Egyes elkülönülten adózó jövedelmek, mint például az árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy az osztalék után a magánszemélyeknek 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetniük.[1]

Adófizetési felső határ

A szociális hozzájárulási adót addig kell fizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme – például munkabére – és a következő, elkülönülten adózó jövedelmei[2],

  • a vállalkozásból kivont jövedelem,
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
  • az osztalék,
  • a vállalkozói osztalékalap,
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
  • a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó jövedelme

a tárgyévben el nem érik az adófizetési felső határt. Ez a felső határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, 2020-ban 3 864 000 forint volt.

 

Mentesség

Nem kell azonban szociális hozzájárulási adót fizetnie a magánszemélynek az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacon tőzsdére bevezetett értékpapírra fizetett, az adott tagállam jogszabályai szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozam után.[3]

Ebből következően például, ha a magánszemély a Budapesti Értéktőzsdén vagy a párizsi tőzsdén forgalmazott részvényekkel rendelkezik, amelyek hozamát osztalékként fizették ki, akkor ez után az osztalék után mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

 

Bevallás

A kifizető állapítja meg, vonja le, valamint fizeti és vallja be havi adó- és járulékbevallásában

  • a magánszemélynek kifizetett osztalék összegét,
  • a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és
  • a 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót.

Nem kell a kifizetőnek bevallani az osztalék utáni szociális hozzájárulási adót, ha a magánszemély említett jövedelmei elérték az adófizetési felső határt, vagy az osztalék mentes a szociális hozzájárulási adó alól.

A magánszemélynek az éves személyijövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia a szociális hozzájárulási adóval.

 

A NAV által készített adóbevallási tervezet

A NAV idén is összeállította a magánszemélyek adóbevallási tervezetét, melynek elkészítéséhez a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatait vette alapul.

A NAV a szociális hozzájárulási adó megállapításához – a havi adó- és járulékbevallások adatai alapján – az adóbevallási tervezetben feltüntetette azoknak a jövedelmeknek az összegét, amelyeket figyelembe kell venni az adófizetési felső határ kiszámításakor.

Az adóbevallási tervezet 286. sora tartalmazza az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a 287. sor pedig az elkülönülten adózó jövedelmek összegét. Ezeknek a soroknak az adatai alapján a program a 288. sorban kiszámítja az elkülönülten adózó jövedelmek után az adófizetési felső határig a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét.

A NAV azonban nem rendelkezik információval arról, hogy 2020-ban a kifizető által bevallott osztalékból mennyi volt az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalék.

Azoknak a magánszemélyeknek, akik ilyen osztalékot szereztek 2020-ban, és összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem haladta meg a 3 864 000 forintot, a következők szerint módosítaniuk kell az adóbevallási tervezetet a kifizetői igazolások alapján.

  • Módosítani kell például az adóbevallási tervezetét annak a nyugdíjasnak, aki a nyugdíján kívül 2020-ban kizárólag a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényből származó osztalékra tett szert, más adóköteles jövedelme nem volt.

Ebben az esetben az eSZJA oldalon (www.nav.gov.hu/szja/szja) elektronikus hozzáféréssel (például ügyfélkapuval) elérhető 20SZJA bevallási tervezetből törölhető a 287. sorban szereplő osztalékösszeg, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat, mert a magánszemélyt nem terheli szociális hozzájárulási adó.

Másik lehetőség, hogy a 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont adó) sor mezőibe nullát írni.

  • Ugyancsak módosítani kell a tervezetet azoknak a magánszemélyeknek, akiknek az összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem érte el 2020-ban az adófizetési felső határt, és emellett kizárólag EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalékot szereztek.

Ekkor a tervezet 286. sorában és 287. sorában szereplő jövedelmek összege törölhető a tervezetből, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat, mivel ez után az osztalék után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Másik lehetőség, hogy a 286. és 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont adó) sor mezőibe nullát írni.

  • Ha a magánszemély 2020-ban keletkezett osztalékának csak egy része EGT-államban működő tőzsdén forgalmazott értékpapír utáni osztalék, más része például egy társaság nyereségéből kifizetett osztalék, vagy ezen kívül árfolyamnyereséget is szerzett, akkor a tervezetet szintén módosítani kell.

Az adófizetési felső határba beszámító, a 287. sorban szereplő jövedelmekből csak azokat a jövedelmeket kell beírni a 288. sorba, amelyek után a magánszemélyt az adófizetési felső határig még ténylegesen terheli szociális hozzájárulási adó.

Így például, ha a tervezet 287. sora 2 000 000 forint jövedelmet tartalmaz, azonban abból 800 000 forint olyan osztalékjövedelem, amely után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, akkor a 288. sorba az adó alapjaként 1 200 000 forintot kell beírni, adóként pedig ennek 15,5 százalékát, 186 000 forintot.

Azok a magánszemélyek, akiknek nincs ügyfélkapu-hozzáférésük, a NAV papíralapon megküldött tervezetében nem végezhetik el a módosításokat, nekik be kell nyújtaniuk a 20SZJA bevallást.

 

Ők a kitöltéshez használhatják

  • a https://webnyk.nav.gov.hu weboldalon található kitöltőprogramot vagy
  • az ÁNYK-keretprogramot, illetve
  • a www.nav.gov.hu honlapról letölthető vagy a NAV Infóvonalán (1819) igényelhető 20SZJA nyomtatványt.

 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

 

 

[1] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (5) bekezdése alapján.

[2] A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt elkülönülten adózó jövedelmek.

[3] Szocho tv. 5. § (3) bekezdése