Az eKÁER-rendelet 4. §-a határozza meg az eKÁER-bejelentés alóli mentesülés szabályait.

Nem tartozik az eKÁER hatálya alá, tehát nem kell bejelenteni:

• a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országgyűlési Őrség gépjárművével,
• a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárművével, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárművével,
• a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjárművel,
• a nemzetközi szerződés és viszonosság körébe tartozó járművel,
• a humanitárius szervezet által kiállított igazolással (nyilatkozattal) közlekedő, nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjárművel,
• vámfelügyelet alatt álló termékkel,
• a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termékkel,
• a jövedéki adóról szóló törvény szerinti alkoholtermékkel, sörrel, csendes borral, habzóborral, egyéb csendes erjesztett itallal, egyéb habzó erjesztett itallal, köztes alkoholtermékkel, dohánygyártmánnyal, szárított és fermentált dohánnyal, ellenőrzött energiatermékkel,
• egy fuvarozás keretében egymillió forint értéket és 500 kilogramm bruttó tömeget meg nem haladó, bejelentésköteles termékkel ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon gépjárművel

végzett közúti fuvarozással járó tevékenységet.

Útszakasz-mentesítésre jogosult, akinek a bejelentés évét megelőző második adóévben

• az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy abban a számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóban, amibe bevonták a kimutatott éves nettó árbevétele az 50 milliárd forintot, a saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétele a 40 milliárd forintot elérte vagy meghaladta, és
• szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában.

A feltételeknek megfelelő adózó gyártásszervezésének sajátossága miatt kérheti a NAV-tól meghatározott belföldi felrakodási cím és belföldi kirakodási (átvételi) cím közötti, teljes egészében belföldi közúti szakaszon történő közúti fuvarozás bejelentés alóli mentesítését,

• ha a felrakodási cím és a kirakodási (átvételi) cím közötti távolság legfeljebb 20 kilométer,
• és az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága miatt a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent a számára.

A kérelemhez csatolni kell a mentesítést indokoló dokumentumokat, valamint az adózó nyilatkozatát arról, hogy teljesíti az előírt feltételeket.

A kérelemben meg kell jelölni

• annak a helynek az adatait, ahol a belföldi felrakodás és a belföldi kirakodás történik:
• település megnevezése,
• közterület neve,
• házszám, ennek hiányában helyrajzi szám,
• a közúti fuvarozáshoz használt mentesítendő útszakasz kezdő pontjának és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint a közút számát, ideértve valamennyi áthaladási útszakaszt,
• a kimutatást, ami tartalmazza a kérelmet megelőző naptári évben a megjelölt útszakaszon történt közúti szállítások számát és gyakoriságát, és
• minden egyéb olyan körülményt, ami a bejelentéssel járó aránytalan teher fennállását igazolja.

Ha az útszakasz-mentesítést a NAV engedélyezi, az engedély a határozat véglegessé válásától számított egy évig érvényes, és tartalmazza a mentesített útszakasz kezdő és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint a közút számát is.

Az útszakasz-mentesítés az érvényesség lejárta előtt 90 nappal újból kérelmezhető.

Ha a NAV a körülmények ismételt vizsgálatával megállapítja, hogy a mentesítés feltételei nem állnak fenn, akkor az útszakasz-mentesítést visszavonja az erről szóló határozat véglegessé válásának napjával.

Harmadik országban feladott nem közösségi áru importjánál, ha azt belföldön bocsátják szabad forgalomba, nincs eKÁER-bejelentési kötelezettség.

Ha a nem közösségi árut egy másik EU tagállamban helyezik szabad forgalomba, EU–Magyarország viszonylatban közösségi termékbeszerzés címén van eKÁER-bejelentési kötelezettség. 

Harmadik országba irányuló exportnál, ha a közösségi árut belföldön vonják kiviteli vámeljárás alá, nem kell eKÁER-számot kérni. Ha azonban a közösségi árut az EU más tagállamában vonják kiviteli vámeljárás alá, Magyarország–EU viszonylatban egyéb célú kivitel címén be kell jelenteni az eKÁER-be.

EU–harmadik ország–Magyarország viszonylatban az áru közösségi jellegét igazolni kell. Ha a termék belső továbbítása „T2” okmány fedezetével történik, a termék vámfelügyelet alatt áll, így – függetlenül attól, hogy az Áfa tv. alapján Közösségen belüli termékbeszerzésnek számít és áfát kell utána fizetni – eKÁER-számot nem kell kérni. Ha azonban nem vonják belső árutovábbítási eljárás alá, hanem más módon igazolják az áru közösségi jellegét – ilyen, ha az árut „T2L” okmány kíséri –, a termék nem lesz vámfelügyelet alatt, vagyis Közösségen belüli termékbeszerzés címén be kell jelenteni az eKÁER-be.

Nem kell bejelenteni akkor sem, ha több postai küldeménynek minősülő terméket szállítanak egy feladótól egy címzettnek, egy gépjárművel, adott útvonalon egyszeri mozgással.

Igen, EU–belföld viszonylatban is alkalmazható a postai küldeményekre vonatkozó mentességi szabály.