A nyilvántartásokba a hatóságok, felügyelet ellátó szervek, ügyészségek, és a Pmt.[1] szerinti szolgáltatók tekinthetnek be. A szolgáltatók ügyfél-átvilágítási, adatellenőrzési kötelezettségeik teljesítése érdekében ismerhetik meg az adatokat. Az elérhető és igényelhető adatok köre differenciált, más adatokat ismerhetnek meg a hatóságok és mást a szolgáltatók. Az egyes lekérdező személyekhez, szervezetekhez rendelt, megismerhető adatköröket az Afad tv.[2] tételesen meghatározza.

Az adatbázisok tartalmazzák:

  • meghatározott jogi személyek és szerződéses jogviszonyok – adatszolgáltatók – tényleges tulajdonosainak,
  • a törvény hatálya alá tartozó bankszámlák, illetve azok tulajdonosainak és a rendelkezésre jogosultjainak, illetve
  • a széfszolgáltatási szerződésnek, a széf bérlőjének és rendelkezése jogosultjainak az

adatait.

Az Országgyűlés a pénzmosás elleni küzdelem hatékonyságának növelésére fogadta el az Afad tv.-t, amely a felsorolt, központi nyilvántartások létrehozását rendelte el. Az adatbázisok nyilvántartó szerve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelölte ki, ami ebben az esetben nem állami adó- és vámhatósági jogkörben jár el, tehát az adó- és vámigazgatásra irányadó eljárási szabályok ebben a körben nem érvényesülnek.

 

Kérdések és válaszok

 

[1] A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2017. évi LIII. törvény

[2] A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény