| Művészeti vezetők: Zalán János Rohaly János Krausz Gusztáv Gáthy Gyula Gyukich Nándor Szeredi-Saupe Gusztáv | Vezető karmesterek: | Karmesterek: ifj. vitéz Kiss Imre Huszár Benő Klamarik Lóránt Csorba Jakab Nyíry Csaba Nyers Alex |
Művészeti vezetők
1898–1899
Zalán János hegedűs, gordonkás, gitáros, karmester, pénzügyőr szemlész.
1898-ban az újonnan alakult dalárda és a vonósokból álló zenekar karmestere.
1900
Rohaly János hegedűs, karmester, pénzügyőr fővigyázó.
Az önképzőkör 1899-től állandó, Zeneakadémiát végzett hegedűs szólistája, majd karmestere.
1901–1907
Krausz Gusztáv ének- és zenetanár, karnagy.
A Pénzügyőr Dalárda vezetője. Zongorakísérőként is szerepelt.
1907
Gáthy Gyula karnagy, zenetanár.
A Pénzügyőr Dalárda vezetője.
1908–1913
Vincze Elek hegedűs, karnagy, pénzügyőr fővigyázó, tizedes.
Hegedül a Társaskör műsoraiban, majd a vonószenekar prímása, és a pénzügyőr altisztek zenekarának vezető karnagya.
1914–1930
Gyukich Nándor pénzügyőr felügyelő, a pénzügyőrség IX. kerületi parancsnoka.
A pénzügyőri Társaskörnek tevékeny titkára, a vigalmi bizottság tagja, énekesként a kultúrműsorok gyakori szereplője. 1925 és 1930 között a Társaskör zene- és énekkarát vezeti, vezényli. Egyik fontos törekvése, hogy legyen fúvószenekara a pénzügyőrségnek. Valójában az ő gondolata alapján határozták el az Országos Pénzügyőr Zenekar megalakítását.
1931–1942 karmesterek_html_7526a884.jpgSzeredi-Saupe Gusztáv(1909–1988) karmester, zeneigazgató a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar egyik alapítója, brácsása és zenekari titkára. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége tagjaiból 1925-ben alakult Köztisztviselő (KANSZ) Szimfonikus Zenekar karnagya 1927-ig. Az 1930-as évek elejétől a Budapesti Hangversenyzenekarban hegedűs, mélyhegedűs. A pénzügyőrség vonós-, szimfonikus és szalonzenekarának karmestere 1942-ig. „Huj, Huj Hajrá!” indulóját 1941-ben mutatta be a zenekar. Brácsa- és viola d'amore-művész, az 1950-ben alakult Magyar Hárfástrió tagja.
Vezető karmesterek
1942–1944 karmesterek_html_699ba904.pngid. vitéz Kiss Imre (1880–1960) karmester, honvéd és pénzügyőr százados.
Hegedült, majd karmesteri képesítést szerzett a Zeneakadémián. 1920–1921 között próbaszolgálatos karmester a Magyar Királyi 7. honvéd gyalogezred zenekaránál Kaposváron, 1921–1924-ig ugyanitt karmester. Ezt követően a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár (MÁVAG) fúvószenekarának lett a karmestere. Két leventezenekart is tanított, a VII. és a X. kerületit. 1942-ben, az újonnan alakult önálló és hivatásos Magyar Királyi Pénzügyőrség Országos Zenekarának első karmestere lett. A háborús évekig, 1944-ig volt a zenekarnál. Pénzügyőr századosként ment nyugdíjba 1947-ben.
Szerzeményei: Kiss-Kraul: 48-as emlék (1943), A déli határ felé, induló (1944) „Befordultam a konyhába”, induló, „A kaposvári sürgönypózna” induló, Montello-induló, Zsarnótzay-induló, A 301. honvéd gyalogezred díszmenetindulója, Pénzügyőr induló.
1948–1972 karmesterek_html_4e753ba6.jpgJózsa Sándor (1911–1983) csellista, vadászkürtös, karnagy, pénzügyőr százados.
Székesfehérváron katonazenész, majd az 1935-ös pénzügyőr társasköri zenekarban csellista. 1942-ben vadászkürtösként kerül a hivatásos pénzügyőr fúvószenekarba. 1946-ban a Magyar Közalkalmazottak Zenekarának karmestere. 1948-ban az újonnan felállításra kerülő Pénzügyőr Hangverseny Fúvószenekar létrehozására kapott parancsot, melynek vezető karmestere lett 1972 decemberéig. Harminchét évet töltött a Pénzügyőr Zenekarban. A pénzügyőr zenészeknek zeneelméleti oktatást is tartott.
1952–1957 karmesterek_html_m3c3f7492.jpgBerg Ottó (1895–1974) zeneszerző, orgonaművész, karmester, pénzügyőr őrnagy.
Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Zeneszerzést Herzfeld Viktornál, orgonát Antalffy-Zsiros Dezsőnél tanult (1913). Az I. világháború frontszolgálata után, 1918-ban a karmesteri diplomát Kerner István tanítványaként szerezte meg. Az Operaház korrepetitoraként kezdte pályáját 1919-ben, amellett 1920–28 között a Nemzeti Zenedében szerepgyakorlatot tanított. 1925 októberében vezényelt először az Operaházban (Poldini E.: Farsangi lakodalom), 1928–1945 között az Operaház karmestere volt. Több hangversenyt adott a Filharmonikus Zenekarral Budapesten és külföldön. Vezényelte a Palestrina-kórust (1928–29) és stúdiókarnagya volt a Rádiónak (1927–32). Sikerrel vezényelt Londonban (1928), Párizsban, Hágában, Rotterdamban, Nürnbergben (1929), Drezdában, Bécsben. 1945 előtt és után a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom Ének- és Zenekarának karnagya. 1952–57 között a Pénzügyőr Zenekar karmestere, előszeretettel hangszerelt a fúvószenekar számára és tűzött műsorára operákat. A Pénzügyőr Zeneiskola igazgatója volt 1952–57 között.
1972–1973
Kenessey (Kaiblinger) György karmester, pénzügyőr főhadnagy.
1972 novemberétől 1973 novemberéig volt a Pénzügyőr Zenekar új karmestere. Előzőleg a Pénzügyminisztériumban dolgozott.
1972, 1973–1978 karmesterek_html_249619aa.jpgCsonka János (1920–1983) gordonkás, hegedűs, karmester, pénzügyőr hadnagy.
A Fővárosi Javadalmi Őrség Zenekarában harsonázott, majd annak megszűnése után, 1949-ben átkerült a Pénzügyőr Zenekarba, ahol harsonán, tenorkürtön, a szimfonikus részlegben pedig hegedűn játszott. A klub rendezvényein a tánczenei együttesben zongorázott. 1972. januártól októberig először megbízott karmester volt, majd Kenessey Györgyöt követően 1973 novemberétől 1978-ig a Pénzügyőr Zenekar vezető karmestere. A K. und K. zenei anyagából, valamint az opera- és operettirodalomból készített modernebb hangszereléseket a fúvószenekar részére. A hangversenyeken rendszeresen szerepeltetett énekes szólistákat.
1978–1981 karmesterek_html_5e6cfeda.jpgFarkas Tamás (1949) vadászkürtös, karmester, pénzügyőr őrnagy.
Farkas Antalnak, a Rendőrzenekar, a soroksári (később BKV-) fúvószenekar karmesterének fia. 1962–1967 között a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában kürtöt tanul Ónozó Jánosnál, 1975-től 1978-ig a Népművelési Intézet karnagyképző tanfolyamán Pécsi Istvánnál képezi tovább magát. 1968–72 között a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia zenekarának kürtöse, 1975–78 között a Vám- és Pénzügyőrség Zenekarában vadászkürtös, majd 1977-től karmesterhelyettes, 1978–81 között karmester. Irányítása alatt alakult meg a kamaraegyüttes. Művei: feldolgozások fúvószenekarra.
1981–1989 karmesterek_html_m3625cef5.jpgGalambos János (1932–2000) trombitás, tánczenész, karmester, pénzügyőr őrnagy.
Külföldön könnyűzenészként dolgozott. 1974-ben került a Pénzügyőr Zenekarhoz mint trombitás. Bővítette és erősítette a könnyűzenei repertoárt és játékot. A pénzügyőr tánczenekart (Big Band) már 1978-ban karmesterhelyettesként vezényelte, majd sikerrel vezette az együttest a budapesti táncversenyeken. 1981-től 1989 decemberéig volt a Vám- és Pénzügyőrség Zenekarának karmestere. Először vitte nyugatra, Németországba a zenekart, amit aztán további vendégszereplések, külföldi meghívások követtek. 1990-ig zenei tanácsadóként, menedzserként segítette a zenekart.
1982–1990 karmesterek_html_m4203d870.jpgGalánthay Szabolcs (1950) zenekari fuvolás, zenetanár, karmester, pénzügyőr főhadnagy.
1971–1974 a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi tagozatán, Jeney Zoltán fuvolistanövendéke volt. 1974–1976 között a Kecskeméti Katona József Színház és Szimfonikus Zenekar fuvolása, 1976-tól 1980-ig karnagyképzős Jancsovics Antalnál. 1976-1982 között a Pénzügyőr Zenekar fuvolása, 1982-től helyettes karmester, 1989 decemberétől 1990. augusztus 31-ig karmester. A Pénzügyőr Zenekar Rézfúvós Együttesének művészeti vezetője, az Advent kamarazenekar karmestere. Az Ifjú Zenebarátok Klubja szervezésében zeneiismertető-, a testület tagjai számára pedig vetélkedősorozatokat indított. 20 évig fuvolatanárként működött. 1990-től a németországi Überlingenben tevékenykedik mint fúvóskarmester. 1996 óta vezényli a Meersburgi Városi Fúvószenekart. Jelenleg Meersburg város zeneigazgatója és az Ifjúsági Zeneiskola vezetője.
1990–2003 karmesterek_html_m5ee8916c.jpgVaszlik Kálmán (1944) fuvolás, zenetanár, karmester, pénzügyőr alezredes.
1971–1974 között a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kovács Imre fuvolistanövendéke. 1968-tól 1976-ig a BM TOP Zenekar, 1977–1983 között a Fővárosi Operettszínház, 1984-től a Pénzügyőr Zenekar fuvolása, különböző színházi produkciókban hangszeres szólista. 1974-től a XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola fuvola tanszakvezető tanára és az iskola fúvószenekarának vezetője, karmestere. Karmesterképzőt végzett Marosi Lászlónál. 1989. decemberéig volt a Pénzügyőr Zenekar karmesterhelyettese, 1990–2003 között a Pénzügyőr Zenekar vezető karmestere. Zenekari repertoárjában a hagyományos és kortárs fúvószenekari darabok mellett operett-, musical- és szimfonikus művek átiratai is szerepeltek. Működése alatt az együttes koncert-fúvószenekarrá fejlődött.
2003- karmesterek_html_3d89924a.jpgKapi-Horváth Ferenc (1967) zeneszerző, karmester, pénzügyőr ezredes.
Zeneszerzői tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Kocsár Miklósnál, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Soproni Józsefnél végezte. Karmesteri diplomát 1992-ben Lukács Ervin tanítványaként szerzett. 1990 óta a Vám- és Pénzügyőrség Zenekarának karmestere. Faragó Laura énekművész zongorakísérője, operaházi korrepetitor (1991–1995), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára (1998–2006). 2002-ben elnyerte a NKÖM Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíját. Több zeneszerző-pályázat nyertese (Pénzügyőr induló, „Megy a gőzős”, Kossuth emlékére induló), a Vám Világszövetség himnuszának és indulójának szerzője. Fúvószenekari átiratokat is készít.
Karmesterek
1942–1968 karmesterek_html_m61092bb.jpgifj. vitéz Kiss Imre (1911–2005) fuvolás, karmesterhelyettes, pénzügyőr főtörzsőrmester.
A Regnum Marianum cserkészcsapat zenekarában játszott először harsonán, majd fuvolán. Már 14 évesen a cserkészzenekarban tamburmajor. A Nemzeti Zenedében hegedűt tanult Sámy Zoltánnál. Az 1920-as években a Capitol zenekar tagja, 1931-ben a Magyar Királyi Folyamőrség Zenekarának zenésze ifj. Fricsay Richárdnál. Innen leszerelt, majd 1935-től a Szeredi-Saupe Gusztáv vezette pénzügyőr zenekarban játszott. Édesapját segítve leventezenekarokat tanított a VII. és a X. kerületben. 1942–1968 között volt a Pénzügyőr Zenekar fuvolása és karmesterhelyettese. A kivonulásokon vezette a zenekart, 35 évet töltött a Pénzügyőrségnél.
1948–1974 karmesterek_html_e465d8d.jpgHuszár Benő (1924–1990) hegedűs, tamburmajor, karnagyhelyettes, pénzügyőr százados.
1942-ben újságcikket írt a Pénzügyőrségi Közlönybe a pénzügyőr zenekar szükségességéről, szorgalmazva a zenekar létrejöttét. A zenekar megalakulásától, 1942-től kezdve tamburmajor (kisdobos), ütőhangszeres. 1943-tól a pénzügyőr rendezvényeken fellép mint sikeres hegedűs szólista. 1948-tól a zenekar betanító karnagya. 1951-ben a szimfonikus zenekart vezényli. Az énekkar karnagyaként is tevékenykedik. Évekig vezeti a Pénzügyőrségi Szaklap zenei rovatát mint fővárosi sajtófelelős, zenekari tudósító, és rendszeresen beszámol a zenekar szerepléseiről, életéről 1949–1953 között.
1948–1954
Klamarik Lóránt
1948-tól a Pénzügyőr Zenekar tagja és Pénzügyőr Énekkar vezetője. Az első évben huszonötször lépett fel a kórussal. Pénzügyőr Indulója 1950-ben első díjat nyert.
1942–1972 karmesterek_html_61489c47.jpgCsorba Jakab klarinétos, karmesterhelyettes, pénzügyőr főhadnagy.
Már az 1935-ös években játszott a Szeredi-Saupe-féle pénzügyőr szalonzenekarban klarinétosként. 1942-től alapító tagja volt a pénzügyőr fúvószenekarnak. Karnagyhelyettesi, betanító munkát is vállalt. Az 1960-as években beszámolókat írt a zenekar éves eredményeiről a Pénzügyőrök Lapjába.
1993–1998 karmesterek_html_m6c496e54.pngNyíry Csaba (1946–1998) zenekari kürtös, karmester, pénzügyőr alezredes. Kürttanári diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte, majd Németországban helyezkedett el mint színházi zenekari zenész. 1978-ban lépett a testületi zenekar szolgálatába kürtösként. 1984-től szolgálatvezetői, majd 1993-tól parancsnokhelyettesi funkciót töltött be, szervezte a Pénzügyőr Zenekar szerepléseit. 1993-ban fúvószenekari karmesteri képesítést szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A magyar fúvószenei, katonazenekari élet kiemelkedő személyisége volt. Nagy szerepet játszott abban, hogy időszaka alatt a pénzügyőrség és a többi fegyveres szerv zenekarai közötti együttműködés látványosan javult, és a testület együttese itthon és külföldön egyaránt komoly sikereket ért el mind a koncertfúvószenei életben, mind az általa betanított, népszerű formációs bemutató előadásával.
2001- karmesterek_html_534c5613.jpgNyers Alex klarinétművész, karmester, pénzügyőr alezredes.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kap klarinétművész-tanári diplomát. Játszik a Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarban, 1995-től a Pénzügyőr Zenekarban, ahol 1998-tól szólamvezető és a klarinétegyüttes vezetője. 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán Neumayer Károlynál fúvóskarnagyi diplomát szerez. A Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola fúvószenekarának karmestere. A Pénzügyőr Zenekarban formációs karmester (2001), majd karmester (2003), és a Big Band együttes alapítója és vezetője (2004).