- Alapvető rendelkezések
2026. január 21-től tilos az orosz származású, a 2709 00 vámtarifaszámú nyersolajból harmadik országokban előállított, 2710 vámtarifaszám alá sorolt kőolajtermékek behozatala az Európai Unió területére (beleértve a vásárlást és az átadást is). A tilalmak érvényesítése érdekében az importőröknek a behozatal időpontjában bizonyítékot kell szolgáltatniuk a harmadik országbeli finomításhoz felhasznált nyersolaj származási országáról.[1]
- A Bizottság tájékoztatása
Az előírásokról a Bizottság angol nyelvű tájékoztatást (Tájékoztatás) adott ki, amely az alábbi linken érhető el:
A Tájékoztatás vámhatósági feladatellátást is érintő, lényegi elemeit a 3-5. címek tartalmazzák.
- A feldolgozott nyersolaj származását igazoló bizonyítékok
A Tájékoztatás 1. pontja alapján az importőröknek kellő gondossággal kell eljárniuk annak érdekében, hogy a 2709 00 vámtarifaszám alá sorolt orosz feladású vagy származású nyersolajat ne használják fel az EU-ba importált 2710 vámtarifaszám alá sorolt kőolajtermékek előállításához. Ennek érdekében minden olyan lényeges információt meg kell adniuk a vámhatóságnak, amely a felhasznált nyersolaj származásának azonosításához szükséges.
- Bármely, a nyersolaj származását megfelelően bizonyító dokumentáció, adat (beleértve a kitermelő országot is) benyújtható a behozatalok során. Javasolt a kellő körültekintés az esetleges hamis vagy hibás dokumentációk kiszűrése érdekében. A Tájékoztatás alapján javasolt az importált termékek adásvételi szerződésébe szerződéses záradékot elhelyezni, amely tartalmaz egy nyilatkozatot is arról, hogy a felhasznált nyersolaj nem orosz eredetű. Így az importőr nem vonható felelősségre, ha egy későbbi ellenőrzés megállapítja, hogy orosz nyersolajat használtak fel. A szerződéses záradéknak legkésőbb a kőolajtermékek behozatalának, vásárlásának vagy átadásának időpontjában érvényesnek kell lennie.
Az imporőröknek fokozott gondossággal kell eljárni:
- Törökországból, Indiából vagy Kínából feladott szállítmányok esetén.
- Olyan harmadik országokból feladott szállítmányok esetén, amelyekről ismert, hogy különböző eredetű nyersolajat kevernek a kőolajtermékek finomítása érdekében.
- Orosz és más eredetű nyersolaj finomítását is végző gazdasági szereplők
A Tájékoztatás 2. pontja alapján az orosz és más eredetű nyersolaj finomításában vagy összekeverésében érintett gazdasági szereplőknek, importőröknek fokozott gondossággal kell eljárniuk.
A Tájékoztatás szerint az alábbi lehetőségek merülnek fel a behozatal engedélyezhetősége során:
- Ha a harmadik országbeli finomító elkülöníti az orosz nyersolajat a többi nyersolajtól, és külön történik a finomításuk, akkor az elkülönített nem orosz eredetű kőolaj EU-ba behozatala engedélyezett. Ehhez azonban igazolni kell, hogy a kőolajtermék nem orosz nyersolajat felhasználó üzemből (gyártósorról) származik. Harmadik országbeli finomítók kiállíthatnak olyan igazolást, amely ehhez bizonyítékként szolgálhat. A nyersolaj elkülönítését megfelelően dokumentálni kell. Az uniós üzemeltetők, importőrök további dokumentumok bemutatását kérhetik a partnereiktől az elkülönítés igazolására. Továbbá kérhetik a harmadik országbeli finomítóktól annak igazolását, hogy a fuvarlevél kiállítása előtt 60 napban importált orosz nyersolaj mennyisége nem haladja meg a belföldi felhasználásra szánt gyártósor kapacitását. (mennysiégalapú ellenőrzés).
- Ha a finomító nem tudja elkülöníteni és külön feldolgozni az orosz nyersolajat, de bizonyítja, hogy a szállítmány fuvarlevelének kiállítása előtti 60 napban nem fogadtak, vagy nem dolgoztak fel orosz nyersolajat, akkor az EU-ba behozatal engedélyezhető. Harmadik országbeli finomítók kiállíthatnak olyan igazolást, amely ehhez bizonyítékként szolgálhat. Az uniós üzemeltetők, importőrök további dokumentumok benyújtását kérhetik partnereiktől.
- Ha az orosz nyersolajat nem lehet elkülöníteni és külön feldolgozni, vagy ha az uniós gazdasági szereplők nem tudják igazolni a nyersolaj elkülönített feldolgozását, akkor az EU-ba behozatal nem engedélyezett.
Azok a nem orosz eredetű kőolajtermékek, amelyek minimális mennyiségű, tartályból visszamaradt orosz eredetű nyersolajat tartalmaznak nem tekinthetők orosz eredetűnek, így behozataluk nem tilalmazott. Azonban a tilalom alkalmazandó, ha egy harmadik országbeli finomító ún. tömegkiegyenlítési alapú megközelítés alapján, összesítve kimutatja, hogy az orosz nyersolajat belföldi célra, a nem orosz nyersolajat pedig kiviteli célra használja fel.
4.1. A mennyiségalapú ellenőrzés különös szabályai
Az első francia bekezdés szerinti mennyiségalapú megközelítés nem azonos a tömegkiegyenlítési megközelítéssel, mivel a mennyiségalapú ellenőrzés önmagában nem elegendő a nyersolaj nem orosz származásának bizonyítására. Ezért a mennyiségalapú megközelítés esetén olyan dokumentumokat kell benyújtani, amelyek igazolják a belföldi és az EU-ba történő kiviteli felhasználási célt szolgáló gyártósorok elkülönítését.
Az alábbiakat kell figyelembe venni a bizonyítékok beszerzése során:
Az EU-ba irányuló szállítmányok berakodását megelőző 60 napban a harmadik országbeli finomítóba szállított orosz nyersolaj mennyisége nem haladhatja meg az orosz nyersolaj belföldi felhasználására szolgáló gyártósor tényleges kapacitását. Az EU-ba történő kiviteli szállításokat kiszolgáló gyártósor kapacitásait kizárólag nem orosz nyersolajjal kell ellátni. A Tájékoztatás 2. pontja esetpédával szemlélteti a mennyiséglapú ellenőrzést.
Az uniós üzemeltetőknek, importőröknek az alábbi igazolásokat kell beszerezniük és megőrzniük a származás bizonyítása érdekében:
- a harmadik országbeli finomító minden gyártósorának tényleges – közvetlenül a finomítótól vagy nyilvános forrásokból származó – kapacitásainak adatai, amely szakértői vélemény vagy iparági adatok megerősítenek,
- nyilvános forrásokból vagy független ügynökségekből származó nyilvántartások a harmadik országbeli finomító telephelyére a a fenti 60 napos időszakban szállított nyersolajról,,
- a harmadik országbeli finomító igazolása arról, hogy a 60 napos időszakban az orosz nyersolaj behozatala nem haladta meg a belföldi felhasználást ellátó gyártósor kapacitását, és
- függetlenül ellenőrzött, az előírt szakmai feltételeknek megfelelő cég[2] által bizonyíték arról, hogy
a) az EU-ba irányuló kivitelt és a belföldi felhasználást kiszolgáló gyártósorrok logisztikája elkülönül;
b) a belföldi és az uniós felhasználásra vonatkozó elkülönítési intézkedés megfelelő és hatékony; és
c) a vezérlőrendszer működése megakadályozza a gyártósorok közötti útvonalak áteresztését. Az ellenőrzést meghatározott időközönként (pl. havonta vagy a harmadik országbeli finomító beállításában bekövetkezett lényeges változást követően) meg kell ismételni.
A harmadik országbeli finomítónak értesítenie kell az uniós üzemeltetőt a gyártósorok névleges kapacitásának lényeges változásáról, és ezt igazolni kell.
A belföldi és az uniós felhasználásra harmadik országbeli finomító üzemeltetőjének írásbeli igazolást kell adnia az uniós üzemeltetőnek vagy importőrnek az EU-ba irányuló szállítmányokról. Az igazolás sablonszövegét a Tájékoztatás 2. pontja részletesen, angol nyelven tartalmazza. A sablonszöveget tartalmazó igazolás helyett elfogadható az abban foglaltakat tartalmazó egyéb dokumentum.
Az igazolást még a behozatali vámeljárás végrehajtása előtt meg kell küldeni az importőrnek, és kérésre a vámhatóságnak is be kell mutatni. Ha az EU-ba irányuló szállítmányok esetében a fuvarlevelet 2026. június 15. után (a Tájékoztatás legutóbbi módosítása után) állították ki az elkülönítést igazoló bizonyítékok kiállításának időpontja legfeljebb 30 nappal lehet korábbi a fuvarlevél kiállításának időpontjához képest
A mennyiségalapú ellenőrzés alkalmazható a 2026. június 15. előtt felhasznált termékekre is, ha az üzemeltetők megfelelő alátámasztó bizonyítékokat tudnak bemutatni.
- Mentességek
Az illetékes hatóságok által biztosított mentesség
Az illetékes hatóságok feltételekkel eltekinthetnek attól, hogy az importőrök bizonyítékot nyújtsanak be a harmadik országokban történő finomításhoz felhasznált nyersolaj származási országáról. [3]
Az alábbi esetekben nem szükséges a finomított nyersolaj származását igazolni:
- ha a kőolajterméket az EU legkülső régióinak (pl. Kanári-szigetek), vagy az EU-val társult tengerentúli országok vagy területek ellátására szánják,
- ha az előzőek szerinti területek esetében a kőolajellátási zavarok kockázata merül fel,
- ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy nincs alternatív forrás a kőolajellátás folyamatos biztosítására.
Partnerországok
Az előírások nem vonatkoznak a kőolajtermékek behozatala tekintetében partnerországnak minősített harmadik országokból behozott kőolajtermékekre. Partnerországnak minősülnek: Kanada, Norvégia, USA, Egyesült Királyság, Svájc, Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Liechtenstein.[4] A Tájékoztatás 3. pontja szerint a partnerországokból behozott kőolajtermékek esetében nem kell a kőolajtermék előállításához használt nyersolaj származására vonatkozó bizonyítékot szolgáltatni.
Nettó nyersolajexportőrnek tekintett országok
Az előző naptári évben nettó nyersolajexportőrnek minősülő harmadik országokból behozott kőolajtermékeket belföldi nyersolajból – és nem Oroszországból származó nyersolajból – származónak kell tekinteni, kivéve, ha a tagállami hatóságok alapos okkal feltételezik, hogy azokat orosz nyersolajból állították elő.[5] Vagyis főszabály szerint – amíg nem bizonyítják, hogy a kőolajterméket orosz összetevőkből állították elő – az érintett országokból behozott kőolajtermékekre nem kell alkalmazni az előírásokat, mivel feltételezhető (vélelmezhető), hogy a kőolajtermékek ilyen országokban termelt nyersolajból készültek. A Tájékoztatás 4. pontja tartalmazza az Európai Bizottság által összeállított, nettó nyersolajexportőrnek minősülő harmadik országok listáját, amelyet a későbbiekben évente frissítenek és publikálnak.
A jelenlegi lista az alábbi országokat tartalmazza:
A Tájékoztatás 5. pontja alapján a nettó nyersolajexportőrnek tekintett harmadik országokból behozatal során elég, ha az importőr a kőolajtermékek származását igazolja, vagyis a felhasznált finomított nyersolaj származását nem kell igazolnia. Ha az illetékes tagállami hatóság (Magyarországon a NAV) alapos okkal feltételezi, hogy a kőolajtermékeket nem nettó nyersolajexportőr országban finomították, akkor kérheti az importőröktől a nyersolaj származására vonatkozó bizonyíték benyújtását. Ilyen esetben az importőröknek a 3. pontban szereplő szerződéses záradék meglétét javasolt igazolniuk. A vámhatóság kétség esetén további bizonyítékok, alátámasztó okmányok benyújtását kérheti az uniós vámjogi rendelkezések alapján.[6]
A Tájékoztatás 6. pontja alapján akkor feltételezhető alapos okkal, hogy a kőolajtermékeket nem nettó nyersolajexportőrnek tekintett harmadik országból importálták, ha
- a tagállami hatóság (vámhatóság) információval rendelkezik arról, hogy a feladó finomító országban jelentős vagy aránytalan mértében végzik orosz eredetű nyersolaj finomítását.
- tagállami hatóság (vámhatóság) információval rendelkezik arról, hogy Oroszország vagy az orosz eredetű nyersolajat finomító más harmadik ország a nettó nyersolajexportőrnek tekintett harmadik országokat használják fel exportőrként, és ezzel valótlan adatokat adnak meg a kőolajtermékek származásáról.
A Tájékoztatás szerint az alapos okoknak jelentős bizonyítékokon kell alapulniuk, amelyek az orosz nyersolaj feladó országba behozatalának aránytalanul magas növekedését igazolják. A Tájékoztatás 7. pontja alapján, ha egy nettó nyersolajexportőrnek tekintett harmadik ország jelentős, vagy növekvő mennyiségű, a 2710 vámtarifaszám alá sorolt kőolajterméket importál, fennáll a kockkázata, hogy az orosz és a belföldön beszerzett kőolajtermékeket összekeverhetik, hogy megkerüljék a szankciós előírásokat. Ezért az importőröknek kellő gondossággal kell eljárniuk, és meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a nettó nyersolajexportőr harmadik országokból behozott kőolajtermékek nem tartalmaznak orosz összetevőt.
Üzemanyagtartályban szállított kőolajtermék
A Tájékoztatás 10. pontja alapján a harmadik országok és az EU között közlekedő tartályhajók vagy a repülőgépek üzemanyagtartályaiban szállított üzemanyagok esetében a szankciós előrások nem alkalmazandók, ha azt kizárólag a járművekhez, és nem a szankciók megkerülésére használják.
Az EU területén korábban fizikailag megtalálható termékek
A 2026. január 21. előtt már az EU területén lévő (fizikailag megtalálható), 2710 vámtarifaszám alá sorolt kőolajtermékek mentesülnek a származás igazolásának követelménye alól.[7]
- TARIC-intézkedések
Az előírásokat integrálták a váminformatikai rendszerbe (TARIC), így a származást igazoló bizonyíték bemutatása vagy a mentességek igazolása ellenőrizhető.
Ha a kőolajtermék behozatala nem tilalmazott (mert nem orosz eredetű), 2026. január 21-től a behozatali vám-árunyilatkozatokon az alábbi TARIC-igazoláskódok valamelyikét kell szerepeltetni.
| Igazoláskód | Igazoláskódhoz tartozó leírás | Alkalmazása és jogcíme |
| Y693 | Olyan harmadik országokból importált kőolajtermékek, amelyek az előző naptári évben nettó nyersolajexportőrnek minősültek, és amelyek nem Oroszországból származó nyersolajból, hanem hazai nyersolajból előállítottnak minősülnek. | Ha olyan harmadik országból hozták be a kőolajterméket, amelyek az előző naptári évben nettó nyersolajexportőrnek minősültek, és ezért a kőolajtermék hazai nyersolajból előállítottnak minősül. |
| Y694 | A terméket a 833/2014/EU rendelet LI. mellékletében felsorolt kőolajtermékek behozatala céljából importálják valamely partnerországból. | Ha a kőolajterméket az EU rendelet LI. mellékletében szereplő partnerországokból hozták be. |
| Y695 | Bizonyíték a termék harmadik országban történő finomításához felhasznált nyersolaj származási országára. | Ha a kőolaj behozatala során rendelkezésre áll a harmadik országban történt finomításhoz felhasznált nyersolaj származási országára vonatkozó bizonyíték. |
| Y859 | Az EU vámuniójának területére beléptetett és a vámhatóságoknak a jelen szankció hatálybalépése vagy alkalmazhatóságának időpontja előtt bemutatott áruk, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont (lásd a 833/2014/EU rendelet 12e. cikkét). | Ha a kőolajtermék 2026. január 21. előtt már igazoltan az EU területén volt. |
- Vámhatósági ellenőrzés
Az EU-rendelet és a Tájékoztatás nem tartalmazza a harmadik országokban finomított nyersolaj származására vonatkozó bizonyítékok ellenőrzésének módját, részleteit. A Tájékoztatás 1. pontja szerint az importőröknek minden releváns információt, dokumentumot meg kell adniuk a vámhatóságnak a származásának igazolása érdekében. A vámhatóság további adatokat, információkat kérhet,ha a benyújtott dokumentumokat nem tartja elégségesnek a vizsgálat során.
Többek között az alábbi dokumentumok bármelyikén szerepelhetnek a származásra vonatkozó információk (vagyis ezek a dokumentumok fogadhatók el a vámhatóság részéről származási bizonyítékként):
- kereskedelmi számla,
- gyártói vagy exportőri nyilatkozat,
- származási bizonyítvány,
- fuvarokmányok,
- adásvételi szerződésen vagy megrendelésen szereplő szerződéses záradék (amely tartalmaz egy nyilatkozatot is arról, hogy a felhasznált nyersolaj nem orosz eredetű).
A NAV vámszervei 2026. január 21-től a kőolajtermékek behozatali vámeljárásai során szúrópróbaszerűen fogják ellenőrizni a feldolgozott nyersolaj származását igazoló dokumentumokat, adatokat. Ilyenkor megkövetelhetik a 3. címben említett, adásvételi szerződésben elhelyezett szerződéses záradék, valamint a 4.1. cím szerinti mennyiségalapú ellenőrzéshez kapcsolódóan a gyártósorok elkülönítését igazoló okmányokmeglétét is.
A vámszervek addig nem végzik el a behozatali vámeljárásokat, amíg a benyújtott dokumentumok alapján a feldogozott nyersolaj származása nem állapítható meg hitelt érdemlően. Ha az ellenőrzés során felmerül, hogy a feldogozott nyersolaj orosz származású, a vámszervek a szankciók megsértése miatt büntetőeljárás bevezetése iránt intézkedhetnek.
A zökkenőmentes és gyors ügymenet érdekében célszerű biztosítani, hogy a 2710 vámtarifaszámú kőolajtermékek behozatali vámeljárásainál elérhetők legyenek a harmadik országokban feldolgozott nyersolaj származására vonatkozó dokumentumok, adatok, különösen az ügyletre vonatkozó adásvételi szerződés.
Javasoljuk a Tájékoztatás teljes körű áttekintését, figyelemmel arra, hogy a vámhatósági feladatellátás mellett más intézkedéseket is érint.
A NAV 2026. január 21-ei – a tárgyban kiadott – tájékoztatását nem kell alkalmazni, helyébe jelen közlemény lép.
Budapest, 2026. augusztus 12.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[1] Az Oroszországgal szemben elrendelt szankciókat tartalmazó 833/2014/EU tanácsi rendelet (EU rendelet) 3ma. cikk.
[2] A szakmai feltételeket a tájékoztatás 2. pontja tartalmazza.
[3] EU rendelet 3ma. cikk (3) bekezdés
[4] EU rendelet 1. cikk zg) pontja és 3ma. cikk (1) bekezdése, illetve EU rendelet LI. melléklete.
[5] EU rendelet 3ma. cikk (1) bekezdése második albekezdése.
[6]952/2013/EU rendelet 46. cikk (1) bekezdése és 188. cikk a) pontja.
[7] EU rendelet 12e. cikk (1) bekezdés.