A számlakibocsátó cégek valós tevékenységet egyáltalán nem végeztek, élükön strómanok – többségében nehéz anyagi körülmények között élő személyek – álltak, akik pénzért vállalták a névleges vezetői szerepet. A társaságokhoz papíron bejelentett alkalmazottak valójában a megrendelőknél dolgoztak, és kizárólag azért jelentették át őket a fiktív céghálóba, hogy a megrendelők csökkenthessék adójukat a valótlan számlák befogadása után.
A számlagyár felszámolására két éve szervezett akcióban a Nyugat-dunántúli nyomozók munkáját járőrök, revizorok, informatikusok, a MERKUR bevetési egység és a Terrorelhárítási Központ is segítette. Az akcióban részt vevő mintegy 250 fő80 helyszínen kutatott bizonyítékok után. A költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 4,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat és ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. Az elkövetők által önkéntes befizetésként további 632 millió forint térült meg.
Az eljáró nyomozók az eredményes lezárást követően 110 dossziéba rendezve küldték meg a mindösszesen 58.122 oldalból álló nyomozati iratanyagot az eljáró ügyészség részére. A Főügyészség vádiratában több tucat vádlottal szemben indítványozott letöltendő szabadságvesztést. A Bíróság a hatályos Büntetőtörvénykönyv alapján a vádlottakkal szemben akár 20 év börtönbüntetést is kiszabhat.