Mindkét eset előfordulhat az alábbiak szerint.

Ez az ügylet egy láncügylet, melynek szereplői:

„A”- Európai Unió (értékesítő),

„B”- Magyarország (adózó)

„C”- Magyarország (adózó)

„D”- Magyarország (adózó)

Az ügylet:

"A" → “B” → “C" → “D”

Az „A”, a „B” és a „C„ közötti láncértékesítés után „C” belföldön értékesíti a terméket „D”-nek, azaz a terméket először A-tól C-hez, majd C-től D-hez fuvarozzák.

A termék útja:

“A” → “C” → “D”

Nem kell eKÁER-bejelentést tenni:

Amikor „A” (mint értékesítő) vagy „B” (mint beszerző) szervezi meg a fuvart, akkor 

• „A” és „B” között közösségi termékértékesítés és -beszerzés,
• „B” és „C” között pedig belföldi adóköteles termékértékesítés és -beszerzés történik.

Mivel az első belföldi adóköteles értékesítés már megtörtént, a láncügylet lezárása után újabb értékesítésekre nem terjed ki az eKÁER hatálya, tehát nincs bejelentési kötelezettség. 

Kell eKÁER-bejelentést tenni:

Ha „B” (mint értékesítő) vagy „C” (mint beszerző) fuvaroz, akkor

• „A” és „B” között más tagállamban belföldi értékesítés és -beszerzés,
• „B” és „C” között pedig közösségi termékértékesítés és -beszerzés valósul meg.

Ha a láncértékesítés lezárása után egy fuvarozással egybekötött belföldi adóköteles értékesítés történik („C” és „D” között), akkor azt be kell jelenteni az eKÁER-be.

Amikor a termék a Közösség területéről belföldre hajóval érkezik, majd belföldi továbbítását különböző fuvarozók szervezik meg, a bejelentést az első belföldi adóköteles értékesítéskor kell megtennie a bejelentésre kötelezettnek. Ilyenkor azt is vizsgálni kell, hogy az értékesítés körülményei, és az abban résztvevők száma miatt az ügyelet nem számít-e belföldi láncolatos ügyletnek.

Például, ha egy osztrák értékesítő és három belföldi beszerző vesz részt az ügyletben:

A közösségi értékesítő („A”) vagy az első belföldi beszerző („B”) a terméket hajóval szállíttatja a magyarországi kikötőhelyre, ahonnan a végső vevőhöz belföldi közúti fuvarozással jut el, amit a második belföldi szereplő („C”), vagy a végső belföldi vevő („D”) szervez. Az áru megérkezésekor „B” a kikötőben nincs is jelen, innen a fuvarozást „C” vagy „D” intézi.

A termék útja: Ausztriából hajóval szállítás Bajáig, majd Bajától közúti fuvarozás D belföldi telephelyére.

Ez az ügylet közösségi beszerzés, nem kell bejelenteni, mivel a fuvarozás nem közúton történt. Azonban a terméket a kikötőből egy fuvarral közvetlenül a végső vevőhöz juttatják el, így az ügylet belföldi adóalanyok közötti része már láncértékesítésnek számít, ezért a következő a teendő[1]:

• ha a fuvarozott termék kockázatos
  • és „C” fuvaroz, akkor a „C” kér eKÁER-számot a „C”-„D” közötti értékesítésre,
  • ha „D” fuvaroz, akkor is „C” kér eKÁER-számot a „C”-„D” közötti értékesítésre.
• ha a fuvarozott termék nem kockázatos
  • és „C” fuvaroz, akkor „C” kér eKÁER-számot a „C”-„D” közötti értékesítésre,
  • ha „D” fuvaroz, akkor „D” kér eKÁER-számot a „C”-„D” közötti értékesítésre.

 

[1] Az eKÁER-rendelet 2. § (4) bekezdésében foglaltak alapján. Ha a bejelentésköteles terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, az (1) bekezdés c) pontját arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák. Ha a bejelentésköteles terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki, vagy amely ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó, úgy kell tekinteni, mint aki vagy amely a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi.

A címzettnek kell bejelentenie a fuvart a NAV-hoz[1] Közösségen belüli termékbeszerzésnél vagy egyéb célú behozatalnál

• ha a feladási cím az Európai Unió más tagállamában van, és
• az árut közúton szállítják
• egy belföldi átvételi címre.

A feladónak kell bejelentenie a fuvart a NAV-hoz[2] Közösségen belüli értékesítésnél vagy értékesítéstől eltérő egyéb célú kivitelnél

• ha a feladási cím belföldön van,
• és az árut közúton szállítják
• az Európai Unió más tagállamában lévő átvételi címre.

A feladónak kell bejelentenie a fuvart a NAV-hoz[3] az olyan termékértékesítésnél, amikor az árut

• belföldi feladási címről
• közúton szállítják
• belföldi átvételi címre.

Belföldi közúti fuvarozású termékértékesítést a feladó köteles bejelenteni a NAV-hoz. Az eKÁER-rendelet 3. § c) szakasz alapján a 2. § (5) bekezdése szerinti esetben azt a feladót terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket fuvarozza vagy fuvaroztatja.

Ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton[4], akkor az teszi a bejelentést a NAV-hoz, aki a terméket fuvarozza vagy fuvaroztatja. Ha ez a címzett, akkor a bejelentési kötelezettség őt terheli. 

Valamennyi esetre vonatkozik, hogy közúti fuvarozással járó tevékenység csak érvényes eKÁER-számmal végezhető.

 

[1]Az eKÁER-rendelet 3. § a) bekezdése.

[2]Az eKÁER-rendelet 3. § b) bekezdése.

[3]Az eKÁER-rendelet 3. § c) bekezdése.

[4]Az eKÁER-rendelet 2. § (4) bekezdése.

Ha az értékesítőnek belföldi tevékenysége miatt nem kell Magyarországon adóalanyként bejelentkeznie, akkor a fel- és összeszereléshez szükséges anyagok behozatalakor nincs eKÁER-bejelentési kötelezettsége.

Ha az értékesítő Magyarországon bejelentkezett adóalany, a fel- és összeszereléshez szállított anyagok behozatalakor (az Unió másik tagállamából egyéb célú behozatal[1]) a címzettnek kell bejelentenie a fuvart[2].

 

[1] Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzésnél vagy egyéb célú behozatalnál a bejelentést a NAV-hoz a címzett teszi meg.

[2]Az eKÁER-rendelet a 3. § a) pontja.

Ebben az esetben a címzettnek kell bejelentenie a fuvart a NAV-hoz, mivel az Európai Unió más tagállamából beszerzett termék közúti fuvarozásáról van szó, belföldi szállítási címre. 

Az a körülmény ugyanis, hogy a tulajdonjog hol és melyik pillanatban száll át, nem befolyásolja az eKÁER-kötelezettségeket. 

Azt pedig, hogy valami közúti fuvarozásnak számít-e vagy sem, nem befolyásolja az a tény, hogy ki fuvaroz: a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más.

A feladónak kell bejelentenie az adatokat a NAV-hoz, ha ő fuvaroz, mivel belföldi feladási címről belföldi átvételi címre közúti fuvarozással jut el a termék, és azt először értékesítik áfakötelesen, nem közvetlen végfelhasználónak.

Azt, hogy valami közúti fuvarozásnak számít-e vagy sem, nem befolyásolja az a tény, hogy ki fuvaroz: a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más. 

Ha a terméket a termelő elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül, vagy nyilvántartott integrátor szervezetnek (a földművelésügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal nyilvántartásában szereplő integrátor szervezet) értékesíti, akkor ezeket a szabályokat a termelői csoport, termelői szervezet, vagy az integrátor szervezet termékértékesítésére kell alkalmazni.

A fuvarozó jogai:

Az eKÁER-számot a bejelentőnek a termék belföldi fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozó vagy a fuvarszervező rendelkezésére kell bocsátania. Emellett, mivel kereskedelmi mennyiségű terméket szállít, meg kell kapnia szállításhoz a termék eredetét igazoló dokumentumokat is, mint például fuvarlevél vagy számla. 

A fuvarozónak emellett nem kell ellenőriznie az első áfaköteles értékesítés tényét.

A fuvarozó kötelességei:

A fuvar során a NAV:

• a sofőrt nyilatkozattételre kötelezheti, például, hogy melyik áfaalanynak fuvaroz,
• ellenőrizheti a termék eredetét,
• ellenőrizheti az áfaalany tulajdonjogát, a fuvarlevél vagy számla meglétét,
• a címzettet, átvevőt, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti (a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről, a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról, a termék átvételéről, kirakodásának címéről, az eKÁER-számról, ha a kirakodási cím nem az áfaalany székhelye, telephelye, fióktelepe, akkor az ingatlan használatának jogcíméről).

Az eKÁER-bejelentést a címzettnek[1] kell megtennie Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú behozatalnál, ha az Európai Unió más tagállamában lévő feladási címről belföldi átvételi címre közúti fuvarozással jut el az áru.

 

[1] Az eKÁER-rendelet 1. § 1. alapján a címzett:

1. a) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzését megvalósító általános forgalmi adóalany,
2. b) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzésétől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén az az általános forgalmi adóalany, akinek a nevében az áru átvétele megtörténik,
3. c) belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a termék beszerzését megvalósító általános forgalmi adóalany,
4. d) a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítése esetén a terméket beszerző személy, szervezet, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő kivitele esetén a terméket átvevő személy, szervezet,
5. e) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó, amennyiben ezen adózó nem azonos az a)-d) alpontban meghatározott személlyel, szervezettel.a

Egyik sem lehet végfelhasználó.

A végfelhasználó ugyanis a terméket személyes szükségleténél nem nagyobb mennyiségben, kizárólag saját szükségletei kielégítésére vásárló természetes személy[1]. Egy beruházásban közreműködő vállalkozás tehát nem lehet végfelhasználó. 

 

[1]Az eKÁER-rendelet szerint.

Nem kell eKÁER-bejelentést tenni, ha a fuvarozás megkezdése előtt a gyártó telephelyén vámfelügyelet alá veszik az árut, mivel a Vámkódex[1] szerinti vámfelügyelet alatt álló termékek közúti fuvarozása nem tartozik az eKÁER hatálya alá. 

Azt, hogy valami közúti fuvarozásnak számít-e vagy sem, nem befolyásolja az a tény, hogy ki fuvaroz: a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más.

Ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák közúton[2], akkor az eKÁER-kötelezettség ahhoz az ügylethez kapcsolódik, amelyben a terméket elfuvarozzák. Ilyenkor az teszi a bejelentést a NAV-hoz, aki a terméket fuvarozza vagy fuvaroztatja. Ha a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja, aki az értékelési láncolatban címzett és egyúttal feladó is, azt feladónak kell tekinteni. 

 

[1] Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

[2]Az eKÁER-rendelet 2. § (4) bekezdése.

A hatályos vámjogszabályok szerinti vámfelügyelet alatt álló termék nem tartozik az eKÁER hatálya alá. Ha a szabadforgalomba bocsátást követően megvalósul az első áfaköteles termékértékesítés, akkor a kérdésben szereplő ügyletben a feladónak kell eKÁER-bejelentést tennie. Az eKÁER-bejelentésben a felrakodás címeként a vámkezelés helyét kell megadni. Ha a terméket más tagállamban helyezik szabad forgalomba és vagyonmozgatással áthelyezik belföldre, akkor Közösségen belüli termékbeszerzés címén be kell jelenteni.

Az eKÁER-rendelet 2. § (4) bekezdésében és a 13. § (2) bekezdésében foglaltak alapján: 

Ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, akkor az eKÁER-rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontját arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák. Ha a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja, aki (amely) az értékesítési láncolatban címzett és egyúttal feladó is, azt feladónak kell tekinteni.

Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzésnél vagy egyéb célú behozatalnál a bejelentést a NAV-hoz a címzett[1] teszi meg.

 

[1]Az eKÁER-rendelet 1. § 1. alapján a címzett:

1. a) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzését megvalósító általános forgalmi adóalany,
2. b) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzésétől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén az az általános forgalmi adóalany, akinek a nevében az áru átvétele megtörténik,
3. c) belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a termék beszerzését megvalósító általános forgalmi adóalany,
4. d) a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítése esetén a terméket beszerző személy, szervezet, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő kivitele esetén a terméket átvevő személy, szervezet,
5. e) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó, amennyiben ezen adózó nem azonos az a)-d) alpontban meghatározott személlyel, szervezettel.