KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

 

Az IAFAK jelű,

a belföldön nem letelepedett adóalanyokat és a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket, valamint az egyablakos rendszerekbe regisztrált adóalanyokat megillető általánosforgalmiadó-visszatéríttetési kérelemhez és kiigazítási nyilatkozathoz

 

(ÁNYK)

 

 

 

Tartalom

I.     Általános tudnivalók.. 2

1.      Mire szolgál az IAFAK jelű nyomtatvány?. 2

2.      Kire vonatkozik a nyomtatvány?. 2

3.      Hogyan lehet benyújtani a nyomtatványt?. 2

4.      Hol található a nyomtatvány?. 4

5.      Mi a nyomtatvány beadási határideje?. 4

6.      Milyen részei vannak a nyomtatványnak?. 4

7.      További információ, segítség. 5

8.      Mely jogszabályokat kell figyelembe venni?. 5

II.   Részletes tájékoztató.. 7

 

 


 

I.        Általános tudnivalók

 

1.    Mire szolgál az IAFAK jelű nyomtatvány?

 

Az adó-visszatérítésre jogosultak az adott tárgyévi beszerzéseik, igénybe vett szolgáltatásaik után ezen a nyomtatványon kérhetik az általános forgalmi adó visszatérítését.

 

 

2.    Kire vonatkozik a nyomtatvány?

 

A nyomtatványt az adó-visszatérítésre jogosultak nyújthatják be, vagyis

·         az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyok, akik általános forgalmi adó visszatérítésére és kompenzációs felár visszatérítésére jogosultak,[1]

·         az adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személyek, akik kizárólag kompenzációs felár visszatérítésére jogosultak,[2]

·         a nyilvántartásba vett, távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalanyok, akik az általános forgalmi adó visszatérítésére jogosultak[3]. Ezen adóalanyok a II. rész 3. pontjában részletezett időbeli korlát figyelembevételével terjeszthetik elő adó-visszatérítésre vonatkozó kérelmeiket, valamint

·         a 2021. július 1-jétől az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkezett, a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok[4].

 

 

3.    Hogyan lehet benyújtani a nyomtatványt?

 

A kérelmet kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságának címezve lehet benyújtani:

Elektronikusan

A kérelmek elektronikus benyújtásáról és az elektronikus kapcsolattartás szabályairól bővebb információ a NAV honlapján (www.nav.gov.hu)

Ø az „Elektronikus űrlapok benyújtásának módja, képviselet bejelentése” című tájékoztatóban, valamint

Ø „Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályai adóügyekben” című tájékoztatóban található.

 

 

E-mailen

 

A kinyomtatott és cégszerűen aláírt kérelmet beszkennelve, a non-eu.vatrefund@nav.gov.hu e-mail-címre kell elküldeni.

 

A kérelmet e-mailen csak ellenőrizhető digitális aláírással hitelesített formában lehet beküldeni.

Az e-mailes kapcsolattartás nem tekinthető biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak. A NAV döntése, illetve valamennyi értesítés (határozat, végzés, egyéb irat) az elküldés (az irat kelte) napjától számított ötödik napon mindenképpen közöltnek tekintendő.[5]

 

Valamennyi bejövő iratot a NAV-hoz beérkezés napján kell benyújtottnak tekinteni. Az eljárásban a közlés napja, valamint a benyújtás napját követő nap jelenti a határidő-számítás kezdő időpontját.[6]

 

Postán

 

NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága
Külföldiek Adó-visszatérítését Intéző Főosztály
Postacím: 1410 Budapest, Pf. 138.

 

Személyesen

 

NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága ügyfélszolgálati irodájában:

1077 Budapest, Dob utca 75-81.

 

A képviseleti jogosultság bejelentése

 

A kérelmet az adózó meghatalmazottja is benyújthatja. A kérelem elektronikus benyújtásához a képviseleti jogosultságot előzetesen be kell jelenteni a NAV-hoz. Az elektronikusan benyújtott kérelmet ugyanis a NAV csak akkor tudja befogadni, ha a benyújtó képviseleti jogosultságát előzetesen regisztrálta.

Papíralapú benyújtásnál is igazolni kell a képviseleti jogosultságot a kérelem benyújtásakor vagy annak feldolgozásakor, e nélkül a kérelem nem dolgozható fel.

 

A képviselet bejelentéséről bővebb információ a NAV honlapján (www.nav.gov.hu)

Ø  az „Elektronikus űrlapok benyújtásának módja, képviselet bejelentése” című tájékoztatóban található.

 

 

4.    Hol található a nyomtatvány?

 

Az IAFAK-nyomtatvány elektronikusan elérhető a NAV honlapján az Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramban (ÁNYK).

 

A nyomtatvány ÁNYK-ban futó kitöltőprogramja és a hozzá tartozó útmutató a

Ø  www.nav.gov.hu → Nyomtatványkitöltő programok → Nyomtatványkitöltő programok → Programok részletes keresése→IAFAK kötegelt nyomtatvány

útvonalon található meg.

 

 

5.    Mi a nyomtatvány beadási határideje?

 

A kérelemmel érintett időszakban keletkezett adó visszatéríttetését az időszakot követő naptári év szeptember 30-ig a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága Külföldiek Adó-visszatérítését Intéző Főosztályához benyújtott adatlapon igényelheti. Az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyok kérelmeinek eddig az időpontig be is kell érkezniük a NAV-hoz.[7]

 

Ez a határidő anyagi jogvesztő határidő, ezért szeptember 30. után sem igazolásnak, sem kimentésnek nincs helye.

 

 

6.    Milyen részei vannak a nyomtatványnak?

 

A nyomtatvány két részből áll:

 

IAFAK-K és IAFAK-SZ jelű nyomtatványokból. A nyomtatványok külön nem, kizárólag egyben tölthetők ki és adhatók be.

 

Az IAFAK-K nyomtatvány részei:

 

IAFAK-K főlap

A kérelmező adatai

IAFAK-K-01-01 lap

Visszatéríttetési időszak, kérelem javítása, nyilatkozatok

IAFAK-K-01-02

nyilatkozatok

IAFAK-K-01-03

nyilatkozatok

IAFAK-K-01-04

záró nyilatkozat

IAFAK-K-02

mellékletek

 

 

 

 

Az IAFAK-SZ nyomtatvány részei:

 

IAFAK-SZ főlap

számla/importhatározat adatai

IAFAK-SZ-01

számlarészletező (termékek, szolgáltatások kódjai, megnevezés, nyelvkód)

IAFAK-SZ-02

importhatározat részletező (termékek, szolgáltatások kódjai, megnevezés, nyelvkód)

 

 

7.    További információ, segítség

 

Ha további kérdése van az adatlappal, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, keressen minket bizalommal alábbi elérhetőségeinken!

 

Interneten:

Ø  a NAV honlapján a www.nav.gov.hu-n.

 

E-mailen:

Ø  a következő címen található űrlapon: http://nav.gov.hu/nav/e-ugyfsz/e-ugyfsz.html.

 

Telefonon:

Ø  a NAV Infóvonalán

o  belföldről a 1819,

o  külföldről a +36 (1) 250-9500 hívószámon.

Ø  NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerén (ÜCC) keresztül[8]

o  belföldről a 80/20-21-22-es,

o  külföldről a +36 (1) 441-9600-as telefonszámon.

A NAV Infóvonala és az ÜCC hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, valamint péntekenként 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig hívható.

 

Személyesen:

Ø  országszerte a NAV ügyfélszolgálatain. Ügyfélszolgálat-kereső:
https://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg.

 

 

 

 

8.    Mely jogszabályokat kell figyelembe venni?

 

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.),

·         az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.),

·         az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.),

·         a belföldön nem letelepedett adóalanyokat a Magyar Köztársaságban megillető általános forgalmi adó-visszatéríttetési jognak, valamint a belföldön letelepedett adóalanyokat az Európai Közösség más tagállamában megillető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési jognak érvényesítésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 32/2009. (XII. 21.) PM-rendelet (PM-rendelet),

·         a nem a visszatérítés helye szerinti államban, hanem egy másik államban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008/9/EK (2008. február 12.) irányelv (Irányelv),

·         a Tanács 1986. november 17-i 86/560/EGK Tizenharmadik irányelve,

·         a közös hozzáadottérték-adó rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv),

·         a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Héa-vhr.), valamint

·         a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelet.

II.     Részletes tájékoztató

 

Az Áfa tv. XVIII. fejezetében foglaltak szerinti adó-visszatérítésre

jogosultak köre

 

1. Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany

 

Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany, akinek olyan államban van gazdasági célú letelepedési helye, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye, amely az Európai Közösségen kívüli, de az állam és Magyarország között viszonosság áll fenn.

 

Jelenleg a következő országokkal van Magyarországnak viszonossága:

·         Svájci Államszövetség,

·         Liechtensteini Hercegség,

·         Norvég Királyság (2016. június 16-tól),

·         Szerbia Köztársaság (2019. január 1-től),

·         Török Köztársaság (2019. május 22-től), illetve

·         az Egyesült Királyság,[9] (2021. június 10-től), a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló Megállapodás Írországról/Észak-Írországról szóló Jegyzőkönyvben foglaltak figyelembevételével. Eszerint a szolgáltatások tekintetében az egész Egyesült Királyság harmadik országnak minősül, a termékértékesítések vonatkozásában azonban Észak-Írország az Európai Unió tagállamának tekintendő.

 

Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany az általa – a viszonosság fennállása óta – Magyarországon beszerzett termékeket, az importot és az igénybe vett szolgáltatásokat terhelő áfa és kompenzációs felár visszatéríttetését kérheti, abban a mértékben, amilyen mértékben az a következő gazdasági ügyletek érdekében történik:

·         A beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást adólevonásra jogosító adóköteles vagy adómentes gazdasági tevékenysége érdekében használja fel. (Ilyen például, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást olyan gazdasági tevékenység érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet ha belföldön teljesítene, adóköteles lenne, vagy a terméket Közösségen kívülre történő értékesítéshez (exporthoz), az azzal egy tekintet alá eső egyes gazdasági tevékenységekhez használják, egyéb módon hasznosítják, stb.).

·         A terméket, szolgáltatást olyan ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják, ahol a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adófizetésre kötelezett.[10]

 

Ha a belföldön nem letelepedett adóalanynak

·         az elismert harmadik államon kívül más harmadik államban is van gazdasági célú letelepedési helye, ennek hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,

·         de egyúttal van elismert harmadik államban is – amellyel viszonosság áll fenn – gazdasági célú letelepedési helye, ennek hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,

akkor olyan arányban jogosult az adó-visszatéríttetésre, amilyen arányban a Magyarországon történt beszerzései ez utóbbi helyekhez fűződő gazdasági tevékenységéhez kapcsolódnak.

 

 

2. Az adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy

 

Az adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, ha az Európai Közösség (Magyarországtól eltérő) tagállamában nyilvántartásba vétele alapján székhellyel rendelkezik, az általa Magyarországon beszerzett termékeket terhelő kompenzációs felár visszatéríttetését kérheti, ha e termékek beszerzése után adót kell fizetnie a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.[11].

 

 

3. A távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalany

 

A távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalany az Európai Közösség tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki az Áfa tv.-ben meghatározott

·         telekommunikációs,

·         rádió- és audiovizuális médiaszolgáltatásokat, valamint

·         elektronikus szolgáltatásokat (a továbbiakban: távolról is nyújtható szolgáltatás)

nyújt az Európai Közösség valamely tagállamának területén székhellyel, állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, adóalanynak nem minősülő személynek. Ennek feltétele, hogy a NAV-nál elektronikus úton bejelentkezzen.[12]

 

Ha a kérelmező a távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalanyként csak Magyarországon jelentkezett be és itt nyilvántartásba vették, és kizárólag az Európai Közösség valamely tagállamában letelepedett, ennek hiányában ott lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalanynak nyújt ilyen szolgáltatást, kérheti az általa Magyarországon beszerzett termékeket, illetve igénybe vett szolgáltatásokat terhelő áfa visszatéríttetését.

Az adó-visszatérítés akkor teljesíthető, ha a beszerzés, illetve a szolgáltatás igénybevétele a fentiek során, az elismert harmadik államban letelepedett adóalanynál meghatározottak szerint, az ott felsorolt gazdasági tevékenységekhez történik.

A távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalanyokra – belföldi nyilvántartásba vételük után – bizonyos eltérésekkel vonatkoznak a belföldi adóalanyok számára előírt adókötelezettségek, de az előzetesen felszámított adó levonására nem jogosultak, helyette az adóalany ezen adóösszeg visszatéríttetését kérheti.

 

Telekommunikációs szolgáltatás különösen

·         a hang, adatok és videó továbbítására és kapcsolására szolgáló vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatások, ideértve a videotelefon-szolgáltatásokat;

·         az interneten keresztül nyújtott telefonos szolgáltatások, ideértve az internetprotokollon keresztüli hangtovábbítást (VoIP);

·         hangposta, hívásvárakoztatás, hívásátirányítás, hívószám-azonosítás, háromutas hívás és más híváskezelési szolgáltatások;

·         személyhívó szolgáltatások;

·         audioszöveg-szolgáltatások;

·         fax, távirat és telex;

·         internet-hozzáférés, ideértve a világhálóhoz való hozzáférést;

·         az ügyfél kizárólagos használatára szolgáló távközlési összeköttetést biztosító magánhálózati kapcsolatok.

 

Rádió- és audiovizuális médiaszolgáltatások különösen

·         a médiaszolgáltató által és szerkesztői felelőssége mellett, kommunikációs hálózatokon keresztül a lakosságnak – műsorrend alapján, egyidejű meghallgatásra vagy megtekintésre – nyújtott rádió- vagy televízió-műsorszámok;

·         a rádió- vagy televízióhálózaton keresztül közvetített vagy továbbközvetített rádió- vagy televízió-műsorszámok;

·         az interneten vagy hasonló elektronikus hálózaton keresztül terjesztett (IP-streaming) rádió- vagy televízió-műsorszámok, ha a műsorszolgáltatásra rádió- vagy televízió-hálózaton közvetítéssel vagy továbbközvetítéssel egyidejűleg kerül sor.

 

 

 

 

 

 

Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások különösen

·         a globális információs hálózaton keresztül elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlaptárolás, -üzemeltetés, számítástechnikai eszköz és program távkarbantartás;

·         szoftverek rendelkezésre bocsátása, frissítése; kép, szöveg, és egyéb információk rendelkezésre bocsátása, adatbázisok elérhetővé tétele;

·         zene, film és játék – ideértve a szerencsejátékot is – rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú műsorszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása, távoktatás.

A szolgáltatás nyújtója és igénybe vevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása – ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is – azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.

 

2021. július 1-jén léptek életbe az elektronikus kereskedelemre vonatkozó digitális áfaszabályok, ezzel az Egyablakos Rendszer (OSS/IOSS-rendszer) megkezdte működését. Azonban a távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalany áfabevallási és -befizetési kötelezettségét 2021. július 20-ig továbbra is a korábbi, Mini Egyablakos Rendszer (MOSS-rendszer) keretei között teljesíthette, euróban. Ha 2021. június 30-a után olyan ügylet tekintetében merül fel az áfabevallás korrekciója, amelyet 2021. július 1-je előtt teljesített az adóalany, akkor arra a továbbiakban is a korábbi szabályok irányadók.

 

A távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalany legkésőbb 2022. szeptember 30-ig érvényesítheti a 2021. január 1. és 2021. június 30. közötti időszakban keletkezett, előzetesen felszámított áfa visszatéríttetésére irányuló igényét. Ehhez kérelmet kell benyújtani a NAV-hoz. A távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalany a MOSS-rendszerben benyújtott áfabevallását annak esedékességét követő 3 éven belül (legkésőbb 2024. július 20-ig) módosíthatja. A fizetendő adó változása miatt azonban módosulhat a visszatérítendő adó összege is. Az adózó a módosult összeg visszatéríttetését szintén az IAFAK-nyomtatvány alkalmazásával kérheti, ha a kiigazítási nyilatkozat funkciót választja.

 

A fentiek alapján a távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalany a 2021. január 1. és 2021. június 30. közötti időszakban keletkezett, előzetesen felszámított áfa visszatéríttetésére irányuló igényét az IAFAK-nyomtatvány 3. számú nyilatkozatának kitöltésével érvényesítheti.

 

Ha a távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalany beregisztrált a 2021. július 1-jével indult OSS/IOSS-rendszerbe, akkor a 2021. július 1. után keletkezett, előzetesen felszámított áfa-visszatérítését az IAFAK-nyomtatvány 4. számú nyilatkozatának kitöltésével kezdeményezheti.

 

 

 

 

 

4. 2021. július 1-jétől az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkezett, a Közösség területén nem letelepedett adóalany

 

2021. július 1-től a távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalanyra alkalmazandó MOSS-rendszert felváltotta az OSS/IOSS Egyablakos Rendszer[13]. Ezen belül – összhangban az uniós héaszabályokkal – külön egyablakos rendszert biztosít

·         a Közösségen kívül letelepedett adóalanyok által a közösségi nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatások utáni (nem uniós egyablakos rendszer),

·         a Közösségen belüli távértékesítések, az elektronikus felület által elősegített egyes belföldi termékértékesítések és a belföldön letelepedett adóalany által más tagállambeli nem adóalanyoknak nyújtott szolgáltatások utáni (uniós egyablakos rendszer),

·         a harmadik államból importált kis értékű küldemények értékesítése utáni (import egyablakos rendszer)

áfafizetésre és -bevallásra.

 

Egy adózó több, akár mindhárom sémába is regisztrálhat, ennek megfelelően az IAFAK-K-01-03 lapján szereplő 4. számú nyilatkozat akár minden pontját ki lehet tölteni.

 

A Közösség területén nem letelepedett adóalany

·         nem uniós, illetve

·         uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyok között történő,

 

nyilvántartásba vételének időszakában keletkezett, e különös szabályozások hatálya alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult.

 

Megilleti azonban a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó rendelkezések szerinti adó visszatéríttetése, ha egyéb tevékenysége miatt belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba, és belföldön adóalanyként nem kötelezett nyilvántartásba vételre.

 

A Közösség területén nem letelepedett adóalany e jogát[14] az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint, az IAFAK-nyomtatvány benyújtásával érvényesítheti. Ez esetben a jogállását nem kell igazolnia.

Az a Közösség területén nem letelepedett adóalany, aki (amely) a belföldön teljesített szolgáltatásnyújtása, Közösségen belüli távértékesítése utáni adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a különös szabályozás[15] szerint teljesíti, ennek hatálya alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó rendelkezések szerint jogosult visszatéríttetni. Ennek további feltétele, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként nyilvántartásba vételre nem kötelezett.

 

A Közösség területén nem letelepedett adóalany e jogát az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint IAFAK-nyomtatvány benyújtásával érvényesítheti. Ez esetben jogállását nem kell igazolnia.[16]

 

A Közösség területén nem letelepedett adóalany választhatja, hogy a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és -bevallási kötelezettségének a NAV útján tesz eleget, ezért kérelmezheti, hogy őt a NAV ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.[17]

 

Az adóalany ezen minőségében történő belföldi nyilvántartásba vételének időszakában keletkezett, e különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Megilleti azonban a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó rendelkezések szerinti adó visszatéríttetése[18], ha egyéb tevékenysége miatt belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba, és egyébként erre nem is kötelezett.

 

A Közösség területén nem letelepedett adóalany e jogát az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint, az IAFAK-nyomtatvány benyújtásával érvényesítheti. Ez esetben jogállását nem kell igazolnia.[19]

 

A harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adóbevallási és -fizetési kötelezettségét e különös szabályozás[20] alapján teljesítő adóalany az e szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó, előzetesen felszámított adót a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó rendelkezések szerint jogosult visszatéríttetni. Ennek további feltétele, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként nyilvántartásba vételre nem kötelezett.

 

A Közösség területén nem letelepedett adóalany e jogát az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint, az IAFAK-nyomtatvány benyújtásával érvényesítheti. Ez esetben jogállását nem kell igazolnia.[21]

 

Az uniós[22] illetve az importsémába [23] bejelentkezett adózók, melyek gazdasági célú letelepedése, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye a Közösség valamely más tagállamában van, adó-visszatérítés iránti kérelmeiket a letelepedés tagállamán keresztül terjeszthetik elő[24].

 

Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásának feltételei

 

A kérelmezőnek (a távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő, és az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkező adóalanyok kivételével) igazolnia kell, hogy

·         gazdasági célú letelepedési hellyel, ennek hiányában lakóhellyel, vagy szokásos tartózkodási hellyel, illetve székhellyel rendelkező hozzáadottértékadó-alanyként, illetve

·         hozzáadottérték-adó fizetésére kötelezett, nem adóalany jogi személyként

nyilvántartásba vették, annak az államnak, tagállamnak az illetékes hatósága által kiállított okirat csatolásával, ahol ilyen személyként bejegyezték. Ezt az okirati igazolást eredeti példányban kell benyújtani. Ha a NAV-nak már van ilyen okirata, a kérelmező nem kötelezhető annak kiállításától számított egy éven belül új okirat bemutatására. Benyújtható az elektronikus okirat kinyomtatott képe is, eredeti, hiteles magyar fordítással, ha az elektronikus irat tartalma és hitelessége a kiállító külföldi adóhatóság által megjelölt módon - hitelesen - ellenőrizhető[25]. Hiteles magyar nyelvű fordítást az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, vagy Magyarország konzuli tisztviselője készíthet.

 

A kérelem csatolmányai

 

Ha a belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési joga olyan termék beszerzését, importját és szolgáltatás igénybevételét terhelő előzetesen felszámított adóra terjed ki, amelynél az ügylet adóalapja

·         üzemanyag esetében eléri vagy meghaladja a 250 eurónak, azaz 63 000 forintnak,

·         egyéb az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig eléri vagy meghaladja az 1000 eurónak – azaz 300 000 forintnak – megfelelő pénzösszeget,

akkor a belföldön nem letelepedett adóalany nevére (vagy belföldi kereskedelmi képviselete nevére) szóló, következő dokumentumok másolatát is csatolnia kell az adó-visszatéríttetési kérelem benyújtásával egyidejűleg:

·         az ügylet teljesítését tanúsító számlát,

·         előlegszámlát,

·         a szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező határozatot,

·         az adó megfizetését igazoló határozatot,

·         a közvetett vámjogi képviselőnek a fizetendő adó megállapításáról és bevallásáról, valamint

·         az adó megfizetéséről szóló okiratot.

 

A fenti értékhatárok elérésekor a kérelmezőnek az elektronikusan kiállított számlát annak kibocsátásakor érvényben lévő formátumban, termékimport esetén a vámhatóság egyes határozatait, az importáló nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okiratot, illetve a közvetett vámjogi képviselőnek az adó megállapításáról és bevallásáról, illetve az adó megfizetéséről szóló nyilatkozatát kell csatolnia.

 

Ha papíron nyújtja be a kérelmet, célszerű, ha a kérelmező minden, az adó-visszatéríttetési jog alapjául szolgáló okirat mellett egy, a kérelmező aláírásával hitelesített és dátummal ellátott fénymásolati példányt is csatol a kérelemhez.

 

Egyéb tudnivalók

 

A kérelmező adó-visszatéríttetési joga a teljesítés időpontjában keletkezik. A teljesítési időpontot követően kiállított számlák esetében a számla keltének, a teljesítési időpontot megelőzően kiállított számlák esetében pedig a számla teljesítési idejének kell az adó-visszatéríttetési időszakba esnie.[26]

 

Az áthárított kompenzációs felárra vonatkozó adó-visszatérítési jog a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítésekor keletkezik.

 

Az adó-visszatéríttetési időszak nem haladhatja meg az 1 naptári évet, és nem lehet kevesebb 3 naptári hónapnál, kivéve, ha az adó-visszatéríttetési kérelem olyan időszakra vonatkozik, amely 1 naptári év 3 naptári hónapnál kevesebb fennmaradó része.

 

Ha az adó-visszatérítési kérelem 1 naptári évnél rövidebb, de legalább 3 naptári hónapot elérő adó-visszatérítési időszakra vonatkozik, a visszatéríttetni kért, előzetesen felszámított adó összege nem lehet kevesebb 400 eurónak megfelelő pénzösszegnél, azaz 100 000 forintnál. Ha 1 naptári évre, vagy olyan időszakra vonatkozik, amely 1 naptári év 3 naptári hónapnál kevesebb fennmaradó része, a visszatéríttetni kért előzetesen felszámított adó összege nem lehet kevesebb 50 eurónak megfelelő összegnél, azaz 13 000 forintnál.

 

Egy naptári évre legfeljebb 5 kérelem terjeszthető elő[27].

 

A visszatérítendő adó összege forintban illeti meg az elismert harmadik államban letelepedett adóalany, az adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, valamint az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkezett adóalany kérelmezőt[28], azonban a NAV a távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalanyokat megillető adót euróban téríti vissza. A NAV az adó összegét a kérelmező által a kérelem (B) rovatában megjelölt bankszámlájára utalja át. Ez lehet a kérelmező választása szerint Magyarországon, vagy letelepedettsége szerinti, illetve nem adóalany jogi személy esetén a nyilvántartásba vétele szerinti államban vezetett bankszámlája is. A külföldre utaláshoz, illetve eltérő devizanem-átváltáshoz kapcsolódó költségek a kérelmezőt terhelik, ezek a költségek a visszatérítendő adó összegéből visszatartandók.

 

A NAV az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt. Az adó-visszatéríttetési kérelemről 4 hónapon belül születik döntés. Ha a NAV a rendelkezésre álló adatok, egyéb információk alapján úgy ítéli meg, hogy a kérelemről nem tud megalapozott döntést hozni, akkor 4 hónapon belül írásos megkereséssel kiegészítő adatokat, egyéb információkat kérhet:

·         a kérelmezőtől, vagy

·         a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságtól, amely a kérelmező adóalanyt, mint abban az államban letelepedett adóalanyt nyilvántartásba vette,

·         valamint harmadik féltől, ha alapos okkal feltehető, hogy az adó-visszatéríttetési kérelem elbírálásához érdemben tud hozzájárulni.

 

Ha a NAV a kérelem elfogadásáról, vagy részleges elfogadásáról dönt, és volt hiánypótlási felhívás, a döntésre nyitva álló határidő nem haladhatja meg a 7 hónapot. Ha a hiánypótlási felhíváson túl további egy alkalommal a NAV pótlólagos kiegészítő adatokat is kért, a döntésre nyitva álló határidő nem haladhatja meg a 8 hónapot. A döntésre nyitva álló határidőnek minden esetben legalább a 6 hónapot el kell érnie[29].

 

A kérelmező vagy a meghatalmazott képviselő a határozat, önálló fellebbezéssel megtámadható végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a NAV Fellebbviteli Igazgatóságához (másodfokú szerv) címzett, de a NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága Külföldiek Adó-visszatérítését Intéző Főosztályához (elsőfokú szerv) nyújthat be fellebbezést, mely illetékköteles.

 

Beadványához csatolnia kell valamennyi iratot és egyéb bizonyítékot, amelyet az elsőfokú adóeljárás során a kérelemhez előterjesztett, és amely okiratokat az elsőfokú adó- és vámhatóság legkésőbb a döntés meghozatalával egyidejűleg visszaküldött, és a fellebbezéshez kapcsolódó további bizonyítékokat is. A jogorvoslati eljárás során is lehetséges az elektronikus levelezési címen történő kapcsolattartás. Célszerű csatolni az átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással, csekken megfizetett illeték megfizetését igazoló bizonylat másolatát is.

 

Azonban fontos, hogy a fellebbezési eljárás során nem lehet olyan bizonyítékokat csatolni, amelyek korábban rendelkezésre álltak, és amelyre a NAV adatközlési felhívást adott ki az erre vonatkozó tájékoztatás mellett.

 

 

 

A nyomtatvány egyes adatsorainak a kitöltése

 

A nyomtatvány rovatait számítógéppel, vagy nyomtatott nagybetűkkel kell kitölteni.

 

A NAV számára fenntartott részt szabadon kell hagyni.

 

A NAV számára fenntartott rész blokkja után a kérelmezőnek ki kell választania, hogy a nyomtatványt kérelemként vagy kiigazítási nyilatkozatként kívánja benyújtani. Ha a kérelem adatmezőt jelöli meg, vagy nem jelöl meg semmit, akkor a nyomtatvány összes mezője látható és kitölthető. Ha a kiigazítási nyilatkozat adatmezőjét jelölte meg, akkor kizárólag a nyomtatvány Főlapjának (A) blokkja, valamint az IAFAK-K-01-01 lap (C) blokkja látható és tölthető ki.

 

Főlap (A) blokk:

 

A kérelmező adatainak kitöltésénél mindig a külföldi, a személyi jogállás igazolására szolgáló okiratot kiadó adóhatóságnál nyilvántartott hivatalos megnevezést, cégformát, általános forgalmi adó (hozzáadottérték-adó) azonosítószámot (adószámot), és a kérelmező magyar technikai azonosítószámát és címét kell megadni.

 

A Főlap (A) blokk második adatsorában a kérelmező székhelyének címét kell feltüntetni.

 

Az országkódot az alábbiak szerint kell kiválasztani:

·         az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyok kizárólag az alábbi országkódokat választhatják ki: CH-Svájci Államszövetség, LI-Liechtensteini Hercegség, NO-Norvég Királyság, RS-Szerbia Köztársaság, TR-Török Köztársaság, GB-Egyesült Királyság;

·         az adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személyek kizárólag az Európai Unió tagállamainak országkódjait választhatják;

·         a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózók bármely harmadik állam országkódjának választására jogosultak, valamint

·         az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkezett adózók bármely harmadik állam országkódjának választására jogosultak, KIVÉVE Észak- Írországot (XI), amely az uniós és importsémában végzett termékértékesítések tekintetében uniós tagállamnak minősül, ezért az áfa-visszatéríttetése iránti kérelmét az ’ELEKAFA-nyomtatvány benyújtásával kezdeményezheti.

 

Az adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személynek, illetve az elismert harmadik államban letelepedett adóalanynak, ha adó-visszatéríttetési joga a kompenzációs felárra terjed ki, a „kérelmező cég üzleti tevékenysége” pontban foglaltakat nem kell kitöltenie.

 

Az elektronikus levelezési cím adatsor akkor töltendő ki, ha az elismert harmadik államban letelepedett adóalany élni kíván az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó, az Áfa tv.-ben meghatározott jogával, illetve ha a kérelmező távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő, valamint az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkezett adóalany. Az Áfa tv. ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a harmadik államban letelepedett adóalany az adó-visszatéríttetési kérelmet, a kérelem mellékleteként csatolandó vagy később benyújtandó okiratokat és egyéb írásos nyilatkozatokat elektronikus formában és elektronikus úton is benyújtsa a NAV-hoz.

 

Ennek feltétele, hogy az adó-visszatérítési kérelemben elektronikus kapcsolattartásra szolgáló címet is megjelöljön, és nyilatkozzon (a Kérelem IAFAK-K-01-01-es lapja nyilatkozatok 1. e.) pontja szerint) arról is, hogy van az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges eszköze.

 

Ilyenkor a NAV az adó-visszatérítési eljárásban az Air. elektronikus kapcsolattartására vonatkozó szabályai szerint jár el.

 

Főlap (B) rovat:

 

A számlatulajdonos kérelmezőnek a visszatérítés átutalásához

·         saját belföldi vagy külföldi hitelintézetnél vezetett fizetési számlaszámát, valamint

·         a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nevét és pontos címét, illetve

·         a fizetési számlaszámát (IBAN-kódot) és

·         BIC/SWIFT-kódot, valamint

·         az utalás devizanemét

kell feltüntetnie.

 

Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany az adó-visszatérítés átutalásához szükséges adatokhoz kizárólag belföldi, vagy olyan államban vezetett fizetési számlát jelölhet meg, ahol gazdasági célú letelepedési helyének címe, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének címe van.

 

A távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalany csak a NAV-hoz bejelentett, euró devizanemben vezetett belföldi vagy külföldi fizetési számlaszámát, illetve a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét és pontos címét, valamint a fizetési számlaszámát (IBAN-kódot) és BIC/SWIFT-kódot adhatja meg.

 

Az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkezett adóalany csak a NAV-hoz bejelentett belföldi vagy külföldi fizetési számlaszámát, a számlatulajdonos nevét, valamint a fizetési számlaszámát (IBAN-kódot) és BIC/SWIFT-kódot adhatja meg.

 

Ha a visszatérítendő adó összegét nem forintban kéri kiutalni, a következő devizanemek közül választhat: AUD-ausztrál dollár, CAD-kanadai dollár, CHF-svájci frank, CZK-cseh korona, DKK-dán korona, EUR-euró, GBP-angol font, JPY-japán jen, NOK-norvég korona, PLN-lengyel zloty, SEK-svéd korona, USD-amerikai dollár.

 

IAFAK-K-01-01 lap

 

Az IAFAK-K-01-01 lap (A) blokkjában az elismert harmadik államban letelepedett, az adófizetésre kötelezett nem adóalany, valamint az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkezett kérelmezőnek a visszatérítendő adó összegét forintban, a távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalanynak pedig euróban kell feltüntetni.

 

A kérelmező a visszatérítési kérelmét javíthatja. Ilyenkor az IAFAK-K-01-01 lap harmadik (B) blokkjában meg kell adni a javítással érintett kérelem ügyszámát és a helyes, javított adatok feltüntetésével nyújtható be a javított kérelem.

 

Az IAFAK-K-01-01 lap (C) blokkját kell kitölteni akkor, ha az adó-visszatéríttetési kérelem NAV-hoz érkeztetéséhez képest az adó-visszatéríttetési jog terjedelme az év közben alkalmazott ideiglenes levonási arány és az év egészére vonatkozó végleges levonási arány mértékbeli eltérése miatt utólag változik.

 

E módosítást a kiigazítással érintett adó-visszatérítési időszakot követő naptári évben előterjesztett adó-visszatérítési kérelemmel, ennek hiányában a NAV-hoz címzett, írásos nyilatkozattal, úgynevezett kiigazítási nyilatkozattal kell pótolni.

 

Ha a kérelmező a korábbi időszakra vonatkozó levonási hányadot kívánja kiigazítani és az érintett időszakot követő naptári évben is terjeszt elő kérelmet, ebben a blokkban kell feltüntetnie a kiigazítással érintett adó-visszatéríttetési időszakot és a kiigazított levonási hányadot.

 

Ha a kérelmező kiigazítási nyilatkozatot kíván benyújtani, a Főlapon a NAV számára fenntartott rész blokkja után X-szel kell jelölni, hogy a nyomtatvány kiigazítási nyilatkozatként szolgál. Ha a kiigazítási nyilatkozat mezőt jelölik meg, akkor kizárólag a nyomtatvány Főlapjának (A) blokkja, és az IAFAK-K-01-01 lap (C) blokkja tölthető ki.

 

A kiigazítással érintett adó-visszatérítési időszak: annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a kérelmező az adó-visszatéríttetési kérelme vonatkozásában a kiigazítást kéri (tárgyév). Ez az időszak az előzetesen felszámított adó arányos megosztása szempontjából a tárgyévre vonatkozó végleges, illetve évközi adatokkal történő ideiglenes megosztás időszakát jelenti.[30]

 

A kiigazított levonási hányad: A levonási hányad utólagos módosulása, vagyis kiigazítása esetén a kérelmezőnek itt kell feltüntetnie az adott időszakra érvényes tényleges levonási hányadot, százalékos értékben, egész számokkal feltüntetve.

 

A kiigazítási nyilatkozat nyomtatvány nem javítható. Ha a nyomtatványt hiányosan küldik el, a javított kiigazítási nyilatkozatot új nyomtatványként kell beküldeni.

 

Nyilatkozatok

 

A kérelmező – „Az adó-visszatérítésére jogosultak”-nak megfelelő jogállása szerint – a jogosultságának megfelelő nyilatkozatot köteles kitölteni!

 

1. számú nyilatkozat (az elismert harmadik államban letelepedett adóalany nyilatkozata):

 

Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany nyilatkozik az a) b) d) e) pontokban foglaltakról, és ha rendelkezik belföldi kereskedelmi képviselettel, egyúttal a c) pont szerint nyilatkozik a megfelelő feltételek teljesítéséről.

 

A kérelmező a b) pontban arról nyilatkozik, hogy a kérelemmel érintett naptári évben Magyarországon nem rendelkezik gazdasági célú letelepedési hellyel, ennek hiányában lakóhellyel, vagy szokásos tartózkodási hellyel, ide nem értve az adóalany kereskedelmi képviseletét, ha az legközvetlenebbül érintett azon szolgáltatások vonatkozásában, ahol a teljesítési hely az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye van.

 

Ha kérelmező rendelkezik belföldi, Magyarországon bejegyzett kereskedelmi képviselettel is, akkor annak nevét és címét a c) pontban kell megjelölni.

 

A d) pontban az elismert harmadik államban letelepedett adóalany a következőkről nyilatkozik:

·         Magyarországon nem teljesített termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást,

·         kizárólag olyan termékértékesítéseket végzett, illetve szolgáltatásokat nyújtott, amelyek tekintetében azon személyeknek kellett adót fizetnie, akiknek azt teljesítették.[31]. Ilyen például:

o   a fel-, vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékek értékesítése,

o   meghatározott feltételekkel a gáz, vagy villamos energia értékesítése,

o   a más nevében és javára történő közvetítői szolgáltatások;

o   ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások;

o   egyes adóköteles személyszállítások;

o   egyes kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, valamint ezekhez hasonló, illetve ezekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; stb.

·         kizárólag egyes mentesített szállítási szolgáltatásokat nyújtott, így például adómentes termékfuvarozást és járulékosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtásokat, valamint adómentes személyszállítást.[32]

 

A kérelmező, ha elektronikus levelezési címet jelölt meg a Főlapon, úgy az 1. e) pontban nyilatkozik arról, hogy rendelkezik az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges eszközökkel.

 

IAFAK-K-01-02 lap

 

2. számú nyilatkozat (adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy nyilatkozata):

 

A kérelmező jogállásának megfelelően nyilatkozik.

 

3. számú nyilatkozat (távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalany nyilatkozata):

 

A kérelmező jogállásának megfelelően nyilatkozik az a)-d) pontokban foglaltakról.

 

A nyilatkozat megtételének nem akadálya, ha a kérelmező NAV-nál regisztrált a MOSS-rendszerbe, vagyis a kérelmezőt a NAV ilyen minőségében vette nyilvántartásba.[33]

 

A távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalanyt az Áfa tv.-ben meghatározott feltételek teljesítésekor veszi nyilvántartásba a NAV, és azonosítószámot is képez a számára. A visszatéríttetési kérelmet csak azonosítószámmal rendelkező, távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő, adóalanyként nyilvántartásba vett adózó nyújthatja be, a belföldi nyilvántartásból való törléséig, illetve abból kijelentkezéséig keletkezett adójáról.

 

E nyilatkozat kitöltésével a távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalany kizárólag a 2021. január 1. és 2021. június 30. közötti időszakban keletkezett, előzetesen felszámított áfa visszatéríttetésére irányuló igényét érvényesítheti, legkésőbb 2022. szeptember 30-ig.

 

Ha a távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő adóalany beregisztrált a 2021. július 1-jével indult OSS/IOSS-rendszerbe, akkor a 2021. július 1. után keletkezett, előzetesen felszámított áfa visszatérítését az IAFAK-nyomtatvány 4. számú nyilatkozatának kitöltésével kezdeményezheti.

 

4. számú nyilatkozat (Az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkezett adózó nyilatkozata)

 

A kérelmező jogállásának megfelelően nyilatkozik az A)-C) pontokban, ezeken belül az a)-d) alpontokban foglaltakról.

 

A nyilatkozat megtételének nem akadálya, ha a kérelmező NAV-nál regisztrált az OSS/IOSS-rendszerbe, vagyis a kérelmezőt a NAV ilyen minőségében vette nyilvántartásba.[34]

 

Az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkezett adóalanyt az áfatörvényben meghatározott feltételek teljesítésekor veszi nyilvántartásba a NAV, és azonosítószámot is képez a számára. A visszatéríttetési kérelmet csak azonosítószámmal rendelkező, OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkezett, adóalanyként nyilvántartásba vett adózó nyújthatja be, a belföldi nyilvántartásból való törléséig, illetve abból történő kijelentkezéséig keletkezett adójáról.

Ha azonban az egyéb tevékenysége folytán a belföldön nem letelepedett adóalany belföldön adóalanyként nyilvántartásba van véve, vagy erre lenne kötelezett, akkor az előzetesen felszámított levonható adót a belföldön benyújtandó áfabevallásában érvényesítheti.

 

Zárónyilatkozat

 

A nyilatkozatban cégszerű, hiteles aláírásával minden kérelmező jogállásának megfelelően elismeri, hogy a megadott adatok, információk a valóságnak megfelelnek, valamint kötelezettséget vállal arra, hogy a bármilyen okból helytelenül visszatérített adóösszeget visszafizeti.

 

Ha a kérelmező a visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, akkor a NAV jogosult ezt az összeget a kérelmezőt megillető további visszatérítésekből levonni. Ha ez, vagy a behajtására tett egyéb hatósági intézkedések eredménytelenek, a NAV a kérelmező újabb adó-visszatérítéseinek teljesítését a visszafizetésig felfüggesztheti.

 

IAFAK-K-02 lap

 

Mellékletek: A tételesen felsorolt iratok a benyújtandó kérelem kötelező mellékletei. A távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő, valamint az OSS/IOSS-rendszerbe bejelentkezett adóalanynak a személyi jogállását igazoló okiratot nem kell csatolnia.

 

 

Vissza