37. sor: Ebben a sorban a bevallás 01. sorában szerepeltetett összegből az Áfa tv. 98. §-ában meghatározott, a Közösség területén kívülre történő, adó alól mentes értékesítés (termékexport) ellenértékét kell kiemelten feltüntetni.
38. sor: Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetni adóalap és adó bontásban, ha az adóraktárba beraktározott terméket továbbértékesítik, kiraktározzák, és ezzel összefüggésben az értékesítőnek, kiraktározónak fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyet a 05-07., sorokban tüntetett fel.[139] (A kiraktározás önmagában nem adóztatható tényállás. Adózni az után az értékesítés után kell, amelyik a legutolsó az adóraktárban, azaz amelyet követően a terméket kihozzák az adóraktárból.) Itt kell kiemelten szerepeltetni továbbá az Áfa tv. 146. § (2) bekezdése és 4. számú melléklet 34-36. pontja alapján az adóraktárban feltárt mennyiségi leltáreltérésből az értékesítőnek, illetőleg vele egyetemleges felelőssége okán az adóraktár üzemeltetőjének – mint belföldi értékesítés után – adófizetési kötelezettsége keletkezett, amelyet a 05-07. sorokban tüntettek fel.
39. sor: Itt kell kiemelten szerepeltetni annak az adómentes Közösségen belülről történt termékbeszerzésnek az ellenértékét a 11. sorból, amely beszerzésnek a közvetlen következményeként a terméket adóraktározási eljárás alá vonták.[140]
40. sor: Ebben a sorban kell az eladónak szerepeltetnie a bevallás 05–07. sorainak összegéből a fel- vagy összeszerelés tárgyát képező termékértékesítés[141] adóalapját és adóösszegét, ha a terméket a Közösség másik tagállamában adták fel vagy onnan fuvarozták el, de a teljesítési helyre vonatkozó szabályok alapján a teljesítés helye belföldön van.[142]
41. sor: Ebben a sorban kell az értékesítőnek szerepeltetnie a bevallás 05-07. sorainak összegéből azon távolsági értékesítései/Közösségen belüli távértékesítései összegének adóalapját és a hozzá tartozó adót, amelyeknek az Áfa tv. vonatkozó szabálya szerint[143] a teljesítés helye belföldön van (ahol a termék a feladás/fuvarozás megkezdésének időpontjában található), azaz amely értékesítések után nem a célországban, hanem belföldön kell adózni.
[A távolsági értékesítés/Közösségen belüli távértékesítés vevője nem adóalany, vagy olyan, más tagállami adóalany, aki/amely nem rendelkezik a saját tagállamában közösségi adószámmal és alanyi adómentes adóalany vagy kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany (tevékenységük teljesítéséhez kapcsolódóan adólevonási jog nem illeti meg őket), vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany, illetve áfaalanynak nem minősülő jogi személy, és közösségi beszerzéseinek adó nélkül számított ellenértéke nem haladja meg a 10 000 eurót a tárgyévet megelőző évben és várhatóan a tárgyévben sem (lásd. az Áfa tv. 20. § (1) bekezdés d) pontja és 20. § (2) bekezdése).
Tekintettel arra, hogy a távolsági értékesítés/Közösségen belüli távértékesítés vevőjének nincs közösségi adószáma, az itt feltüntetendő adat nem szerepeltethető a 23A60 számú összesítő nyilatkozaton!]
Az Áfa tv. 49/A. §-a határozza meg a teljesítési helyre vonatkozó főszabályok[144] alóli kivételeket az Áfa tv. 45/A. § (1) bekezdése szerinti távolról is nyújtható szolgáltatások, illetve az Áfa tv. 12/B. § (1) bekezdése szerinti Közösségen belüli távértékesítések vonatkozásában. Ennek értelmében a Közösségen belüli távértékesítés teljesítési helye a termék feladási helye a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
a) az adóalany kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le,
b) a terméket az a) pontban említett tagállamtól eltérő tagállamba szóló rendeltetéssel adja fel küldeményként vagy fuvarozza el,
c) az adott naptári évben, valamint - feltéve, hogy ilyen termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesített - az adott naptári évet megelőző naptári évben a b) pontban meghatározott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.
Annak ellenére, hogy az Áfa tv 2021. július 1-től hatályos 49/A. §-a szerint az Áfa tv. 45/A. § (1) bekezdése szerinti távolról is nyújtható szolgáltatások, illetve az Áfa tv. 12/B. § (1) bekezdés szerinti Közösségen belüli távértékesítések együttes értékét kell figyelni a 10.000 eurós összeghatár eléréséhez, a 41. sorban továbbra is kizárólag a Közösségen belüli távértékesítések értékét kell csak szerepeltetni.
42. sor: Ha a 28. sorban olyan fel- vagy összeszerelés tárgyát képező termékbeszerzés összege szerepel, ami után az adó megfizetésére a beszerző kötelezett[145], mivel az eladó belföldön székhellyel, teljesítéssel közvetlenül érintett telephellyel nem rendelkezik, adóalanyként nincs bejelentkezve, akkor annak adóalapját a hozzá tartozó adó összegével a vevőnek kiemelten is szerepeltetnie kell ebben a sorban.
43. sor: Ha tárgyi eszköz értékesítés – ide nem értve az apportot – utáni kötelezettséget tartalmaz a 36. sor, akkor annak összegét itt a 43. sorban elkülönítetten is fel kell tüntetni. A saját vállalkozásban megvalósított beruházás után fizetendő adót és annak alapját nem kell ide kiemelni.
44. sor: Ha a 2365A-01-01. lap 36. sora apport átadása miatti kötelezettséget tartalmaz, úgy annak összegét ebben a sorban kell kiemelten is feltüntetni (nem a 43. sorban). Az Áfa tv. 17. § (1) bekezdése alapján a 18. § (1)-(2) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén az apport átadása nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, így ebben a sorban sem kell azt kiemelten szerepeltetni.
Ha az Áfa tv. 18. §-ában felsorolt feltételek nem teljesülnek, úgy az apport termékértékesítésnek minősül a 18. § (3) bekezdés szerint, és a megfelelő adókulcsú sorban, továbbá a 36. összesen sorban, és ebben a sorban adóalap, adó bontásban be kell vallani.
45. sor: Ha a 05-07. sorok előleg címén átvett összeget is tartalmaznak, akkor a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás előlegét ebben a sorban kiemelten is szerepeltetni kell.
Ha az előleg után a hatályos adómértékkel megfizetett adót az eladó az ügylet meghiúsulása miatt visszafizeti, akkor negatív összeget kell feltüntetnie ebben a sorban és a 05-07. sorokban is.
46. sor: Ha a 01. és a 04. sor előleg címén átvett összeget is tartalmaz, akkor az adólevonással járó mentes, export és az azzal egy tekintet alá eső termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás előlegét ebben a sorban kiemelten is szerepeltetni kell. Ha az előleget az eladó az ügylet meghiúsulása miatt ugyanabban az adóévben visszafizeti, akkor negatív összeget kell feltüntetni ebben a sorban és a 01. és 04. sorokban is.
Ha a 04. sorban a fordított adózás[146] alá eső értékesítést tüntettek fel, azzal kapcsolatban beszedett előleg után nincs adófizetési kötelezettség keletkezési időpontja és bevallási kötelezettsége az értékesítőnek, ebből következően értelemszerűen annak adatát sem a 04. sorban, sem itt a 46. sorban nem kell szerepeltetni.
47. sor: Ha a 03. sorban az adóalany a Közösségen belülre történő új közlekedési eszköz értékesítései között olyan értékesítést is feltüntetett, amelyet a Közösség más tagállamában illetékességgel bíró, közösségi adószámmal nem rendelkező, nem adóalany részére teljesített, akkor annak összegét itt kiemelten kell szerepeltetni. A kiemelés oka, hogy a Közösség más tagállamában illetékes, közösségi adószámmal nem rendelkező nem adóalany beszerzőnek nem kell a saját tagállamában összesítő nyilatkozatot adnia a beszerzéseiről, így a belföldi adóalanynak ezen értékesítések összegével korrigálnia kell a 23A60 számú összesítő nyilatkozatában az aktuális negyedévre/hónapra nyilatkozott termékértékesítései összegét.
A belföldi értékesítőnek továbbá adatszolgáltatást kell adnia havonta a 2365A-A88 számú lapon valamennyi olyan új közlekedési eszköz értékesítéséről, amelyet a Közösség más tagállamában illetékes, közösségi adószámmal nem rendelkező vevője részére teljesített úgy, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként más közösségi tagállamba került.
A 2365A-A88 számú adatszolgáltatásnak tehát nemcsak a Közösség más tagállamában illetékes, közösségi adószámmal nem rendelkező adóalanyok részére történt értékesítéseket kell tartalmaznia részletesen, hanem a Közösség más tagállamában illetékes, közösségi adószámmal nem rendelkező nem adóalanyok részére teljesített, a 47. sorban külön megjelölt tételeket is.
A ’86-os bevallás megszűnése miatt ebben a sorban kell bevallást tennie az áfaalanynak nem minősülő, adófizetésre kötelezett jogi személynek is a Közösségen belülre, közösségi adószámmal nem rendelkező vevő részére történő új közlekedési eszköz értékesítéséről. A főlap (B) blokkjában jelölni kell, hogy az 1. adózói csoporthoz tartozóan nyújtja be bevallását.
48. sor: Ha a belföldi adóalany a Közösségen belülről történő jövedéki termékbeszerzés után jövedéki adót köteles belföldön fizetni, amelynek összegével a termékbeszerzés áfa adóalapját növelnie kell, akkor a jövedéki adót is tartalmaznia kell a 11., 16. sorok adóalap rovatainak.
Ezen jövedéki adó tartalmat ebben a sorban kiemelten is szerepeltetni kell. A kiemelésre azért van szükség, mert bár belföldön a jövedéki adó áfaalapot képez, ugyanakkor a közösségi termékbeszerzés közösségi értékesítő partnere csak az általa teljesített ellenértékről ad adatot, így a belföldi adóalanynak a jövedéki adó összegével korrigálnia kell a 23A60 számú összesítő nyilatkozat 02-es lapján az aktuális negyedévre/hónapra nyilatkozott termékbeszerzései összegét.
A ’86-os bevallás megszűnése miatt ebben a sorban kell a fentiek szerinti jövedéki adó tartalmat feltüntetnie az áfaalanynak nem minősülő, adófizetésre kötelezett jogi személynek. A főlap (B) blokkjában jelölnie kell, hogy az 1. adózói csoporthoz tartozóan nyújtja be bevallását.
49. sor: Ebbe a sorba kell beírni az utazásszervezési szolgáltatásnyújtás utáni adó összegét a 09. sor összegéből.[147]
50. sor: Itt kell feltüntetni a használt ingóságokra, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítése után a különös szabályok szerint megállapított adó összegét a 09. sor összegéből.[148]
51. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a fordított adózás szabályai szerint ingatlan beszerzése után,[149] a fizetendő adó összegét (a 29. sor összegéből).
52. sor: Ebbe a sorba kell beírni a fordított adózás szabályai szerint hulladék beszerzése után[150] a fizetendő adó összegét (a 29. sor összegéből).
53. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a fordított adózás szabályai szerint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása[151] esetében a fizetendő adó összegét (a 29. sor összegéből).
54. sor: Ebbe a sorba kell beírni a fordított adózás szabályai alapján szolgáltatás igénybevétele[152] esetén a fizetendő adó összegét (a 29. sor összegéből).
55. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a Közösségen belülre, illetve belföldre történő értékesítésből az adóraktározási eljárás kapcsán, adóbiztosítékkal érintett értékesítés adóját (a 36. sor összegéből).
56. sor: Ebbe a sorba kell beírni az importáló által teljesített Közösségen belülre történő értékesítésből az adómentes termékimport kapcsán fizetett, adóbiztosítékkal érintett értékesítés adóalapját (a 02. sor összegéből).
57-58. sorok:
Ezekben a sorokban kell kiemelten szerepeltetni, az importáló/az adófizetésre kötelezett által teljesített, de a közvetett vámjogi képviselő/az adóraktár üzemeltetője által
– bevallott, a Közösségen belülre történő adómentes termékértékesítés összegét a 02. sor összegéből,
– bevallott, a Közösségen belülre történő új közlekedési eszköz adómentes értékesítésének összegét a 03. sorból.
59-62. sorok:
Ezekben a sorokban kell kiemelten szerepeltetni, az importáló által teljesített, de a közvetett vámjogi képviselő által
– önadózás keretében bevallott adómentes termékimport összegét a 23. sorból
– önadózás keretében bevallott 5%-os adókulcsú termékimport összegét a 24. sorból,
– önadózás keretében bevallott 18%-os adókulcsú termékimport összegét a 25. sorból,
– önadózás keretében bevallott 27%-os adókulcsú termékimport összegét a 26. sorból.
Az általános forgalmi adó alanyának a 2365A-09 számú lapon nyilatkoznia kell azon személygépkocsik alvázszámáról, amely személygépkocsik az Áfa tv. 19-22. §-a szerinti beszerzése vagy 24. § szerinti importja miatt az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett.[153] Közvetett vámjogi képviselővel bonyolított ügyletek esetén, ha az import utáni áfa fizetésével, bevallásával kapcsolatos kötelezettség a közvetett vámjogi képviselőt terheli, akkor a személygépkocsi alvázszámáról történő adatszolgáltatást is a közvetett vámjogi képviselőnek kell teljesítenie azzal, hogy a közvetett vámjogi képviselőként teljesített adatszolgáltatást jelölő rovatban ezt a tényt „X”-szel jelöli. A sor kitöltéséhez kapcsolódó további információt talál a 2365A-09 lap kitöltési útmutatójában.
63. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni azoknak az adómentes belföldi termékbeszerzéseinek az adó nélkül számított ellenértékét, amely termékbeszerzések adómentessége az Áfa tv.111-118. §-ain alapul. (Például a vámraktározási eljárás hatálya alatt álló termékek beszerzése úgy, hogy az értékesítés a termékek vámraktározási hatálya alatt állására nincs befolyással.)
Ebben a sorban kell a beszerzőnek szerepeltetnie a részére belföldön adómentesen értékesített (általa így adómentesen beszerzett) befektetési célú arany adó nélkül számított ellenértékét.[154]
A tevékenység közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes (tárgyi adómentes) beszerzések adóalapját sem ebben a sorban, sem a bevallásban máshol nem kell szerepeltetni.
64. sor: Ebbe a sorba kell beírni a belföldön beszerzett termékeket, igénybe vett szolgáltatást terhelő 5%-os mértékű előzetesen felszámított adót és annak adóalapját.
65. sor: Ebbe a sorba kell beírni a belföldön beszerzett termékeket, igénybe vett szolgáltatást terhelő 18%-os mértékű előzetesen felszámított adót és annak adóalapját.
66. sor: Ebbe a sorba kell beírni a belföldön beszerzett termékeket, igénybe vett szolgáltatásokat terhelő 27%-os mértékű előzetesen felszámított adót és annak adóalapját.
A telekommunikációs szolgáltatások igénybevételéről szóló számlákkal kapcsolatos részleges levonási tilalom érvényesülése esetén, a részben levonható adó összegét és az ahhoz tartozó adóalapot ezekben a sorokban kell szerepeltetni, és nem a 68. sorban, mivel itt nem arányosításról van szó, hanem a törvény erejénél fogva érvényesülő részleges levonási tilalomról.[155]
A saját vállalkozásban végzett beruházás során előállított tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, legkorábban az adófizetési kötelezettség időszakával azonos időszakban előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeget nem itt, hanem a 74. sorban kell feltüntetni.
Azoknak az adóalanyoknak, akik adólevonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet egyaránt végeznek, így a saját vállalkozásban megvalósuló beruházás során felmerült költségek áfa tartalmának levonásával csak a beruházás aktiváláskor élhetnek, az aktiváláskor az „összegyűjtött” áfát a 66. sorban kell feltüntetniük. (A 10. sorba kerül a fizetendő adó[156], a levonható részt[157] a 74. sorba kell írni.
Itt kell szerepeltetni az adóalanytól a fordított adózás alá eső termékek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele[158] esetében a beszerző által fizetendő adóból (29. sor) levonható adó összegét.
Itt kell szerepeltetni a tárgyi eszköz belföldi beszerzéseit (ide értve az apport beszerzését is, abban az esetben, ha nem teljesülnek az Áfa tv. 18. §-ban foglaltak) terhelő és levonható adót és a hozzá tartozó adóalapot, melyet a 77. vagy a 78. sorban kiemelten is fel kell tüntetni.
Nem belföldi adóalanytól igénybevett szolgáltatás után levonható adó a 64-66. sorokban nem szerepeltethető, annak összegét és adóalapját a 67. sorba kell beírni.
Az Áfa tv. 45/A. §-a szerinti szolgáltatások esetében más közösségi tagállamban letelepedett/lakóhellyel/szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalany felé nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított levonható adót a 64-66. sorokba kell beírni.[159] A NAV honlapján további információk találhatók a távolról is nyújtható szolgáltatások (MOSS) menüpontban.
67. sor: A szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalanynak ebbe a sorba kell beírnia a más közösségi adóalany és a harmadik országbeli adóalany által nyújtott (a 18., a 19. és a 27. sorban feltüntetett) azon szolgáltatások ellenértékét és az utána elszámolt és levonható adó összegét, amelyek tekintetében adólevonási joggal élhet. Az adóalany jogosult a más közösségi tagállami adóalany által nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleg összegével kapcsolatban fizetendő adóként megállapított adó levonására is.[160]
Ugyancsak itt kell szerepeltetni, az olyan termékbeszerzések (fel-, vagy összeszerelés tárgyát képező termék beszerzése, adóalany kereskedő által történő gáz-, hő- vagy hűtési energia, valamint villamos energia beszerzése) után levonható adó összegét, amelyek esetében az adófizetési kötelezettség a terméket beszerző adóalanyt terhelte (a 28. sorba írt adó összege).
68. sor: Ha az adóalany adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást egyaránt végez, és az adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódó beszerzéseket terhelő, előzetesen felszámított adó tételesen nem különíthető el, akkor az arányosítás szabályai szerint[161] megosztott, levonható adó részt nem a 64-67. sorokban, hanem ebben a sorban kell a teljes, nem az arányosításnak megfelelő adóalappal együtt szerepeltetni. A Közösségen belüli termékbeszerzés és az import beszerzés után arányosítás alkalmazásával levonható adót nem itt, hanem az 69. illetve a 70., 71. sorba kell beírni!
69. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a Közösség más tagországából történő termékbeszerzés címén keletkezett, fizetendőként a bevallás 12-16. soraiban feltüntetett adó összegéből levonható adó összegét és annak adóalapját. A Közösségen belüli beszerzés után arányosítás alkalmazásával levonható adót is ebbe a sorba kell beírni, nem a 68. sorba.
Itt kell szerepeltetni az úgynevezett „háromszögügylet” végső „C” beszerzőjének a közbenső „B” vevő helyett, termékértékesítésként fizetendő áfának[162] a bevallás 20-22. soraiban feltüntetett összegéből azon összeget, amelyre vonatkozóan az adóalanyt adólevonási jog[163] illeti meg.
Azon adózó (ide értve a természetes személyt is), aki kizárólag új közlekedési eszköz más tagállamba történő értékesítése miatt válik adóalannyá, az Áfa tv. rendelkezései alapján az új közlekedési eszköz beszerzését terhelő előzetesen felszámított adó összegét teljes egészében levonhatja. Az előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeg nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet az adóalanynak fizetendő adóként kellene megállapítani akkor, ha a termék értékesítése adóköteles lenne. [A levonható adó összege nem haladhatja meg az értékesítést terhelő adó összegét.]
70-71. sorok:
A 70. sorba kell beírni a NAV általi kivetés alapján a termékimportot terhelő, és az adózó által megfizetett adó összegéből levonható adó összegét.
Az importált termékek beszerzése után arányosítás alkalmazásával levonható adót is itt kell szerepeltetni, nem a 68. sorban.
A kivetéssel megállapított, adómentes termékimportot nem kell szerepeltetni a bevallásban a levonható adóra vonatkozó sorokban, mivel azzal kapcsolatban levonható adó sem merül fel. Ebben a sorban kell szerepeltetnie a termékimport után a közvetett vámjogi képviselő által saját nevében megfizetett adóból levonható adó összegét a közvetett vámjogi képviselő megbízójának, a képviselő nevére szóló határozat és a közvetett vámjogi képviselőnek az adókötelezettség teljesítéséről szóló nyilatkozat alapján, a közvetett vámjogi képviselő adófizetési kötelezettsége keletkezése időpontja szerinti adómegállapítási időszakban. A megbízó adólevonási joga gyakorlásának feltétele mindkét fentebb megnevezett okmány együttes megléte.
Itt szerepelteti a termékimport után levonható adó összegét az a közvetett vámjogi képviselő is, aki megbízójától arra vonatkozó nyilatkozattal rendelkezik, hogy az ügylet után teljes összegű adólevonási jog illetné meg, ha nem venne igénybe közvetett vámjogi képviselőt. Ez esetben a megbízónak ezen ügylet után adólevonási joga elenyészik. A nyilatkozatot a képviseletre vonatkozó megbízással egyidejűleg kell megtennie a megbízónak, és azt az állami adó- és vámhatóságnak a vámkezeléskor be kell mutatni.
A 70. sorban kell szerepeltetni, negatív előjellel figyelembe véve azt az összeget is, ami a NAV által import címen megállapított fizetendő adó, illetve az import vámértékének módosulása miatt az import címen fizetendő adó esetleges korrekciója miatt keletkezett, vagyis a korábban levont import áfa pótlólagos visszafizetését eredményezi (ha import címen tárgyidőszakban kevesebb levonható adó keletkezik, mint a korrekció összege, akkor az útmutatóban korábban is ismertetettek szerint negatív összegű adat is szerepelhet a 70. sorban).
A 71. sorban kell szerepeltetniük az önadózásra jogosító NAV engedéllyel rendelkező adóalanyoknak az importált termékek után önadózással, a bevallás 24-26. soraiban bevallott és az adóalany által megfizetett adó összegéből a levonható adó összegét (ideértve a csak arányosítás útján levonható import áfa összegét is) és az ahhoz tartozó adó alapját. A termékimport útján megvalósuló tárgyi eszköz beszerzés (ide értve az apport beszerzést is) utáni adó alapját és összegét is itt kell szerepeltetni, melyet a 77. vagy 78. sorban elkülönülten is fel kell tüntetni. Itt szerepelteti a közvetett vámjogi képviselő a megbízó termékimportja után, NAV engedéllyel rendelkező közvetett vámjogi képviselőként önadózással megfizetett adóból a megbízó nyilatkozata alapján levont adó összegét.[164]