[A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés f) pont, (15) bekezdés]

A Tao. tv. 7. § (15) bekezdése értelmében az adózó az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított – meghatározott feltételeknek megfelelő – beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, ellenkező esetben az annak összegére jutó adót és késedelmi pótlékot meg kell fizetnie.

A beruházás fogalmára nézve a Tao. tv. nem ad önálló meghatározást, így a Tao. tv. 1. § (5) bekezdésben foglalt alapelvre figyelemmel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) definícióját indokolt alapul venni.

Az Szt. külön definíciót tartalmaz a beruházásra és a felújításra nézve. A beruházás az Szt. 3. § (4) bekezdés 7. pontja értelmében a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is). Beruházásnak minősül a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.

Az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerint a felújítás fogalmába az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység tartozik, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújításnak minősül a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli.

Tekintve, hogy a beruházás és a felújítás az Szt. szerint különböző fogalmak, és a Tao. tv. csak a beruházást nevesíti a 7. § (15) bekezdésében, ezért a fejlesztési tartalék szankciómentes feloldása az Szt. szerinti beruházásnak minősülő gazdasági esemény kapcsán lehetséges, felújítás esetén nem.

A 2005/51. számú Adózási kérdés nem alkalmazható.

[Pénzügyminisztérium 6843/2022. – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 8652647591/2022.]