Milyen ügyleteket kell bejelenteni?

Értelmezési segédlet:

  • az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.),
  • az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.),
  • az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet (a továbbiakban: eKÁER-rendelet),
  • az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet).

Közzététel időpontja: 2020.12.15.

Saját alapanyag, termék mozgatásához nem kell eKÁER-számot kérni. Belföldön csak a nem közvetlen végfelhasználónak történő első áfaköteles termékértékesítéshez kell eKÁER-számmal rendelkezni.

A termék általános (kereskedelmi) megnevezése a termék hétköznapi forgalomban használt megnevezése, vagyis a csomagoláson megjelölt megnevezés. Ennek a megnevezésnek összhangban kell állnia a bejelentendő adatoknál feltüntetett vámtarifaszámmal.a

A bruttó tömeg a termék és a csomagolás tömege együttesen. Az eKÁER-ben sem kell a terméket és a göngyöleget külön soron megjeleníteni. A göngyöleg tömegét vagy termékegységenként arányosítani kell, vagy az egyik termékegységhez kell hozzászámítani.

Ha a nagybani piacon el nem adott árut kell visszaszállítania a kereskedőnek Magyarországon belül, akkor azt nem kell bejelenteni. Belföldön kizárólag a nem közvetlen végfelhasználónak történő első áfaköteles termékértékesítést kell bejelenteni.

Nem kell eKÁER-számot igényelni, ha az egyes címzetteknek küldendő termékek tömeg- és értékhatára nem haladja meg a jogszabályban előírt mértéket.

Az eKÁER-szám azt a termékegységet azonosítja, amit 

  • egy feladótól
  • egy címzettnek,
  • egy gépjárművel fuvaroznak és a gépjármű adott útvonalon, egyszeri alkalommal mozog.

Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát, valamint több terméktételt tartalmazhat.

A szállítás bejelentésköteles, mivel az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, termékbeszerzéstől eltérő egyéb célú behozatalról van szó.

Nem kell eKÁER-számot kérni:

Belföld–belföld viszonylatban saját termék értékesítés nélküli fuvarozásakor, például egyik telephelyről a másik telephelyre szállítás. 

Belföld–belföld viszonylatban, ha a társaság a megrendelő tulajdonában álló szerkezeteket a telephelyére szállítja javításra, majd egy belföldi címre visszaszállítja és beépíti, mivel ez az Áfa tv. szerint szolgáltatásnyújtás.

Kell eKÁER-számot kérni:

Ha Európai Unió–Magyarország, illetve Magyarország–Európai Unió viszonylatban a társaság a megrendelő tulajdonában álló szerkezeteket a telephelyére szállítja javításra, majd egy belföldi címre visszaszállítja és beépíti, mivel az egyéb célú behozatal, illetve egyéb célú kivitel.

Ha a társaság az acélszerkezeteket a beépítés helyszínére szállítja, ott beépíti, és az ügylet belföldi forgalomban nem közvetlenül a végfelhasználónak történő első áfaköteles termékértékesítés.

Ha az acélszerkezeteket a társaság értékesíti, és azokat az Európai Unió valamely tagállamában építik be.

A szabályok szerint az értékesítőnek be kell jelentenie a belföldi, nem közvetlenül végfelhasználói első áfaköteles termékértékesítést.

Az első adóköteles termékértékesítés olyan termék első áfaköteles értékesítését jelenti belföldön, nem közvetlen végfelhasználónak, amit

  • a Közösség más tagállamából, harmadik országból szereztek be,
  • vagy a belföldi előállítása, létrehozása után először értékesítették, fuvarozták a belföldi rendeltetési helyre.

A szállítást be kell jelenteni, mivel a belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában lévő átvételi címre bérmunkában szállítást egyéb célú közúti fuvarozásnak kell tekinteni. 

A beszerzés kompenzációs felárra jogosult személytől nem számít első belföldi áfaköteles termékértékesítésnek. Az így beszerzett termék első értékesítése azonban már bejelentésköteles.

Ha a szállítmányt légi manifest (légi fuvarlevél) kíséri, akkor azt légi szállítmányozásnak kell tekinteni, tehát nem kell bejelenteni. Így kell eljárni akkor is, ha a repülőgép az időjárási körülmények, vagy műszaki okok miatt nem a rendeltetési repülőtéren (például Budapest helyett Bécsben) száll le, és az árut a légi manifest megléte mellett, útdíjköteles gépjárművel szállítják tovább a rendeltetési repülőtérre.

Nem kell bejelenteni az eKÁER-be, mivel az állványzatot a belföldön nem regisztrált német gazdálkodó saját munkavégzéséhez, és csak annak időtartamára hozza be. Sem a munkát megrendelő adóalanynak, sem a külföldi adóalanynak nincs bejelentési kötelezettsége.

Ha a fenti termékekkel együtt más termékeket is szállítanak, a mentesség alá nem eső termékek miatt már be kell jelenteni a szállítást az eKÁER-be.

Feladóként be kell jelentenie a fuvart, mivel belföldi áfaregisztrált külföldi adóalany közúti fuvarozással járó termékértékesítése valósul meg Magyarországról az Európai Unió más tagállamába.

A harmadik országból érkező termékek közösségi tagállamba értékesítésére a magyarországi vámkezelés, illetve a belföldi, vámjogi értelemben vett szabad forgalomba helyezés (akár a 4200-as, akár a 4000-es eljárás) után kerül sor, vagyis az adózó a termékeket a Közösség más tagállamban értékesítésre fuvarozza el Magyarországról.

Ebben az ügyletben a kérdésben szereplő fél a feladó lesz, az eKÁER-bejelentésben a felrakodás címeként pedig annak a helynek a címét kell megadnia, ahol az általa értékesítendő termék vámkezelése, illetve vámjogi értelemben vett szabad forgalomba helyezése történt.

Nem kell bejelenteni, amikor belföldön nem regisztrált adózó fuvaroz/fuvaroztat Magyarországra fel- és összeszerelésre alkatrészt vagy saját munkaeszközt. A német cég pedig belföldi tevékenysége miatt nem köteles adóalanyként bejelentkezni.

Be kell azonban jelenteni, ha a magyar cég fuvaroz/fuvaroztat az Európai Unió más tagállamába fel-, összeszerelésre alkatrészt vagy saját munkaeszközt, mivel az a Magyarországról az Európai Unió más tagállamába irányuló egyéb célú kivitel.

Nem kell bejelenteni, mivel az áru szabad forgalomba bocsátás nélkül harmadik országból származó árunak számít, ami tranzitként halad át az országon.