Kitöltési útmutató
a 16AEOI jelű, adatszolgáltatás Jelentendő valamint Nem dokumentált Pénzügyi Számlákról a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk nemzetközi automatikus cseréjéhez elnevezésű nyomtatványhoz
Jogszabályi háttér:
- Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.)
- Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Aktv.)
- A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény
Az adatszolgáltatás benyújtásának módja, időpontja:
Az adatszolgáltatás csak elektronikus úton teljesíthető!
[1]
Az adatszolgáltatás benyújtására kötelezett Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (kifizető) a 16AEOI jelű nyomtatványon 2017. június 30-áig
[2] adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általános részben leírt feltételek teljesülése esetén.
Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók
Az adatszolgáltatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban NAV) honlapján (www.nav.gov.hu) megtalálható és letölthető ÁNYK internetes kitöltő programmal kell elkészíteni. A 16AEOIA résznyomtatványból (Főlap) adatszolgáltatónként egyet, a 16AEOIM résznyomtatványból az adatszolgáltatóhoz tartozó számlatulajdonosonként egyet-egyet kell kitölteni. Abban az esetben, ha az adott adóévre vonatkozóan nincsen jelentendő számlája - nullás az adatszolgáltatás - azt a 16AEOIA lap (C) blokkjában kell jelezni a „jelölje X-szel, ha személyenkénti összesítő lap (16AEOIM) kitöltésére nem kötelezett” kódkockában
[3]. Amennyiben a kódkocka nem jelölt, legalább egy 16AEOIM résznyomtatvány kitöltése kötelező.
Az adatszolgáltatást csak az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény és a NAV-hoz az EGYKE adatlapon bejelentett, illetve az arra jogosultsággal rendelkező képviselője nyújthatja be.
Eredeti adatszolgáltatás
A NAV által elfogadott, az adott adatszolgáltatással érintett időszakra beküldött első adatszolgáltatás minősül eredetinek, akár határidőn belül, akár késedelmesen történik annak benyújtása.
Eredeti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás jellegének feltüntetésére szolgáló négyzetet üresen kell hagyni.
A NAV által hibásnak minősített adatszolgáltatás javítása
[4]
A NAV az adatszolgáltatás helyességét megvizsgálja, és amennyiben az adatszolgáltatás az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, 15 napon belül, megfelelő határidő tűzésével az adózót értesíti az adatszolgáltatás kijavítása (hiánypótlása) érdekében. Az adózónak a hibalistában felsorolt hibák kijavítását követően az adatszolgáltatás teljes állományát újból be kell nyújtania, és a lap tetején lévő kódkockába be kell írnia az eredeti (a hibásnak minősített) adatszolgáltatás 10 jegyű vonalkódját, mely a javításról szóló értesítő levélben található meg. Javító adatszolgáltatás beküldése esetén a főlap (C) blokkjában az „Adatszolgáltatás jellege” kódkockát kizárólag abban az esetben kell kitölteni, ha helyesbítésként beküldött adatszolgáltatás kijavítására szólítja fel a NAV.
Adózói javítás (helyesbítés)
[5]
A NAV által elfogadott adatszolgáltatás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javítás (helyesbítés) nyújtható be.
Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, ha az adózó utóbb észlelte, hogy a NAV által elfogadott adatszolgáltatás bármely adat tekintetében téves, vagy valamely adat az elfogadott adatszolgáltatásból kimaradt, azaz az adatszolgáltatás nem teljes körű.
Akkor is adózói javításról (helyesbítésről) van szó, ha valamely személlyel kapcsolatos adatközlést az adatszolgáltatás által érintett időszakra utólag teljesíti az arra kötelezett.
Ha az adatszolgáltatás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a 16AEOIA Főlap (C) blokkjában az „Adatszolgáltatás jellege” mezőbe „H” betűt kell választani.
Ebben az esetben „A hibásnak minősített adatszolgáltatás vonalkódja” mezőt értelemszerűen üresen kell hagyni, kivéve azt az esetet, amikor a helyesbítő adatszolgáltatásra érkezik javítás.
Ha a helyesbítés benyújtására azért van szükség, mert a számlatulajdonosra vonatkozóan közölt adatok valamelyikét kell módosítani, abban az esetben a személyenkénti összesítő 16AEOIM lap (B) blokkjában is fel kell tüntetni „H” betűvel a helyesbítés tényét.
Amennyiben olyan számlatulajdonos adatait közölte a benyújtott adatszolgáltatásban, akivel kapcsolatosan adatszolgáltatási kötelezettsége nem volt, azt a személyenkénti összesítő 16AEOIM lapon „T”-vel kérjük jelölni. Ebben az esetben az adott 16AEOIM laphoz tartozó lap(ok) egyes soraiban adatot közölni nem lehet.
Adózói javítás (helyesbítés) esetén - amennyiben egy vagy több „M” lapon közölt adatot kell módosítani - a 16AEOIA főlap mellett csak a helyesbítéssel érintett számlatulajdonos(ok)ra vonatkozó 16AEOIM lapokat (és kapcsolódó "M01-M03" lapokat) kell ismételten benyújtani.
Ekkor nemcsak a helyesbítendő adatokat kell az egyes személyenkénti összesítő lapokon módosítani, hanem valamennyi, az adott személyre, jogalanyra vonatkozó adatot újból kell közölni, hiszen a helyesbítés lényege a teljes adatcsere.
Soron kívül teljesített adatszolgáltatás
A jogutód nélkül megszűnő Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, ha e tevékenységét megszünteti, adatszolgáltatási kötelezettségét az éves elszámolású adókról benyújtott soron kívüli bevallással egyidejűleg teljesíti.
[6]
A soron kívüli adatszolgáltatást a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.
[7]
A felszámolási vagy végelszámolási eljárással megszűnő Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a soron kívüli adatszolgáltatást a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíti.
[8]
Abban az esetben, ha a soron kívüli adóbevallás benyújtásának határideje túlnyúlik az adatszolgáltatási határidőn, úgy a 2016. évre vonatkozó adatszolgáltatást függetlenül a megszűnés időpontjától, az adatszolgáltatási határidőig teljesíteni kell.
Amennyiben az adatszolgáltatást soron kívül teljesíti, akkor azt abban az esetben kell jelezni az „A” lapon, ha az adatszolgáltatás a 2017. évre vonatkozik.
Jogutódlással történő megszűnés
Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód kötelezettsége teljesíteni a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket (adatszolgáltatást). Ebből következően, 2016. január 1. napja és 2017. június 30. napja között jogutódlással történő évközi megszűnés esetén, a jogutód az általános határidőig teljesíti a jogelőd kötelezettségét, az alábbiak szerint. Amennyiben az adatszolgáltatással érintett adóév közben történt a jogutódlással való megszűnés és az érintett számla nem lett lezárva a jogelőd idején, akkor a jogutódhoz kerül át az adott számla még az adott adóévben, így a teljes adóévre (az év végén fennálló állapot szerint) a jogutódnak kell adatot szolgáltatnia, a jogelőd adószámának feltüntetése nélkül. Amennyiben az adatszolgáltatással érintett adóévet követően, de még az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését megelőzően történik a jogutódlás, illetve az érintett számla nem került át a jogutódhoz, mert le lett zárva a jogelőd idején, úgy az adott adóév tekintetében a számla még a jogelődhöz tartozott év végi állapot illetve a lezárás időpontját megelőző napi állapot szerint, így arra az adóévre ebben az esetben a jogutód a jogelőd helyett teljesíti az adatszolgáltatást, és jelzi a jogelőd adószámát a nyomtatványon.
Jogkövetkezmények
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, az adó- és vámhatóság szankcióval élhet – figyelembe véve az Aktv. 43/K. § továbbá az Art. 6/A. §-6/J. §, 172. § paragrafusaiban foglalt rendelkezéseket.
Általános összefoglaló az adatszolgáltatás tartalmi elemeivel összefüggésben
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a következő szakmai tájékoztató nem minősül jogi iránymutatásnak!
A) Az adatszolgáltatás teljesítésére kötelezettek
Az adatszolgáltatás teljesítésére minden Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény kötelezett, aki e minőségét a NAV-hoz bejelentette.
Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény olyan Magyarországon belföldi illetőségű Pénzügyi Intézményt (Letétkezelő Intézményt, Betéti Intézményt, Befektetési Jogalanyt, Meghatározott biztosító Társaságot, ide nem értve ezek Magyarországon kívül elhelyezkedő fióktelepét) valamint a külföldi illetőségű Pénzügyi Intézmény magyarországi fióktelepét jelenti, amely nem sorolható a Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények közé.
Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek pedig azt a jogalanyt kell tekinteni, aki az Aktv. 1. számú mellékletének VIII/B. pontjában Nem Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményként van feltüntetve.
B) Az adatszolgáltatás tartalma
Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nevét és adószámát.
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény minden egyes Jelentendő Pénzügyi Számla vonatkozásában köteles meghatározott adattartalommal adatot szolgáltatni.
A Jelentendő Pénzügyi Számla
a) olyan Pénzügyi Számla
[9], amelyet egy Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény vezet, és tulajdonosa egy vagy több Jelentendő Személy
[10];
b) továbbá ide tartozik az a pénzügyi számla is, amelyet olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany (beleértve a nem Résztvevő joghatóságbeli meghatározott Befektetési Jogalanyt is)
[11] tart fenn, amelyben egy vagy több Ellenőrzést gyakorló személy
[12] (természetes személyek, akik ellenőrzést gyakorolnak a jogalany felett) egyúttal Jelentendő Személy is,
feltéve, hogy a számla az Aktv. I. számú mellékletének II-VII. pontjában meghatározott átvilágítási eljárások eredményeként Jelentendő Pénzügyi Számlának minősül.
Az adatszolgáltatás során meg kell adni a Jelentendő Személynek (akár Számlatulajdonos, akár Ellenőrzést gyakorló személy) a nevét, címét, az adóügyi illetőségét, az adóazonosító számát, magánszemély esetén továbbá a születési helyét és idejét, valamint a b) pontban szereplő esetben az Ellenőrzést gyakorló személy(ek) adatain felül a nyomtatványon szerepeltetni kell a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany (beleértve a nem Résztvevő joghatóságbeli meghatározott Befektetési Jogalanyt is) számlatulajdonos nevét, címét, és adóazonosító számát is.
Cím
A Jelentendő Személynek minősülő magánszemély Számlatulajdonos valamint Ellenőrzést gyakorló személy esetében a jelentendő cím a magánszemélynek a Jelentő Pénzügyi Intézménynél az átvilágítási eljárás szerint bejegyzett címe, amely elsődlegesen az egyén aktuális lakcíme, kivéve, ha a Jelentő Pénzügyi Intézménynél ez a cím nincs bejegyezve, mely esetben a megadott levelezési címet kell jelenteni. Általánosságban az „átvételre meghatalmazott” személy címe vagy a postafiók nem számít lakcímnek. A postafiók azonban általában lakcímnek tekinthető akkor, ha olyan cím része, ahol szerepel pl. utca, ajtószám vagy vidéki területeken a postai küldemények kiszállításához használt út, és ezáltal világosan jelöli a Számlatulajdonos tényleges lakóhelyét. Hasonló módon, bizonyos körülmények között, például katonák esetében az „átvételre meghatalmazott” személy címe is számíthat lakcímnek. Olyan Jogalany által birtokolt számla esetén, amelyről megállapították, hogy egy vagy több, Jelentendő Személynek számító Ellenőrzést gyakorló személlyel rendelkezik, a jelentendő cím a Jogalany címe és a Jogalany összes, Jelentendő Személynek számító Ellenőrzést gyakorló személyének a címe.
A Jogalany Számlatulajdonos jelentendő címe a székhelycím, amely általában az a hely, ahol a Jogalany tényleges üzletvezetésének a helye található. Nem tekinthető a Jogalany székhelyének annak a Pénzügyi Intézménynek a címe, amelynél a Jogalany számlát tart fenn, illetve a postafiók vagy a kizárólag levelezési célokat szolgáló cím, kivéve, ha ez a Jogalany által használt egyetlen cím, és a Jogalany létesítő okiratában a Jogalany bejegyzett címeként jelenik meg. Nem tekinthető végül a Jogalany székhelyének az olyan cím, amelyre vonatkozóan „postán maradó” megbízás van érvényben.
Adóügyi illetőség
Amennyiben az átvilágítási eljárás eredményeként a Jelentendő Személy egynél több joghatóságban bír adóügyi illetőséggel, az illetőséggel bíró joghatóságok mindegyikét kérjük megadni.
Az átvilágítás során Jogalanyok esetében az alábbi információk jelzik azt, hogy a Számlatulajdonos illetőséggel bír egy jelentendő joghatóságban:
- a bejegyzés helye vagy a székhely valamelyik jelentendő joghatóságban van;
- a Számlatulajdonos valamelyik címe jelentendő joghatóságban van (pl. ez nagy valószínűséggel a költségvetési szempontból átláthatóként kezelt Jogalanyok esetében áll fenn, és tükrözi a nyilvántartásba vett címet, a székhelyet vagy a tényleges ügyvezetés helyét; vagy
- a vagyonkezelői alap (trust) egy vagy több vagyonkezelőjének a címe valamelyik jelentendő joghatóságban van.
Azonban önmagában az, ha egy állandó telephely (pl. egy fióktelep) valamely jelentendő joghatóságban van (pl. állandó létesítmény címe ott található), ebből a szempontból nem számít illetőségnek.
Adóazonosító szám, születési idő
A jelentendő adóazonosító szám az adóügyi illetőség szerinti joghatóság által az adott személyhez rendelt adóazonosító szám (vagy ilyen hiányában annak funkcionális megfelelője). Több adóügyi illetőség esetén valamennyi adóazonosító szám jelentendő.
A Jelentendő Meglévő Pénzügyi Számlához kapcsolódóan, az adóazonosító számról vagy a születési időről nem kell adatot szolgáltatni, ha ezek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nyilvántartásában nem szerepelnek (és jogszabály nem írja elő ezen információknak a begyűjtését). Mindazonáltal a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az azon adóévet követő második adóév végéig, amelyben a Meglévő Számlát Jelentendő Számlának minősítették, a Meglévő Számlához kapcsolódóan beszerezze az adóazonosító számot és a születési időre vonatkozó információt.
Nem kell adatot szolgáltatni az adóazonosító számról továbbá akkor, ha a Jelentendő Személy illetősége szerinti joghatóság adóazonosító számot nem ad ki.
Egyes joghatóságok által kibocsátott adóazonosító számok szerkezetéről, valamint egyes joghatóságok esetében az adóügyi illetőség megállapításának általános feltételeiről az OECD automatikus információcsere portálján található bővebb angol nyelvű tájékoztatás: www.oecd.org/tax/automatic-exchange/crs-implementation-and-assistance/
Születési hely
A születési helyről csak akkor kötelező adatot szolgáltatni, ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény jogszabály alapján egyébként is köteles beszerezni ezt az információt, és arról adatot szolgáltatni, valamint az információ a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény elektronikus adatbázisában rendelkezésre áll.
Számlához kapcsolódó adatok (16AEOIM-01 lap)
Kötelező adattartalom továbbá a Jelentendő Pénzügyi Számla száma (vagy számlaszám hiányában annak megfelelő azonosítószám), illetve a számla 2016.12.31-én fennálló egyenlege vagy értéke (Visszavásárlási Értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés vagy Járadékbiztosítási Szerződés esetén beleértve a készpénz-egyenértéket vagy Visszavásárlási Értéket), annak devizaneme, továbbá a számla státuszának megjelölése. Ha az említett számlát év közben lezárták, akkor közvetlenül a zárás előtti állapotnak megfelelően kell adatot szolgáltatni, és a státuszt lezártként kell feltüntetni (16AEOIM-01 lap). A számlaszámmal összefüggésben meg kell adni továbbá annak típusát (IBAN, OBAN, ISIN, OSIN, egyéb).
Ezeken felül meg kell adni Letétkezelői Számla esetében
[13]:
- a teljes bruttó kamat összegét;
- a teljes bruttó osztalék összegét;
- a számlán tartott eszközökhöz kapcsolódóan keletkező, az adóévben a számlára (vagy a számlához kapcsolódóan) befizetett vagy azon jóváírt egyéb bevétel bruttó összegét;
- a pénzügyi eszközök értékesítéséből vagy visszaváltásából származó, az adóévben a számlára befizetett vagy azon jóváírt bevétel bruttó összegét, amely tekintetében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény letétkezelőként, befektetési vállalkozásként, meghatalmazottként vagy egyéb módon a Számlatulajdonos megbízottjaként működött közre;
Betéti Számla esetében
[14] az adóévben a számlára befizetett vagy azon jóváírt kamat bruttó összegét;
A Letétkezelői és Betéti Számlán kívüli bármely egyéb számla esetében
[15]: az adóévben a Számlatulajdonos részére a számlával kapcsolatban kifizetett vagy jóváírt bruttó összeget, amelynek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a kötelezettje vagy adósa, ideértve az adóévben a visszaváltásokból származó, a Számlatulajdonos részére teljesített kifizetések összevont összegét.
A tagállamoknak és más államoknak Jelentendő Pénzügyi Számlák azonosítása érdekében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményeknek átvilágítási eljárást kell lefolytatniuk. Az említett kötelezettség részletes szabályait az Aktv. 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák.
Amennyiben az eljárást követően megállapításra kerül, hogy egy adott számla Jelentendő Pénzügyi Számlának minősül, akkor az adatszolgáltatást a B) pontban meghatározott adattartalommal ki kell tölteni.
Az adatszolgáltatás részei:
1) 16AEOIA
2) 16AEOIM
3) 16AEOIM-01
4) 16AEOIM-02
5) 16AEOIM-03
Kérjük, töltse ki az adatszolgáltató adószámát.
Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód kötelezettsége teljesíteni a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket (adatszolgáltatást). Ebből következően, 2016. január 1. napja és 2017. június 30. napja között jogutódlással történő évközi megszűnés esetén, a jogutód az általános határidőig teljesíti a jogelőd kötelezettségét, az alábbiak szerint. Amennyiben az adatszolgáltatással érintett adóév közben történt a jogutódlással való megszűnés és az érintett számla nem lett lezárva a jogelőd idején, akkor a jogutódhoz kerül át az adott számla még az adott adóévben, így a teljes adóévre (az év végén fennálló állapot szerint) a jogutódnak kell adatot szolgáltatnia, a jogelőd adószámának feltüntetése nélkül. Amennyiben az adatszolgáltatással érintett adóévet követően, de még az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését megelőzően történik a jogutódlás, illetve az érintett számla nem került át a jogutódhoz, mert le lett zárva a jogelőd idején, úgy az adott adóév tekintetében a számla még a jogelődhöz tartozott év végi állapot illetve a lezárás időpontját megelőző napi állapot szerint, így arra az adóévre ebben az esetben a jogutód a jogelőd helyett teljesíti az adatszolgáltatást, és jelzi a jogelőd adószámát a nyomtatványon.
Ha az adatszolgáltatás hibásnak minősül, akkor a hibásnak minősített adatszolgáltatás vonalkódját is a főlap (B) blokkjába kell beírni.
Kérjük, tüntesse fel az adatszolgáltató nevére, székhelyére, levelezési címére, ügyintéző nevére és telefonszámára vonatkozó adatokat.
Amennyiben a levelezési címként postafiókot kíván megadni, akkor a közterület jellegéhez „postafiók”-ot kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni.
Ügyintézőként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki az adatszolgáltatást összeállította, és aki az adatszolgáltatás esetleges javításába bevonható.
A főlap (C) blokkjában kell jelölnie, amennyiben személyenkénti összesítő lap kitöltésére nem kötelezett, vagyis a Jelentendő Magyar Pénzügyi Intézménynek az adott adóévre vonatkozóan nincsen jelentendő számlája (nullás az adatszolgáltatás). Ennek a mezőnek a jelölésével teljesítendő az Aktv. 43/G. § (6) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség.
Az adatszolgáltatás jellege kódkockát akkor kell kitölteni, ha az adatszolgáltatás adózói javításnak (helyesbítésnek) minősül. Alapbevallásnál a kódkocka üresen marad!
A főlap (C) blokkjában az „Adatszolgáltatásban érintett számlatulajdonosok száma” mezőben jelenik meg az adatszolgáltatásban feltüntetett személyenkénti összesítő (16AEOIM) lapok száma. Ez a szám kizárólag az érintett számlatulajdonosok számát tükrözi, így abba nem kell beleszámolni a 16AEOIM-02 lapon feltüntetett Ellenőrzést gyakorló személyek számát.