ADÓVILÁG 2004/05

Az EU csatlakozás kapujában (adóhatósági feladatok)

A 2004. év egyik legfontosabb, sőt talán leginkább meghatározó eseménye hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása. A stratégiai célkitűzések mindegyike azt szolgálja, hogy az APEH az európai szintnek megfelelő adóigazgatási szervezetként működjön. A középtávú elképzelések mellett nagy kihívást jelentenek a csatlakozással összefüggő – kisebb részben már megvalósított, túlnyomórészt még előttünk álló – közvetlen feladatok, amelyek a szervezet csaknem minden egységét – igaz nem egyforma mértékben – érintik. Külön nehezíti a felkészülést, hogy egyes új jogszabályok (pl. csatlakozás után esedékes ÁFA törvény, Art.) még csak tervezet formában léteznek, melyeknek néhány pontja jelenleg még vita tárgyát képezi.

Összességében az EU csatlakozással kapcsolatos APEH-et érintő változások részben új szervezeti egységek felállítását igénylik, részben többletfeladatokat adnak, részben a beszedendő bevételeket növelik. E gondolat jegyében a változások az alábbiak szerint csoportosíthatók:

  1. A tagállamok adóhatóságai közötti kapcsolattartásért felelős új szervezeti egység, a KKI felállítása, feladatai

  2. Az APEH hagyományos szervezeti egységeinél jelentkező új feladatok

  3. Az APEH több szervezeti egységének koordinációját igénylő új feladatok

  4. Az APEH által beszedendő adó (ÁFA) összegének változása.

1. A Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) feladatai

Horderejénél fogva első helyen említendő meg a KKI, mint az európai adóhatóságok közötti kapcsolattartásért felelős új szervezeti egység, az együttműködés intézményi háttere.

A KKI létrehozását és alapfeladatait az Európai Tanács rendelete írja elő, a hazai jogrendben az Art. szabályozza tevékenységét. A KKI 2004. január 1-jétől 7 fővel kezdte meg működését, és május 1-jétől 20 fővel végzi szerteágazó munkáját.

A KKI alapfeladatai az alábbiak:

§ Közösségi adószámok érvényességének megerősítése

§ Összesítő jelentésekkel, VIES rendszerrel kapcsolatos feladatok koordinálása

§ Harmadik szintű információk iránti megkeresések fogadása, fordítása, továbbítása

§ Behajtási jogsegély iránti kérelmek fogadása, fordítása, továbbítása

§ Egyéb információcserével kapcsolatos ügyek intézése

A magyar adózók, ha üzletfelük közösségi adószámának érvényességét ellenőriztetni szeretnék, egyrészt az adóügyeikben eljárni illetékes területi igazgatóság ügyfélszolgálatához, másrészt pedig a KKI-hoz fordulhatnak majd. Erre valamennyi kommunikációs csatornán lehetőségük lesz: hagyományos és elektronikus levélben – ez utóbbira csak a KKI esetén –, telefonon, faxon és az ügyfélszolgálaton személyesen is. A nevek és a címek visszaigazolása – a félreértések elkerülése érdekében - csak írásos kérés alapján történhet. Ezek az írásos megerősítések is csupán azt fogják demonstrálni, hogy valamelyik másik tagállam nyilvántartásának adatai szerint a VIES rendszeren keresztül történt lekérdezés időpontjában a kérdéses közösségi adószám érvényes volt-e, illetve a megerősíttetni kért név- és címadatok megegyeztek-e a tagállami nyilvántartásban szereplőkkel.

A közösségi kereskedelemben érintett adózókat a magyar adóhatóság is külön adatbázisban tartja majd nyilván, amelyhez a többi tagállam Központi Kapcsolattartó Irodája a VIES rendszeren keresztül férhet majd hozzá. Ebben az adatbázisban a közösségi adószámon, annak érvényességi idején – az érvényesség kezdő és záró időpontja - kívül csak az adózó nevét és székhelyének címét tároljuk majd.

Az összesítő jelentéseket az ÁFA bevallásoktól elkülönülten, negyedévente kell majd benyújtani. A nyomtatvány a benyújtó közösségi adószámán kívül a vevő közösségi adószámát, az értékesítés nettó - ÁFA nélkül számított - értékét és a háromszög ügyletekre (amikor két tagállam közti kereskedelmi ügyletbe közvetítőként közbeékelődik harmadikként a magyar fél) történő utalást tartalmazza. Ugyanezen adattartalommal kell elkészíteni a termékbeszerzésekről szóló bizonylatot is. A feldolgozáskor nyert adatok egy önálló, a VIES rendszeren keresztül elérhető adatbázisba kerülnek, ahonnan az első szintű, első bontás szerinti adatokat (az Európai Unió valamely tagállamából árubeszerzést végző valamennyi magyar adózó közösségi adószáma, és az általuk végzett beszerzések teljes összege az információt szolgáltató állam pénznemében) az APEH-nak is el kell majd küldenie a tagállamokba legkésőbb a tárgynegyedévet követő negyedév végéig. Amennyiben a már bejelentett adatokhoz képest a későbbiekben változás történik, a korrekciók egy külön adatmezőben tárolódnak, tehát a korábban már bevallott adatokat nem módosítják. A módosító adatokat a tagállamok nem küldik el egymásnak automatikusan, azokat külön kell kérni.

Az egyedi információkérés iránti megkereséseket a KKI fogadja majd és ellenőrzi, hogy a teljesítés feltételei fennállnak-e, tehát nincs-e olyan körülmény, amely miatt a megkeresést vissza kellene utasítani, értesítve erről a „feladó” tagállamot. Amennyiben mindent rendben talál, a KKI a megkeresést lefordítja és továbbítja az érintett adózó ügyében eljárni illetékes területi igazgatóság kapcsolattartó személye számára, aki elrendeli a kért vizsgálat lefolytatását. (Természetesen, ha a kért információ a KKI nyilvántartásaiból, a rendelkezésére álló információk alapján is megadható, a KKI közli a választ a megkereső tagállami hatósággal.) A vizsgálat lefolytatására, és a válaszadásra 90 nap áll rendelkezésre. 

A behajtási jogsegély kérelmek esetében azok fogadása és a területi igazgatóságok felszámolási-végrehajtási szervezeti egységéhez továbbítás lesz a KKI feladata, továbbá – a harmadik szintű információkéréseknél említettekhez hasonlóan - ha fennáll bármilyen indok, amely alapján a kérelem teljesítése megtagadható, ezt a KKI-nak kell megtennie. (A témáról részletesebben a behajtási blokk feladatainál lesz szó.)

Az egyéb információcserén belül a következők vehetők számításba. A jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezmények alapján az uniós tagországokkal folyó információcsere intézése is várhatóan (az Art. általános felhatalmazása alapján) a KKI hatáskörébe kerül. Bár valószínűsíthető, hogy ez a típusú információcsere visszaszorul majd.

A Hatodik ÁFA direktíva szerint az új közlekedési eszközök utáni általános forgalmi adót a forgalomba helyezés országában kell megfizetni. Annak érdekében, hogy az ilyen értékesítésekről a tagállami adóhatóságok információval bírjanak, a közlekedési eszközök értékesítőit adatközlési kötelezettség terheli saját adóhatóságuk felé az általuk más tagállami magánszemélyeknek értékesített járművek és a vásárlók adatairól. Ezeket az információkat majd a KKI-nak kell eljuttatnia a vásárló illetősége szerinti tagállam Központi Kapcsolattartó Irodájához.

Az adózás rendjéről szóló törvény tervezett módosításába bekerül majd a megtakarításokból származó kamatjövedelmek kifizetők általi adóztatásáról szóló információcsere is egy önálló melléklet formájában. A magyarországi kifizetők a kifizetésről tájékoztatni lesznek kötelesek az állami adóhatóságot, közölve a kifizetés és a haszonhúzó azonosításához szükséges adatokat. A KKI azután ezeket az információkat fogja továbbítani a haszonhúzók illetősége szerinti tagállamokba. Minthogy azonban az Art. említett melléklete várhatóan csak 2005. január 1-jén lép majd hatályba, ezért az első ilyen adatszolgáltatásra 2006-ban fog sor kerülni.

Összességében tehát látható, hogy a KKI – a megerősítési feladatai mellett - egy koordináló, közvetítő szerepet tölt be a területi igazgatóságok adóügyi, behajtási blokkjai és a közösségi adóhatóságok között.

 

2. Az APEH hagyományos szervezeti egységeinél jelentkező új feladatok

2.1. Adóügyi blokk

Számosságát illetően a legtöbb új feladat e blokk tevékenységét érinti. Különösen a nemzetközi adószám kiadásával és az adózók tájékoztatásával kapcsolatos tennivalók emelhetők ki.

Az adóhivatal 2003. augusztusától - az Art. rendelkezéseinek megfelelően - megkezdte a közösségi adószámok képzését és erről az adózók kiértesítését. Ugyanakkor az Art. 2004. évi módosítása - illetve részben még csak tervezet szinten ismert változása - szükségessé teszi a közösségi adószám kiadásának eljárását szabályozó 1040/B/2003 sz. utasítás módosítását. Ennek alapján egyes korábban képzett közösségi adószámok május 1-jétől visszavonásra kerülnek (pl. EVA alanyok), ugyanakkor az ÁFA törvény tervezett változásával összhangban néhány tevékenység esetében (pl. új személygépkocsit beszerzők) szintén az adóhatóságnak kell az adót behajtani és ezzel összefüggésben a közösségi adószámot kiadni.

Szintén kiemelten fontos, még a csatlakozás előtt elvégzendő feladat tudatosítani az adózókban, hogy akár közösségi értékesítést, akár közösségi beszerzést végeznek, ehhez közösségi adószámmal kell rendelkezniük. (Tekintettel arra, hogy az adózók egy része az ÁFA bevallás EU forgalomra vonatkozó sorait - szankció hiányában - csak tájékoztató adatként fogta fel, ezért nem töltötte ki, melynek következményeként hivatalból nem kapott közösségi adószámot.)

Fontos felhívni a figyelmet az olyan jellegű változásokra, amikor az adózó korábban a VPOP-nak teljesítette adófizetési kötelezettségét, de a csatlakozást követően az APEH-nak kell bevallania és befizetnie ezt az adókötelezettségét is. Ilyen például - az ÁFA törvény tervezett módosítása szerint - a teljes import ÁFA, illetve az új gépkocsi beszerzése esetén az ÁFA. Tájékoztatni és tudatosítani kell az adózókkal, hogy mely esetekben kell közösségi adószámot igényelniük, mi ennek a módja, közösségi forgalom esetén milyen összesítő jelentést kell kitölteni és beadni a bevallással egyidejűleg (ehhez megfelelő analitikus nyilvántartást kell vezetniük), illetve a negyedéves ÁFA bevallókkal azt, hogy a második negyedévben a csatlakozást megelőző időszakról (április hónapról) rendkívüli bevallást kell készíteniük és - a szokott július 20-ai határidőben - benyújtaniuk. (Az Art. törvény tervezett módosítása szerint csak a közösségi forgalommal rendelkezőknek.)

Az új, módosított ÁFA és Art. törvények elfogadása után nyílik csak lehetőség a bevallási nyomtatványok véglegesítésére, legyártatására és terítésére, tehát feltehetően meglehetősen szűk lesz a határidő, rövid lesz az idő a megismertetésre.

A csatlakozást követően egyik nagyon fontos feladat a közösségi adószámok kiadásának, visszaigazolásának, illetve visszavonásának és erről való tájékoztatásnak a megszervezése, figyelemmel a szoros határidőkre. Különösen az első hónapokban várható nagyon sok megkeresés a közösségi adószámok megerősítésére vonatkozóan. Szintén azzal lehet számolni, hogy az ügyfélszolgálatokhoz rengeteg érdeklődés érkezik majd a közösségi forgalom értelmezésével, az ÁFA bevallások - különösen az összesítő jelentések - kitöltésével, illetve a közösségi adószámokkal kapcsolatosan.

Az összesítő jelentéseket a jelenlegi rendnek megfelelően a területi igazgatóságok bevallás-feldolgozó szervezeti egységei dolgozzák fel. Az érvénytelen közösségi adószámokat közlő adózókkal szintén ezek az egységek veszik fel a kapcsolatot, jelezve egyrészt a problémát, másrészt pedig kérve őket a hiba kijavítására. A hibajavításra felszólító levélben kitűzött határidő eredménytelen eltelte után ismételten kísérletet kell tenni a javíttatásra, amennyiben pedig ez a próbálkozás sem jár sikerrel, indokolt lehet az ilyen adózók ellenőrzésre történő kiválasztása.

Az adóügyi szakterület másik fontos feladatköre a bevallás-feldolgozáshoz, adatszolgáltatáshoz, illetve dokumentációhoz kötődik, melyek leginkább az EU ÁFA alapú befizetésekhez kapcsolódnak és a 3. témánál kerülnek tárgyalásra.

2.2. Behajtási blokk

A behajtási szakterület többletfeladatai a behajtási kockázat növekedésével és a behajtási jogsegélyszolgálattal függnek össze.

A behajtási kockázat növekedése abból származik, hogy az - ÁFA törvény tervezet szerint teljes - import ÁFA-t, valamint az új személygépkocsi beszerzést terhelő ÁFA-t, amelyet korábban a VPOP vetett ki és szedett be, az APEH-nek kell az önbevallási rendszernek megfelelően beszednie. Mindez idén mintegy ezermilliárd forintot jelent. Az önkéntes rendszer miatt a kockázat nő, a befizetések elősegítése - vagy kikényszerítése - többirányú fellépést igényel és erőforrás igényes. Márpedig ilyen nagyságrendnél egy - egyébként elfogadható nagyságrendű - adórés is több tízmilliárd forint bevételkieséssel járhat. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az APEH nem rendelkezik biztosítéki rendszerrel (mint a VPOP vámbiztosíték). Összességében tehát a végrehajtás feladatai nőnek, miközben - a visszaigényelt ÁFA későbbiekben részletezendő csökkenése miatt - az adóvisszatartás lehetőségei korlátozódnak.

A behajtási jogsegélyszolgálat lényege, hogy amennyiben adótartozás keletkezik a tagállamok között, azok egymást segítik, illetve a tanácsi irányelv alapján az adókötelezettségek kikerülésének megakadályozása érdekében kötelesek is együttműködni. Magyar jogszabályi hátterét az Art 56.§ - 70.§, a 7/2004. (I. 22.) Korm. rendelet, valamint az Art 2004. május 1-jétől hatályos tervezett módosítása adja. A behajtási jogsegély kiterjed az adótartozás behajtásával összefüggő adatszolgáltatásra, az adótartozás behajtása érdekében kiadmányozott határozatok, egyéb okiratok kézbesítésére, a biztosítási intézkedés foganatosítására, illetve az adótartozásból eredő követelések végrehajtás útján történő beszedésére. Tehát ez egy eszköz, amely alkalmasint hozzájárulhat a hátralékállomány, illetve az adórés mérséklődéséhez. Egyelőre még nem tudjuk, hogy mennyi megkeresés fog hozzánk érkezni, illetve ténylegesen hány esetben, milyen összegben, mennyire eredményesen tudunk mi a tagállamok adóhatóságaihoz fordulni.

A feladat koordinációját, illetve a megkereső tagállamok adóhatóságaival a kapcsolattartást a KKI végzi. Az Art. tervezett módosítása alapján az érintett tartozások köre igen széles: az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap finanszírozási rendszerének részét képező visszatérítések, intervenciók, és egyéb pénzösszeg behajtására irányuló intézkedések, cukorágazatnál alkalmazott lefölözések és egyéb díjak, jövedelem- nyereség- és vagyonadók, ÁFA, biztosítási adó, valamint e tartozások végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek, továbbá a kamatok, igazgatási pénzbüntetések és pénzbírságok. Ezek a tartozások a belföldi tartozással azonos megítélés alá esnek. Eltérő megállapodás hiányában az 1500 euró (mintegy 400 ezer forint) feletti tartozás esetén vehető igénybe a megkeresés. Ahhoz, hogy korrekt információkat tudjunk szolgáltatni, illetve megkereséseink helytállóak legyenek, fontos a pontos hátralék-nyilvántartás.

Különösen körültekintő és gyors eljárás szükséges a biztosítási intézkedés iránti megkeresés végrehajtásánál, részben azért, hogy az adós ne tudja a vagyonát kimenekíteni, részben azért, mert e téren a foganatosítható végrehajtási cselekmények szűkebbek a hazainál (nincs lehetőség zárlat elrendelésére). További különbség, hogy a törvénytervezet szerint behajtási jogsegély iránti megkereséseknél végrehajtható okiratnak minősül az adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás is.

2.3. Ellenőrzési blokk

A csatlakozást követően az ellenőrzési kockázat jelentős növekedésére lehet számítani. Ez egyrészt abból származik, hogy bevallják-e a közösségi és az importbeszerzést. Másrészt a csatlakozást követően új típusú adócsalások megjelenésére is számítani lehet (pl. körbeszámlázásos ún. karusszel ügyletek, háromszög ügyletek). Az adóhivatal megkezdte a felkészülést; az utóbbit illetően a nemzetközi tapasztalatokat tanulmányoztuk, míg a közösségi forgalom bevallását a VIES segítségével, illetőleg az ÁFA bevalláshoz csatolandó összesítő jelentés bővítésével (nemcsak a kiszállításokat, hanem az EU beszerzéseket is tételesen részletezni kell) kívánjuk elérni.

Különösen a csatlakozást követően az átmeneti időszakban keletkező adókötelezettségek feltárására és az import utáni ÁFA APEH felé történő bevallásának tudatosítására kell hangsúlyt fektetni, melyben a VPOP-val közös ellenőrzéseknek - továbbá a vámkivetések összegéről, esedékességéről szóló információknak - illetve a preventív ellenőrzéseknek lesz fontos szerepük. Ez utóbbiaknak a főnix (fantomizálódási céllal alakult új vállalkozások) cégek kiszűrésében is jelentős szerepe lesz, mivel a VIES keretében az információk csak mintegy félév késéssel érkeznek, amelyek megfelelő feldolgozása, csoportosítása szintén időigényes.

Összességében - különösen az adócsalások elleni fellépésben - előtérbe kerül a kockázati elemeken alapuló kiválasztás, míg a közösségi ÁFA forgalomban, illetve az új ÁFA törvénytervezet szerint az APEH önbevallási rendszerébe kerülő, korábban abban nem szereplő tételek (pl. új közlekedési eszközök értékesítése) esetében a nagyobb kapacitást és szakmai tapasztalatot igénylő utólagos ellenőrzések aránya emelkedik. Eközben a kiutalás előtti ellenőrzések erőforrásigénye - a visszaigényelt ÁFA csökkenése miatt - várhatóan mérséklődik.

Meg kell jegyezni, hogy ugyanakkor bővülnek az adóhivatal rendelkezésére álló információk is, nevezetesen a spontán, az automatikus, illetve a megkeresésre történő információcserékkel, továbbá - országhatáron átívelő ügyletek esetén - lehetőség lesz más tagállam adóhatóságával közös ellenőrzés lefolytatására is. Az ÁFA esetében ezen túl sok információ nyerhető a VIES adatokból (1. és 2. szintű információk, ez utóbbi annyiban különbözik az első szintű információtól, hogy egy konkrét adózóra, vagy egy konkrét kereskedőre van vetítve) is.

A magyar ellenőrzési filozófia és struktúra több tekintetben eltér a nyugat-európaitól. Különösen a legelterjedtebb vizsgálatnak az ún. desk auditnak (asztal mellett végzett vizsgálat, jellemzően az adózó bevonása nélkül) hiányzik a pontos hazai megfelelője. Az eltérő megközelítés miatt a rendelkezésünkre álló adatok, illetve az információk csoportosítása is eltér az általuk megszokottól, ezért sok esetben némi problémát vagy magyarázatot igényel egy-egy EU kérdőív (pl. ACOR= EU Saját Forrásokkal foglalkozó ad hoc Bizottság) kitöltése. Az első néhány hónap, vagy év tapasztalatai hozzájárulnak ahhoz, hogy el lehessen dönteni, kell-e számottevően változtatni az eddig bevált, megszokott rendszerünkön.

Összességében eddig azokat a területeket tekintettük át, amelyeknél az EU csatlakozás miatti többletfeladatok az egész - központi és igazgatósági - szervezetet érintik. A következő részben olyan feladatokról lesz szó, amelyeknek elvégzése leginkább a Központi Hivatalban csapódik le.  

 

3. Az APEH több (központi) szervezeti egységének koordinációját igénylő új feladatok

3.1. EU ÁFA alapú befizetés jelentés összeállítása

Az EU tagság különféle jelentéstételi kötelezettségekkel, illetve ezek elkészítésében való részvétellel is jár. Ezek egy része ismert állandó feladat (pl. EU ÁFA alapú befizetési kötelezettségről szóló jelentés összeállításában közreműködés), más része ad hoc jellegű munka.

Az EU költségvetésének bevételi forrását jelentő, ún. saját forrásokkal kapcsolatos intézményi főbb feladatokat Kormányrendelet fogja előírni, míg a részleteket együttműködési megállapodások rögzítik. Ezen belül az APEH az EU ÁFA alapú befizetés jelentés összeállításában érintett.

Az APEH ezzel kapcsolatos feladata az alábbiakban foglalható össze:

§ Adóbeszedés, pénzforgalmi alapadat szolgáltatás

§ A különféle korrekciók, kompenzációk számításához információszolgáltatás a PM részére

§ Közölt adatok vonatkozásában dokumentáció.

 

Az APEH eddig két szimulációs jelentés összeállításában vett részt, amelyet az EU Bizottság szimulációs ellenőrzés keretében vizsgált, észrevételezett, megállapításait pedig jelentésbe foglalta. Idén július 31-ig kell elkészíteni a 2003. évi ÁFA alapú befizetésről szóló - angol nyelvű - jelentést két változatban, egyrészt a 2003. évi, másrészt a csatlakozás után érvényes ÁFA törvény szerint. 

A feladat több szakterület együttműködését igényli, a számottevő jogszabályváltozások miatt a 2004. évi szabályozás szerinti modellezés nem egyszerű.

Részleteiben az APEH-nek az alábbi adatokat kell szolgáltatnia:

§ a bevételekről könyvelési bizonylattal alátámasztott adat,

§ a korrekciós tételek közül az ÁFA bevallásból a 10000 euró (kb. 2,6 millió Ft) alatti bevétellel rendelkezők nettó ÁFA kötelezettsége,

§ a letéti számlára 2003. december 31-ig befolyt, de az ÁFA adónemre csak idén könyvelt tételek,

§ a mezőgazdasági termelőknek adott kompenzációs felár összege és adóalapja, az ÁFA alany mezőgazdasági termelők értékesítése és beszerzése (adóalap és adó),

§ a - szűk körben - méltányosságból törölt ÁFA összege, valamint

§ az ún. méltányossági ÁFA visszatérítések jogcímenkénti összege.

§ A kompenzációs tételek közül - a 10000 euró feletti ÁFA mentes kisvállalkozások vonatkozásában - az egyéni vállalkozók SZJA bevallásából az ÁFA mentes átalányadózó SZJA alá tartozók adóköteles bevétele, valamint anyag, áru beszerzésének összege.

Megjegyzendő, hogy az alanyi ÁFA mentesség értékhatárának 2004-től egységesen 4 millió forintra emelése nehéz helyzet elé állítja az APEH-et. Képesnek kell lenni olyan egyértelmű, az EU Bizottság ellenőrei és - az ACOR ülések tanulsága szerint - a többi tagország által is vitathatatlan kimutatás készítésére, amely miatt jogosan számolhatunk bevétel csökkentő korrekciót a 10000 euró alatti forgalommal rendelkező, de mégis ÁFA alanyiságot választó adózók esetében, illetve a 10000 euró és 4 millió forint közötti forgalommal rendelkező alanyi ÁFA mentesek esetében az említettek számára elfogadható mértékben kompenzáljuk (emeljük meg) az ÁFA alapot. Ez utóbbinál az okoz nehézséget, hogy a társasági adó bevallást csak május 31-ével nyújtják be. Az EU Bizottság Költségvetési Igazgatóságának előzetes észrevétele szerint vélhetően számolni kell az EVA miatti kompenzációval is. (A végleges álláspont kialakítására a TAXUD, azaz az EU Adóügyi Igazgatósága az illetékes.)

A dokumentációs feladatok közé a korrekciós, kompenzációs tételek számításához nyújtott adatszolgáltatás dokumentálásán túl az alkalmazott rendszer, illetve módszerek részletes szöveges ismertetése tartozik (az adószám kiadástól a bevallási rendszeren át a folyószámla kezelésig, letéti számla rendszer, méltányossági ÁFA visszatérítések belső szabályozása).

A különféle jelentések, kimutatások készítésére igen szűk határidők állnak rendelkezésre, ezért többirányú intézkedést igényel, hogy a szükséges adatok időben és jó minőségben biztosíthatók legyenek.

3.2. INTRASTAT adatszolgáltatás

A csatlakozást követően a statisztikai információrendszer átalakul, az EU tagállamok közötti áruforgalom kimutatására az import vámstatisztika helyébe az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló ún. INTRASTAT adatszolgáltatás lép. A rendszert megállapodás alapján a KSH működteti.

Az APEH 2004. májusától fog a rendszer működéséhez adatokat szolgáltatni. Ez egyrészt a rendszerbe bekerülőkről, illetve kikerülőkről törzsadatok és ÁFA bevallásadatok biztosításából áll. A KSH ennek alapján fogja tudni, hogy mely gazdálkodóknak kell kiküldenie - az általa tervezett és feldolgozásra kerülő - nyomtatványt, illetve nagyságrendi kontroll információként is szolgálnak a bevallás adatok. (Azért csak nagyságrendi információként, mivel bizonyos ügyletek – mint például a bérmunka – nem egyformán jelennek meg a két rendszerben.) Másrészt az APEH az összesítő jelentésekből aggregált adatokat nyújt. A KSH a statisztikai törvény alapján viszontinformációként nem adhat egyedi adatokat az INTRASTAT nyomtatványon számára jelentett közösségi forgalomról, de aggregált adatokat kapni fogunk, ami bizonyos szinten - például szakágazat, gazdálkodói forma – jelzi, hol mutatkoznak nagy eltérések a két szervezet számára adott adatszolgáltatás között.

Fontos adóügyi feladatot jelent, hogy a bevallásokat a tárgyidőszakot követően 6, illetve 8 héttel (amiből 3 hét eltelik a bevallás benyújtására rendelkezésre álló határidő miatt) fel kell dolgozni, az informatikai területnek pedig az automatizmust kell biztosítania.

3.3. Informatikai blokk

Az előző pontokban részletezett feldolgozási igények, új feladatok (pl. VIES rendszer) jelentős informatikai többletterhet jelentenek. Nem csupán az adatok és a különböző feldolgozások iránti igény növekszik, hanem sok esetben a hozzáférést is szabályozni kell, illetve az információ kielégítés gyorsasága is meghatározott. Emellett készen kell állni arra, hogy az EU Bizottság ellenőrzései alkalmával egy korábbi – a jelentés készítésénél - felhasznált állományt prezentálni tudjuk (az állomány és feldolgozás mentése megtörténjen). 

Az eddig megvalósult új fejlesztésű programok közül kiemelhető a KKI munkáját elősegítő szoftverek, amelynek tesztelése már lezajlott. A még hátralévő fejlesztések is jó ütemben haladnak, így a csatlakozás időpontjára remélhetőleg minden készen áll az „éles” működésre.

4. Az APEH által beszedendő adó (ÁFA) összegének változása 

A csatlakozás után alapvetően megváltozik az APEH által beszedendő ÁFA összege. Az új ÁFA törvény tervezete szerint az adóhatóság nemcsak a közösségi beszerzés utáni ÁFA-t, hanem a 3. országokból származó import (vagyis összességében a jelenlegi teljes import) utáni adót is önbevallással szedi be, továbbá az új személygépkocsit beszerző ÁFA alanyok is az APEH felé kötelesek rendezni ÁFA kötelezettségüket. Technikailag ez - leegyszerűsítve - úgy valósul meg, hogy az az adózó, amely eddig csak az import termékbeszerzés utáni előzetesen felszámított adót szerepeltette a bevallásában, most ugyanazon bevallásában ezt az összeget - megfelelően bontva - az értékesítést terhelő adók között is szerepeltetni köteles. Ennek következtében a tárgyidőszakban elszámolandó adó is változik, az eddig visszaigénylők visszaigénylései mérséklődnek, illetve valószínűleg számottevő hányaduk befizetővé válik, míg a korábban is befizetők kötelezettségei tovább nőnek. Összességében tehát csak a jelentős exporttal (közösségi kiszállítással), vagy a normál kulcsú beszerzéssel és kedvezményes kulcsú értékesítéssel rendelkező adózók maradhatnak tartósan ÁFA visszaigénylők. További adóbevételt befolyásoló változás a vámszabadterületek megszűnése, illetve csupán néhánynak a megmaradása.

A számszerű hatás kétirányú: Egyrészről az APEH által beszedendő ÁFA bevétel nagymértékben - már az idei tört időszakban is - mintegy ezer milliárd forinttal nő. Ugyanakkor - a befizetések és visszaigénylések eddigiektől eltérő egyidejű elszámolása miatt - a központi költségvetésnek igen jelentős bevételkiesése lesz a rendszerátállás egyszeri hatásából kifolyólag. Különösen a május hónap lesz kritikus. Az adóhatóságnak fel kell készülnie arra, hogy elemzéseivel, prognózisaival segítse a Pénzügyminisztérium munkáját.

Meg kell jegyezni, hogy az import beszerzések nem egyenletesen oszlanak meg az egyes igazgatóságok, régiók között: jellemzően a fővárosi székhelyű igazgatóságokra koncentrálódik, továbbá jelentős még Közép- és Nyugat-Dunántúl aránya. Ebből következően a visszaigénylő bevallások csökkenése (és ilymódon a kiutalás előtti ÁFA ellenőrzés lehetőségeinek mérséklődése) is inkább ezeket a régiókat érinti.

Összefoglalóul megállapíthatjuk, hogy az adóhivatal az előkészületekkel megfelelően halad. A csatlakozást követően az APEH-nek a korábbi feladatain túl számos új problémát, kihívást kell megoldania az ismert erőforrások mellett. A feladat nem lesz könnyű, de bízom a munkatársak kitartásában, elkötelezettségében, küldetéstudatában. Közös a cél, közös a feladat és közös lesz a siker. Ehhez kívánok jó munkát.

Dr. Király László György