A nyomozás adatai szerint a kirendeltség vezető három különböző módszerrel jutott jogtalan támogatáshoz: egyrészt a pénzintézet valós ügyfelei által ténylegesen igényelt támogatások összegénél magasabb összeget igényelt meg, másrészt valós ügyfelek nevét felhasználva, de azok tudta nélkül igényelt támogatásokat, harmadrészt pedig fiktív személyek nevében igényelt támogatásokat a takarékszövetkezeten keresztül a Magyar Államkincstártól.
Főként lakásépítési, lakásvásárlási és gyermekek után járó támogatások megszerzése céljából nyújtott be valótlan igényléseket, és a csalással igényelt összegeket különböző technikai tranzakciók segítségével saját számlájára vezette át, összesen 30 millió forint kárt okozva az állami költségvetésnek.
A pénzügyi nyomozók a magyar államnak okozott kár megtérülése érdekében zárolták a nő valamennyi bankszámláját és ingatlanjait, így az okozott kár teljes egészében megtérült.
A gyanúsítottnak jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználás és információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmények miatt kell felelnie a bíróság előtt.