1. Az eljárás célja

A nemzetközi vitarendezési eljárás a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi megállapodások (egyezmények) értelmezéséből és alkalmazásából fakadó viták rendezésére irányuló eljárás.

Az eljárás tipikus oka lehet, hogy az egyik állam adóhatósága ellenőrzés keretében megnöveli a jövedelemadó alapját, ami kettős adóztatáshoz vezethet a másik államban fennálló adókötelezettség (bevallott, befizetett adó) miatt akár ugyanannál a személynél (jogi kettős adóztatás), akár más személynél (gazdasági kettős adóztatás). Gyakori példa a gazdasági kettős adóztatásból eredő eljárásokra a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekben alkalmazott transzferárak adóhatósági kiigazítása.

A magyar jog háromféle nemzetközi vitarendezési eljárást ismer:

  1. európai uniós vitarendezési eljárás (a továbbiakban: DRM-MAP),
  2. választottbírósági egyezmény szerinti vitarendezési eljárás (a továbbiakban: AC-MAP),
  3. adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás (a továbbiakban: DTA-MAP).

Az eljárások során a különböző országok illetékes hatóságai (Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetközi Adózási és Transzferár Főosztálya) kérelemre közvetlenül egyeztetnek egymással a konkrét adózó egyedi ügyében a kettős adóztatás vagy más vitás kérdés rendezéséről.

A jogszabályi keretek között az érintett személy választhat a háromféle eljárás közül.

  1. Az eljárások fő jellegzetességei

2.1 A DRM-MAP

A DRM-MAP-ot az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló, 2017. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelvet átültető, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) III/A. Fejezete szabályozza. E fejezet szabályai nem pótolják magát a nemzetközi szerződést, különösen annak egyes jövedelmekre vonatkozó (kollíziós) szabályait. Az Aktv. csak magát a vitarendezési eljárást rendezi.

A DRM-MAP akkor kezdeményezhető, ha

  1. az érintett adóév 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődött, és
  2. a másik érintett állam az Európai Unió tagja.

A DRM-MAP fő jellegzetessége, hogy amennyiben az illetékes hatóságok nem állapodnak meg, akkor választottbíróságot, azaz a törvény szóhasználatában tanácsadó bizottságot kell felállítani. Emellett a szabályozás bírósági jogorvoslati lehetőségekkel garantálja, hogy a hatóságok megtegyék a szükséges lépéseket.

A DRM-MAP folyamatát – az Európai Bizottság ábrája alapján – az alábbiak illusztrálják:

MAP tájékoztató MAP tájékoztató

2.2 Az AC-MAP

Az AC-MAP jogi alapját 2006. évi XXXVI. törvénnyel kihirdetett, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Választottbírósági Egyezmény) képezi. Az Aktv. IV. Fejezete tartalmaz továbbá kiegészítő szabályokat, amelyek a legtöbb esetben az a DTA-MAP szabályaira utalnak. Ezen eljárás csak transzferárazási kérdésre terjedhet ki, annak azonban mindkét típusára, tehát akár a jogilag önálló kapcsolt vállalkozásokra, akár az állandó telephelyekre.

Az érintett kapcsolt vállalkozások székhelyének az Európai Unió valamely tagállamában kell lennie.

Ebben az eljárásban is lehetőség van a választottbíróság felállítására. Ha az illetékes hatóságok a MAP-szakasz során két év alatt nem tudnak megegyezni, akkor az ügyet választottbíróság (az Választottbírósági Egyezmény szóhasználatában tanácsadó bizottság) elé kell vinni. A választottbíróság hat hónapon belül köteles meghozni a döntését, amely kötelező érvényű lesz a tagállamok számára. Az illetékes hatóságok azonban – közös megegyezéssel – hozhatnak a választottbíróság véleményétől eltérő határozatot is.

2.3 A DTA-MAP

A DTA-MAP az egyes kétoldalú, jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi egyezmények kölcsönös egyeztető eljárásról szóló – jellemzően 25. – cikke alapján indítható eljárás. Az egyezmények szabályait az Aktv. IV/A. Fejezetében foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Az Aktv. alapján ebben az esetben nincs lehetőség választottbíróságra, erre csak akkor van mód, ha az alkalmazandó egyezmény így rendelkezne. A hatályos hazai egyezmények jelentős része erre nem ad módot, azonban az adóegyezményeket módosító, Magyarországon a 2021. évi III. törvénnyel kihirdetett multilaterális megállapodás (MLI) magyar notifikációja tartalmazza az arbitráció beépítésének lehetőségét a hazai adóegyezményekbe. Ennek következményeként azon államokkal kötött egyezményekbe, amelyek szintén aláírták az MLI-t, és választották az arbitrációt, az egyezmény kiegészült annak szabályaival.

  1. Az eljárások szakaszai

Az eljárásoknak a következő négy szakaszuk lehet:

  1. a panasz szakasza,
  2. a kölcsönös egyeztető (egyeztetési) eljárás (Mutual Agreement Procedure, MAP),
  3. a választottbírósági / tanácsadó bizottsági / (szoros értelemben vett) vitarendezési szakasz / arbitráció, és
  4. a megállapodás (és annak alapján a határozat) végrehajtása.

3.1. A panasz szakasza

3.1.1. Ki nyújthatja be a kérelmet?

Az eljárás megindítása iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem vagy panasz) az érintett személy nyújthatja be az illetékes hatóságnak. Érintett személy az, aki vagy amely az alkalmazandó adóegyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű, és adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van.

A DRM-MAP és AC-MAP esetében az érintett személynek, illetve, ha több érintett személy vesz részt az eljárásban, akkor mindegyik érintett személynek az Európai Unió valamely tagállamában kell belföldi adóügyi illetőségűnek lennie.

3.1.2. Hova kell benyújtani a kérelmet?

A DRM-MAP-nál a panaszt mindegyik érintett illetékes hatósághoz be kell nyújtani. Ez alól a természetes személyek és az Aktv. 4. § (4a) bekezdés 3. pontja szerinti kis- és középvállalkozások (KKV) kivételek, akiknek csak az illetőségük szerinti államban kell a panaszt előterjeszteniük.

A DRM-MAP-nál kis- és középvállalkozásnak minősül (eltérően a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény meghatározásától):

a) az olyan vállalkozás, amely a mérlegfordulónapján a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét nem lépi túl:

    1. mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,
    2. nettó árbevétel:40 000 000 EUR,
    3. az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250 vagy

b) azok a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét:

  1. c) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,
  2. d) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,
  3. az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.

Az AC-MAP és DTA-MAP eljárásoknál a magyar belföldi adóügyi illetőségű érintett személy belföldön, a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy külföldön nyújthatja be a panaszt.

Magyarországon a panaszt a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetközi Adózási és Transzferár Főosztályának kell benyújtani.

3.1.3. Milyen módon (űrlapon) nyújtható be a kérelem?

3.1.3.1. Elektronikus kapcsolattartásra kötelezett érintett személy esetében

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) 19. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre köteles a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, valamint az érintett személy jogi képviselője.

Gazdálkodó szervezet többek között: a gazdasági társaság (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szövetkezet, az európai szövetkezet, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni cég, az egyéni vállalkozó, továbbá az adószámmal rendelkező egyesület, alapítvány és egyházi jogi személy.

A Dáptv. 19. § (5) bekezdése szerint „[h]a jogszabály egy nyilatkozat megtétele vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást – vagy az elektronikus kapcsolattartás módját – kötelezővé teszi, az e követelménynek meg nem felelő nyilatkozat – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – érvénytelen”.

Elektronikus kapcsolattartásra kötelezett érintett személy és a jogi képviselő a panaszt és mellékleteit, a hiánypótlást, valamint az eljárás során az egyéb beadványokat tehát kizárólag elektronikus úton nyújthatja be.

A panaszt és az egyéb beadványokat az eljárás típusától függően az alábbi ügytípusú e-Papíron lehet benyújtani:

DRM-MAP:      Európai uniós vitarendezési eljárás jövedelemadók és vagyonadók területén

AC-MAP:         Választottbírósági Egyezmény szerinti vitarendezési eljárás transzferárazás területén

DTA-MAP:       Adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás jövedelemadók és vagyonadók területén

Ezen e-Papírok az „Adóügy (NGM)” témacsoporton belül találhatóak. Az e-Papírok címzettje a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetközi Adózási és Transzferár Főosztálya.

3.1.3.2. Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett érintett személy esetében

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett érintett személy választása alapján papíralapon vagy elektronikus úton nyújthatja be a panaszt és az egyéb beadványokat.

A papíralapú beadványt a Nemzetgazdasági Minisztérium címére kell elküldeni: 1011 Budapest, Vám utca 5–7. vagy 1358 Budapest, Pf. 17.

Az elektronikus kapcsolattartás esetében a beadványok benyújtására az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett érintett személy esetében fent leírtak vonatkoznak.

3.1.4. Mi a kérelem benyújtásának határideje?

A panaszt a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben (valószínűleg) ahhoz vezető intézkedésről szóló első értesítés kézhezvételétől számított három éven belül kell benyújtani, függetlenül attól, hogy az érintett személy igénybe veszi-e az érintett tagállamok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket. Az első értesítés az Aktv. alapján az elsőfokú adóhatósági határozat közlése.

Néhány egyezmény e hároméves határidőtől eltérhet, és rövidebb (pl.: kétéves) határidőt írhat elő. Az adóegyezményeket módosító MLI a kölcsönös egyeztető eljárás szabályainak megújítását minimum követelményként határozta meg. Ez azt jelenti, hogy mindazon egyezményekben, amelyek nem feleltek meg az OECD újabb sztenderdjeinek, a szabályok módosultak. Természetesen ez csak azon adóegyezményeket érintette, amelyek esetében mindkét fél részese az MLI-nak és a kétoldalú adóegyezményt mindkét állam, azaz Magyarország és az adóegyezmény másik aláíró állama is megjelölt. Ez a hároméves határidőtől eltérő határidőkre is vonatkozik.

A hároméves határidő mellett a 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő panasznak, illetve a másik illetékes hatóságától az ilyen értesítésnek az elévülési időn belül be kell érkeznie a magyar illetékes hatósághoz (a postára adás, feladás tehát nem elég, a panasznak vagy értesítésnek be is kell érkeznie). Későbbi évek esetében az elévülés nem korlátozza az eljárás megindíthatóságát. Minden adómegállapítási időszakra vonatkozik, hogy ha a panasz, értesítés beérkezett, akkor az eljárás során bekövetkező elévülés már nem akadálya az eljárás folytatásának, a kapcsolódó adóhatósági ellenőrzésnek, valamint a megállapodás, határozat végrehajtásának.

3.1.5. Mely adóévre vonatkozhat a kérelem?

A DRM-MAP-nál az érintett adóévek a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakok lehetnek.

Az AC-MAP és DTA-MAP eljárásoknál ez az adott adóegyezmény időbeli hatályától függ.

Egy kérelem több adóévre is vonatkozhat.

3.1.6. Mennyit kell fizetni az eljárásért?

Az eljárás ingyenes. Illetéket vagy díjat nem kell fizetni.

3.1.7. Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?

A panasznak a következőket kell tartalmaznia:

  1. név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb információk, amelyek az érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben érdekelt személy azonosításához szükségesek,
  2. az érintett adómegállapítási időszakok (adóévek),
  3. a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a részletes ismertetése (ideértve az ügylet szerkezetének, valamint az érintett személy és az érintett ügyletekben részes többi fél közötti kapcsolat részleteit, valamint adott esetben az érintett személy és a külföldi adóhatóság közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban jóhiszeműen meghatározott tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések jellege és időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett államból származó azonos jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e jövedelem a többi érintett államban az adóköteles jövedelem részét képezi, valamint hogy a másik államban milyen adót vetettek ki vagy fognak kivetni az ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett államok pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt,
  4. hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,
  5. hivatkozás az alkalmazandó adóegyezményre, amennyiben egynél több adóegyezmény alkalmazandó, az érintett személy nyilatkozatát arról, hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban mely adóegyezmény értelmezésére kerül sor,
  6. az érintett személy által biztosított alábbi információk, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:
    1. annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás kérdés áll fenn,
    2. az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett minden jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott bármely bírósági határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik államban folyt,
    3. adott esetben a vitás kérdést eredményező – végleges adóhatósági határozat, adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb dokumentum formájában megjelenő – végleges határozat másolata, és az adóhatóságok által a vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum másolata, függetlenül attól, hogy az melyik államban született,
    4. az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös egyeztető eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra vonatkozó információk,
    5. a DRM-MAP-nál az érintett személy arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a lehető legteljesebben és leggyorsabban fog válaszolni az érintett tagállamok illetékes hatóságainak minden megfelelő kérésére, és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak kérésére minden dokumentációt be fog nyújtani,
    6. a DRM-MAP-nál az érintett személy nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi, hogy a panasz benyújtása megszünteti az adott vitás kérdéssel kapcsolatban indított más, Magyarországot érintő kölcsönös egyeztető eljárást,
  7. transzferárazást érintő ügyekben a transzferár-nyilvántartás: fődokumentum és helyi dokumentum(ok) a mellékleteikkel együtt, például: szerződéssel, adatbázis-kutatással,
  8. a DRM-MAP-nál az érintett személy nyilatkozata arról, hogy panasza valamennyi érintett tagállam részére benyújtásra került, és
  9. amennyiben az érintett személy nevében képviselő jár el, a képviseleti jogának az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvény vonatkozó szabályai szerinti igazolása (például meghatalmazás).

A magyar illetékes hatóság hiánypótlási felhívásban további szükséges adatokat és iratokat kérhet.

A panaszt és annak mellékleteit a magyar illetékes hatóság felhívására – a magyar nyelvű változaton túl – angol nyelven is be kell nyújtani.

A kérelem benyújtható akkor is, ha a kettős adóztatáshoz jóhiszemű (külföldi) önellenőrzés vezetett.

3.1.8. Iratmegőrzés

A kapcsolódó iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. [Art. 78. § (6a) bekezdése]

Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása nemzetközi vitarendezési eljárást kezdeményez, az iratmegőrzési kötelezettség a nemzetközi vitarendezési eljárás lezárultáig meghosszabbodik. Ha az iratmegőrzési kötelezettség a kifizetőt vagy a munkáltatót terheli, az iratmegőrzési kötelezettség az adóhatóság felhívására hosszabbodik meg a nemzetközi vitarendezési eljárás lezárultáig. [Art. 78. § (7) bekezdése]

3.1.9. Az illetékes hatóság eljárása a panasz beérkezte után

A panasz beérkezését az illetékes hatóság két hónapon, AC-MAP-nál egy hónapon belül visszaigazolja a panaszt benyújtó belföldi érintett személynek, illetve a külföldi illetékes hatóságnak. Ugyanezen határidőn belül az illetékes hatóság tájékoztatja a panasz belföldi benyújtásáról a többi érintett illetékes hatóságot.

A magyar illetékes hatóság az érintett személytől a panasz kézhezvételétől számított három hónapon – AC-MAP-nál két hónapon – belül magyar és angol nyelven hiánypótlást kérhet. A hiánypótlásra nyitva álló határidő az erre irányuló felhívás kézhezvételét követő három hónap.

A külföldi adóügyi illetőségű érintett személy panasza alapján indult eljárásban a magyar illetékes hatóság az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon – AC-MAP-nál két hónapon – belül hiánypótlás céljából a külföldi illetékes hatóságot keresheti meg, hiányos válasz esetében akár több alkalommal is. Az AC-MAP és DTA-MAP esetében a hiánypótlás a külföldi adóügyi illetőségű kérelmező érintett belföldi adóügyi illetőségű kapcsolt vállalkozásától is kérhető (ez alapvetően a transzferárazást érintő ügyekre vonatkozik). Mindemellett a szükséges további információ az eljárás során több alkalommal is kérhető.

3.1.10. Döntés a panasz elfogadásáról

Az illetékes hatóság a panasz, illetve a fenti határidőben kért hiánypótlás beérkezését követő hat hónapon belül dönt, hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt. A panaszt vissza kell utasítani, ha

  1. hiánypótlás után sem tartalmazza az előírt információkat,
  2. nincs vitás kérdés, vagy
  3. a panasz elkésett.

A visszautasítás ellen a közigazgatási per a jogorvoslati lehetőség, kivéve a DRM-MAP-nál, abban az esetben, ha nem mindegyik állam hatósága, illetve – jogorvoslat esetében bírósága – utasította vissza a panaszt, ez utóbbi esetben arbitrációra van lehetőség.

3.1.11. Egyoldalú rendezés

A panasz elfogadásáról való döntés határidején belül az illetékes hatóság dönthet úgy is, hogy egyoldalúan megoldja a vitás kérdést. Ebben az esetben erről határozatot ad ki, amely az érintett személy általi, a közléstől számított 30 napon belüli kifejezett írásbeli nyilatkozattal történő elfogadása és egyéb jogorvoslati jogáról való lemondása, keresettől való elállása esetében válik véglegessé és az adóhatóság által is végrehajthatóvá.

3.2. A kölcsönös egyeztető eljárás szakasza

A panasz elfogadása esetében és az egyoldalú megoldás (illetve annak elfogadásának) hiányában az illetékes hatóságok kölcsönös egyeztető eljárásban egyeztetnek a vitás kérdés megoldásáról.

Az egyeztetésre két év áll rendelkezésre, amely indokolt esetben DRM-MAP-nál és DTA-MAP-nál egy évvel meghosszabbítható. E határidőt a panasz elfogadását tartalmazó döntésekre vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától kell számítani. AC-MAP esetében a kétéves időszak kezdőnapja az a nap, amikor a panasz az előírt tartalomnak további hiánypótlás nélkül megfelel.

Az érintett személyek a kölcsönös egyeztető eljárásban közvetlenül nem vesznek részt.

Ha a kölcsönös egyeztető eljárás alatt az illetékes hatóságok a vitás kérdésről megállapodnak, akkor arról a magyar illetékes hatóság az érintett személyt határozattal értesíti.

A megállapodás alapján hozott határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha

  1. az érintett személy DRM-MAP-nál a határozat közlésének időpontjától számított 60 napon belül, egyéb esetben a megállapodásban foglalt határidőn belül elfogadja a határozatot, és
  2. lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségéről.

Ha az egyéb jogorvoslati eljárás folyamatban van, akkor az érintett személynek ugyanezen határidőn belül azt is bizonyítania kell, hogy kérelmezte ennek megszüntetését. A határidő túllépése esetében a határozatot visszavonják és az eljárást megszüntetik.

A véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal módosítja az esetleges elévüléstől függetlenül.

Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

AC-MAP esetében, ha az érintett vállalkozások valamelyike a nyereségkiigazítás alapjául szolgáló tevékenységek miatt bírósági vagy közigazgatási eljárás során meghozott jogerős, illetve végleges határozat alapján súlyos büntetéssel sújtandó, a kölcsönös egyeztető eljárás nem folytatható le (valamint a tanácsadó bizottság sem állítható fel). A súlyos büntetés Magyarország vonatkozásában az adóüggyel kapcsolatos bűncselekményekre kiszabható büntetőjogi, illetve az 50 millió forint értéket meghaladó adóhiány után megállapított adóügyi szankció.

3.3. A tanácsadó bizottság szakasza

Eredménytelen kölcsönös egyeztető eljárás vagy, ha a DRM-MAP-nál a panaszt az egyik, de nem az összes állam illetékes hatósága (figyelembe véve a bírósági jogorvoslati eljárás eredményét is) utasította vissza, akkor tanácsadó bizottságot (választottbíróságot) kell felállítani. A tanácsadó bizottság dönt ebben az esetben a vitás kérdés rendezéséről, illetve a panasz elfogadhatóságáról.

Az Aktv. a DRM-MAP esetében felállítandó tanácsadó bizottságra tartalmaz részletes szabályozást. A következőkben ezt foglaljuk össze.

3.3.1. Tanácsadó bizottság felállítása a DRM-MAP-nál

A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni, amíg a panasz visszautasítása tárgyában az érintett államok bármelyikének hatósága vagy bírósága előtti eljárás folyamatban van, vagy a jogorvoslati eljárás megindítására nyitva álló határidő még nem telt le, vagy a jogorvoslati eljárás során a bíróság helybenhagyta a visszautasító határozatot.

A kérelem benyújtására 50 nap áll rendelkezésre. Ezt a határidőt a panaszt elbíráló illetékes hatóságok által meghozott döntések közül a legkésőbbi kézbesítésétől, bírósági döntés esetében annak kézbesítésétől, illetve az illetékes hatóságoknak a kölcsönös egyeztető eljárás sikertelenségéről szóló tájékoztatása közül a legkésőbbi kézbesítésétől kell számítani. A kérelmet valamennyi illetékes hatóság részére be kell nyújtani, de itt is kivételek a természetes személyek és a kis- és középvállalkozások, akiknek e kérelmet ugyanúgy kell benyújtaniuk, ahogy a panaszt.

A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelemnek a panaszra vonatkozó szabályokon túl tartalmaznia kell:

  1. annak megjelölését, hogy a kérelmet benyújtó mely államban minősül adójogi szempontból belföldi illetőségűnek,
  2. annak megjelölését, hogy a panasz visszautasítása vagy a kölcsönös egyeztető eljárás sikertelensége miatt kéri a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítását,
  3. a kérelem benyújtására nyitva álló határidő számításához szükséges adatokat,
  4. arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a panaszt visszautasító döntéssel szemben egyik érintett tagállamban sincs helye jogorvoslatnak, vagy azokról a kérelmet benyújtó érintett személy lemondott,
  5. az érintett személy és képviselőinek nyilatkozatát, hogy titoktartási kötelezettséget vállalnak az eljárás során a tudomásukra jutó információra vonatkozóan, és
  6. az érintett személy határozott kérelmét arra vonatkozóan, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai állítsák fel a tanácsadó bizottságot.

Ha a panasz elfogadhatóságát a tanácsadó bizottság állapította meg, és a döntése kézbesítésétől számított 60 napon belül egyik illetékes hatóság sem kezdeményezte a kölcsönös egyeztető eljárás megindítását, akkor a vitás kérdés tárgyában a tanácsadó bizottság általi vitarendezés hivatalból indul. A tanácsadó bizottságot azon a napon kell felállítottnak tekinteni, amikor a 60 napos határidő letelik.

Ha a vitás kérdés nem érint kettős adózást, akkor a magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság felállítását. E döntés ellen közigazgatási per kezdeményezhető a Fővárosi Törvényszék előtt.

A tanácsadó bizottságot az érintett személy erre irányuló kérelmének kézhezvételét követő 120 napon belül kell felállítani.

A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság felállítását, ha Magyarországon a vitás ügy tárgyában, illetve azzal közvetlen összefüggésben jogerősen vagy véglegesen

  1. költségvetési csalás miatt büntetés kiszabására került sor,
  2. kétszáz százalékos adóbírságot szabtak ki, vagy
  3. beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése miatt az érintett személy adószámát törölték.

Ha olyan eljárás indult, amely potenciálisan e következményhez vezethet, a magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásának időpontjától ezen eljárások végleges eredményének időpontjáig felfüggesztheti eljárását.

3.3.2. A tanácsadó bizottság eljárása a DRM-MAP-nál

A tanácsadó bizottság a megalakulásától számított hat hónapon belül dönt a panasz elfogadhatóságáról, illetve véleményt alkot a vitás kérdés rendezéséről. Ez utóbbi esetben a határidő három hónappal meghosszabbítható. A tanácsadó bizottság a döntéséről annak meghozatalát követő 30 napon belül értesíti az illetékes hatóságokat és az érintett személyeket.

Az érintett személyek és a magyar illetékes hatóság kötelesek bármely információt, bizonyítékot vagy dokumentumot a tanácsadó bizottság felhívására rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az jogszabályba ütközne, üzleti vagy szakmai titkot tartalmaz, vagy az előterjesztése közérdekbe ütközne. Az érintett személy információt a tanácsadó bizottság számára akkor terjeszthet elő, ha ennek lehetőségét a működési szabályzatban rögzítették. Az érintett személy vagy képviselője a tanácsadó bizottság felhívására köteles megjelenni a tanácsadó bizottság ülésén. Az érintett személy erre vonatkozó kérése esetén az érintett tagállamok illetékes hatóságainak beleegyezésével megjelenhet vagy képviseltetheti magát a tanácsadó bizottság ülésén.

A tanácsadó bizottság véleményét a releváns nemzetközi egyezményekre és nemzeti jogszabályokra alapítja. A tanácsadó bizottság egyszerű többséggel dönt, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az illetékes hatóságok eltérhetnek a tanácsadó bizottság véleményétől, de ha a kézbesítést követő hat hónapon belül nem állapodnak meg, akkor a tanácsadó bizottság véleménye kötelező lesz.

A magyar illetékes hatóság az illetékes hatóságok vitarendezési eljárást lezáró döntésének meghozatalát követően azt határozatban haladéktalanul közli az érintett személlyel. A határozat véglegességének és adóhatósági végrehajthatóságának szabályai megegyeznek a kölcsönös egyeztető eljárásban hozott határozatra vonatkozó rendelkezésekkel.

Az illetékes hatóságok megállapodása és az érintett személyek jóváhagyása esetén a vitarendezési eljárást lezáró döntést egészében, megállapodás, illetve jóváhagyás hiányában viszont csak annak kivonatolt változatát hozzák nyilvánosságra. Az érintett személy a kivonatolt változat esetében is kérheti, hogy az abban szereplő információkat ne hozzák nyilvánosságra, ha azok titkot tartalmaznak, vagy közérdekbe ütköznek.

  1. Kapcsolat más eljárásokkal

A panasz végleges adóhatósági döntéssel lezárt ügyben is benyújtható, valamint függetlenül attól, hogy kezdeményeztek-e jogorvoslatot.

A nemzetközi vitarendezési eljárás nem zárja ki más eljárás indítását, folytatását. Ezekről azonban az illetékes hatóságot tájékoztatni kell.

A DRM-MAP-nál azonban a panasz benyújtása megszünteti az adott vitás kérdéssel kapcsolatban indított más, Magyarországot érintő kölcsönös egyeztető eljárást. Az ilyen egyéb folyamatban lévő, a vitás kérdésre vonatkozó eljárás azon a napon szűnik meg, amelyen az érintett tagállamok illetékes hatóságainak valamelyike elsőként kézhez kapja a panaszt.

Az eljárás megindítása nincs halasztó hatállyal az adó, pótlék és bírság megfizetésére.

4.1. Bírósági eljárás

A vitás kérdésben kezdeményezett bírósági eljárással a nemzetközi vitarendezési eljárás megindítható, illetve haladhat párhuzamosan. Azonban, ha a kölcsönös egyeztető eljárásban megállapodás jön létre, akkor a kapcsolódó határozat véglegességéhez szükséges a bírósági eljárás megszüntetésének kezdeményezése. Ha a bírósági eljárás jogerős ítélettel zárul, akkor a DRM-MAP megszüntetendő, a másik két típusú eljárás viszont folytatódhat, de a bírósági ítélettől a magyar illetékes hatóság ilyenkor sem térhet el, valamint választottbíróság sem állítható fel.

A tanácsadó bizottságot nem kell felállítani, amíg a bírósági eljárás folyamatban van.

4.2. Eljárási határidőkre gyakorolt hatás

A DRM-MAP-nál, ha a vitás kérdéssel kapcsolatban bármely érintett államban jogorvoslati eljárást kezdeményeztek, akkor a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról szóló döntés határideje, továbbá a kölcsönös egyeztető eljárás határideje megszakad, és azon a napon kezdődik újra, amelyen a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés véglegessé válik, vagy amelyen az említett eljárást más módon véglegesen lezárják vagy felfüggesztik.

AC-MAP és DTA-MAP esetében ha

  1. a vitás kérdést valószínűleg okozó ellenőrzés megállapítása vagy más intézkedés még nem végleges; vagy
  2. az érintett személy a vitás kérdéssel kapcsolatban bármely érintett államban közigazgatási vagy bírósági jogorvoslati eljárást kezdeményez,

a hiánypótlás kérésének, a panasz elbírálásának és a kölcsönös egyeztető eljárásnak a határideje megszakad, és azon a napon kezdődik újra, amelyen az ellenőrzés megállapítása, más intézkedés vagy a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés véglegessé vált, vagy amelyen a jogorvoslati eljárást más módon véglegesen lezárták, vagy felfüggesztették.

  1. Titkokra vonatkozó szabályok

A továbbított információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat a nemzetközi vitarendezési eljárások lefolytatása során is megfelelően alkalmazni kell.

A nemzetközi adóegyezmények szerinti együttműködés során az illetékes hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

  1. OECD információk

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) honlapján, a https://www.oecd.org/en/topics/dispute-resolution-in-cross-border-taxation.html oldalon érhető el az OECD kölcsönös egyeztető eljárásokkal összefüggő tájékoztatása. Az OECD honlapján továbbá országspecifikus adatbázis (MAP profilok) is található, amely hasznos információkat tartalmaz a külföldi államok illetékes hatóságairól és eljárási szabályairól.

  1. Irányadó szabályok, nemzetközi sztenderdek

A jelen tájékoztató nem teljes körű, csak a legfontosabb szabályokat tartalmazza.

Az eljárásokban a következő szabályokat, nemzetközi sztenderdeket kell figyelembe venni:

a) a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó (kétoldalú) nemzetközi szerződések;

b) a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény, az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv, a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv, valamint a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló  évi XXXVI. törvény;

c) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló évi XXXVII. törvény (Aktv.) III/A.–IV/A. Fejezete;

d) az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény (Art.);

e) az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvény (Air.);

f) a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló évi CIII. törvény (Dáptv.);

g) belső jogi szabályozások a társaságok és a magánszemélyek adóztatására vonatkozóan, többek között:

    1. a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja. tv.),
    2. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (Tao. tv.),
    3. a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet;

h) OECD jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló modellegyezménye és kommentárja;

i) OECD transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások es az adóhatóságok számára.