Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai – T1042E benyújtása, kereseti és létszámkorlátok – az elmúlt 10 évben érdemben nem változtak, a jogintézményt a munkáltatók többsége rutinszerűen alkalmazza, ám a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatai szerint még mindig előfordulnak visszatérő hibák, hiányosságok.
A szabályos egyszerűsített foglalkoztatáshoz a munkáltatónak a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelentenie a foglalkoztatottat, hiszen az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony a munkáltató bejelentésével keletkezik.[1] Mivel az egyszerűsített foglalkoztatás előfeltétele, hogy a munkáltató a munkavégzés megkezdéséig a szükséges adatokat[2] bejelentse, ezért a bejelentés utólag – a munkavégzés megkezdését követően – már nem pótolható.
Ha a munkáltató elmulasztja az előzetes bejelentést, akkor a foglalkoztatottat nem egyszerűsített foglalkoztatással, hanem az általános szabályok szerint foglalkoztatott személyként, azaz munkavállalóként kell bejelentenie. Ha ezt is elmulasztja, viselnie kell a be nem jelentett foglalkoztatottak alkalmazására vonatkozó hátrányos jogkövetkezményeket.
Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatás, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás, szja-előleg adónemeken, a tartozás teljes kiegyenlítéséig további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult.[3] A munkáltató tehát csak a teljes fennálló tartozás megfizetésével válik ismét jogosulttá az egyszerűsített foglalkoztatásra, nem elegendő, ha tartozása 300 ezer forint alá csökken.
Ha a munkáltató a fennálló tartozása ellenére is egyszerűsített foglalkoztatással jelentett be és alkalmazott munkavállalókat, akkor utólag ezeknek a személyeknek a jogviszonyát át kell minősíteni munkaviszonnyá.
Ilyen esetben a magánszemélyek biztosítási jogviszonyát a ’T1041-es adatlapon be kell jelenteni a tényleges foglalkoztatás után, valamint ezzel párhuzamosan a ’08-as jelű járulékbevallásokon korábban bevallott adatokat önellenőrzéssel kell helyesbíteni. Az önellenőrzésben az adott magánszemélyek egyszerűsített foglalkoztatása után bevallott közterheket törölni kell, és ezzel egyidejűleg a bérszámfejtés alapján a megállapított szja-előleget, szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot kell bevallani pótlólag.
A jogviszonyok önkéntes, utólagos rendezése időigényes és többletköltséget is jelent a munkáltatóknak, ha viszont nem történik meg, a NAV adóellenőrzéssel állapítja meg az adókülönbözetet, ami adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is jár.
Az egyszerűsített foglalkoztatást alkalmazó munkáltatóknak ezért érdemes figyelmet fordítani arra, hogy adófizetési kötelezettségüket határidőben és pontosan teljesítsék, hátralék rövid ideig se keletkezzen az adószámlán. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor az egyszerűsített foglalkoztatás kedvezőbb adózási szabályai nem alkalmazhatók.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[1] 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.) 3. § (1) bekezdés és 11. § (1) bekezdés.
[2] Efo tv. 11. § (2) bekezdés.
[3] Efo tv. 11. § (5) bekezdés.