Nem, mivel az eKÁER-szabályozás a „számviteli törvény szerinti konszolidált beszámoló” fogalma alatt a magyarországi anyavállalat által készített konszolidált beszámolót érti[1]. A külföldi anyavállalat magyar leányvállalatai esetében nem értelmezhető a számviteli törvény szerinti konszolidált beszámoló.

[1] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai alapján készített beszámoló.

Az egybeszámítás egyszerű matematikai összeadást jelent, az érintett leányvállalatok egymás közötti forgalmainak kiszűrése nélkül. Az így kiszámított adatokat nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni.

Az eKÁER-szabályozás nem tesz különbséget a belföldön letelepedett, és azok között a belföldön nem letelepedett adóalanyok között, akik belföldön adószámmal rendelkeznek, vagyis mindkét adóalany „adózónak” minősül. 

A Magyarországon adószámmal rendelkező, áfaregisztrált adóalanyok tehát, ha teljesítik az eKÁER-szabályozásban meghatározott követelményeket, akkor jogosultak az egyszerűsített adattartalmú bejelentésre. 

A külföldön bejegyzett és Magyarországon adószámmal rendelkező jogi személyek esetében az általuk külön-külön összeállított egyedi beszámolóban szereplő éves nettó árbevételtől és saját termelésű készletek értékesítéséből származó nettó árbevételi adatoktól függ, hogy tehetnek-e egyszerűsített bejelentést. Az eKÁER-szabályozás az egyedi beszámoló fogalmát nem korlátozza a számviteli törvény szerinti egyedi beszámolóra.

Nem, egy vállalatcsoporthoz tartozó valamely cég által szerzett jogosultság nem ad alapot a vállalatcsoport valamennyi tagjának az egyszerűsített adattartalmú bejelentésre.

Az adatokat a bejelentés évét megelőző második adóévben készült beszámoló alapulvételével kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a 2020-as adóévben a 2018-as adóévi beszámoló adatait kell figyelembe venni.

Igen, ha a beolvadás után a jogutód „B” cég (a beolvadó) „A” cég tevékenységét változatlanul folytatja, akkor a jogosultság számításához a bejelentés évét megelőző második adóév szerinti, még külön-külön fennálló adatait együttesen kell figyelembe venni. 

A konszolidációba[1] be nem vont belföldi leányvállalatoknál az egyszerűsített adattartalmú bejelentésre vonatkozó jogosultságot a saját egyedi beszámolójuk alapján kell megítélni. Az ilyen leányvállalatoknak a konszolidációba bevont csoporttagok jogosultsága alapján nincs joguk az egyszerűsített adattartalmú bejelentésre.

[1]Az eKÁER-rendelet 16. § (1) szerint az egyetemes postai szolgáltató, valamint az a bejelentésre kötelezett, aki

a) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38-39. cikkének megfelelő engedéllyel rendelkező gazdálkodónak minősül, vagy

b) szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban és a bejelentés évét megelőző második adóévben - az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy azon, a számvitelről szóló törvény szerinti konszolidált beszámolóban, amibe bevonták - kimutatott éves nettó árbevétele az 50 milliárd forintot és saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétele a 40 milliárd forintot elérte vagy meghaladta

bejelentési kötelezettségének a 6. § a) és c) pontjában meghatározott adat, valamint a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszámának, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás esetén a belföldi útszakaszon történő közúti fuvarozásra használt gépjármű forgalmi rendszámának bejelentésével tesz eleget.

(2) Ha a belföldön letelepedett adózót nem a számvitelről szóló törvény szerinti konszolidált beszámolóba vonták be, az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a konszolidált beszámolóba bevont belföldön letelepedett adózók egyedi beszámolójában szereplő adatait egybeszámítva lehet figyelembe venni valamennyi belföldön letelepedett adózónál.

Szabadon dönthet arról, hogy melyik beszámoló adatait veszi figyelembe, mivel az eKÁER-szabályozásban szereplő „vagy” kapcsolat azt jelenti, hogy bármelyik alpont szerinti feltétel[1] teljesítése jogosultságot teremthet az egyszerűsített adattartalmú bejelentésre.

[1] Az eKÁER-rendelet 16. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

Az árbevételi értékhatárok számításánál a két előírt feltételt együttesen kell teljesíteni.

Nem kell külön kérelmet benyújtani, ha valaki megfelel a feltételeknek, akkor választhatja az egyszerűsített bejelentést.