A törvény július elsejétől hatályos szövege alapján[2] mentes a letiltás alól a családi adókedvezmény összege.
Ez azt jelenti, hogy a letiltás alapjának meghatározásakor azt az összeget, ami az adós nettó bérében az érvényesített családi adó- és járulékkedvezmény miatt keletkezik, figyelmen kívül kell hagyni. Ezt az összeget az adósnak teljes egészében ki kell utalni. Ez a mentesség kizárólag a 2025. július 1-jén vagy azután induló végrehajtási eljárásokban érvényesül, a korábban indult végrehajtási eljárásoknál a családi adó- és járulékkedvezmény nettó összege beleszámít a letiltás alapjába.
A letiltással összefüggő további változás, hogy a nettó jövedelem levonás alól mentes része 60 000 forintról a minimálbér nettó összegének 60 százalékára emelkedik. Ez 2025-ben 116 029 forint. Ezt az összeget az adósnak mindenképpen kézhez kell kapnia.
Változatlanul érvényes az a szabály, hogy ha a letiltást követően az adós részére kifizetendő összeg meghaladja a 200 000 forintot, a 200 000 forint feletti rész korlátozás nélkül végrehajtható. A korlátozás nélkül végrehajtható összeg meghatározásakor a 2025. július 1-jén vagy azután induló ügyekben az érvényesített családi adó- és járulékkedvezményt figyelmen kívül kell hagyni.
A NAV nem küld külön értesítést a változásokól. A munkáltatóknak, kifizetőknek 2025. július 1-jétől az új szabályokat kell alkalmazniuk a korábban és a 2025 júliusától benyújtott jövedelemletiltásoknál. Ha a megváltozott szabályok miatt ez szükséges, a munkáltatóknak és kifizetőknek a Vht. 76. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése szerinti értesítési, tájékoztatási kötelezettségeiknek is eleget kell tenniük.
A jogszabály-módosítás miatti változásokat (például, ha csökken a havonta levonható és a NAV-nak utalandó összeg) valamennyi folyamatban lévő jövedelemletiltásnál jelezni kell VHJOV-nyomtatványon[3].
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[1] A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.).
[2] A Vht. 2025. július 1-től hatályos 74. § l) pontja.
[3] Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 41. § (2) bekezdésének második mondata alapján.