A göngyöleg szállítása kizárólag EU–Magyarország és Magyarország–EU viszonylatban bejelentésköteles, mint egyéb célú behozatal, vagy kivitel.

Nem kell bejelenteni a jövedéki törvény szerinti alkoholtermék, sör, csendes bor, habzóbor, egyéb csendes erjesztett ital, egyéb habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított és fermentált dohány, ellenőrzött energiatermék közúti fuvarozását.

Ha ezekkel a termékekkel együtt az annak tárolására szolgáló göngyöleg is az ügylet tárgya, önmagában emiatt nincs bejelentési kötelezettség, mivel a göngyöleget a fenti termékek nélkül nem fuvaroztatná az adózó.

• ellenértéket nem fizet érte az átvevő, aki a szállítást és a kezelést (melyről a termelő köteles gondoskodni) nyújtja ellenszolgáltatásként a hulladéktermelőnek; 
• a hulladék termelője (átadója) a kezelésért – beleértve a hulladék elszállítását is – fizet, tehát egy hulladékgazdálkodási szolgáltatást vesz igénybe, a hulladék „negatív értéket” képvisel;
• ellenértéket fizet az átvevő a hulladéktermelőnek a hulladékért;
• az a) esetben gyűjtőjáratban (több címről) fuvarozza el a hulladékot a termelőtől.

Ezekről a kérdésekről vélelmeztük, hogy a hulladék átadása és átvétele a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Hulladék tv.) 31. § (1), (2), valamint (2a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően történik[1].

A hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítással szállított terméket nem kell az eKÁER-be bejelenteni.

Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozásnál, első belföldi áfaköteles – nem közvetlen végfelhasználónak történő – termékértékesítéskor a feladó az eKÁER-szám igénylését legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig köteles bejelenteni a NAV-nak.

• Az átadónak feladóként lesz bejelentési kötelezettsége, ha a hulladék átvevője a hulladékért nem ellenértéket fizet, hanem vállalja a hulladék elszállítását és kezelését, mivel ilyenkor az átadó terméket értékesít, az átvevő pedig szolgáltatást nyújt.
• Nem kell bejelenteni, ha az átvevő ellenérték fejében átveszi a hulladékot, valamint vállalja annak elszállítását és kezelését, mivel az átadó és az átvevő közötti ügylet szolgáltatásnyújtás.
• Az átadónak feladóként kell bejelentést tennie, ha az átvevő a hulladék átadásáért ellenértéket fizet, mivel az átadó és átvevő között így egy hulladékértékesítési ügylet bonyolódik.
• Az átadó feladóként jelenti be, ha több címéről, azaz több felrakodási helyről, „gyűjtőjáratban” fuvarozzák el tőle a hulladékot.

[1] Hulladék tv 31. §

(1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.

(2) A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről

a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,

b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,

c) a hulladék szállítónak történő átadása,

d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,

e) a hulladék közvetítőnek történő átadása,

f) a hulladék kereskedőnek történő átadása,

g) a hulladék közszolgáltatónak történő átadása - ideértve a hulladék hulladékgyűjtő ponton vagy hulladékgyűjtő udvarban történő átadásának esetét is -, vagy

h) a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján gondoskodik.

(2a) Ha a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokos a (2) bekezdés b)-h) pontja szerint gondoskodik, a kezelésre vonatkozó kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a hulladék a gyűjtő, a kereskedő, a hulladékkezelő vagy a közszolgáltató birtokába került. A közszolgáltató által történő birtokbavétellel a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék a Koordináló szerv tulajdonába kerül.

Az első áfaköteles termékértékesítés utáni vámtarifaszám változásnak van jelentősége, hiszen ha az változik, akkor új termék jön létre. Ha azt értékesítik, akkor belföld–belföld viszonylatban be kell jelenteni az eKÁER-be az első áfaköteles termékértékesítés miatt. Ha azonban az első áfaköteles értékesítés után további kezeléssel nem jön létre új termék, akkor a termék szállítása nem lesz bejelentésköteles.

Nem kell eKÁER-számot kérni arra a fuvarra, amit a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint már bejelentettek.

Az első adóköteles termékértékesítés olyan termék első áfaköteles értékesítését jelenti belföldön, nem közvetlen végfelhasználónak, amit

• a Közösség más tagállamából, harmadik országból szereztek be,
• vagy a belföldi előállítása, létrehozása után először értékesítették, fuvarozták a belföldi rendeltetési helyre.

Végfelhasználó az a természetes személy, aki a terméket személyes szükségleténél nem nagyobb mennyiségben, kizárólag saját szükségletei kielégítésére vásárolja. 

Igen, szállítható együtt már korábban bejelentett és most bejelentendő termék. 

Nem tartozik az eKÁER hatálya alá a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti „bejelentésköteles hulladékszállítással” közúton fuvarozott termék.

Általánosságban elmondható, hogy a konszignációs raktárba főszabály szerint értékesítésre szállítják be az árut, és az értékesítő, illetve a vevő megállapodnak az értékesítés legalapvetőbb feltételeiben. A szállítás célja az, hogy a vevő az árut kifizesse/megvegye, tehát a termék konszignációs raktárba fuvarozásához eKÁER-számot kell kérni. Az a körülmény, hogy a tulajdonjog hol és melyik pillanatban száll át, nem befolyásolja az eKÁER-kötelezettséget.

A társaság címzettként lesz köteles bejelentést tenni az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzésről, ha: 

• a terméket közösségi tagállamból szerzi be és a terméket a beszerzési ügyletben közösségi tagállami feladási címről közvetlenül a belföldi vevője magyarországi raktárába szállítja, szállíttatja;
• vagy nem közvetlenül a belföldi vevője magyarországi raktárába, hanem más belföldi címre (például saját belföldi telephelyére) szállítja, szállíttatja;
• vagy más közösségi tagállami címre (például közösségi tagállami raktárába), onnan pedig az Áfa tv. 22. § szerinti „saját vállalkozás szükségleteire történő terméktovábbítási” ügyletként Magyarországra továbbítja.

A társaság feladóként lesz köteles bejelentést tenni, ha a terméket belföldi feladási címről szállítja, szállíttatja a vevő belföldi raktárába, mivel az belföldi, nem közvetlen végfelhasználónak történő első áfaköteles termékértékesítés lesz.

Az eKÁER-rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti, a láncügyletekre vonatkozó szabályt csak belföld–belföld viszonylatban kell alkalmazni, így háromszereplős ügyletben a belföldről más tagállamba, vagy más tagállamból belföldre az eKÁER-kötelezettség a következőképpen alakul:

Az Áfa tv. szerint, ha láncértékesítésről van szó, vagyis a terméket egymás után többször is értékesítik, de ténylegesen csak egyszer fuvarozzák el az első értékesítőtől a legutolsó beszerzőnek, akkor csak egy értékesítés, a fuvarozással egybekötött értékesítés teljesítési helyét határozza meg a feladás, fuvarozás megkezdésének a helye.

Azoknál a termékértékesítéseknél, amelyek ezt megelőzték, a teljesítés helye az a hely, ahol a termék feladáskor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. Azokra a termékekre, amelyek ezt követték, az a hely vonatkozik, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.

Ha a terméket a láncban résztvevő tagok közül egy olyan adózó fuvarozza, fuvaroztatja, aki egyidejűleg a termék beszerzője és értékesítője is, úgy kell tekinteni, mintha a terméket beszerzőként fuvarozta, fuvaroztatta volna. Ezt a törvényi vélelmet csak a szóban forgó adózó változtathatja meg, ha bizonyítja, hogy a terméket eladóként fuvarozta, fuvaroztatta.

Fuvarozás másik tagállamból belföldre

1. példa:

Az ügylet szereplői:

„A”(német)

„B”(magyar1) 

„C”(magyar2)

Ha a terméket „B” fuvarozza vagy fuvaroztatja „A”-tól közvetlenül „C”-nek: főszabály, hogy „B” vevőként fuvaroz, így az „A” és a „B” közötti termékértékesítés teljesítési helyét kell a feladási helye szerint megítélni. Ezt az értékesítést megelőző („A”-„B”) értékesítés teljesítési helye az a hely, ahol a termék a fuvarozás megkezdésének időpontjában található, az ez utáni („B”–„C”) termékértékesítésé pedig ahol a fuvarozás véget ér.

Ebben az esetben az „A”-„B” közötti értékesítés Közösségen belüli mentes értékesítés, a „B” valósítja meg a Közösségen belüli beszerzést, amit címzettként köteles az eKÁER-be bejelenteni.

Fuvarozás belföldről másik tagállamba

2. példa

Az ügylet szereplői:

„A”(magyar), 

„B” (magyar)

„C”(német) 

Ha a terméket „B” eladóként fuvarozza vagy fuvaroztatja el „C”-nek, akkor az „A” és a „B” közötti, valamint a „B” és a „C” közötti termékértékesítés helyét a termékfuvarozás megkezdésének helye határozza meg. Ebben az esetben az „A”-„B” közötti értékesítés belföldi adóköteles értékesítés lesz, melyet azonban az eKÁER-be nem tud bejelenteni, mivel az eKÁER-rendelet 13. § (1) bekezdése a belföldi feladási címről, belföldi átvételi címre való fuvarozást említ, láncügyletnél pedig a konkrét esetben másik tagállamba fuvarozzák a terméket.

Ekkor a „B”-„C” közötti értékesítés egy Közösségen belüli mentes értékesítés lesz, ami után „B”-nek, mint feladónak kell bejelenteni az adatokat az eKÁER-be.(A főszabály szerinti vevői vélelem megdöntésének minősül az is, ha a felek az „A” és „B” közötti ügylet utáni adókötelezettséget a belföldi adóköteles ügyletre vonatkozó szabályok szerint teljesítik. „B” vevői minősége esetén ugyanis az „A” és „B” közötti ügylet minősül a Közösségen belüli mentes értékesítésnek, ez esetben „B”-nek németországi regisztrációval is kellene rendelkeznie.)

1. példa

Az ügylet szereplői:

„A” (német cég),

„B” (cseh disztribútor), 

„C”(magyar cég)

A felek három eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalanyok.

A termék útja:

A terméket „A”-tól közvetlenül „C”-hez fuvarozzák. 

A háromszögügyletre vonatkozó speciális szabályozás szerint, ha „A” tagállamból a termék közvetlenül úgy érkezik a magyar „C” adózóhoz, hogy azt „B” tagállambeli adózó értékesíti, akkor „B”-nek nem kell Magyarországon bejelentkeznie. Az ügyletben elvileg „B” az alábbiakat bonyolítja le:

1. Közösségen belüli termékbeszerzés (amely adómentes),
2. majd „C”-nek való belföldi termékértékesítés (amely adóköteles).

Ha „C” a „B” termékértékesítése utáni magyar áfát megfizeti „B” helyett, ugyanakkor „B” Közösségen belüli adómentes beszerzése utáni összesítő nyilatkozattételi kötelezettségének is eleget tesz, akkor „B”-nek nem kell belföldön bejelentkeznie. Háromszögügyletnél tehát a „C” beszerzőnek (aki a bevallásában a „B” termékértékesítése utáni adót megfizeti, és a „B” Közösségen belüli adómentes beszerzését szerepelteti) kell az ügyletet bejelentenie. A bejelentésben a feladó „B” lesz, a felrakodási cím pedig a feladó által rendelkezésre bocsátott címadat.

2. példa

Az ügylet szereplői:

„A” (magyar cég),

„B” (cseh disztribútor),

„C” (német cég).

(felek három eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalanyok)

A termék útja:

A terméket A-tól közvetlenül C-hez fuvarozzák

Ebben a példában az „A” belföldi adóalany számít az első értékesítőnek és a fuvart is vagy ő, vagy vevőként „B” szervezi. EKÁER-bejelentési kötelezettsége az „A” adóalanynak van (mivel Közösségen belül adómentesen értékesít), és a címzett pedig „B” lesz. 

3. példa

Az ügylet szereplői:

„A”(német cég),

„B” (magyar disztribútor)

„C” (cseh cég)

A felek három eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalanyok.

A termék útja:

A terméket „A”-tól közvetlenül „C”-hez fuvarozzák. 

Mivel az áfaegyszerűsítési szabály éppen arra irányul, hogy a belföldi szereplő „B”-nek ne kelljen „C” tagállamban bejelentkeznie, s ezért minden felmerülő adókötelezettségét „C” teljesíti helyette, így ez esetben az eKÁER-ben „B”-nek semmilyen teendője nincs. Ugyancsak nincs bejelentési kötelezettsége „A”-nak és „C”-nek, mert hiányzik a magyarországi feladási, vagy lerakodási cím, mint az eKÁER-bejelentés egyik adata.

„B” társaságnak kell az ügyletet bejelentenie.

Ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák közúton, akkor az eKÁER-kötelezettség ahhoz az ügylethez kapcsolódik, amelyben a terméket elfuvarozzák. Ha a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki ezekben az értékesítési láncolatokban címzett és egyúttal feladó, úgy kell tekinteni, mint aki a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi. A bejelentési kötelezettség azé a feladóé, aki a terméket fuvarozza vagy fuvaroztatja, ez pedig „B”.

A közút fogalmát a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) határozza meg. Az eKÁER-ben közútnak tekintendő az e jogszabályok által közútként nevesített út, valamint a KRESZ által közforgalom elől el nem zárt magánútként nevesített út.

Ha egy adott ügyletben a fuvarozás részben vagy egészben közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton zajlik, akkor az ügylet közúti fuvarozással járó ügyletnek számít.

Az a körülmény, hogy a tulajdonjog hol és melyik pillanatban száll át, nem befolyásolja az eKÁER-kötelezettséget. Az ügyletet akkor is be kell jelenteni, ha a vevő a terméket egy adott helyen, például az eladó telephelyén megveszi, de azt csak később szállítja el a saját telephelyére.

Be kell jelenteni:

Ha a terméket harmadik országból Magyarországra fuvarozzák és azt valamely közösségi tagállamban szabad forgalomba helyezik, azaz a termék már „közösségi árunak” számít. 

Ilyenkor a termék behozatala, illetve a szabad forgalomba helyezés helye szerinti tagállamból Magyarországra fuvarozása Közösségen belüli termékbeszerzésnek számít, így azt be kell jelenteni az eKÁER-be.

Nem kell bejelenteni:

Ha a terméket Magyarországon helyezik szabad forgalomba – vagyis a termék Magyarországra fuvarozása az Áfa tv. szerint termékimport, akkor nincs bejelentési kötelezettség.

Ebben esetben nem kell eKÁER-számot igényelni, mivel nincs sem az Európai Unióból belföldre irányuló egyéb célú behozatal, sem belföldről az Európai Unióba irányuló egyéb célú kivitel.

Belföld–belföld viszonylatban:

Belföld–belföld relációban a leendő értékesítéshez köthető fuvart az eKÁER-be be kell jelenteni. Ha az értékesítés utóbb mégsem valósul meg, akkor az eKÁER-szám érvényteleníthető. Ha az értékesítés meghiúsul, és ezért az eladó visszaszállítja a terméket saját üzletébe, telephelyére, akkor az ehhez kapcsolódó közúti fuvarozás nem bejelentésköteles.