A HIVATAL (A) és az AZONOSÍTÁS (B) blokk kitöltése:

A HIVATAL (A) blokkba nem írhat adatot (azt a NAV tölti ki).

Az AZONOSÍTÁS (B) blokkban kell szerepeltetni az adóalany azonosításához szükséges adatokat: név, adószám/csoportazonosító szám, adóazonosító jel, a nyomtatványon kért bontásban.

Itt kell feltüntetni továbbá a jogelőd adószámát, ha a szervezeti változással (átalakulás, egyesülés, szétválás) érintett adóalany a szervezeti változást megelőző időszakra, azaz a jogelőd gazdasági tevékenységének időszakára vonatkozóan nyújt be bevallást, önellenőrzést. Ha az ilyen szervezeti változással érintett adózó nem a jogelőd időszakára nyújt be bevallást, önellenőrzést, hanem már az átalakulás, egyesülés, szétválás utáni, saját gazdasági tevékenységének időszakára, akkor a jogelőd adószáma rovatot tilos kitölteni.

Adózói státusz

A korábban a ’86-os bevallást benyújtó – speciális körbe tartozó - adózók a 2365-ös bevallás megfelelő sorainak kitöltésével teljesítik bevallási kötelezettségüket.

Az e körbe tartozó adózóknak alapbevallás benyújtásakor, önellenőrzéskor, valamint adózói javítás (helyesbítés) esetén a főlap (B) blokkjában jelölniük kell, hogy melyik „Adózói státuszba”-ba tartozóan nyújtják be bevallásukat:

 

1. Közösségi adószámmal rendelkező, áfaalanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy;

3. Közösségi adószámmal nem rendelkező, áfaalanynak nem minősülő természetes személy;

4. Közösségi adószámmal nem rendelkező, áfaalanynak nem minősülő egyéb szervezet;

5. Közösségi adószámmal nem rendelkező, áfaalanynak nem minősülő jogi személy

 

Az adózói státusz jelölése esetén kitölthető sorok és lapok:

-          Az 1-es csoportba tartozó adózók kitölthetik:

 - 2365A-01-01 – 01-03 lapokon:

      - a 03. sort,

      - a 11-15. sorokat,

      - a 16. sort

      - a 17-18. sorokat,

      - a 20-22. sorokat,

      - a 27. sort,

      - a 36. sort,

      - a 47. sort,

      - a 48. sort

      - a 83-85. sorokat,

      - a 91-93. sorokat,

- a 2365A-04, a 2365A-EUNY, a 2365A-A88 lapokat.

 

-          A 3-5-os csoportba tartozó adózók a 2365A-01-01 - 01-03 lapokon a 15. sort, a 36. sort, a 83-85., sorokat és a 2365A-04, 2365A-EUNY lapokat tölthetik ki.

 

A természetes személy adóalanynak az „Adózó adóazonosító jele” rovatot is ki kell töltenie.

 

Ha csoportos adóalany nevében a csoportképviselő nyújtja be az áfabevallást, akkor az adószám rovatban a csoportos adóalany azonosító számát kell feltüntetni. A csoportos adóalany áfabevallásának időszaka alatt a csoporttagok saját adószámuk alatti áfabevallást nem nyújthatnak be.[16] Csoportos áfaalanyiság 5-ös áfa kóddal, a csoporttag áfa kódja 4-es az adószáma 9. pozícióján.

Azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek az áfabevallásukat elektronikus formában teljesítik, itt az AZONOSÍTÁS (B) blokkban kell kitölteniük a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőt, ha az elektronikusan benyújtott, hibásnak bizonyult bevallásuk javítását a NAV értesítő levélben kérte, és a bevallással ezt a hibás bevallást küldik meg javított formában. Fontos, hogy ez a javítás nem egyenlő az önellenőrzéssel, valamint a helyesbítéssel, vagyis a javító bevallásban ugyanazt a bevallás jelleget kell megadnia, mint ami az eredeti, a NAV által hibásnak minősített bevallásban szerepelt. Tehát alapbevallás javítása esetén a bevallás jellege mezőt továbbra is üresen kell hagyni, helyesbítő jellegű bevallás javításakor H, önellenőrzés esetén O jelölést kell tenni (kivéve akkor, ha a NAV értesítésében közölt hibakód alapján nem a megfelelő bevallás jelleget használta).

Ügyintézőként annak a személynek a nevét (és telefonszámát) kérjük feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható! Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás javításába bevonható, akkor az ő adatait kérjük szerepeltetni!

A főlap (C) blokkjának kitöltése:

A bevallási időszak kezdő és záró dátum rovatait értelemszerűen kell kitölteni, az adózóra vonatkozó bevallási gyakoriságnak, illetőleg a törtidőszaki bevallási kötelezettséggel járó eseményeknek (gyakoriságváltásoknak, sajátos beszámolókészítési kötelezettséghez kötött bevallásbenyújtásoknak) megfelelően. A bevallási időszak rovatban feltüntetett időintervallumnak megfelelő jelzést kell tenni a „Bevallás gyakorisága” mezőben. Elektronikus benyújtáskor a kitöltőprogram automatikusan beemeli a bevallási lapok fejlécében a bevallási időszak adatait a főlapon megadott időszak alapján.

Az éves bevallásra kötelezett adózónak az évközi áttérési kötelezettségek indokolására szolgáló adatmezőket is a főlap (C) blokkjában kell megjelölnie „X”-szel, összhangban a bevallás időszakával is. Ezek a rovatok a következők:Közösségi adószám évközi megállapítása miatt törtidőszaki bevallás éves bevallásra kötelezett adóalany esetén”, „Adóhatósági engedéllyel évközi gyakoriság váltás”, „Küszöbérték-túllépés éves bevallásra kötelezett adóalany esetén”. Ezek kitöltésére a „Bevallási gyakoriság megállapítása” alcímű fejezetben találhatók információk.

A felszámolási/végelszámolási eljárás végével „újraéledő” adózónak jeleznie kell a főlap (D) blokkjában a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó D jelű visszaigénylési jogcím helyett a gyakoriság szerinti értékhatáros A, B, C jelű visszaigénylési jogcímeket.

A felszámolási (végelszámolási) eljárás végével nem megszűnő, hanem újra „élővé”, működővé váló adózóknál a „következő időszakra átvihető követelés” megnevezésű számított mező ([2365A-01-03] 86C) kitölthető a negatív előjelű, vissza nem igényelhető elszámolandó adó összegével. Ezt az internetes kitöltőprogram automatikusan feltölti a megfelelő összeggel, ha az adózó jelöli a főlap (C) blokkjában az „Eljárás végével újra élővé válik” adatmezőben „X”-szel.

A „Bevallás jellege” mezőben a következő jelölések egyikét kell alkalmazni:

 

Önellenőrzést (O) kell jelölni a már alapbevalláson bevallott adóalap, adó módosítása esetén.

Az önellenőrzésként benyújtott 2365A-01-01 - 01-05. lapok 01-31., 35-79., 88-95., 97-98., 100-101., 105-106, 108. soraiban mindig az önellenőrzéskor megállapított tényleges, helyes adatokat kell feltüntetni az adóalap és adórovatokban, tehát nem a feltárt különbözetet kell kimutatni az egyes sorokban. Ha az említett sorok valamelyikében nincs változás, akkor az eredeti – helyes – adatot kell abban a sorban feltüntetni, vagyis az „önellenőrzési láncban” közvetlenül megelőző bevallás adott sorával azonosan kell kitölteni a sort.

 

A 2365A-01-03. lap 82-86. soraiban a „b” oszlop rovatait kizárólag áfaadónem önellenőrzésekor lehet kitölteni, ezeket az összegmezőket alapbevallás vagy korábbi önellenőrzési pótlék önellenőrzésekor üresen kell hagyni. Áfa önellenőrzéskor a 2365A-01-03. lapon a 82-86. sorok „b” oszlop mezőit azokkal az adatokkal kell feltölteni, amelyek az „önellenőrzési láncban” közvetlenül megelőző bevallásban a 2365A-01-03. lapon a 82-86. sorok „c” oszlop rovataiban szerepeltek. Ezek az önellenőrzendő, „eredeti” adatok.

Az önellenőrzésben a 2365A-01-03. lapon a 82-86. sorok „c” oszlopának mezőibe pedig az önellenőrzéskor megállapított tényleges, helyes adatokat kell beírni, azt is figyelembe véve, hogy az önellenőrzés eredményeként is fennállnak-e ugyanazok a visszaigénylési jogosultságok, mint a láncban megelőző bevallásban.

 

Az önellenőrzéssel kimutatható kötelezettség-csökkenés, kötelezettség-növekedés, felszámított önellenőrzési pótlék meghatározását a 2365A-04 számú Önellenőrzési mellékleten kell elvégezni a 2365A-01-03. lapon a 82-86. sorok „b” és „c” oszlopainak különbözetétől függően.

 

A főlap (D) blokkjában a visszaigényléssel összefüggő pénzforgalmi rendelkezések (kiutalás, átvezetés) és áfa-visszaigénylési jogcímek kitöltésénél ügyelni kell arra, hogy nem minden esetben kell mindkettőt egyidejűleg kitölteni. A (D) blokkban az áfa-visszaigénylési jogcím kódját kötelező megadni, ha az önellenőrzés eredményeként is fennáll a visszaigényléshez a jogosultság, tehát az adózó a 85. sor „c” rovatát kitölti. Ha az önellenőrzésben a 85. sor „c” mező kitöltött, még nem jelenti azt, hogy az adózó vissza is igényelhet adót, hiszen az önellenőrzésből az adózó csak a kötelezettség-csökkenés összegét igényelheti vissza.

 

Csak abban az esetben, ha az áfakötelezettség-csökkenés összege (2365A-04. lap 4. sor) vagy a korábbi önellenőrzési pótlék csökkenés összege (2365A-04. lap 8. sor) nullától eltérő számmal kitöltött, akkor rendelkezhet az adózó a (D) blokkban a pénzforgalmi rendelkezések között arról, hogy a visszaigényelhető kötelezettség-csökkenés összegének kiutalását nem kéri (adószámlán[17] hagyja), vagy teljes összegű kiutalását kéri, vagy átvezetését kéri más adónemre.

Ha a korábbi önellenőrzési pótlék önellenőrzése következtében keletkezik kötelezettség-csökkenés, úgy értelemszerűen nem tölthető ki a főlap (D) blokkban az áfa visszaigénylési jogcímkód mező, csak a pénzforgalmi rendelkezéseket kell megadni.

 

Ismételt önellenőrzéskor a „Bevallás jellege” mező („O”) jelölésével a 2365A-04. számú Önellenőrzési mellékleten is kell az (O) blokkban „X”-et kell beírni.

Az ismételt önellenőrzés is önellenőrzés, de már legalább a második önellenőrzés az azonos időszakra vonatkozó önellenőrzési láncban, és jelentősége abban áll, hogy a 2365A-04-es önellenőrzési melléklet 2. sorának kitöltésekor az önellenőrzési pótlék számításakor kell e jellegre figyelemmel lenni.

 

A 2365 számú bevallás kitöltőprogramja a 2365A-04-es lapot automatikusan megnyitja, ha a főlapon a (C) blokkban az adózó jelzi az önellenőrzési szándékot. A 2365A-04 számú Önellenőrzési melléklet önállóan nem nyújtható be, csak a bevallási főgarnitúra mellékleteként, azzal együtt, és az önellenőrzés sem érvényes a 2365A-04. lap csatolása nélkül!

 

Ha a korábbi önellenőrzési pótlék összegét önellenőrzi, úgy azt a nyomtatványon csak önmagában módosíthatja, azaz olyan önellenőrzési bevallás, amelyen önellenőrzési pótlékot önellenőriztek, egyidejűleg nem használható az áfa önellenőrzésére is. A két adónemet tehát együtt nem lehet önellenőrizni, vagyis a 2365A-04 számú Önellenőrzési mellékleten a korábbi önellenőrzési pótlék 5-8. sorainak kitöltése mellett az áfa módosításával kapcsolatos 2365A-04 számú Önellenőrzési melléklet 1-4. sorai nem tölthetők ki. A 2365A-01-01 - 2365A-01-05 lapokon a 01-31., 35-79., 88-95., 97-98., 100-101., 105-106., 108. sorok adatát és a 82-86. sorok „c” oszlopának adatát változatlan adattartalommal meg kell ismételni.

 

Az önellenőrzési pótlék összege kizárólag akkor módosítható, ha a korábbi önellenőrzési bevallásban az önellenőrzési pótlék összegének megállapításánál az adózó tévedett, például helytelen időszakot vagy más jegybanki alapkamat százalékot alkalmazott. Az önellenőrzési pótlék összegének önellenőrzésére nincs mód akkor, ha arra a korábbi bevallásban levezetett pótlékalap változása miatt kerülne sor. Korábbi önellenőrzési pótlék önellenőrzése csak ismételt önellenőrzés keretében valósulhat meg.

 

Ha az önellenőrzés indoka kizárólag az, hogy az az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, akkor a 2365A-EUNY számú nyilatkozatot is csatolni kell az önellenőrzéshez, melyet a főlapon jelölni kell a (C) blokkban.

 

Adózói javítást (helyesbítést), azaz a „Bevallás jellege” mezőben (H)-t kell jelölni, ha a már bevallott áfaadatokat úgy kell módosítani, hogy adóalapot, adót nem érint, tehát a 2365A-01-02 - 2365A-01-05 lapokon a 37-62., 77-79., 88-95., 97-98., 100-101., 105-106., 108. kiemelő sorokban felsorolt adatok változása, nincs hatással a fősorok adóalap, adó összegére. [A 88-89., 92. sorok adatainak adózói javítása (helyesbítése) esetén ügyelni kell a 23A60 számú összesítő nyilatkozat adataival való egyezőségre!] Helyesbítésről van szó, a 2365A-07, 2365A-08, 2365A-A88, valamint a 2365M számú lapokon az adóalapot nem érintő módosítások esetén is.

 

Helyesbítés benyújtásakor az „új” adatokkal valamennyi – helyesbítéssel érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni. Ha a helyesbítéssel érintett bevalláson olyan adat szerepelt, amelyet a helyesbítés nem érint, akkor a helyesbítéssel érintett bevalláson közölt adatot meg kell ismételni!

 

A helyesbítés adóalap, illetőleg adó (költségvetési támogatás összeg) változást nem eredményez, így a 2365A-04-es lapon pótlékalap, pótlékösszeg, és kötelezettség-változás nem keletkezik. Erre való tekintettel, a pénzforgalommal összefüggő főlapi mezők, a faktorálás és a 2365A-170-es kérelem nem tölthetők ki, ugyanúgy, mint ahogy az önellenőrzés speciális indokolása melléklet sem.

 

Helyesbítés esetén a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mező nem tölthető ki.

 

Az alapbevallást nem kell jelölni, akkor sem, ha határidőben és akkor sem, ha elévülési időn belül, késve nyújtják be a bevallást.

 

Az általános forgalmi adó bevallása és önellenőrzése esetében az adott évben megjelentetett bevallási űrlapon csak egyetlen év adómegállapítási időszakainak adóadatai szerepeltethetők, amely adatokat az adott év adóadatainak elévüléséig ugyanezen az űrlapon lehet bevallani, önellenőrizni, mulasztás esetén késedelmesen benyújtani (a 1765 bevallás esetében a december havi, IV. negyedéves, éves bevallások, valamint a 1865, 1965, 2065, 2165, 2265 számú bevallások).

 

A 2023. adóévről a tárgyév után, elévülési időn belül ugyanezen a nyomtatványon kell a 2023. évet érintő önellenőrző, illetve pótló bevallást benyújtani.

 

A 2023. évi kötelezettségek bevallásait csak az elévülési időn belül lehet önellenőrizni. A 2023. évről 2023. évben benyújtandó (01-11. havi és I-III. negyedéves időszakra vonatkozó) bevallások esetében az elévülés időpontja 2028. december 31. A 2365 számú éves, és utolsó időszakról benyújtott negyedéves, havi bevallás 2029. december 31-ig önellenőrizhető.[18]

 

A bevallási főlap (C) blokkjában azt az adómegállapítási időszakot kell szerepeltetni a bevallási időszak kezdő-záró dátumaiban, amellyel kapcsolatban végzi az önellenőrzést az adózó.

 

Önellenőrzés esetében is jelölhetők a bevallási főlap (C) blokkjában az alábbi rovatok, de csak az alapbevallásban, illetve a pótlásban jelölt kóddal egyezően: soron kívüli bevallás kódját jelző rovat, a küszöbérték-túllépés rovat, a közösségi adószám megállapítása miatt az engedély alapján törtidőszaki bevallás benyújtását jelölő rovat, eljárás végével újra élővé válik rovat.

 

Mit kell tenni a benyújtási határidő elmulasztása esetén?

 

Késedelmesen benyújtott bevallás

 

A bevallást csak az elévülési időn belül lehet késve benyújtani, pótolni.[19] A 2023. év időszakaira vonatkozó, határidőre benyújtani elmulasztott bevallásokat a 2365 számú nyomtatványon kell pótlólag benyújtani. A 2023. év 01-11. havi, illetve I-III. negyedévi időszakára vonatkozó bevallást 2028. december 31-ig, az utolsó időszakra vonatkozó bevallást (12. havi illetve IV. negyedévre), illetve az éves bevallást pedig 2029. december 31-ig lehet pótolni. Az ellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg a NAV.[20]

 

Elévülési időn belül történő pótlás esetén a bevallási főlap (C) blokkjában a „Bevallás jellege” mezőben pótlás esetén sem kell jelzést tenni, mert azt alapbizonylatként kell értelmezni. A „Bevallás gyakorisága” mezőben a késedelmesen benyújtott bevallás havi, negyedéves, éves időszakának megfelelő jelzést kell feltüntetni. A bevallást utólag benyújtani mindig az elmulasztott időszakban érvényes áfagyakoriság szerint kell, nem pedig a pótlás időpontjában az adózóra érvényes gyakoriság szerint.

 

A bevallási főlap (C) blokkjában azt az adómegállapítási időszakot kell szerepeltetni a bevallási időszak kezdő-záró dátumaiban, amellyel kapcsolatban az adózó elmulasztotta benyújtani a bevallást, és amelyre jelenleg a pótlást, késedelmes benyújtást elvégzi.

 

A bevallás késedelmes benyújtásakor a kitöltés külön tájékoztatást nem igényel, mert az teljesen azonos az alapbevallás kitöltésével. Nem használhatók az alapbevallásnál, és az alapbevallás késedelmes benyújtásánál a 2365A-01-03. lap 82-86. sorainak „b” oszlopa, valamint az önellenőrzésre vonatkozó mezők, lapok.

 

A 2365 számú bevallás kizárólag a 2023. évi adómegállapítási időszakok adóadatainak bevallására, önellenőrzésére, illetőleg késedelmes benyújtására szolgál.

 

A hibaüzenetekben a 2365A-01-01, -01-02, -01-03, -01-04. -01-05 lapok számhivatkozása a könnyebb kezelhetőség érdekében 2365A-01-es!

„Bevallás típusa” adatmező kitöltése:

 

Ha az áfabevallást megszűnés, áfaalanyiság megszűnése miatt nyújtják be, akkor a „Bevallás típusa” adatmezőben meg kell jelölni a megszűnés típusát.

 

A következő típusok jelölhetők nagybetűvel a bevallási főlap (C) blokkjában a „bevallás típusa” adatmezőben:

·         felszámolás (F),

·         végelszámolás, egyszerűsített végelszámolás (V) [az egyszerűsített végelszámolással történő megszűnéshez kapcsolódó bevallási kötelezettség megegyezik a normál végelszámolás esetén irányadó bevallási kötelezettséggel, azaz külön bevallást kell benyújtani a NAV-nak a tevékenység zárásához, a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódóan, a két időpont közötti időszakra vonatkozóan],

·         egyéni vállalkozói minőség megszűnése (E),

·         átalakulás, ideértve a társasági formaváltást az egyesülést (összeolvadás, beolvadás), és a szétválást (különválás, kiválás) azaz jogutóddal való megszűnés (A),

·         egyéb jogutód nélküli megszűnéskor, illetve kényszertörlési eljárással megszűnt adózóknál a megszűnés kapcsán benyújtott bevallások esetében (M),

·         egyéni vállalkozói, egyéni ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői tevékenység szüneteltetése (S), 2023. július 15-től e tekintetben már nem kell soron kívüli bevallást teljesíteni

·         közhatalmat gyakorló adóalanyok áfaalanyiságának megszűnése (K),

·         csoportos adóalanyiságot választó tag áfaalanyiságának megszűnése (T),

·         csoportos adóalany megszűnése (C),

·         áfafizetésére általánosan kötelezettből áfamentesre váltás évközi hatállyal (Q),

·          áfamentesből áfafizetésére általánosan kötelezettre váltás évközi hatállyal (Y) [az Art. 2. melléklet I/B. pont alapján],

·         kényszertörlési eljárás (D),

·         az EU más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás (B),

·         Áfakörön kívüli adózó áfaalannyá válása (G),

·         Áfaalany áfa körön kívüli adózóvá (például közösségi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személlyé) válása (P).

 

A kényszertörlés kezdetét közvetlenül megelőző, tevékenységzáró bevallásban a Bevallás típusa „D” jelzése mellett a Bevallás fajtája elnevezésű adatmezőben 1-es értéket kell feltüntetni.

 

A kényszertörlési eljárás időtartamára vonatkozó bevallások esetén a Bevallás fajtája kódban 2-es értéket kell jelölni az adózó megszűnése vagy felszámolási eljárása megkezdése okán beadandó záró bevallást megelőző időszakig bezárólag.

 

A kényszertörlés alatt álló cég - a jogszabályban meghatározott feltételek szerint - kérheti, hogy a cégbíróság állapítsa meg, hogy a cég továbbműködésének feltételei fennállnak és a kényszertörlési eljárást vele szemben szüntesse meg.[21] Ha a kényszertörlési eljárást a cégbíróság megszünteti, akkor az adózónak az eljárás megszüntetésének napját magába foglaló – a rá vonatkozó áfabevallási gyakoriságnak megfelelő – bevallási időszakra vonatkozó bevallások esetén a „Bevallás típusa” mezőben „D” jelzést, a „Bevallás fajtája” kódkockában 2-es értéket kell jelölni, mivel a kényszertörlési eljárás megszüntetésének napja nem töri meg a bevallási időszakot.

 

Ha a kényszertörlési eljárás eredményeként az adózó megszűnik, akkor a megszűnési dátummal záruló bevallásban a „Bevallás típusa” mezőben „M” jelzést kell alkalmazni az üres „Bevallás fajta” rovat mellett.

 

Ha az adózó kényszertörlési eljárását követően felszámolási eljárást kezdeményeztek és indítottak, akkor a felszámolást közvetlenül megelőző bevallásban a Bevallás típusa mezőben F értéket, a Bevallás fajtája mezőben 1-es értéket kell jelölni.

 

A közhatalmat gyakorló adóalany az áfaalanyiságának megszűnése miatt benyújtott, „K” jelzésű bevallását az ezen okból történő megszűnése miatt, a megszűnés időpontjával zártan nyújthatja be.

 

Sajátos rendelkezés,[22] hogy a bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli bevallást tesz a csoportos áfaalanyiság létrejöttétől, illetve a csoporthoz csatlakozástól számított 30 napon belül a csoporttag az áfájáról (T), valamint a csoport azonosító szám törlése esetén, a csoportképviselő – a törlő határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül – a csoport áfájáról (C).

A csoport azonosítószámának érvényessége alatt a csoporttag áfaalanyisága megszűnik, tehát a csoporttag a saját egyedi adószámán áfabevallást erre az időszakra nem nyújthat be, a csoport-képviselő a teljes csoportra vonatkozóan teljesíti az áfabevallás benyújtási kötelezettséget.

 

2023. szeptember 12-től hatályos rendelkezések szerint, ha az alkalmazandó bevallási gyakoriság az adómegállapítási időszak közben megváltozik, mert az adózó a továbbiakban kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalanynak vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalanynak minősül, akkor adózó az általános forgalmi adóról, az áttérést megelőző naptól számított harminc napon belül soron kívüli bevallást köteles benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról. [23]

Bevallásgyakoriság megállapítása

 

Az adózók áfabevallásának gyakoriságát az Art. 2. melléklet I./B./3. pontja szabályozza. Az áfabevallás gyakoriságának meghatározásánál is a tárgyévet megelőző második év adatait kell figyelembe venni.

 

A főlap (C) blokkjában a „Bevallás gyakorisága” mezőt ki kell tölteni havi bevallás esetén (H), negyedéves bevallás esetén (N), éves bevallásnál (E) betű feltüntetésével. A „Bevallás gyakorisága” mezőt nem csak alapbevallás esetén kell kitölteni (akár határidőben, akár késedelmesen nyújtják be), hanem önellenőrzés, adózói javítás (helyesbítés) benyújtásánál is, továbbá akkor is – az időszak helyes kezelése érdekében – , ha soron kívüli (törtidőszaki) bevallást nyújtanak be.

 

Havi és negyedéves bevallásra kötelezettek esetében az év utolsó adómegállapítási időszakának áfájáról is ezen a nyomtatványon kell bevallást tenni a tárgyévet követő év január 20-ig.

 

Ha az éves bevallásra kötelezett adózó a tárgyév utolsó negyedévében éri el a negyedéves vagy havi gyakoriságra vonatkozó küszöbértéket, vagy a tárgyév utolsó negyedévében válik negyedéves bevallásra kötelezetté közösségi adószám megállapítása miatt, és így a teljes időszakról (2023.01.01.–2023.12.31.) kell elszámolnia, akkor az éves bevallását a tárgyévet követő év január 20-ig kell az éves típus megjelölésével benyújtania, a (C) blokkban a küszöbérték elérésére vagy a közösségi adószám megállapítására vonatkozó adatmező megjelölésével.

 

Az áfabevallási gyakoriságot kétféleképpen kell megállapítani. Egyrészt a tárgyév elejére vonatkozóan, másrészt a tárgyév folyamán folyamatosan. Ez utóbbi esetben évközi gyakoriság váltás is szükségessé válhat.

 

A 2023. tárgyévi (év eleji) gyakoriság meghatározásához a tárgyévet megelőző második évből, illetőleg a tárgyévi (évközi) gyakoriság váltás megállapításához a tárgyévből kell „kigyűjteni” az adatokat, amelyek a következők.

 

A 2023. évre megállapítandó bevallásgyakoriság meghatározása során az elszámolandó adó alatt a gyakorisághoz figyelembe vett adómegállapítási időszakokban keletkezett fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett – de a gyakorisághoz figyelembe vett időszakokban érvényesített – levonható, előzetesen felszámított adó különbözetét kell érteni. A 2023. évi bevallásgyakoriságok megállapításakor nem kell figyelembe venni az előző időszakról áthozott göngyölített követelések összegét.

 

A tárgyévi (év eleji) gyakoriság meghatározásához a tárgyévet megelőző második év adatait – tevékenység kezdettől függően – időarányosan kell számolni, a tárgyévi (évközi) gyakoriság váltás megállapításánál azonban időarányosítás nem alkalmazható.

 

A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a határidő után benyújtott bevallás, illetve az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát.[24]

 

A tárgyévben elért gyakoriságból a tárgyév közben visszalépés nincs, tárgyév közben haviból nem lehet negyedéves vagy éves, és tárgyév közben negyedévesből nem válhat ismét évessé.

 

Az egyéni vállalkozó adózó áfabevallási gyakoriságának meghatározásánál a beépített ingatlan, ingatlanrész és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek, telekrész természetes személyként, sorozat jelleggel történő értékesítését terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.[25]

 

 

Havi bevallási kötelezettség:

 

Havonta kell a bevallást benyújtania annak az áfafizetésre kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó áfájának év elejétől – előjel helyesen – összesített, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte.

 

Havonta kell a csoportos adóalanynak benyújtania a 2023. évben az áfabevallásait, elszámolandó adó értékhatártól függetlenül.[26]

 

Havi áfabevallásra köteles áttérni a negyedéves áfabevallás benyújtására kötelezett adóalany év közben, ha az elszámolandó általános forgalmi adója év elejétől – előjel helyesen – éves szinten összesítve pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a tárgynegyedévet követő hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző, bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte.

 

Havi áfabevallásra köteles áttérni év közben az éves áfabevallás benyújtására kötelezett adóalany, ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adójának különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte.

A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtania – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig –, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet a pozitív 1 millió forintos értékhatárt elérte, és ebben a bevallásban a főlap (C) blokkjában meg kell jelölnie a küszöbérték túllépés tényét jelző adatmezőt.

Az első havi bevallást a tárgyévi első – törtidőszaki – bevallás záró dátumát követő hónapról kell benyújtania.

 

Ha az éves bevallásra kötelezett adóalany részére ugyanazon negyedévben hoznak létre – negyedéves bevallási gyakoriságot keletkeztető – közösségi adószámot is, amelyben elérte a havi bevallásra való áttérési kötelezettség összeghatárát, akkor a havi gyakoriságra kell áttérnie.

 

 

Havi gyakorisággal kötelezett az adóbevallás benyújtására továbbá:

-     az Áfa tv. 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselő,

-     az Áfa tv. 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetője,

-     az az adózó, aki (amely) az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez, azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett.[27]

-     az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító, tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az általánosforgalmiadó-bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget.[28]

Ha ezen speciális körbe tartozó adóalanynak az adott adómegállapítási időszakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetendő adója, amelyről ellenkező esetben a NAV-nak bevallást kell tennie, illetve nincs az Áfa tv. 4/A. számú melléklet I. pontja szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettséget keletkeztető közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügylete, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol, akkor mentesül az adott adómegállapítási időszakra vonatkozóan a bevallástételi kötelezettség alól.[29]

-     a speciális adózói körbe tartozó – áfa körön kívüli – adózók havi gyakorisággal tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek: a közösségi adószámmal rendelkező, áfaalanynak nem minősülő jogi személy, valamint a regisztrációs adó alanyának nem minősülő, közösségi adószámmal nem rendelkező adózó az új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzéséről. Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott.[30]

-     a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az áfakötelezettségéről, feltéve, hogy az adózó jogelőd nélkül alakult.[31]

 

Ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a közvetett vámjogi képviselő az Áfa tv. 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat az importáló helyett.[32] Érvényes meghatalmazás alapján az Áfa tv. 95. § szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő feltételeket a közvetett vámjogi képviselő teljesíti azzal, hogy a 95. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti termékértékesítéssel összefüggő, az Áfa tv.-ben és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy

a)      az ügylet teljesítését tanúsító számlát, mint az importáló meghatalmazottja bocsátja ki;

b)      arról importálónként, ezen belül megbízásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;

c)      bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest elkülönítetten közli.

A közvetett vámjogi képviselőnek[33] és az adóraktár üzemeltetőjének[34] a havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtania, amelyben az adózó az Áfa tv.-ben meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles.

A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza (lásd 8-as kódú soron kívüli bevallás).[35]

 

NEGYEDÉVES bevallási kötelezettség:

 

Negyedéves áfabevallást kell benyújtania annak az áfafizetésre kötelezett adózónak, aki a tárgyévet megelőző második adóév adatai alapján a havi bevallásra való kötelezettség elszámolandó adó értékhatárát (+1000 e forint) nem éri el, de az éves adózóra vonatkozó küszöbértékeket (+/–250 e forint és az 50 millió forintot) már túllépte.

A bevallás következő sorait kell figyelembe venni az 50 millió forintos értékhatár meghatározásához:

 

2165A[01-01-01-03] lapokon 1B+2B+3B+4B+5B+6B+7B+8B+9B+89B+90B+91B-(57B+58B) > 50 millió forint

 

Negyedéves áfabevallást kell benyújtania annak az áfafizetésére kötelezett adózónak, aki az időszakot megelőzően közösségi adószámot kapott a NAV-tól, és nem érte el a havi bevallásra való kötelezettség értékhatárát.

 

Az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől – előjelhelyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a 250 ezer forintot elérte, vagy az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az 50 millió forintot meghaladta, vagy az adóév közben a NAV számára közösségi adószámot állapított meg.[36]

 

A bevallás következő sorait kell figyelembe venni az 50 millió forintos értékhatár meghatározásához:

 

2365A[01-01–01-03] lapokon 1B+2B+3B+4B+5B+6B+7B+8B+9B+89B+90B+91B-(57B+58B) > 50 millió forint.

 

Az évesről negyedéves bevallási gyakoriságra év közben áttérő adózónak a tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell benyújtania – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig –, amelyben az értékhatárt elérte, vagy amelyben a NAV közösségi adószámot állapított meg számára. Ebben a bevallásban jelölnie kell a főlap (C) blokkjában a megfelelő adatmezőben, hogy küszöbérték túllépés vagy közösségi adószám-megállapítás történt. Az adózó – az elért elszámolandó adó összege alapján – az év további részében havi adózóvá is válhat.

 

ÉVES bevallási kötelezettség:

 

Éves bevallást kell benyújtania annak az áfafizetésére kötelezett adóalanynak, akinek a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot (vagyis a számítás eredménye - mínusz kettőszázötvenezer forint és plusz kettőszázötvenezer forint közötti érték) és az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nincs közösségi adószáma.[37]

 

A bevallás következő sorait kell figyelembe venni az 50 millió forintos értékhatár meghatározásához:

 

2165A[01-01–01-03] lapokon 1B+2B+3B+4B+5B+6B+7B+8B+9B+89B+90B+91B-(57B+58B) <= 50 millió forint.

 

Az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalanynak valamely áttérési értékhatár évközi elérésekor, vagy közösségi adószám megállapítása miatti évközi áttérési kötelezettsége keletkezésekor az éves jelölésű bevallás főlapján a (C) blokkban kell jelölnie a küszöbérték túllépés vagy a közösségi adószám megállapítás tényét. Ha az éves bevallásra kötelezett adóalany részére ugyanazon negyedévben állapítanak meg – negyedéves gyakoriságot keletkeztető – közösségi adószámot is, amelyben elérte a havi bevallásra való kötelezettség összeghatárát, akkor a havi gyakoriságra kell áttérnie.

 

A bevallás következő sorait kell figyelembe venni az 50 millió forintos értékhatár meghatározásához:

 

2365A[01-01–01-03] lapokon 1B+2B+3B+4B+5B+6B+7B+8B+9B+89B+90B+91B-(57B+58B) <= 50 millió forint.

 

Különleges gyakorisági szabályok:

 

Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózónak áfabevallási kötelezettségét ugyanolyan gyakorisággal kell teljesítenie, mint amilyen gyakorisággal volt bevallásra kötelezve az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózónak a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően kell eleget tennie áfabevallási kötelezettségének.[38] A jogutód szervezetre az év során a továbbiakban az Art. bevallás gyakoriság megállapítására vonatkozó áttérési szabályai alkalmazandóak, kizárólag a jogutód szervezet saját adóadatai alapján.

 

A 2365 számú nyomtatványon kell bevallást benyújtania az alanyi adómentességet választó adóalanynak az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítéséről az értékesítést követő hó 20-ig.

 

Az adóalany kérheti a NAV-tól, hogy engedélyezze számára az általános szabályok szerinti bevallási kötelezettségtől eltérő gyakoriságú elszámolást és bevallást.[39] Az engedélyt évente újra kell kérni, mivel a tárgyévre vonatkozó engedély legfeljebb a tárgyév december 31-ig érvényes, tehát a 2023. évre vonatkozóan újra kérelmezni kell a gyakoribb elszámolás és bevallás lehetőségét a NAV-tól.

 

A gyakoribb elszámolásra engedéllyel rendelkező adózók a negyedéves, vagy havi bevallásra vonatkozó szabályoknak megfelelően, az ilyen adózókkal azonosan kötelezettek, illetve jogosultak a bevallásra, továbbá a negyedéves engedélyt kapott adózóra is vonatkozik az értékhatár évközi elérése esetén az évközi bevallási gyakoriság váltási kötelezettség. Ha évközi hatállyal kapja az adózó a gyakoribb elszámolásra és bevallásra vonatkozó engedélyt, akkor az ezen hatályt közvetlenül megelőző időszakra benyújtott bevallásnál „X”-szel kell jelölni a főlap (C) blokkjában az „Adóhatósági engedéllyel évközi gyakoriság váltás” adatmezőt.

 

A fent ismertetett általános áfabevallás-gyakoriság alól a soron kívüli bevallásra kötelezett adózók oly módon kivételek, hogy az általános szabályok szerint megállapított gyakoriságú áfabevallásuk időszakát a soron kívüli esemény dátuma szerint „törniük” kell, a soron kívüli esemény jellegétől függően a bevallási időszak elején és/vagy végén. A soron kívüli eseményhez tartozó – rendszerint törtidőszakkal rendelkező – bevallást a törvényben szabályozott benyújtási határnapra kell benyújtaniuk.[40]

 

Ha a 2023. évi kötelezettségek késedelmes benyújtására (pótlására) vagy önellenőrzésére, adózói javításra (helyesbítésére) kerül sor, akkor a 2023. évben érvényes áfa gyakorisági szabályokat kell alkalmazni.

Soron kívüli bevallási kötelezettségek

 

A „Soron kívüli bevallás kódja” kitöltése:

Azoknak az adóalanyoknak, akik megszűnéssel, átalakulással, vagy valamely eljárás alá kerüléssel kapcsolatosan nyújtják be bevallásukat, a bevallási időszak záró dátumát az Art.-ben meghatározottak szerint kell feltüntetni, és a bevallást az ott meghatározottak szerint kell teljesíteni.

 

1. Az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítése

Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.

Ha törvény másként nem rendelkezik, az Art. vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára is alkalmazni kell.[41]

Az előtársasági időszak zárását követően a bejegyzett társaság a cégbejegyzést követő naptól az általános szabályok szerint nyújt be áfabevallást. Ha a cégbejegyzés adómegállapítási időszakon belül következik be, akkor az adózó arra az időszakra két törtidőszaki bevallást nyújt be.

 

2. Azoknak az adózóknak, akik a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, devizáról más devizára, devizáról forintra térnek át, az áttérés napjával, mint fordulónappal, az attól számított 30 napon belül áfa adónemben is bevallást kell tenniük.[42]

Ha a devizanem-váltás (áttérés napja) adómegállapítási időszakon belül következik be, akkor azon időszakról két törtidőszaki bevallást kell benyújtania (például ha az áttérés időpontja június 15-e, akkor havi bevallásra kötelezett esetén a június 1–15. közötti és a június 16–30. közötti törtidőszakra is egy-egy áfabevallást kell benyújtania havi típusjelöléssel).

 

Az előtársasági időszak lezárása, devizanemváltás miatt, illetve az Art. 52. § (1) bekezdése alapján egyéb sajátos beszámoló készítési kötelezettség miatt történő, soron kívüli bevallási kötelezettség teljesítését és annak okát a bevallási főlap (C) blokkjában a ”Soron kívüli bevallás kódja” adatmezőben kell jelölni arab számmal:

·         Előtársasági időszak lezárása (1) [Az 1-es, kódot akkor kell alkalmazni, ha az előtársasági időszak alatt végzett tevékenységet az adózó. Például: ha a cégbejegyzés dátuma 2023.02.06., akkor a 2023.02.01 – 2023.02.06. közötti törtidőszaki záró dátumú bevallást 1-es, soron kívüli kóddal kell ellátni. A 2023.02.07. – 2023.02.28. közötti kezdő (tört)időszakra soron kívüli jelzés nélkül kell a bevallást benyújtani.

·         Devizanem-váltása (2).

·         Egyéb gazdálkodó átalakulása, (6).

·         Előtársasági időszakot tartalmazó teljes bevallási időszak (7) [Ha az adózó nem végzett tevékenységet az előtársasági időszak alatt, akkor – például 2023.02.06-i cégbejegyzés esetén -, a 2023.02.01-2023.02.28. közötti teljes időszakra 7-es soron kívüli kóddal kell a bevallást benyújtani.]

·         Ugyancsak ebben az adatmezőben kell jelölni a közvetett vámjogi képviselő, a kizárólag adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt adóalannyá váló adóalany és az Áfa tv. 89/A. §-ban meghatározott adóraktár üzemeltetője által benyújtandó soron kívüli bevallást a (8)-as kóddal.

 

Soron kívüli bevallást kell benyújtani valamennyi adójáról - kivéve a természetes személyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról:

·         ha az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy e tevékenységét megszünteti,

·         ha a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, valamint

·         ha az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenységének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik.[43]

 

Ha az egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése 2023. június 30-a után kezdődik vagy fejeződik be, a bevallást a szünetelés kezdő vagy záró dátumát magába foglaló teljes bevallási időszakra (teljes hónapra, negyedévre, évre) kell benyújtani.

 

A 2023. július 15-étől hatályos szabályozás[44] alapján nem keletkeztet soron kívüli adóbevallási kötelezettséget, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége szünetel, illetve az sem, ha az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti.

 

Ha az adózó a korábbi szabályozás miatt már benyújtotta soron kívüli bevallását, akkor azt a NAV elfogadta. Ezeket a korábbi adattartalomnak megfelelően lehet önellenőrizni, helyesbíteni (például bevallási időszak, „S” jelölés).

 

Nem terheli az egyéni vállalkozót a fentiekben írt soron kívüli bevallási kötelezettség, ha egyéni vállalkozói tevékenységének megszüntetése nem eredményezi általános forgalmi adó alanyiságának megszűnését.[45]

 

Soron kívüli bevallást kell benyújtania valamennyi adójáról – kivéve a természetes személyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a társasági jog egyes változásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egyesül.[46]

„Bevallás fajtája” adatmező kitöltése:

 

A „Bevallás fajtája” elnevezésű adatmezőt a felszámolással vagy végelszámolással érintett adózóknak, valamint a kényszertörlési eljárás alá vont adózóknak kell kitölteniük. Ebben a mezőben az eljárás fázisát kell jelölni.

Ha az adózó a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás megkezdését közvetlenül megelőző időszakra vonatkozó adóbevallást nyújt be, az adatmezőbe „1”-est kell írnia.

A felszámolási eljárás, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatti időszakra vonatkozó adóbevallást benyújtása esetén az adatmezőbe „2”-est kell szerepeltetni.

Ha a felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás befejezésére vonatkozó adóbevallást nyújt be, az adatmezőbe „3”-ast kell jelölni.

Ha a kényszertörlési eljárást a cégbíróság megszünteti, és így az adózó tovább folytathatja a gazdasági tevékenységét, akkor az adózónak az eljárás megszüntetésének napját magába foglaló – a rá vonatkozó áfabevallási gyakoriságnak megfelelő – bevallási időszakra vonatkozó bevallásában a „Bevallás típusa” mezőben „D” jelzést, a „Bevallás fajtája” kódkockában „2”-est kell jelölni. A kényszertörlési eljárás megszüntetésének napja nem töri meg a bevallási időszakot.

Ha a kényszertörlési eljárás eredményeként megszűnik az adózó, akkor a megszűnési dátummal záruló bevallásban a „Bevallás típusa” mezőben „M” jelzést kell alkalmazni üresBevallás fajta” rovat mellett.

 

Bevallásra vonatkozó különös szabályok felszámolási eljárás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás esetén: [47]

·         A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallási kötelezettségeiket a Csődtv.[48] és az Art. rendelkezései szerint teljesítik.

·         A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő munkanapon kötelesek benyújtani.

A tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az Art. általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.

·         A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók[49] a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő harminc napon belül kötelesek benyújtani.

A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a Csődtv. felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.

 

Adókötelezettségek teljesítése felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés esetén[50]

Az adózó adókötelezettségeit

a) felszámolás esetén – a Csődtv. 31. § (1) bekezdésben foglalt feladatok kivételével – a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló,

b) végelszámolás esetén a Ctv. 98. § (3) bekezdésében foglalt feladatok kivételével – a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló,

c) kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.

 

Felszámolási eljárás esetén („2”-es kóddal) a felszámoló nyújtja be a bevallást a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően. Ezt megelőzően a cég felszámolási eljárás megindítása előtti ügyvezetőjének kell „1”-es kóddal bevallást benyújtania a bevallással le nem fedett adómegállapítási időszak első napjával kezdődően, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal bezárólag. A „3”-as kóddal a bevallást a felszámolási zárómérleg időpontjával lezárt utolsó időszakról kell benyújtani.

Végelszámolási eljárás esetén az eljárás megegyezik a felszámolás esetén írottakkal, azzal az eltéréssel, hogy „2”-es kóddal a bevallást a végelszámoló nyújthatja be. Ha a felszámolási eljárás vagy a végelszámolás bevallási időszakon belül (hó, negyedév, év) kezdődik, akkor arra az időszakra két adóbevallást kell az adózónak beadnia, az egyiket „1”-es kóddal a záró dátumnál törten, a másikat „2”-es kóddal a kezdő dátumnál törten.

Kényszertörlési eljárás alatt az adózó adókötelezettségeit az eljárás megindítása előtti törvényes képviselő (vezető tisztségviselő, végelszámoló) teljesíti, így az áfabevallások jogszabályban előírt módon történő benyújtását is.

„Állatbetegséggel összefüggő járványügyi intézkedés miatti kártalanítás okán fizetési halasztás kérése” adatmező kitöltése:

 

Az állatbetegséggel összefüggő járványügyi intézkedések miatt állami kártalanításban részesülő adóalany az áfabevallás (C) blokkjában – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozhat arról, hogy a kártalanítás folyósítását követő 30. napig fizetési halasztást vesz igénybe.

 

Ez a fizetési halasztás akkor kérhető, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:

-          Az adóalany a kártalanítási eljárás során, az eljárás lefolytatására kijelölt szervnél jelezte a fizetési halasztás igénybevételének szándékát és egyben hozzájárulását adta ahhoz, hogy a kártalanítási összeget folyósító szerv a fizetési halasztással érintett összeget a jogosult adószámára hivatkozással közvetlenül a NAV-nál vezetett, általánosforgalmiadó-bevételi számlára utalja. [51]

-          Az adóalanynak az állatbetegséggel összefüggő járványügyi intézkedésekre tekintettel megítélt kártalanítás miatt fizetendő adója keletkezett, amit a bevallás 2365A-01-01 lapján a 07. sorában szerepeltet.

-          Az adóalanynak befizetendő adója van, vagyis a bevallás 2365A-01-03 lapján a 84. sorban 0-nál nagyobb összeg szerepel.

-          A kártalanítás folyósítását követő 30. nap (vagyis az az időpont, ameddig a fizetési halasztás kérhető) a bevallás alapján teljesítendő fizetési kötelezettségre meghatározott határidőt követő napra esik.

 

A fizetési halasztással érintett kártalanítási határozattal összefüggő adatokat az Állatbetegséggel összefüggő járványügyi intézkedés miatti kártalanítás okán fizetési halasztás kérése” elnevezésű 2365A-02-es lapon külön fel kell tüntetni.

Fizetési halasztás az állatbetegséggel összefüggő járványügyi intézkedésekre tekintettel megítélt kártalanításnak a bevallás 2365A-01-01 lapján a 07. sorban szerepeltetett áfatartalma erejéig érvényesíthető. Abban az esetben, ha a bevallás 2365A-01-03 lapján a 84. sorban feltüntetett fizetendő adó ennél kevesebb, akkor a fizetési halasztás a fizetendő adó erejéig érvényesíthető.

 

Az „Állatbetegséggel összefüggő járványügyi intézkedés miatti kártalanítás okán fizetési halasztás kérése” mező nem jelölhető a határidőn túl benyújtott bevallásban.

 

 

Lapcsatolások jelölése:

 

A főlap (C) blokkjában arab számmal kell jelölni a benyújtott mellékletek darabszámát.

Ha az adott mellékletből csak 1 van csatolva vagy csak 1 csatolható, akkor is számmal (1) kell a darabszám mezőt kitölteni (a 2365A-04 és 2365A-170-es lapokból egy darab nyújtható be). A lapok kitöltését az internetes kitöltőprogram biztosítja, a dinamikus lapok esetén új lap nyitásával és számozásával, egyúttal automatikusan átemeli a kitöltött lapok darabszámát a főlap megfelelő rovataiba.

 

A főlap (C) blokkjában a Partnerek száma mező a 2365M alnyomtatványok darabszámát jelöli. Egy 2365M alnyomtatvány az egy partnerre nyilatkozott adatokat tartalmazza.

 

A főlap (D) blokkjának kitöltése

 

Visszaigénylési jogosultság és pénzforgalmi rendelkezés a visszaigényelhető adóról:

Ha az adott időszakban negatív előjelű tárgyidőszaki adókülönbözetet mutatott ki a 2365A-01-03 lap 83. sor „c” rovatában, úgy joga van arra, hogy törvényben biztosított visszaigénylési jogcímek alapján megállapítsa, rá érvényes-e valamelyik.

Nem köteles minden esetben érvényesíteni a visszaigénylési jogát, lehetősége van a vissza nem igényelt negatív különbözetet átvinni a következő időszakra a fizetendő adót csökkentő tételként.[52]

A visszaigényelt összeget előjel nélkül a 2365A-01-03 lapon a 85. sor „c” rovatban kell feltüntetni, és meg kell adni a főlap (D) blokkjában – a bevallási időszaktól is függően – az aktuálisan érvényes visszaigénylés jogcímkódját.

 

Ha önellenőrzést nyújt be, a 2365A-01-03 lapon a 82-86. sorokban a korábbi és a jelenlegi adatokat is meg kell adni a „b” és „c” oszlopokban, de a visszaigénylési jogcímet önellenőrzés esetén is meg kell határozni, ha a 2365A-01-03 lapon a 85. sor „c” rovatának kitöltésével jelzi, hogy az önellenőrzés után is valamely jogosultsága fennáll és igényt tart az összegre. Tehát önellenőrzés esetén a visszaigénylési jogcím nem az önellenőrzésből fakadó kötelezettség-csökkenés visszaigénylésére vonatkozik, hanem minden esetben a 2365A-01-03 számú lap 85. sor „c” rovatának kitöltéséhez kötődik. A visszaigénylési jogcímekről részletesen a 85. sorhoz fűzött magyarázatban olvashat.

 

Annak az adóalanynak, akinek a tárgyidőszakban a különbözete negatív előjelű, de visszaigénylésre az Áfa tv. rendelkezései szerint még nem jogosult, visszaigénylést bejelölni nem lehet, visszaigényelhető adóösszeget a bevallás 2365A-01-03 lap 85. sor „c” rovatában nem szerepeltethet.

Ha alapbevallás esetén a tárgyidőszakban visszaigénylési jogosultság keletkezett, a bevallás benyújtásakor a visszaigényelhető összeg sorsáról is minden alkalommal rendelkezni kell a nyomtatvány bevallási főlapján a (D) blokkban a pénzforgalmi rendelkezések megfelelő rovatának „X” jelöléssel („Teljes összeg kiutalása kérésének jelölése”, „Kiutalást nem kér jelölése”, „Átvezetési és kiutalási kérelem mellékelve”).

 

Önellenőrzéskor ügyelni kell arra, hogy ténylegesen visszaigényelni nem a 2365A-01-03 lapon a 85. sor „c” rovatában meghatározott (és visszaigénylési jogcímmel indokolt) összeget lehet, hanem kizárólag a 2365A-04 lapon megállapított kötelezettség-csökkenés összegét.

Így tehát az önellenőrzés esetén szétválik a visszaigénylés jogcíme és a pénzforgalmi rendelkezés egymástól. Előfordulhat, hogy önellenőrzéskor nem a visszaigényelhető adó a 2365A-01-03 lap 85. sorának változásából adódik a ténylegesen vissza is igényelhető kötelezettség-változás, hanem például az a befizetendő adó (84. sor) csökkenéséből. Ebben az esetben tehát nincs visszaigénylési jogcím, de van pénzforgalmi rendelkezés.

 

Ugyanígy nincs visszaigénylési jogcím, de van pénzforgalmi rendelkezés, ha a kötelezettség-csökkenés a korábbi önellenőrzési pótlék módosításakor keletkezik.

 

Tehát a pénzforgalmi rendelkezés önellenőrzés esetén az áfakötelezettség-csökkenéséhez (2365A-04. lap 4. sor) vagy a korábbi önellenőrzési pótlék csökkenéséhez (04 lap 8. sor) kapcsolódhat.

 

A pénzforgalmi rendelkezések között az adózó háromféle módon rendelkezhet alapbevallás esetén a 2365A-01-03 lap 85. sor összegének, önellenőrzés esetén a 2365A-04 lap 4. vagy 8. sor összegének visszaigényléséről.

 

Választhat, hogy az adó teljes összegének kiutalását kéri, vagy a 2365A-170-es átvezetési és kiutalási kérelmet mellékeli és abban az adószámláján[53] fennálló kötelezettsége, hátraléka csökkentése érdekében más adónem(ek)re kéri átvezettetni az összeget, esetleg részösszegben kiutaltatni. Választhat úgy is, hogy az összeg kiutalását nem kéri, azaz a NAV-nál vezetett adószámláján maradjon a korábbi hátraléka vagy a jövőbeni fizetési kötelezettségei kiegyenlítésére használja fel.

 

Ha a visszaigényelhető adóra valamely pénzintézettel faktorálási szerződést kötött, lehetősége van [az (E) blokkban a csatolást jelezve] mellékelni a bevalláshoz ezt a szerződést, és ennek alapján a visszaigényelhető adó teljes vagy részösszegéről úgy rendelkezni, hogy az ne saját maga számára, hanem a pénzintézet számára legyen átutalva.

 

A faktorálásra vonatkozó speciális jelöléskombinációkat a főlap (E) blokkjának kitöltésére vonatkozó útmutatón belül a „Faktorálás” címszó alatt találja meg.

 

A visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni.[54]

Ha a kiutalási igényét a felszámolást, (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő a költségvetési támogatást felszámolás vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás, vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani.

 

Speciális kiutalási szabály

 

Az visszaigényelt áfát, feltéve, hogy az adózó a kiutalási igényét nem a felszámolást (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, ha az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet - melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt, és a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásában nyilatkozik.[55]

 

Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben ezen határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat véglegessé válásától kell számítani. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, ha abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás.

A törvényi feltételek fennállása esetén, a főlap (D) blokkjában, a megfelelő adatmezőbe [Nyilatkozat az Art. 64. § (3) bekezdése szerint] tett „X”-szel kell nyilatkoznia a kedvezőbb utalási határidő érvényesítése érdekében.

A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap.[56] A kockázatos adózók nem használhatják a kedvezményes kiutalás jelölésére szolgáló mezőt.

A megbízható adózó – ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot – által visszaigényelt általános forgalmi adót a NAV az Art. 64. § (1) bekezdése szerinti esetben 30 napon belül, a megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót a NAV 20 napon belül utalja ki.[57]

 

A 20 napon belüli kiutalási igényét az Nyrt.-nek a főlap (D) blokkjában kell az „Adózó nyilvánosan működő részvénytársaság” elnevezésű mezőben „X”-szel jelölnie.

 

A visszaigényelhető adó összege sorban (2365A-01-03 lap 85. sor) vagy az áfa kötelezettség-csökkenés sorban (2365A-04 lap 4. sor) feltüntetett összeg teljes vagy részbeni faktorálása esetén is lehetősége van az adózónak a főlap (D) blokkjában a kedvezőbb utalási feltételeket biztosító adatmező bejelölésére.

 

Ha kiutalást kér, akkor a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak meg kell adnia belföldi pénzforgalmi számlaszámát, a pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózónak belföldi fizetési számlaszámát vagy belföldi postai utalási címet, ahová kéri a kiutalást. Ezekről a következő címszavak alatt olvasható útmutatás.

 

Belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszám, belföldi postai utalási cím, külföldi utalási adatok:

 

Ha belföldön pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett, és a visszaigényelt adó teljes összegű vagy a csatolt 2365A-170 kérelemben részbeni kiutalását kéri, akkor a kiutaláshoz szükséges adatokat a bevallási főlap (D) blokkjának első sorában meg kell adnia.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózót megillető visszaigényelt adót a NAV kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számla számát balról kezdve kell beírni. A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a belföldi postai utalási cím rovatait nem töltheti ki ugyanezen blokkban, és nem töltheti ki a külföldi utalási adatokat sem.

 

A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózót megillető visszaigényelt adót a NAV belföldi fizetési számlára történő átutalással, vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése (posta) útján teljesíti.

Ha a pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a kiutalást fizetési számlára kéri, akkor a bevallási főlap (D) blokkjának első sorában fel kell tüntetnie a belföldi fizetési számlaszámát, és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nevét. A számlaszámot balról kezdve kell beírni.

Ha postai kifizetést kér, akkor a belföldi postai utalási cím adatait kell ugyanezen (D) blokkban szerepeltetni. A közterület neve, jellege stb. adatokat a 24 karakter befogadására alkalmas adatmezőbe kell beírni. A belföldi pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett belföldi adózó a főlap (D) blokk külföldi utalási adatait nem töltheti ki.

 

Ha az adózó külföldi illetőségű és Magyarországon pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett, akkor a NAV a visszajáró összeget az adózó külföldi fizetési számlájára, az általa megadott devizanemben utalja át. Ebben az esetben a főlap (D) blokkban kell feltüntetni a külföldi utaláshoz szükséges adatokat az alábbiakban részletezettek szerint.

A külföldi fizetési számlaszámát a sor elején kezdve kell beírni, és közök kihagyása nélkül kell folytatni. Külföldi fizetési számlaszámára történő utalás esetén az IBAN és az egyéb külföldi fizetési számlaszám egyidejűleg nem tüntethető fel. Ha a külföldi fizetési számláját vezető pénzügyi szolgáltatójának székhelye az Európai Unió valamely tagországában bír adóügyi illetőséggel, úgy nélkülözhetetlen az IBAN számlaszám feltüntetése. Ez esetben „X”-szel kell jelezni, hogy a külföldön vezetett fizetési számlaszám rovatban IBAN számlaszám került feltüntetésre.

 

Egyéb külföldi fizetési számlaszám megadása esetén az EU-ba történő átutalás meghiúsul.

Feltétlenül be kell írni a külföldi fizetési számlát kezelő pénzintézet azonosítására szolgáló SWIFT-kódot is (a továbbiakban részletezett kivétellel), illetve a kiutalás célországának 2 betűből álló országkódját is fel kell tüntetni az országkód rovatban.

 

Ha a számlavezető bankja nem rendelkezik SWIFT-kóddal (például: az USA-ban ABA szám használatos), a külföldi pénzintézetre vonatkozó rovatot az alábbiak szerint szükséges kitölteni. A „Külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató neve” rovatban kérjük a számlavezető bank megnevezése mellett az ABA kód feltüntetését. Az „IBAN számlaszám jelölése” és a „SWIFT-kód” mezőket kérjük üresen hagyni.

A ”Külföldi számla tulajdonosának neve”, a „Külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató neve”, a „Külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató címe”, az „Adózó külföldi fizetési számlaszáma”, az „Országkód” és a „Devizanem” mezők kitöltése ebben az esetben is elengedhetetlen.

 

Az érvényes országkódok jegyzéke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján (http://www.mnb.hu) érhető el, a bevallás kitöltésekor értéklistából lehet választani.

A kiutalás devizanemeként választott devizanem 3 betűből álló, nemzetközileg használt kódját is fel kell tüntetni a devizanem rovatban. Az érvényes devizanemkódok megtalálhatók az MNB honlapján, a bevallás kitöltésekor értéklistából lehet választani.

 

Figyelem!

Az Országkód, a SWIFT-kód és az Adózó külföldi fizetési számlaszáma mezőkbe írt betű karaktereket NAGYBETŰS formátumban kell szerepeltetni.

 

Olyan külföldi pénznem esetében, aminek nincs az MNB által közzétett forintban megadott árfolyama, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adózót terheli.[58]

A külföldi utalási adatok között továbbá meg kell adni a külföldi számlát vezető pénzügyi szolgáltató nevét és címét (ország, város), valamint a külföldi számla tulajdonosának nevét is.

 

Ha az adózó belföldi illetőségű, vagy külföldi illetőségű ugyan, de bármely ok miatt Magyarországon belföldi pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, akkor a visszajáró összeg nem utalható külföldi fizetési számlára. Ha ennek ellenére külföldi fizetési számlaszámot ad meg, a bevallás hibás lesz, és a belföldi kiutaláshoz szükséges adatok közléséig nem utalható ki a visszajáró adó.

 

Pénzforgalmi számlára vagy fizetési számlára történő utalásnál a belföldi és a külföldi számlaszám egyidejűleg nem tüntethető fel, illetőleg belföldi pénzforgalmi számlaszám és belföldi postai utalási cím egyidejűleg szintén nem adható meg.

 

Visszaigényelhető adó esetén, ha kiutalást kér és a bevallási főlapon nem jelöli meg az utaláshoz szükséges, jogosultságának megfelelő utalási adatokat (belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számlaszámát postai utalási címét, külföldi utalási adatait), akkor a NAV 15 napon belül hiánypótlásra szólítja fel.[59] A visszaigényelhető adó kiutalására nyitva álló határidőt ebben az esetben az adóbevallás kijavításának napjától kell számítani.[60]

 

A főlap (E) blokkjának kitöltése

Faktorálás:

 

Az (E) blokkban „X”-szel kell jelölni, ha az adóalany, a bevallásához faktorálási szerződést csatolt. A faktorálási szerződés jelölésére szolgáló részben kell feltüntetni azt, ha valamely pénzügyi intézménnyel korábban az áfa visszaigénylésére vonatkozóan faktorálási szerződést kötött, és az erről szóló szerződést a bevalláshoz csatolta.[61]

Önellenőrzés esetén a „Faktorálási szerződést csatolt” adatmezőt kizárólag akkor töltse ki, ha az önellenőrzés során keletkezett kötelezettség csökkenés összegét vagy a korábbi önellenőrzési pótlék csökkenésének összegét faktoráltatja!

Ha az önellenőrzés során keletkezett kötelezettség-csökkenés összegét vagy a korábbi önellenőrzési pótlék csökkenésének összegét NEM faktoráltatja akkor az adatmezőt kérjük, hagyja üresen még akkor is, ha az az alapbevallásában kitöltött volt!

 

Lehetősége van az ANYK-ban engedélyezett formátumtípusokban, elektronikus formában csatolni a faktorálási szerződését. A bevallás és a csatolmány maximális mérete együttesen 50Mb lehet.

A faktorálási szerződés adatai: faktorálási szerződés száma, szerződés dátuma, faktoráló pénzügyi intézmény neve, faktorálási számlaszám, adónem, faktorált összeg (ezer forintban), mely adatokat a bevallás 2365-01-04 lapján lehet feltüntetni. A faktorált összeg ismeretében a 2365A-170-es átvezetési és kiutalási kérelem melléklet kitöltésekor már az ezen összeg levonása után megmaradó összeget lehet csak átvezetni, részben kiutalni.

 

Az internetes kitöltőprogram segítséget nyújt a visszaigényelhető adónak a faktorálási szerződésben szereplő összegen felüli rész könnyebb azonosításához, számításához.

 

A NAV automatikusan teljesíti az átutalást a szerződés szerinti pénzügyi intézménynek. Ha a visszaigényelhető adó teljes összegét kéri faktorálni, és a faktorálási szerződést is csatolta, akkor a „Kiutalást nem kér” jelölést kell alkalmazni a pénzforgalmi rendelkezéseknél a (D) blokkban.

 

Ha a faktorálási szerződésben rögzített összegen túlmenően tartalmaz a bevallás járandóságot, és ennek kiutalását kezdeményezi, akkor ezt a pénzforgalmi rendelkezések között „A teljes összeg kiutalása kérésének jelölése” elnevezésű adatmezőbe tett „X” jelzéssel kell kérnie.

 

Ha a faktorálási szerződésben szereplő összegen felüli résznek csak egy részét kéri kiutalni, akkor a bevalláshoz csatolnia kell a 2365A-170 számú átvezetési és kiutalási kérelmet is, ahol a fennmaradó összegről részletesen rendelkezni kell, és a csatolás tényét szintén jelölni kell a pénzforgalmi rendelkezések között az „Átvezetési és kiutalási kérelem mellékelve” adatmezőben.

 

Lehetősége van arra is, hogy ne kérje a faktorált összeg feletti visszaigényelhető összegnek sem részbeni, sem pedig teljes kiutalását, ebben az esetben „Kiutalást nem kér jelölése” adatmezőt kell bejelölni.

 

A köztartozásokra történő visszatartási jog gyakorlása kiutalási kérelem vagy faktorálás esetén

 

A NAV az általa felülvizsgált, adózót megillető adó-visszaigénylést az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt, az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. A NAV a visszatartás jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha az adó-visszaigénylés elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

 

A NAV csak a kiutalni vagy faktorálni kért összeg tekintetében vizsgálhatja, hogy van-e köztartozása, csak ezen összeg erejéig illeti meg az Art. 76. §-a alapján a visszatartási jog az egyébként visszaigényelhető adó tekintetében, és utalhatja át a köztartozást az azt nyilvántartó szervnek. A visszatartási jog a NAV-ot a faktorált összeg tekintetében is megilleti.

Ha van köztartozása, akkor a NAV a kiutalni (faktorálni) kért összeget először a nála nyilvántartott tartozásra számolja el és utána teljesíti a más hatóságoknak a köztartozások utalását.

 

Ha a kiutalni kért összeg valamennyi tartozására fedezetet nyújt, akkor a fennmaradó összeget a NAV az adózónak kiutalja.

 

Ha az adó-visszaigénylés összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a NAV először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az elszámolás eredményeként a NAV-nál fennmaradó összeget a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.

 

A NAV közvetlenül a köztartozást kezelő szervektől kap az adózó esedékessé vált köztartozásaira vonatkozó információt. A köztartozást kezelő szervektől kapott adatok alapján a NAV-nál nyilvántartott adótartozásokra érvényesíti a NAV a visszatartási jogát.

 

A visszatartásról az adózót a NAV végzéssel értesíti. A visszatartott összegből a NAV az Art. 76. § (5) bekezdésében meghatározott határidőben utalja át az érintett szerv(ek)nek az adózóval szemben fennálló követelését.

Mentes státusz melletti adókötelezettség:

 

A kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végző, az alanyi adómentességet választó, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású áfaalanynak, ha eszközértékesítés vagy harmadik országbeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás vagy az Áfa tv. 142. §-a szerinti fordított adózás alá eső ügyletek vagy Közösségen belüli termékbeszerzés után, vagy más közösségi tagállami adóalanyoknak teljesített szolgáltatásnyújtása esetében vagy bármely más címen, az Áfa tv. szabályai szerint adókötelezettsége keletkezik, azon adómegállapítási időszakról, amiben ilyen címen adókötelezettsége keletkezett, a 2365 számú bevallást kell benyújtania havi gyakorisággal.

Az előbbiekben felsorolt, mentességet élvező adóalanyok adószámában a 9. pozíción található számjegy (az áfakód) 1-es. Ha az 1-es áfakód, azaz a mentes státusz mellett keletkezett adókötelezettség miatt töltik ki a 2365 számú bevallást, úgy ezt a tényt jelölni kell a bevallási főlap (E) blokkjában a „Mentes státusz mellett adókötelezettsége keletkezett” elnevezésű rovatban „X” jellel.

 

Akkor is jelölni kell a mentes státusz rovatot, ha csoportos áfaalanyiság választ áfamentességet és az előbbiekben felsorolt okokból e mentes időszakra bevallási és adófizetési kötelezettsége van (a csoportos áfaalanyiság azonban megtartja 5-ös áfakódját a mentessége ideje alatt is).

 

A főlap (F) blokkjának kitöltése

A képviseletre és az ellenjegyzésre vonatkozó tudnivalókat az általános tudnivalók tartalmazzák.

 

Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. Az Áfa tv. 148. § (2) bekezdésében foglalt esetben pénzügyi képviselő megbízása kötelező. A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem járhat el. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikusan teljesíti. Ha a bevallást a NAV-nak bejelentett pénzügyi képviselő hitelesíti, akkor ezt a tényt a bevallás főlapjának (F) blokkjában a megfelelő adatmezőben „X”-szel kérjük jelölni.

 

A részletező lapok sorainak kitöltéséről

 

A 2365A-01-01 - 2365A-01-04 lapokon a „b” oszlopban a fizetendő/levonható adó megállapításának alapjául szolgáló összeget, a „c” oszlopban a megállapított/levont adó összegeit kell feltüntetni a megjelölt részletezés szerint. A termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással kapcsolatos egyes sorokban az adó alapját tartalmazó „b” oszlopban az ellenérték részét képező államháztartási támogatások összegét is szerepeltetni kell. Az egyes sorokba a választott és alkalmazott adózási módok függvényében kell az adatokat beírni, és csak akkor kell adatot megadni, ha az ott megjelölt értékesítés, illetve beszerzés az adóalany tárgyidőszaki kötelezettségét érintően működése során előfordult.

 

A bevallásban az összesítő sorok után következő sorokat, illetve a részletező sorokat is pontosan ki kell tölteni! Az Art. rendelkezése felhatalmazza a NAV-ot a bevallás teljesítéséhez szükséges nyomtatvány rendszeresítésére. Ennek alapján az áfabevallásban olyan tartalmú adatok szerepelnek, amelyek a NAV feladatainak a teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

 

Ügyelni kell a bevallás részletező adatainak helyes és pontos kitöltésére azért is, mivel ezek közül egyesek a bevallás gyakoriság alakulását befolyásolják, míg mások a visszaigénylési összeghatár számításánál játszanak fontos szerepet, illetve megint más adatok az Európai Unió INTRASTAT statisztikai adatszolgáltatási rendszerének adatközléséhez szükségesek.

Következő lap
Tartalomjegyzék