Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet (Rendelet) 20. § (5) bekezdése alapján a rendelkezésre álló biztosíték mértékét az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, valamint az adatbejelentési jogosultsággal rendelkező személy folyamatosan figyelemmel kísérheti az eKÁER-ben.
- Az eKÁER-ben lekérdezhető többek között a „Befizetett biztosítékkeret”, mely az adózó által az elkülönített letéti számlára befizetett és/vagy a NAV által nyilvántartásba vett, garanciával nyújtott biztosíték összege. Ha az adózó a letéti számlára is befizetett, és a garanciát is nyilvántartásba vettek, akkor a kétféle biztosíték összegét a NAV együttesen veszi figyelembe[1].
- A biztosíték aktuális egyenlege a „Felhasználható biztosítékkeret” sorban található, mely a „Befizetett biztosítékkeret”, valamint a megelőző 45 napban történt bejelentésekhez tartozó összegek 15 százaléka, azaz a „Zárolt biztosítékkeret” közötti különbözet. Újabb bejelentés ennek az összegnek az erejéig rögzíthető. Ha ez a különbözet negatív, az azt jelenti, hogy a biztosíték mértéke nem éri el a bejelentést megelőző 45 napban történt bejelentésekhez tartozó összeg 15 százalékát[2]. Ekkor az eKÁER-ben megjelenik az úgynevezett „Hiányzó biztosítékkeret” sor . Újabb bejelentés rögzítéséhez a biztosítékot ki kell egészíteni.
- A „Zárolt biztosítékkeret” a bejelentést megelőző 45 napban teljesített bejelentésekhez tartozó összegek 15 százalékát mutatja. Ha az adózó időközben biztosítékmentességet szerez, a „Zárolt biztosítékkeret” összege a mentesség megszűnése előtti időszak adatai alapján megállapított érték lesz, ami csak akkor változik, ha a zárolásos bejelentés időközben a 45 napos intervallumon kívülre esik. Ez nem jelenti azt, hogy a mentességet élvező adózónak biztosítékot kellene nyújtania.
- Megtekinthetők a lekérdezés időpontját megelőző 45 napban történt (ideérve a bejelentés napját is) bejelentések adatai is. A kimutatás az „Áruforgalom” menüpontban érhető el.
Legfontosabb információk a kimutatásról:
4.1. A kimutatás alapját a biztosítékköteles bejelentések képezik.
Egy adott bejelentésnél kizárólag a biztosíték mértékét érintő módosítások jelennek meg.
4.2. Biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozásnál a Közösségen belül termékbeszerzést, illetve az első belföldi áfaköteles – nem közvetlenül végfelhasználói – termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani.
Emiatt a szabály miatt a kimutatásban mind a „Közösség–Belföld”, mind a „Belföld–Belföld” irányok szerinti jogcímek, ezen belül a bejelentések összértéke, göngyölített összértéke, és a hozzá kapcsolódó biztosíték összege szerepelnek (a megfelelő oszlopokban).
Ha az adózónak több jogcímen is kell biztosítékot nyújtania, azaz „Közösség–Belföld” és „Belföld–Belföld” irányokban is, akkor kizárólag a magasabb összegű biztosítékot kell teljesítenie (Rendelet 17. § (3) bekezdés). Ennek a szabálynak megfelelően a kimutatásban az úgynevezett „Ténylegesen zárolt biztosíték” oszlopban szereplő értékre az a tevékenységi kör (jogcím) az irányadó, amelyiknél magasabb a megelőző 45 napban történt bejelentések alapján fizetendő biztosíték összege. Ebben az oszlopban, tehát a két jogcím közül mindig a magasabb forgalom alapján számított érték található. Ha az oszlopban szereplő összeg a következő bejelentéssel is ugyanaz marad, az azt jelzi, hogy a két irány közül a magasabb érték a következő bejelentés adatai alapján sem módosult.
4.3. „A tranzakció oka” oszlopban szereplő értékek alapján tájékozódhatnak arról, hogy az adatokat a bejelentés vagy annak esetleges módosítása tartalmazza.
[1] Az eKÁER-rendelet 20. § (1) bekezdése.
[2]Az eKÁER-rendelet 17. § (4) bekezdése.