Kitöltési útmutató

a 2017. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély
munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. § (5) bekezdés szerint, ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az „Adatlap 2017” és a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutató a 2017. évben hatályos rendelkezések alapján készült.

Munkaviszony: a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony (pl.: köztisztviselői, közalkalmazotti, közfoglalkoztatási jogviszony), amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

Az igazolásnak göngyölítve tartalmaznia kell az adóéven belüli előző munkáltatók által közölt adatokat is. [1] Az igazolást ki kell adni a magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén is. (A magánszemély halála esetén a vele közös háztartásban élő hozzátartozója, ennek hiányában örököse részére kell kiadni.)

Az igazolást e nyomtatvány (Adatlap 2017) felhasználásával, két példányban kell elkészíteni. A másolati példány az azt kiállító munkáltatónál marad, és ezen a munkavállaló (a tag) aláírásával igazolja az adatlap eredeti példányának átvételét.

Az adatlap nem tartalmazza az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat, amelyekkel összefüggésben a kifizetőknek külön igazolást kell kiadniuk. [2]

Az Adatlap kitöltése

Az Adatlapon előírt adatközlés tartalmát az Art. 46. § (5) bekezdése határozza meg. E tájékoztató ezeket nem ismétli meg, csak az adatközlés célja és kezelése szempontjából fontos összefüggésekre és tudnivalókra hívja fel a figyelmet.

Az adóévben elsőnek adott nyilatkozat szerinti költség elszámolási mód alkalmazható az adóév egészében az adóelőleg levonása során. A költségelszámolás módjának jelölése a magánszemély által adott nyilatkozat alapján – a 2., a 3., a 6. és a 7. sorok „a” oszlopaiban –, a következő:

Nem adott nyilatkozatot

0

10% költséghányadról nyilatkozott

1

Szja. tv. 3. sz. melléklete II. fejezete szerinti bizonylat nélkül elszámolható költség levonásáról nyilatkozott

2

Tételes költségelszámolásról nyilatkozott

3

 

I. AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELMEK

1. sor: Munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül

Ebben a sorban a munkáltatótól (beleértve az adóévben az előző munkáltató(k)tól) származó bért kell feltüntetni az év elejétől, vagy az év közben történő munkakezdés esetén a munkakezdés időpontjától a kilépésig, a tört havi adattal együtt, halmozottan („d” oszlop). Ez az összeg nem tartalmazza az érdekképviseleti tagdíjat.

Bérként ebben a sorban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 3. § 21. pontjának a) alpontjában nevesített (a munkaviszonyra tekintettel, azzal összefüggésben bármely jogcímen kifizetett) jövedelmeket, továbbá a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás összegét kell feltüntetni. Itt kell továbbá szerepeltetni a munkáltató által a munkaviszonyra tekintettel természetben nyújtott, az Szja tv. 70-71. §-ai alá nem tartozó adóköteles juttatás értékét is.

2. sor: Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés [3]

E sor „b” oszlopában bevételként a munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés teljes, az év elejétől halmozott összegét, a „c” oszlopban az elszámolható költségek (ideértve a bizonylat nélkül figyelembe vehetőeket is) összegét, míg a „d” oszlopban a jövedelmet kell feltüntetni, beleértve a korábbi munkáltató(k) által kifizetett tételeket is. Az „a” oszlopban jelölni kell a költségelszámolás módját.

 

Ebben a sorban kell feltüntetni, annak az átalány költségtérítésnek az összegét, amelyet a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (továbbiakban Külszoltv.) 25.§-a alapján a külszolgálatra kihelyezett magánszemély részére juttatnak. [4] A magánszemélynek az igazolás nélkül elszámolható költség levonásáról nyilatkozatot kell tennie.

Szintén igazolás nélkül elszámolható költség az Szja. tv. 3. számú melléklet II. fejezet 9. pontjában meghatározott honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló tartós külföldi szolgálatra kihelyezett szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló 90 napot meghaladó külföldi kiküldetést teljesítő, szolgálati jogviszonyban álló személy részére a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére az említett törvény vagy a végrehajtására kiadott más jogszabály alapján megállapított átalány-költségtérítés összege.

 

Igazolás nélkül számolható el a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott, belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél - kizárólag e tevékenysége tekintetében - naponta 3000 Ft, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza. [5]

3. sor: Külszolgálatért kapott jövedelem

A külszolgálatra tekintettel a munkáltató által kifizetett összeget ebben a sorban kell feltüntetni (ez az összeg nem szerepelhet az 1. sorban). Ebben a sorban kell továbbá szerepeltetni a Külszol.tv. alapján a tartós külszolgálat időtartama alatt juttatott díjazás devizailletmény részét.

Abban az esetben, ha a devizailletményből vonják le a szakszervezeti tagdíjat, akkor ebben a sorban a szakszervezeti tagdíjjal csökkentett összeget kell feltüntetni.

 

A Külszol.tv. 52.§ (7) bekezdésben meghatározott költözési költségtérítés összegét szintén ebben a sorban szükséges feltüntetni. Ezen költségtérítés összegével szemben ténylegesen felmerült költség nem érvényesíthető.

 

Nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő jövedelmének megállapításánál az erre vonatkozó 285/2011. (XII. 22.) Kormányrendelet alapján, napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg, egyéb esetekben a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le igazolás nélkül.

Ennek feltétele, hogy a magánszemély az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza. [6]

4. sor: Más bérjövedelem

Ebben a sorban kell feltüntetni például a társadalombiztosítási szerv által kifizetett táppénz összegét, ha azt a munkáltató felé igazolta az ellátást folyósító szerv.

5. sor: Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

A más nem önálló tevékenységből származó jövedelmeket kell ebben a sorban feltüntetni.

Itt kell szerepeltetni a választott tisztségviselő (ha tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi) tiszteletdíját, a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködésére tekintettel kifizetett juttatást (személyes közreműködői díj), a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tiszteletdíját, ha nem munkaviszonyban látja el feladatát. Továbbá itt kell szerepeltetni azon adóköteles juttatások értékét is, amelyeket a kifizető nem az
Szja tv. 70-71. §-aiban meghatározott címen ad a magánszemély nem önálló tevékenységére tekintettel. Nem önálló tevékenységnek minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a nemzetiségi szószólói tevékenység, valamint az állami projektértékelői jogviszonyból származó jövedelem is.

6. sor: Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés

A nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítést, ide értve a külföldi kiküldetés nem munkaviszonyra tekintettel fizetett teljes (év elejétől halmozott) bruttó összegét (bevétel), az elszámolható költségeket, illetőleg a jövedelmet kell feltüntetni. Az „a” oszlopban jelölni kell a költségelszámolás módját, a „b” oszlopba a bevétel összegét, a ”c” oszlopba az elszámolható költségek összegét, míg a „d” oszlopba a jövedelmet kell bejegyezni.

7. sor: Önálló tevékenységből származó jövedelem [7]

Ebben a sorban az önálló tevékenységekből származó kifizetéseket kell feltüntetni. Az „a” oszlopban jelölni kell a költségelszámolás módját, a „b” oszlopba a bevétel, a ”c” oszlopba az elszámolható költségek összegét, míg a „d” oszlopba a jövedelmet kell beírni.

8. sor: A 7. sorból az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

Ebben a sorban kell tájékoztató adatként feltüntetni a 7. sorában szereplő összegből a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó bevételét, az elszámolt költséget és a jövedelem összegét.  

A sor kitöltésekor figyelemmel kell lenni a 7. sornál leírtakra.

14. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem [8]

Ez a sor olyan kifizetések igazolására szolgál, amelyek belföldön adóköteles jövedelmek, az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevételek körébe. Az opciós jog érvényesítésével juttatott jövedelmet is ebbe a sorba kell beírni, ha az egyéb jövedelemként adóköteles.

16. sor: A kettős adóztatást kizáró egyezmény alapján külföldön adózott, de a külföldön megfizetett adó beszámításával belföldön is adóköteles jövedelem

Az adatlap ezen sorában kell feltüntetni a belföldi illetőségű magánszemély azon jövedelmét, amely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé.

17. sor: Kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem

Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles (pl. külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett) jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát az Szja tv. rendelkezései szerint kell megállapítani.

18. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege

Ez a sor szolgál az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összesítésére.

65. sor: Levont adóelőleg összege:

Ebbe a sorba a levont adóelőleg összegét írja be.

Következő lap
Tartalomjegyzék