A 2013. évi CLII. törvénnyel került kihirdetésre a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), amely a külügyminiszter 48/2013. (XII. 31.) KüM közleménye alapján 2014. január 1-jén lépett hatályba.
Az Egyezmény tárgyi hatálya:
Magyarország vonatkozásában kiterjed azokra a jogszabályokra, törvényekre és rendeletekre, amelyek
- a) a biztosítási kötelezettségről, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra, valamint
- b) a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkoznak.
Japán tekintetében az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott japán nyugdíjrendszerekkel és japán egészségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos japán törvényekre és rendelkezésekre.
Az Egyezmény személyi hatálya:
Az Egyezményt kell alkalmazni arra a személyre, aki az egyik Szerződő Állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, vagy tartozott, valamint családtagjaira, vagy a túlélő hozzátartozóira, akik jogosultságukat ettől a személytől származtatják.
Az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések:
Általános rendelkezés:
Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az a személy, aki munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként az egyik Szerződő Állam felségterületén munkát végez, e munkavégzése vagy önálló vállalkozói tevékenysége tekintetében kizárólag ezen Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik.
Különleges rendelkezések:
A kiküldetésre vonatkozó rendelkezések:
a) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalót a munkáltatója ezen Szerződő Állam felségterületéről a másik Szerződő Állam felségterületére munkavégzés céljából kiküldi és utóbbi munkavégzésre tekintettel a munkavállaló további munkaszerződést nem köt, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam felségterületén végezne munkát feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.
b) Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló - aki nem tartozik az a) pont hatálya alá - munkaszerződést köt a munkáltatóhoz kapcsolódó, a másik Szerződő Állam felségterületén székhellyel rendelkező munkáltatóval is azt követően, hogy a munkáltató a munkavállalót a másik Szerződő Állam felségterületére munkavégzés céljából kiküldi, a munkavállaló kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha az első Szerződő Állam felségterületén végezne munkát feltéve, hogy a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet. Az e bekezdésben hivatkozott kapcsolódó munkáltatók köréről a Szerződő Államok Kormányai külön állapodnak meg.
Amennyiben a kiküldetés időtartama az öt évet meghaladja, a Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt illetékes intézmények a munkavállaló és a munkáltató közös kérelme alapján egy alkalommal megegyezhetnek abban, hogy a munkavállaló az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alatt maradjon. A kiküldetés teljes időtartama, beleértve az első Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóságának jelen bekezdés szerinti meghosszabbításának időtartamát, nem haladhatja meg a hat évet.
A kiküldöttekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a munkavállalóra, akit a munkáltatója az egyik Szerződő Állam felségterületéről harmadik állam felségterületére történő kiküldést követően a harmadik állam területéről a másik Szerződő Állam felségterületére küld ki.
Az önálló vállalkozóra vonatkozó rendelkezések:
Ha az egyik Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozó és ezen Szerződő Állam felségterületén rendszerint önálló vállalkozói tevékenységet végző személy, átmeneti jelleggel önálló vállalkozói tevékenységet végez csak a másik Szerződő Állam felségterületén, kizárólag az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, mintha továbbra is az előző Szerződő Állam felségterületén végezne tevékenységet azzal, hogy a másik Szerződő Állam felségterületén történő önálló vállalkozói tevékenység tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az öt évet.
Amennyiben a másik Szerződő Állam felségterületén végzett önálló vállalkozói tevékenység a tervezett időtartamát meghaladja, a Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt illetékes intézmények az önálló vállalkozó kérelme alapján egy alkalommal megegyezhetnek abban, hogy az önálló vállalkozó az első Szerződő Állam jogszabályai hatálya alatt maradjon. Az önálló vállalkozói tevékenység teljes időtartama, beleértve az első Szerződő Állam jogszabályai alkalmazandóságának jelen bekezdés szerinti meghosszabbításának időtartamát, nem haladhatja meg a hat évet.
A repülőgépek fedélzetén foglalkoztatott személyekre vonatkozó rendelkezés:
Az a személy, aki munkavállalóként nemzetközi forgalomban közlekedő repülőgép fedélzetén dolgozik, ezen munkaviszonya tekintetében csak azon Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik, amelynek felségterületén a munkáltató található.
A diplomáciai missziók tagjaira, a konzuli állomáshelyek tagjaira és a köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezések
Az Egyezmény nem érinti a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án aláírt Bécsi Egyezmény, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én elfogadott Bécsi Egyezmény alkalmazását.
Ezzel összhangban, amennyiben Japán valamely köztisztviselőjét vagy Japán jogszabályai szerint bármely annak tekintett személyt Magyarország felségterületére küldték munkavégzésre, ezen személy továbbra is Japán jogszabályainak a hatálya alatt áll, mintha ez a személy Japán felségterületén dolgozna.
Amennyiben Magyarország valamely köztisztviselőjét, közalkalmazottját vagy Magyarország jogszabályai szerint bármely annak tekintett személyt Japán felségterületére küldték munkavégzésre, ezen személy továbbra is Magyarország jogszabályainak a hatálya alatt áll, mintha ez a személy Magyarország felségterületén dolgozna.
Kivételek az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések alól:
A munkavállaló és a munkáltató közös kérelmére vagy az önálló vállalkozó kérelmére, a foglalkoztatás és önálló vállalkozói tevékenység jellegének és körülményeinek figyelembe vételével, a Szerződő Államok illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt illetékes intézmények egyes személyek vagy személyek egyes kategóriáinak érdekében kivételeket engedélyezhetnek az ismertetett rendelkezések alól, feltéve, ha ezekre a személyekre vagy a személyek ezen kategóriáira valamelyik Szerződő Állam jogszabályait kell alkalmazni.
A biztosítotti jogviszony igazolása
Az egyik Szerződő Állam illetékes hatósága által kijelölt összekötő szerve [1] igazolja a munkáltató és a munkavállalója, illetve az önálló vállalkozó kérelmére, hogy a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó azon Szerződő Állam jogszabályai hatálya alá tartozik.
Magyarország összekötő szerve a házastárs vagy gyermek kérelmére igazolja, hogy a házastárs vagy gyermek az egészségbiztosítási ellátások (természetbeni ellátások) vonatkozásában Magyarország jogszabályai hatálya alá tartozik.
Hatálybalépés előtti események és határozatok
Az Egyezmény végrehajtása során a hatálybalépése előtt teljesített biztosítási időket, valamint a hatálybalépése előtt bekövetkezett más, jogilag releváns tényeket is figyelembe kell venni.
A kiküldetésre, önálló vállalkozóra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során azon személyek esetében, akik a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt az egyik Szerződő Állam területén dolgoztak, a tervezett kiküldetés, illetve önálló vállalkozói tevékenység időtartamát úgy kell tekinteni, mintha az a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján kezdődött volna.
[1] várhatóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár