A tettesek egy céghálózatot működtetve szerveztek ingyenes hallásvizsgálatokat, melyek során 1560 magánszemély személyes adatát rögzítették, amit felhasználva valótlan tartalmú vényeket állítottak ki, majd nyújtottak be a NEAK-nak. Ennek révén jogosulatlanul igényeltek hallókészülékek után járó ártámogatást.
A „vizsgálatokon” részt vevő magánszemélyek közül voltak olyanok, akik a hallókészüléket meg sem kapták, illetve több esetben átvették a készüléket, azonban azok a NEAK által ártámogatottak helyett kínai gyártmányú, be nem vizsgált készülékek voltak. A cégek képviselői úgy is igénybe vettek ártámogatást, hogy a már korábban átadott készülékek gyári számát duplikálták, illetve egyes karaktereit megváltoztatták a támogatási igény benyújtásakor.
Az elkövetők – amint a NEAK felfigyelt az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tevékenységére – új cégeket hoztak létre, melyek élére rokonságukból és ismeretségi körükből „ültettek” ügyvezetőket, azonban a háttérből továbbra is ők irányították a cselekményeket.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség indítványozta a bíróságnak a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználással, közokirat-hamisítással és többrendbeli személyes adattal visszaélés vétséggel vádolt elkövetők letartóztatását, közügyektől való eltiltását, valamint pénzbüntetés kiszabását.