Miről olvashat ebben az útmutatóban?
1. Mire szolgál a 22KTBEV jelű bevallás?
2. Kire és mely termékre vonatkozik?
Mikor keletkezik a termékdíj-kötelezettség?
Kinek kell környezetvédelmi termékdíj bevallást benyújtania és termékdíjat fizetnie?
Termékdíjköteles termékek köre
3. Hogyan lehet benyújtani a bevallást?
A képviseleti jogosultság bejelentése
4. Hol található a nyomtatvány?
5. Mi a bevallás és a fizetés határideje?
7. Hogyan módosítható a bevallás (javítás, helyesbítés, önellenőrzés)?.
Az önellenőrzési pótlék kiszámítása
Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani
Az önellenőrzési pótlék befizetése
8. A termékdíj visszaigénylése
10. Milyen részei vannak a bevallásnak?
11. További információ, segítség
12. Mely jogszabályokat kell figyelembe venni?
1. Kitöltési információk a Főlaphoz
2. Információk a bevallás-részletező lapok kitöltéséhez
3. A 22KTBEV-OSSZ lap kitöltése
Termékdíjelőleg számítása negyedéves bevallási időszak esetén
Termékdíjelőleg számítása éves bevallási időszak esetén
4. A 22KTBEV-BEV lap kitöltése
5. A 22KTBEV-GJA lap kitöltése
6. A 22KTBEV-VIS1 lap kitöltése
7. A 22KTBEV-VIS2 lap kitöltése
22KTBEV-VIS2 (B) blokk kitöltése
22KTBEV-VIS2 (C) blokk kitöltése
10. A 22KTBEV-ATV lap kitöltése
11. A 22KTBEV-ANY lap kitöltése
12. A 22KTBEV-170 lap kitöltése
Példa a 22KTBEV-170-es lap kitöltésre:
13. A 22KTBEV-ONP lap kitöltése
14. A 22KTBEV-EUNY lap kitöltése
A 22KTBEV jelű bevallás
· a környezetvédelmi termékdíj,
· a termékdíjelőleg és
· a gépjármű-termékdíjátalány bevallására,
· a termékdíjköteles termékkel és a termékdíjjal összefüggő adatszolgáltatásokra,
· a 2022. adóévre benyújtott környezetvédelmi termékdíj és gépjármű-termékdíjátalány bevallásának önellenőrzésére valamint javítására,
· a késedelmesen, vagyis a bevallás benyújtásának esedékességét követően, az elévülési időn belül benyújtott bevallások pótlására
szolgál.
A környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele esetén keletkezik.[1]
Termékdíj-kötelezettségnek minősül:
A termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő
· bejelentkezési,
· bejelentési, változásbejelentési,
· termékdíj-megállapítási, termékdíjelőleg-megállapítási,
· termékdíjbevallási, termékdíjelőleg-bevallási,
· termékdíjfizetési, termékdíjelőleg-fizetési,
· bizonylatkiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
· nyilvántartásvezetési,
· adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is,
· nyilatkozattételi
kötelezettség.[2]
A 22KTBEV jelű bevallás benyújtására kötelezett:
· a termékdíjköteles termék – kivéve a belföldi előállítású egyéb kőolajterméket – az első belföldi forgalomba hozója vagy első saját célú felhasználója; belföldi előállítású reklámhordozó papír esetében a nyomda minősül első belföldi forgalomba hozónak,
· belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője, vagy a saját célú felhasználója,
· bérgyártás esetén a terméket gyárttató (bérgyárttató),
· a külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószer első belföldi forgalomba hozója vagy a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosa,
· a kötelezett ilyen tartalmú bejelentése[3] esetén a termékdíjköteles terméket készletre vevő,
· a termékdíj-kötelezettséget számla vagy szerződés alapján átvállaló,
· a megfizetett termékdíjat visszaigénylő,
· a kötelezett vevője, ha a termékdíjköteles termék felhasználása tekintetében tett nyilatkozatával[4] ellentétesen jár el,
· a reklámhordozó papír előállítását megrendelő, ha a termékdíj-kötelezettséget meghatározó feltételekről tett nyilatkozatával[5] ellentétesen jár el,
· a termékdíjraktár üzemeltetője (engedélyes) az engedély megszűnését követően azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíjat nem fizették meg vagy a NAV korábban visszatérítette,
· a termékdíjraktár üzemeltetője, ha a leltározás a nyilvántartáshoz képest mennyiségi eltérést, hiányt mutat,
· a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő termékdíjátalány-fizetésre jogosult[6]
(ezek együtt: kötelezett)
A termékdíjat a kötelezettnek kell befizetnie a bevallás benyújtására meghatározott határidőig.
A törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
· az akkumulátor;
· a csomagolószer;
· az egyéb kőolajtermék;
· az elektromos, elektronikai berendezés;
· a gumiabroncs;
· a reklámhordozó papír;
· az egyéb műanyag termék;
· az egyéb vegyipari termék;
· az irodai papír.[7]
A 22KTBEV jelű bevallást elektronikusan kell benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).[8]
A papíralapon benyújtott formanyomtatványt a NAV nem fogadja el.
A bevallások elektronikus benyújtásáról és az elektronikus kapcsolattartás szabályairól bővebb információt a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) az
A bevallást az adózó meghatalmazottja is benyújthatja.
Ehhez a képviseleti jogosultságot előzetesen be kell jelenteni a NAV-hoz. Az elektronikusan benyújtott bevallást ugyanis a NAV csak akkor tudja befogadni, ha a benyújtó képviseleti jogosultságát előzetesen regisztrálta.
A képviselet bejelentéséről bővebb információ a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) az
„Elektronikus űrlapok benyújtásának módja, képviselet bejelentése” című tájékoztatóban található.
Az elektronikusan támogatott 22KTBEV jelű bevallás kizárólag elektronikusan érhető el a NAV honlapján az Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramban (ÁNYK).
A bevallás ÁNYK-ban futó kitöltőprogramja és a hozzá tartozó útmutató a
Nyomtatványkereső - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) útvonalon található meg.
A környezetvédelmi termékdíjra, a termékdíjelőlegre és a gépjármű-termékdíjátalányra vonatkozó bevallást az alább részletezett gyakorisággal és határidővel kell benyújtania a NAV-hoz:
· a hulladékhasznosítási kötelezettségét kollektív teljesítéssel végző kötelezett az általa elsőként belföldi forgalomba hozott, saját célra felhasznált vagy készletre vett termékdíjköteles termékek vonatkozásában a környezetvédelmi termékdíjról negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig;[9]
· a hulladékhasznosítási kötelezettségét kollektív teljesítéssel végző kötelezett a termékdíjelőleg tekintetében a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás benyújtásával együtt, a harmadik negyedévet követő hónap 20. napjáig;[10]
· a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő termékdíjátalány-fizetésre jogosult kötelezett a gépjármű termékdíjátalány vonatkozásában negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig;[11]
· Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett a termékdíjelőlegre vonatkozóan tárgyév december 20-ig;[12]
· az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett az általa elsőként belföldi forgalomba hozott, saját célra felhasznált vagy készletre vett termékdíjköteles termékek valamint a hasznosított termékek vonatkozásában a környezetvédelmi termékdíjról évente, a tárgyévet követő év április 20. napjáig;[13]
· a csekély mennyiségű kibocsátó átalányfizetést választó kötelezett a törvényben meghatározott kibocsátási határok[14] bármelyikének túllépése esetén, arra a negyedévre nézve, amelyben a mennyiségi határ túllépése megtörtént, továbbá a tárgyév hátralévő részére valamennyi termékkör tekintetében a környezetvédelmi termékdíjról negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig[15]
A fizetési határidő – egy kivétellel – megegyezik a bevallás benyújtásának határidejével.
Kivétel: a hulladékhasznosítási kötelezettségét kollektív teljesítéssel végző kötelezett harmadik negyedéves bevallásával egyidejűleg bevallott termékdíjelőleg fizetési határideje: a tárgyév december 20. napja.[16]
Ha a határidő munkaszüneti napra esik, a határidő a következő munkanapon jár le.[17]
A környezetvédelmi termékdíjat az alábbi számlaszámra kell megfizetni.
Költségvetési számla száma |
Költségvetési számla megnevezése |
Adónemkód |
10032000-01037454-00000000 |
NAV környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számla |
920 |
A pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózó az adóját
· belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással
· vagy az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül, az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibankfelületén átutalással
fizetheti be.
A befizetési módokról[18] a „Ki hogyan fizethet a NAV-nak?” című tájékoztatóban az alábbi útvonalon https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/szamlaszamok/Ki_hogyan_fizethet_a_NAV-nak olvashat.
A bankkártyás fizetési lehetőségekről a 35. számú, Bankkártyás adófizetés című információs füzetben talál tájékoztatást a NAV honlapján.
Az adót, pótlékot ezer forintra kerekítve kell megfizetni.[19]
Ha a befizetendő részlet, kötelezettség fizetési határideje munkaszüneti napra esik, a határidő a legközelebbi munkanap.
A bevallás összegadatait ezer forintra kerekítve ezer forintos nagyságrendben kell megadni, a mezőben előre feltüntetett „ezer” szöveg figyelembevételével.[20] Az összegek meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé, például 641 500 forint esetén a beírandó összeg 642 ezer forint). A több részletre osztott összegeknél adódó kerekítési különbséget az utolsó résztételben kell érvényesíteni.
Azokban a mezőkben, ahol a megnevezésben nincs rögzítve a „+/-” előjel, az összegadatok értéke csak pozitív (vagy nulla) lehet. A nyomtatványon a pozitív összegeket előjel nélkül kell feltüntetni.
A NAV az adóbevallás helyességét megvizsgálja, a számítási hibát, elírásokat kijavítja, és ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség vagy az adó-visszatérítés összegét érinti, az adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti.[21]
Ha az adóbevallás
· az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki
· vagy az adózó adótartozásáról, köztartozásáról nem nyilatkozott
· vagy a jogszabályban előírt igazolásokat nem nyújtotta be,
· továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amik a NAV nyilvántartásában sem szerepelnek,
a NAV az adózót 15 napon belül, határidő kitűzésével javításra (hiánypótlásra) szólítja fel.[22]
A bevallását elektronikusan benyújtó adózó – azon túlmenően, hogy a bevallás javítását a NAV illetékes igazgatóságánál személyesen vagy írásban kezdeményezheti – a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújthatja.
Ekkor a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőbe be kell írnia az eredeti (hibásnak minősített) bevallás 10 jegyű vonalkódját, ami megtalálható a javításra felszólító NAV-levélben.
Az javítóbevallásban a „Bevallás jellege” mező értékét a javítandó bevallásban szereplő bevallásjelleggel megegyezően kell kitölteni.
Az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását, ha utóbb észlelte, hogy a NAV által elfogadott és feldolgozott bevallás – adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – bármely adata téves, vagy a bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű.[23] Helyesbítésre az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, tehát a bevallás évét követően öt évig van lehetőség.[24]
Adózói javításban (helyesbítésben) az adóalap és az adó (költségvetési támogatás) összege nem változhat. Az adózói javítás (helyesbítés) lényege a teljes adatcsere, azaz a bevallásban nemcsak az „új” adatokat, hanem valamennyi adatot újra meg kell adni.
Adózói javításnál (helyesbítésnél) a „Bevallás jellege” mezőben a „H” betűjelet kell kiválasztani, és a „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mező nem tölthető ki.
Ha az értékadatok helyesbítésével változik az adóalap vagy az adó (költségvetési támogatás), akkor önellenőrzést kell benyújtani.
Ha az adózó észleli, hogy korábbi bevallásában az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy számítási hiba, elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.
Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást
· a bevallás eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint,
· a helyesbítendő adóra előírt, egy bevallási időszakra,
· az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet módosítani.
Önellenőrzést kizárólag az adó vagy költségvetési támogatás ezer forintot meghaladó módosítására lehet benyújtani.
Nem lehet önellenőrzést benyújtani olyan adatokra és időszakokra vonatkozóan, amiket a NAV vizsgál. Önellenőrzést legkésőbb a NAV-ellenőrzéshez kapcsolódó megbízólevél kézbesítése – kézbesítés hiányában átadása – előtti napon lehet a NAV-hoz benyújtani. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgált adó és költségvetési támogatás a vizsgált időszakra önellenőrzéssel nem módosítható.
Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti a NAV-hoz önellenőrzési szándékát (ONELLB nyomtatvány). Ugyanazon időszakra és adónemre csak egyszer tehető bejelentés. A NAV a bejelentéstől számított tizenöt napig az adott időszakot és adónemet nem ellenőrizheti.
Az önellenőrzés – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adó megállapításához való jog elévülését megszakítja, és az adózó az önellenőrzés benyújtásától további 5 évig élhet önellenőrzéssel.
· Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó késve nyújtja be a bevallását, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét a NAV elutasítja.
· Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó valamely, a törvény által megengedett választásán utólag szeretne változtatni.
· Önellenőrzéssel ugyanakkor utólag érvényesíthető, illetve igénybe vehető az adómentesség vagy adókedvezmény.
Az önellenőrzéssel helyesbített adó, költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes, tehát az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. Ha azonban az adózó a bevallás eredeti határidejét megelőzően nyújt be önellenőrzést, a helyesbített adó, költségvetési támogatás az általános szabályok szerint, az eredeti határidővel válik esedékessé.
· Az önellenőrzést ugyanazon a nyomtatványon kell benyújtani, amin az eredeti bevallást benyújtották.
· Önellenőrzéskor az eredeti bevallásban szerepeltetett valamennyi mezőt ki kell tölteni, vagy a módosított új adattal, vagy, ha az nem változott, az eredeti bevallásban szereplő adattal.
Önellenőrzésnél a „Bevallás jellege” mezőben az „O” betűjelet kell kiválasztani.
Ha az önellenőrzés az adózó terhére állapít meg eltérést, önellenőrzési pótlékot kell fizetni.
Az önellenőrzési pótlékot az adózónak kell megállapítani adónként, illetve költségvetési támogatásonként a korábban bevallott helytelen és az önellenőrzéssel helyesbített adó, költségvetési támogatás összegének különbözete után.
Az önellenőrzési pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része. Ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzésekor az önellenőrzési pótlék mértéke ennek másfélszerese.
Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallási határidőt követő naptól az önellenőrzés benyújtásáig minden naptári napra fel kell számítani. Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ez alapján időintervallumokra kell bontani. Az önellenőrzési pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedesjegy utáni számokat el kell hagyni;
Ha az önellenőrzés nem tár fel pótlólag fizetendő adót, mert azt az adózó az eredeti határidőig vagy korábbi önellenőrzésekor már rendezte, az önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni, de bevallani és befizetni legfeljebb 5000 forintot kell.
Az önellenőrzési pótlék kérelemre mérsékelhető, illetve elengedhető, ha az adózó olyan körülményeket tud bizonyítani, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését, kiszabásának mellőzését is.
· ha az önellenőrzés az adózó javára állapít meg eltérést[27],
· ha az adózó a bevallását az előírt határidőt megelőzően módosítja önellenőrzéssel,
· ha az adózó a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt nyújt be önellenőrzést,
· ha a munkáltató vagy kifizető a természetes személy hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel módosítja az elektronikus havi adó- és járulékbevallást.
Az adózó
· az önellenőrzés benyújtásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól,
· a helyesbített, meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.
Az önellenőrzési pótlék összegének kiszámítását az Önellenőrzési pótlék számítás - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) útvonalon elérhető kalkulátor segíti.
A megállapított önellenőrzési pótlék megfizetése annak bevallásával egyidejűleg esedékes.
Az önellenőrzési pótlékot az önellenőrzés benyújtásának napjáig a következő számlaszámra kell befizetni:
Költségvetési számla száma |
Költségvetési számla megnevezése |
Adónemkód |
10032000-01076301 |
NAV Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla |
215 |
Ha a korábbi önellenőrzésben megállapított önellenőrzési pótlék összegének módosítására nyújt be újabb önellenőrzést, akkor a főadónemeket már nem módosíthatja, ezeket az adatokat az előző önellenőrzésben szereplő adatokkal megegyezően kell feltüntetni.
Az önellenőrzés szabályairól bővebben a NAV honlapján Információs füzetek - 2022 - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu) útvonalon található 23. számú információs füzetből tájékozódhat.
Ha a törvényben meghatározott termékdíj-visszaigénylési jogosultságok[28] igénybe vétele miatt az adott bevallási időszakban fizetendő termékdíj összegét (pozitív adókötelezettség) meghaladja a visszaigényelhető termékdíj összege (negatív adókötelezettség), vagy a bevallás kizárólag termékdíj visszaigénylésére vonatkozik, és nem kívánja annak teljes összegét adószámláján hagyni, akkor annak kiutalásáról vagy más adónemre átvezetéséről a 22KTBEV bevallás részét képező „Átvezetési és kiutalási kérelem a pénzforgalmat lebonyolító bizonylatokhoz” elnevezésű 22KTBEV-170 lapon rendelkezhet. Ehhez hasonlóan járhat el akkor is, ha önellenőrzéssel keletkezik a visszaigényelhető termékdíj.
Ha az adott bevallásban vagy önellenőrzésben nem rendelkezett a visszajáró termékdíj kiutalásáról vagy más adónemre történő átvezetéséről, akkor a későbbiekben az adószámlán túlfizetésként jelentkező termékdíj visszaigényléshez vagy más adónemre történő átvezetéshez az adóévre rendszeresített önálló „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű ATVUT17 jelű nyomtatványt kell kitölteni és beküldeni a NAV-hoz.
A használt vagy hulladékká vált egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosítása címén visszaigényelt termékdíj[29] nem tartható a 10032000-01850695-00000000 számú NAV Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj visszaigénylés elnevezésű számlán. A teljes összeg erejéig rendelkezni kell a visszautalandó összeg kiutalása vagy más adónemre történő átvezetése iránt.
Ha az adózó a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét hibásan, hiányos adattartalommal, késve teljesíti, vagy azt elmulasztja, a NAV a törvényben meghatározott szankcióval élhet.[30]
A fentieken túl, termékdíjbírságot kell megállapítani a
a) termékdíjhiány,
b) a termékdíj jogellenes visszaigényelése, jogosulatlan visszatérítése,
c) egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett nem teljesítése
esetén.[31]
A termékdíjbírság mértékéről a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény rendelkezik.[32]
22KTBEV |
Főlap - Környezetvédelmi termékdíj és a gépjármű-termékdíjátalány 2022. évi bevallása |
Bevallás részletező lapok: |
|
22KTBEV-OSSZ |
Összesítő lap nettó kötelezettségről |
22KTBEV-BEV |
A termékdíj-fizetési kötelezettség nem egyéni hulladékkezelő esetén |
22KTBEV-GJA |
Bevallás a gépjármű termékdíjköteles termék alkotórészei, tartozékai után fizetendő termékdíjátalányról |
22KTBEV-VIS1 |
Visszaigényelhető termékdíj. A Ktdt. 25. § (1) bekezdés szerinti visszaigénylés |
22KTBEV-VIS2 |
Visszaigényelhető termékdíj. A Ktdt. 25. § (2) és (2/a) bekezdés szerinti visszaigénylés |
22KTBEV-EGY |
A termékdíj-fizetési kötelezettség egyéni hulladékkezelő esetén |
22KTBEV-HAS |
Az egyéni hulladékkezelés keretében végzett hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó adatok |
22KTBEV-ATV |
A termékdíj-kötelezettség átvállalására vonatkozó adatok |
22KTBEV-ANY |
Bevallás és adatszolgáltatás a nyilatkozattal átadott termékdíjköteles termékekről, és a termékek vevőkről [Ktdt. 3. § (6) bekezdés] |
22KTBEV-170 |
Átvezetési és kiutalási kérelem a pénzforgalmat lebonyolító bizonylatokhoz |
22KTBEV-ONP |
Önellenőrzés |
22KTBEV-EUNY |
Nyilatkozat az önellenőrzés indokáról, ha az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik |
Ha további kérdése van az adatlappal, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, keressen minket bizalommal alábbi elérhetőségeinken!
· a NAV honlapján a www.nav.gov.hu-n.
· a következő címen található űrlapon: Keressen minket! - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu).
· a NAV Infóvonalán
o belföldről a 1819,
o külföldről a +36 (1) 250-9500 hívószámon.
· NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző rendszerén (ÜCC) keresztül*
o belföldről a 80/20-21-22-es,
o külföldről a +36 (1) 441-9600-as telefonszámon.
A NAV Infóvonala és az ÜCC hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, valamint péntekenként 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig hívható.
*A rendszer használatához ügyfél-azonosító számmal vagy Részleges Kódú Telefonos Azonosítással (RKTA) kell rendelkeznie. Ha nincs ügyfél-azonosító száma, akkor azt a TEL jelű nyomtatványon igényelhet, amit a NAV-hoz személyesen vagy a KÜNY tárhelyen keresztül lehet benyújtani. Felhívjuk figyelmét, hogy ha nem saját ügyében kívánja használni az ÜCC-t, akkor EGYKE adatlap benyújtása is szükséges.
·
országszerte a NAV ügyfélszolgálatain. Ügyfélszolgálat-kereső:
Ügyfélszolgálatok
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu).
· A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Ktdt.),
· a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi. LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII.29.) Korm. rendelet (Vhr.),
· az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.),
· az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.),
· az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (Adóig. vhr.),
· a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.).
A Főlapot minden esetben ki kell tölteni és be kell nyújtani a bevalláshoz.
Az AZONOSÍTÁS (B) blokkban kell szerepeltetni az adózó/kötelezett azonosításához szükséges adatait, valamint itt lehet közölni annak az ügyintézőnek a nevét és telefonszámát, aki a bevallást összeállította, és a közölt adatok gyors kijavítása érdekében a feldolgozás során feltárt hiba javításába bevonható. Ha a bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette, és a bevallás javításába bevonható, ügyintézőként az ő adatait kérjük közölni.
Az „Ügyintéző neve” és a „Telefonszáma” rovatok kitöltése nem kötelező, de ha a rovatok közül az egyik kitöltött, akkor a másikat is ki kell tölteni.
A természetes személy adóalanynak az „Adózó/kötelezett adóazonosító jele” rovatot is ki kell töltenie. Ebben az esetben a családi- és utónevet együttesen kell megadni.
Itt kell feltüntetni továbbá a jogelőd adószámát, ha a szervezeti változással (átalakulás, szétválás, összeolvadás) érintett kötelezett, a szervezeti változást megelőző időszakra, azaz a jogelőd gazdasági tevékenységének időszakára vonatkozóan nyújt be bevallást, önellenőrzést.
Ha az ilyen szervezeti változással érintett adózó/kötelezett nem a jogelőd időszakára nyújt be bevallást, önellenőrzést, hanem már az átalakulás utáni, saját gazdasági tevékenységének időszakára, akkor a jogelőd adószáma rovatot nem töltheti ki.
A „Hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mezőt akkor kell kitölteni, ha az elektronikusan benyújtott, hibásnak bizonyult bevallás javítását a NAV értesítő levélben kérte, és a bevallással ennek a hibás bevallásnak a javított formáját nyújtják be. A mezőbe azt a 10 jegyű iktatószámot kell beírni, amelyet a NAV az értesítő levélben közölt. Ellenkező esetben a mezőt üresen kell hagyni.
A (C) blokkban a „Bevallás jellege” mezőben lehet jelölni, ha önellenőrzés, vagy adózói javítás (helyesbítés) miatt nyújtják be a nyomtatványt. A kívánt jelölést a mezőben található legördülő lista tartalmazza. Alapbevallás esetén ezt a mezőt nem kell kitölteni. Az önellenőrzés összesítésére kialakított lapot (ONP) csak akkor lehet megnyitni és kitölteni, ha a „Bevallás jellege” mezőnél (O) betűt választottak. Adózói javítás esetén a (H) betűjelet kell kiválasztani.
A „Bevallás gyakorisága” mezőben lehet kiválasztani, hogy negyedéves (N) vagy éves (E) bevallás céljából nyújtják be a bevallást. A mezőt minden esetben ki kell tölteni. A kitöltés nem csak alapbevallás esetén kötelező, hanem önellenőrzés vagy helyesbítés esetén is. Ha a bevallás gyakorisága negyedéves, akkor az egyéni hulladékkezelés esetén kitöltendő EGY és HAS lapok nem tölthetők ki, azok inaktívak maradnak. Éves bevallás esetén az „Egyéni hulladékkezelő előleg bevallása” rovat kitöltése is kötelező.
„Egyéni hulladékkezelő előleg bevallása”: A mező kitöltése csak éves bevallás esetén kötelező, negyedéves bevallás esetén a rovatot nem szabad kitölteni. Ha az éves bevallás benyújtására kötelezett egyéni hulladékkezelő a legördülő listában található betű kiválasztásával arról nyilatkozik, hogy a bevallást termékdíjelőleg bevallás céljából nyújtja be (I=Igen), akkor kizárólag az OSSZ lap aktiválódik a nyomtatványcsomagból és az előleg bevallást ezen a lapon kell megtenni. Ha az adózó úgy nyilatkozik, hogy az aktuális bevallás nem előleg bevallás (N=Nem), akkor az egyéni hulladékkezelés esetén kitöltendő EGY és HAS lapok is aktívvá válnak és ezeknek a részletező lapoknak a kitöltése is kötelező. A kitöltésre vonatkozó szabályok a részletező lapoknál találhatók.
„Bevallási időszak”: A bevalláshoz tartozó adómegállapítási időszak, negyedéves bevallás esetén a tárgynegyedév, éves bevallás esetén pedig a tárgyév teljes időtartama, míg soron kívüli bevallásnál a bevallási időszak ettől eltérő (is) lehet azzal a korlátozással, hogy a bevallási időszak időtartama itt sem lehet több egy teljes negyedév illetve egy teljes év időtartamánál.
Tört időszak az alábbi esetekben fogadható el:
· A bevallási időszak kezdő dátuma akkor lehet későbbi, mint a tárgynegyedév/tárgyév első napja, ha a kötelezett a tárgyidőszak első napja utáni időpontban alakult, vagy a NAV-hoz benyújtott TKORNY bejelentés tanúsága szerint a termékdíj kötelezettsége későbbi időpontban keletkezett.
· Az időszak záró dátuma akkor lehet korábbi, mint a tárgynegyedév/tárgyév utolsó napja, ha a kötelezett a tárgyidőszak utolsó napját megelőző hatállyal szűnt meg, vagy kezdődött meg a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás, vagy a NAV-hoz benyújtott TKORNY bejelentésében a negyedév utolsó napját megelőző dátummal jelentkezett ki a termékdíj kötelezettség alól.
„Bevallás típusa” mezőben jelölhető, hogy soron kívüli bevallást nyújtanak be és az milyen okból történik. A soron kívüli bevallás okait a legördülő listában található típusok jelölik:
· (F): felszámolás;
· (V): végelszámolás, egyszerűsített végelszámolás (az egyszerűsített végelszámolással történő megszűnéshez kapcsolódó bevallási kötelezettség megegyezik a normál végelszámolás esetén irányadó bevallási kötelezettséggel, azaz külön bevallást kell benyújtani a NAV felé a tevékenység zárásához, a végelszámolás befejezéséhez kapcsolódóan, továbbá a két időpont közötti időszakra vonatkozóan;
· (A): átalakulás egyesülés, szétválás, azaz jogutóddal való megszűnés;
· (M): egyéb jogutód nélküli megszűnéskor, illetve kényszertörlési eljárással megszűnt adózóknál, a megszűnés kapcsán benyújtott bevallások esetében;
· (D): kényszertörlési eljárás;
· (E): Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése;
· (S): Egyéni vállalkozói, ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői tevékenység szüneteltetése;
· (B): EU más tagállamában illetékességgel bíró gazdasági társaságba történő beolvadás.
Átalakulás esetén a bevallást a jogelődre és a jogutódra vonatkozóan 30 napon belül kell benyújtani.
Ha a jogutóddal való megszűnés egy adott bevallási időszak folyamán történik, és a jogelőd kötelezettségét a jogutód teljesíti, a jogutódnak két darab bevallást kell benyújtania, egyet a jogutódlással történő megszűnés időpontjáig, egyet pedig a jogutódlás időpontjától az adott bevallási időszak végéig.
Ha a felszámolási eljárás egy adott bevallási időszakon belül kezdődik, akkor az átalakulás esetére vonatkozó bevallási kötelezettséget kell alapul venni, azzal, hogy külön bevallást kell készíteni a bevallási időszak kezdő napjától a felszámolás kezdő időpontját megelőző napig, majd a felszámolás kezdő időpontjától a bevallási időszak végéig.
Ha a végelszámolás egy adott bevallási időszakon belül történik, akkor a bevallási időszak kezdő napjától a végelszámolás kezdő időpontját megelőző napig terjedő időszakra kell benyújtani a bevallást.
„Bevallás fajtája” mezőt csak a felszámolással, végelszámolással vagy kényszertörléssel érintett adózók tölthetik ki. A felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt álló adózóknak ebben a mezőben kell jelölni azt, hogy az eljárás milyen fázisban van. Ha az adózó a felszámolási eljárás, vagy a végelszámolás megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújtanak be, akkor a mezőben található legördülő listából az „1”-est kell kiválasztani. Ha a bevallás a felszámolási- vagy végelszámolási- illetve kényszertörlési eljárás alatti időszakra vonatkozik, akkor „2”-est, kell kiválasztani a listából. Ha a felszámolási eljárás befejezésére, vagy a végelszámolási beszámoló közzétételekor esedékes adóbevallást nyújtanak be, akkor a mezőbe a „3”-ast kell írni.
Kényszertörlési eljárás esetén az előzőekben ismertetett jelöléseket kell alkalmazni azzal, hogy a kényszertörlési eljárás befejezésekor benyújtani kívánt bevallásban a jelölő mezőt nem kell kitölteni, azt a Bevallás típusa mezőben „M” betűjellel kell jelölni. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint, a kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén az Art. és a Csőd tv. rendelkezéseinek együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.
A (D) blokk szolgál az utalási adatok valamint a pénzforgalmi rendelkezések közlésére.
Ha az alapbevallás vagy az önellenőrzés eredményeként visszaigénylési jogosultság keletkezett, a visszaigényelhető összeg sorsáról minden alkalommal rendelkezni kell. Erre a pénzforgalmi rendelkezések mezők („Átvezetési kérelem mellékelve”, „Teljes összeg kiutalása kérésének jelölése”, „Kiutalást nem kér jelölése”) szolgálnak.
Ha a bevallás/önellenőrzés eredményeként visszajáró összeget, vagy annak egy részét kiutalni kérik, akkor a belföldi banki adatok, postai utalási cím, vagy a külföldi banki adatok közül az egyiket meg kell adni, de a három közül csak egy jelölhető. Pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók postai utalási címet nem adhatnak meg.
Az „Átvezetési kérelem mellékelve” jelölőnégyzet kitöltése esetén a 170-es lap aktívvá válik, melyet kötelező kitölteni. A kitöltésre vonatkozó szabályok a részletező lapnál találhatók.
Ha az adózó/kötelezett az általa megbízott képviselőn keresztül teljesíti bevallási kötelezettségét, akkor az (E) blokkban meg kell adni a képviselő nevét és a rá vonatkozó azonosító adatokat.
A bevallási lapokon a belföldi előállítású, továbbá a harmadik országból vagy a Közösség más tagállamából behozott és belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált, illetve készletre vett termékdíjköteles termék mennyisége után kell megállapítani és bevallani a környezetvédelmi termékdíjat. A termékdíj-kötelezettséggel érintett termékeket a jogszabályban meghatározott[33] kódszámokkal (KT és CsK kódok) kell beazonosítani. A KT és CsK kódokat a bevallási lapok a), b), c) oszlopaiban található legördülő listák tartalmazzák.
Az egyes részletező lapokon KT/CsK kódonként – külön-külön sorban – kell bevallani az adott tárgyidőszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettséget. A bevallás-részletező lapokon nem csak azokat a termékeket kell feltüntetni, amelyek vonatkozásában tényleges termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezik, hanem azokat is, amelyek tekintetében valamely oknál fogva nem kell megfizetni a termékdíjat, vagy visszaigényelhető termékdíj keletkezik.
Ha egy adott bevallási időszakban valamely, a ’TKORNY nyomtatványon bejelentett termék vonatkozásában nem történt forgalomba hozatal vagy felhasználás, de a termékdíj-bevallási kötelezettség fennáll, akkor úgy a BEV és/vagy GJA, illetve EGY lapján a mennyiség és kötelezettség bevallására szolgáló rovatokba „0” értéket kell feltüntetni. Ebben az esetben technikai KT/CsK kódok is alkalmazhatók.
Ha a kizárólag visszaigénylő státuszt bejelentő kötelezettnek egy adott időszakban nem keletkezett visszaigénylési jogcíme, úgy a bevallás VIS1 lapján a visszaigénylési technikai kód alkalmazható.
A kitöltéssel kapcsolatos részletek a BEV lap, GJA lap, EGY lap, VIS1 lap kitöltése résznél olvashatók.
A technikai KT/CsK kódok az alábbiak szerint épülnek fel:
· akkumulátor: 500 90 99
· csomagolószer: 400 90 99
· egyéb kőolajtermék: 600 90 99
· egyéb műanyag termék: 301 90 99
· egyéb vegyipari termék: 700 90 99
· elektromos, elektronikai berendezés: 100 90 99
· gumiabroncs: 200 90 99
· irodai papír: 801 90 99
· a reklámhordozó papír: 900 90 99
· fém ital-csomagolószer: FCS 90 99
· visszaigénylés technikai kód - tárgyidőszakban visszaigénylés nem történt: V99 90 99
· termékdíj-átalány alapjául szolgáló gépjármű: J99 90 99