A jelentős összegű hátralék miatt végrehajtási eljárás indult, azonban a cég székhelyeként bejelentett családi házba az adózó nem kívánta beengedni a végrehajtókat. A NAV széleskörű elemzése mindeközben kiderítette, hogy a hátralékos cég az értékesebb eszközeit már átszámlázta a házastárs újonnan alapított cégébe.
Az adóellenőrök az újonnan létrehozott gazdasági társaságnál próbavásárlást tartottak. Különböző gépeket kölcsönöztek, de az értékesítésről semmilyen adóügyi bizonylatot nem kaptak. A házastárs „új cége” a nyugtaadás elmulasztásáért akár kétmillió forintos bírsággal is számolhat. A revízió feltárta, hogy a családi háznál nem a hátralékos cég, hanem az újonnan alapított vállalkozás működött, de a cég telephely-bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, illetve munkaviszony-bejelentési kötelezettségének késedelmesen tett eleget, amelyek ugyancsak szankció alkalmazását vonják maguk után.
Ezzel párhuzamosan a végrehajtók – a NAV Bevetési Igazgatóság járőreinek biztosítása mellett – megjelentek a helyszínen és megkezdték a teljeskörű vagyonfeltárást, melynek eredményeként kiderült, hogy nem minden eszközt számlázott át az adózó az újonnan létrehozott családi vállalkozásba. Ezeket az eszközöket az adóhatóság lefoglalta és elszállította a helyszínről. A hátralékos adózó a pár héttel azelőtti, gyakorlatilag saját magának történt átszámlázásból származó, csaknem 3 millió forint készpénz hollétéről nem tudott számot adni. Ez utóbbi tranzakciót a NAV külön eljárásban fogja górcső alá venni. A rosszhiszemű vagyoncsökkenés vizsgálata és annak bíróság előtti érvényesítése a tisztességes adófizetők és a hitelezők védelme miatt a NAV egyik kiemelt feladata, amelynek révén elszámoltathatóak a cégüket bedöntő, hitelezőket megkárosító tulajdonosok és ügyvezetők.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal