szerint.

Ha az eladó nagybani piacon értékesít és

• ez az első belföldi áfaköteles értékesítés,
• az árut nem végfelhasználó veszi meg,
• az árut nem vagy az EU más tagállamában veszik meg, és
• a súly- vagy értékhatárok mindkét esetben adottak,

akkor az ügyletet az eladónak be kell jelentenie. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az eladó a telephelyéről értékesít előzetes megállapodás nélkül.

Termékértékesítés alatt az Áfa tv. szerinti termékértékesítést kell érteni[1]. A termékértékesítés megvalósulása független attól, hogy melyik fél fuvaroz, fuvaroztat, valamint, hogy a tulajdonjog mikor száll át a vevőre. 

Ha pedig a terméket értékesítik, akkor azt be kell jelenteni az eKÁER-be, akár az eladó, akár a vevő, akár megbízott fuvarozza közúton az árut.

[1] Az eKÁER-rendelet 2. § (1) b) bekezdése.

A saját áru mozgatása (áthelyezése) főszabály szerint Közösségen belüli termékbeszerzésnek számít. Ha egy Közösségi adóalany így hoz be terméket Magyarországra, akkor bejelentkezési (áfaregisztrációs) és adófizetési kötelezettsége lesz belföldön, tehát eKÁER-számot is kell kérnie.

Önmagában az a tény, hogy a külföldi vállalkozónak – egyébként jogszerűtlenül – nincs magyar adószáma, nem mentesíti az eKÁER-szám igénylése alól.

Ebben az esetben az ellenérték a termék, vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke[1].

[1] Áfa tv. 73. §.

Ez esetben az adatokat a termékbeszerzőnek kell bejelentenie a NAV-hoz.

A szabályok szerint az EU–belföld relációban az eKÁER-bejelentésre a címzett kötelezett.

A címzett pedig:

• Közösségen belüli termékbeszerzésnél az, aki a termékbeszerzést áfaalanyként megvalósítja,
• egyéb célú behozatalnál pedig az a személy, szervezet (kivéve a végfelhasználó), aki a terméket a kirakodási helyen átveszi. Ezen személy, szervezet alatt nem a terméket fizikailag átvevő személyt, szervezetet kell érteni, hanem azt, akinek a nevében az átvétel történik.

A közúti fuvarozással járó, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt be kell jelenteni a NAV-hoz.

Ezt a magyar adóalanynak, mint címzettnek és mint beszerző áfaalanynak kell megtennie, függetlenül attól, hogy az árut közvetlenül a banánérlelőbe szállítják. A bejelentésben a kirakodás (átvétel) címeként a termék kirakodási helyének pontos címét kell megadni, azaz az említett példában a banánérlelő címét.

Ha az érlelőből a saját telephelyre, saját üzletbe szállítják a terméket (a saját áru nagybani piacra szállításához hasonlóan), akkor nincs bejelentési kötelezettség. Azonban, ha az érlelőből már konkrét vevőhöz szállítják az árut, akkor azt be kell jelenteni az eKÁER-be.

Nem kell bejelenteni:

Ha az adózó az értékesítendő termékeket úgy fuvarozza több különböző helyre egymás után, hogy nem tudja, hogy milyen terméket és mekkora mennyiségben fog értékesíteni, akkor azt nem kell bejelentenie. Ilyen eset lehet, ha a kereskedő előzetes értesítés és megállapodás nélkül egymás után több árusító helyre – például boltba – is szállítja az áruját és ott megkísérli értékesíteni.

Be kell jelenteni:

Ha azonban úgy kezdi meg a fuvarozást, hogy tudja, hogy milyen termékeket fog értékesíteni, továbbá az ügyletek jellege és a vevőivel fennálló kereskedelmi kapcsolatai alapján az értékesítendő mennyiségét is meg tudja becsülni, akkor a termékek fuvarozását az egyes értékesítési helyekre be kell jelentenie. Ilyen például, ha a vevőivel megállapodik arról, hogy meghatározott időben és helyen megvételre felkínálja az árukészletet.

Az első adóköteles termékértékesítés olyan termék első áfaköteles értékesítését jelenti belföldön, nem közvetlen végfelhasználónak, amit

• a Közösség más tagállamából, harmadik országból szereztek be,
• vagy a belföldi előállítása, létrehozása után először értékesítették, fuvarozták a belföldi rendeltetési helyre.

Első áfaköteles értékesítésnek tekintendő a bérmunkával létrehozott termék belföldre, nem közvetlen végfelhasználónak értékesítése is.

Mivel feltétel az is, hogy az értékesítés áfaköteles legyen, nem kell eKáER-számot kérni a mezőgazdasági termelőknek olyan értékesítéshez kapcsolódó fuvarozáshoz, amikor a termelőt kompenzációs felár illeti meg, ahogyan az alanyi adómentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítésénél sem. 

Az eKÁER szempontjából végfelhasználó az a természetes személy, aki a terméket személyes szükségleténél nem nagyobb mennyiségben, kizárólag saját szükségletei kielégítésére vásárolja. 

Azt, hogy valami közúti fuvarozásnak számít-e vagy sem, nem befolyásolja az a tény, hogy ki fuvaroz: a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más.

Kell eKÁER-számot kérni, ha vámraktárból értékesítik a terméket, és egyéb célú kivitelnél is, hiszen Magyarországról az Európai Unió más tagállamába irányul a termékértékesítés.

Ha a vámraktárból a terméket az Európai Unión kívüli országba értékesítik, azt nem kell bejelenteni, így a felrakodás címe és a vámraktár közötti útszakaszra sem szükséges eKÁER-számot igényelni.

Igen, főszabály szerint a saját áru kiszállításakor kell eKÁER-számot kérni mind belföld–másik tagállam, mind másik tagállam–belföld viszonylatban, mivel ez a Magyarországról az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítésnek, illetve termékbeszerzésnek számít.

A saját vagyon áthelyezése az áfában termékértékesítésként kezelendő, ilyenkor a címzett és a feladó ugyanaz a személy.

Be kell jelenteni

• a termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt az Európai Unió más tagállamából Magyarországra,
• illetve a termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt Magyarországról az Európai Unió más tagállamába,
• továbbá az első áfaköteles termékértékesítést belföldi, nem közvetlen végfelhasználónak.

Ha az adózó belföldi telephelyei között fuvarozza/fuvaroztatja a saját termékét, nem kell eKÁER-számot igényelnie.

Csak akkor kell az eKÁER-be bejelenteni, ha belföldön, nem végfelhasználónak történik az első áfaköteles termékértékesítés.

Nem kell bejelenteni, ha egy adott ügyletben egy gépjárművet úgy juttatnak el egyik helyről a másikra, hogy a gépjárművet nem szállítják, hanem a gépjármű – mint közlekedésre, illetve helyváltoztatásra alkalmas termék – a távolságot saját maga teszi meg, így a helyváltoztatása nem tekinthető fuvarozásnak.

Az áru vevői készletbe szállítása – függetlenül attól, hogy csak a lehívással valósul meg a termékértékesítés – Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, melyhez eKÁER-szám szükséges. A beszerző köteles bejelenteni azt is, ha a vevői készletből lehívott terméket belföldön úgy értékesíti, hogy az fuvarozással jár.

A vevői készlet belföldön, a termék leendő beszerzőjének saját raktárában vagy általa bérelt raktárban készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti[1], 

• ami a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesítőjének tulajdonosi rendelkezése alatt áll,
• anélkül, hogy ez idő alatt a termék használatára, vagy egyéb hasznosítására – ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást – bárki jogosult lenne,
• továbbá a termékértékesítéssel a termék fizikai kitárolása is megtörténik, amelyet a termék leendő beszerzője kezdeményez.

[1] Az Áfa tv. alapján.

Igen, a közúti szakasz miatt szükséges eKÁER-számot kérni.